Domonkos Csaba

194384_1ff58e09-3282-42e3-8068-d11d986f5cb1.jpg A Nemzeti Színház első épületét 185 éve adták át – Pest vármegye karolta fel a magyar nyelvű színjátszás ügyét Pesti Magyar Színházként nyílt meg 185 évvel ezelőtt, 1837. augusztus 22-én, de három év múlva már Nemzeti Színházként működött. Az első magyar nyelvű állandó színházat Pest vármegye támogatásának és Grassalkovich Antal herceg nagyvonalú adományának köszönhetjük. Az épület a mai Rákóczi út 3. szám alatt állt, először körbeépítették, bővítették, majd 1908-ban bezárták és lebontották.
45 éve avatták fel a Planetáriumot Budapesten jelenleg nem működik a Planetárium, az 1977. augusztus 20-án megnyílt épület ugyanis egyszerűen tönkrement, a vetítőgép pedig végzetesen elavult. A felújítás évek óta csúszik.
Az Országház csendes alapkőletétele A magyar Országház a világ egyik legszebb parlamenti épülete. A hatalmas házat, amelyet Steindl Imre tervezett, 1885-ben kezdték meg építeni, az alapkövet pedig közel két évvel később rakták le, valójában mindenféle ünneplés nélkül.
Amikor majdnem lebontották a Rókus Kórházat A pesti tanácsban 150 éve felmerült, hogy elbontanák a Rókus Kórházat. A tervet nem az egészségügy visszafejlesztése szülte, hanem épp annak fejlesztése. A városatyák új, modernebb kórházat szerettek volna, másutt.
Az első magyar vasút 195 éve épült – Kőbányáról szállított építőanyagot a különleges szerkezet Az első magyar vasútvonal a mai Pestről Kőbányára vezetett. Az 1827-ben épült, különleges technikai megoldással megvalósított 7,6 kilométeres szakasz nem volt nyereséges, és 7 hónap után meg is szűnt.
Budapesten sokan féltek a gyermekbénulás elleni oltástól, de végül sikerült legyőzni a kórt A járványos gyermekbénulás az 1950-es években több hullámban az ország számos pontján szedte áldozatait. Budapesten és az országban az első oltási kampány 65 évvel ezelőtt, 1957 július végén, augusztus elején zajlott. Ám a fővárosban jóval kevesebben oltatták be a gyermeküket, mint máshol, mert sokan tartottak az oltástól. Végül sikerült legyőzni ezt a rettenetes vírusos betegséget.
Száz éve hunyt el a híres magyar feltaláló – Bánki Donát itthon maradt, mert a hazáját kívánta gazdagítani A világ első porlasztós motorját Csonka Jánossal együtt készítette el, nevét viseli a másik találmánya, a Bánki-turbina, és ő tervezte az egykori Boráros téri Elevátor-háznak, a háború után lebontott gabonaátrakodó épületnek a gépészeti berendezését is. Bánki Donát a Ganz-gyár legendás mérnöke és a Műegyetem neves tanára volt. Budapesten hunyt el 1922. augusztus 1-jén.
A városegyesítés előtt kezdték meg a Margit híd építését – 150 éve indult a cölöpözés Pest és Buda második hídja volt a Margit híd, amelynek építését 150 éve, 1872. augusztus 1-jén kezdték meg, még a városegyesítés előtt. Sokan bírálták a kijelölt helyszínt, de a kormány úgy döntött, hogy az új dunai átkelőnek csatlakoznia kell a tervezett Nagykörúthoz, és azon keresztül a Sugárúthoz. A hidat egy francia mérnök tervezte, és az általa alapított francia cég építette, négy év alatt készült el.
Amikor a török szultán Pesten és Budán járt A török szultán érkezett Pest-Budára 1867 nyarán. Az egynapos látogatás alkalmából a pestiek népünnepélyt szerveztek, 72 ágyúlövéssel üdvözölték a vendéget. Abdul-Aziz pasa mindössze pár órát tartózkodott itt, járt a Várban a királyi palotában, és a programjába egy pesti sétakocsikázás is belefért, majd ugyanúgy, ahogy érkezett, hajón elutazott.
Budapest első főpolgármestere 125 éve hunyt el A városegyesítés időpontjától, 1873-tól volt Budapest főpolgármestere Ráth Károly, akit összesen négy alkalommal választottak újra. Abban a negyedszázadban töltötte be ezt a posztot, amikor a magyar főváros világvárossá fejlődött. Szemtanúja volt az Andrássy út, a Nagykörút kialakításának, láthatta, hogyan épülnek fel Budapest híres épületei, közintézményei, iskolái, kórházai. Még részt vett a millenniumi ünnepségeken, és főpolgármesterként hunyt el 125 évvel ezelőtt, 1897. július 30-án.
Vonattal Pestre és Budára – A kiegyezésig csak magánvasutak működtek az országban Ma természetes, hogy felülünk a vonatra vagy repülőre, és a világ bármely pontjára eljuthatunk Budapestről. Másfél évszázaddal ezelőtt azonban ez még egész máshogy volt. Nézzük meg, hogy 155 évvel ezelőtt, a kiegyezés évében hova tudott elutazni valaki Pestről vagy Budáról vonattal!
Pest utolsó önálló éve – Csak 34 négyemeletes ház állt a városban az egyesítés előtt A Duna partján 150 évvel ezelőtt három kisváros állt. A települések közül a legnagyobb a bal parti Pest volt, amelyben már majdnem 5700 épület volt. Budapest még csak a tervekben és a jogszabályokban létezett, de Pest folyamatosan épült, fejlődött. A városegyesítés előtti utolsó önálló évben, 1872-ben 206 új lakóházat adtak át, de jól mutatja a korabeli életformát és közlekedési lehetőségeket, hogy ugyanebben az évben még 28 istálló is épült.
Egy 190 éves javaslat az állandó magyar színház létrehozására Az első állandó magyar nyelvű színház 1837 augusztusában nyílt meg Pesten, és egy közel 40 éves álmot váltott valóra. A színház építésének nagy lökést adott egy öt évvel korábbi mű, amely részletes és alapos javaslatot tett le az asztalra arról, hogyan lehetne egy magyar játékszínt alapítani, és a működést hosszú távon is biztosítani. Alkotója Széchenyi István volt, aki már ekkor, 1832-ben Buda-pestnek nevezte a magyar fővárost.
Amikor megrendszabályozták a bérkocsisokat Budapesten Kisebbfajta háború tört ki a budapesti rendőr-főkapitányság és a bérkocsisok között 105 évvel ezelőtt, 1917-ben. A főkapitány a sok visszaélés és szabálytalanság miatt mindenképpen szabályok közé kívánta terelni ezt a fajta közlekedési szolgáltatást, erre a bérkocsisok sztrájkkal fenyegetődztek.
255 éve szűnt meg a repülőhíd Pest és Buda között – A folyó sodrása működtette a különleges kompot Buda és Pest között 255 éve épült fel az első – török kor utáni – hajóhíd, de addig is valahogy át kellett kelni a folyón. Ezt egy nagyon érdekes szerkezet tette lehetővé, amit repülőhídnak neveztek. A folyó sodrása működtette, és a mai Erzsébet híd, majd a Lánchíd vonalában oldotta meg az átkelést a Dunán 1767-ig.
Egy közutálatnak örvendő emlékmű a Várban – Ma 170 éve avatták fel a Hentzi-féle „szégyenoszlopot” Budapesten számos olyan emlékmű, épület állt a múltban és áll jelenleg is, amely az egykori megszállókra emlékeztet, a magyarok ellen bűnöket elkövetőket dicsőíti. A legnagyobb ezek közül a Citadella, amit az osztrák hadsereg emelt, kifejezetten abból a célból, hogy Pest és Buda lakosságát fenyegesse. A budai Várban pedig egy olyan ember emlékművét állították fel, aki indokolatlanul lőtte Pest városát és az ottani polgárokat 1849-ben. A Hentzi-emlékoszlopot éppen 170 éve, 1852. július 11-én avatta fel a magyar szabadságharcot leverő Ferenc József.
Híd a Marx tér felett – Ötven évvel ezelőtt így képzelték a Nyugati pályaudvar környezetének átépítését Pár hónapja zárult le a Nyugati pályaudvar környékének rendezésére kiírt tervpályázat. Az új elképzelésekben egy élhetőbb, zöldebb pályaudvari környezetet és Nyugati teret vázoltak fel, és már nem számoltak a teret átívelő közúti felüljáróval. Ötven évvel ezelőtt azonban még egészen máshogy képzelték a pályaudvar jövőjét. Az akkor meghirdetett tervpályázat eredményét a sajtóban 1972. július 8-án közölték.
Százötven éve indult el az első propeller Pest és Buda között – Sokan közlekedtek hajóval a fővárosban a XIX. században Budapesten egykor nagyon élénk átkelőhajózás volt. A Lánchíd, majd a később felépülő többi híd nem tudott minden igényt kielégíteni, ezért lehetett sikeres vállalkozás az átkelőhajók üzemeltetése. A nagy Dunagőzhajózási Társaság mellett 1872-ben egy új vállalkozás jelent meg új típusú hajókkal, a csavargőzösökkel, akkori közkeletű nevükön propellerekkel.
Tragikus házomlások Budapesten Sajnos Budapesten az elmúlt 150 évben sokszor előfordult, hogy építkezés vagy bontás közben összeomlott egy ház, kidőlt egy fal, beszakadt a födém, vagy az állványzat összedőlése okozott tragikus balesetet. Ezekről a szerencsétlenségekről a korabeli lapok is rendre beszámoltak. Összeállításunkban a legkirívóbb esetekből és a kisebb szerencsétlenségekből közlünk válogatást.
Az első omnibusz Pesten 190 éve indult el – Közel száz évig közlekedtek a ló vontatta kocsik a főváros útjain Az első omnibusz, azaz társaskocsi 1832. július 1-jén indult el Pesten. Két kávéházat kötött össze, az egyik a Városligetben, a másik a Belvárosban állt, a vállalkozás fő célja a városligeti kávéház forgalmának növelése volt. Az omnibuszok közel száz évig voltak a budapesti utcakép részei.
Az első alagút a Duna alatt – Kilencven évvel ezelőtt kezdődött meg a fúrás Régi álom volt egy alagút építése Pest és Buda között a Duna alatt, az elképzelés már a XIX. században megmozgatta a tervezők fantáziáját. Ám az első ilyen építkezésre csak az 1930-as években került sor, mégpedig Budapest északi határán, a Szentendrei-szigetnél. Ez az alagút még nem a közlekedést szolgálta, mert vízvezetékeket vezettek át rajta. A fúrás kilencven évvel ezelőtt kezdődött meg.
A Nemzeti Múzeum építésének kezdete – 185 éve volt az első kapavágás A Magyar Nemzeti Múzeum építése 185 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkor még külvárosi telken, amelyet már 1813-ban megvásároltak a múzeum számára, korábban lucernát termesztettek. Az építkezésre az Országgyűlés óriási összeget, 500 000 forintot szavazott meg, az első kapavágásra 1837. június 22-én került sor.
Az első „modern Déli” 60 éve épült, de ma már nem láthatjuk A Déli pályaudvar 1861 óta szolgálja a vasúti forgalmat. Megnyitása óta a mostani már a harmadik állomásépülete. A legérdekesebb valószínűleg a második épület volt, amelyet 60 évvel ezelőtt, 1962-ben adtak át, és amely alig 13 évig állt eredeti formájában. Ez első „modern Déli”-re emlékezünk.
Kilencvenöt éve dőlt ki a Normafa – Évtizedeken át próbálták megmenteni A budai túrázók 95 évvel ezelőtt meglepve tapasztalták a Svábhegyen, hogy egyik pillanatról a másikra eltűnt a kedvenc, évszázados fájuk. A kirándulóhely a Normafának nevezett bükkfa nélkül 1927. június 19-től már nem volt ugyanaz, mint korábban.
Aki naggyá tette a Ganz-gyárat – 115 éve hunyt el Mechwart András Épp 115 éve hunyt el Mechwart András, aki egy pár száz fős vállalkozásból hozta létre a magyar ipart évtizedekre meghatározó vállalatóriást, a Ganz-gyárat. Eredetileg a törzsgyár Budán, a mai Bem József utca és a Ganz utca közötti területen feküdt, innen terjeszkedett a Kacsa utcába, a Fény utcába, majd pesti telephelyeire. A gyár emlékét ma a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény őrzi a Bem József utca 20. szám alatt, a gyárat felvirágoztató Mechwart András előtt pedig a róla elnevezett II. kerületi térrel és az itt látható mellszoborral tiszteleg az utókor.
A pesti Nemzeti Színház volt a világ harmadik villanyvilágítással felszerelt színháza Az 1837-ben épült első Nemzeti Színház a mai Astoriánál, a Rákóczi út, Múzeum körút sarkán állt, a klasszicista épület homlokzatát 1875-ben teljesen átépítették, és egy hatalmas bérházat is emeltek mellé. Pár évvel ezután a pesti közönség olyasminek lehetett szemtanúja, ami akkor még keveseknek adatott meg: bevezették a villanyvilágítást. Ezzel a Nemzeti a világ harmadik színháza lett, amelynek színpadát, nézőterét és homlokzatát ily módon világították meg.
Amikor magyar neveket kaptak a budai dombok – 175 éve volt a dűlőkeresztelő Tudják, hogy hol található Budán a Burgerberg vagy a Feldhut, esetleg a Reiche Reid? Sőt vélhetően, ha azt mondják, hogy el kell utazni Dreihotterbe, akkor senki nem arra gondol, hogy a 21-es buszra szálljon fel. A budai városrészek ma szép, hangzatos és néha ősinek hangzó magyar neveket viselnek, ám ez csupán 1847-től van így, amikor egy csapásra szinte minden budai területet átneveztek. Ez volt a híres dűlőkeresztelő.
A reformkorban volt az első pesti lóverseny Széchenyi István szervezésében Széchenyi István évekig dolgozott azon, hogy itthon is meghonosítsa az Angliában megismert lóversenyeket. Már 1821-ben kidolgozta a lóversenyszabályzatot, és 1822-ben engedélyt kért a lóversenyek megtartására. Ezt elsőként Pozsonyra kapta meg 1826-ban, majd 1827-ben Pesten is megtarthatta a versenyt.
Harmincöt éve adták át a Közlekedési Múzeum újonnan épített szárnyát A Közlekedési Múzeum életében 35 éve nagy jelentőségű esemény történt, 8 év építkezés után átadták az új épületszárnyat. A múzeum súlyos helyhiányát ugyan enyhítette, de minden problémára nem adott megoldást a korszakban modernnek számító új szárny.
Egy 150 éve készült terv Pest fejlesztésére – Az Eskü téri híd különleges rajza Százötven éve még nem volt egységes Budapest, de már volt egységes terv a leendő főváros fejlesztésére. Már akkor számoltak a Hungária körúttal és azzal, hogy a mai Rákóczi utat meghosszabbítják a Dunáig.

További cikkeink