Domonkos Csaba

190970_mmek1895_2_sz_1.jpg Az első budapesti Duna-hidakat külföldiek tervezték – Angol és francia mérnökök kapták a megbízást Bár a hídépítésnek nagy hagyományai vannak Budapesten, a XIX. században jó ideig nem volt itthon megfelelő szaktudás és technológia ehhez a munkához. Külföldi mérnökök építették eredetileg a Lánchidat, a Margit hidat és a vasúti hidat is. Az első teljesen magyar dunai átkelő a Ferenc József híd volt, amely az ezeréves Magyarország ünnepére, a millenniumra készült el 1896-ban.
245 éve dőlt el, hogy Budára költözik az ország legrégebb óta működő egyeteme Hazánk legrégebb óta működő egyeteme, a mai ELTE, a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogelődje Nagyszombatban kezdte meg a működését 1635-ben. Költöztetését Mária Terézia határozta el, s bár felmerült, hogy a pesti Invalidus-palotában, a mai Központi Városháza épületében helyezik el, végül 1777-ben Budára, a Várba költözött.
A háború után csak a Lánchíd budai oldalán maradtak meg a főnemesi címerek A Lánchídon 170 évvel ezelőtt, megnyitása után három évvel két címert helyeztek el. Olyan családi, főnemesi jelképeket, amelyek arra a két emberre utaltak, akik nélkül nem épült volna meg a Pestet és Budát összekötő első állandó Duna-híd. Ők a legnagyobb magyar és a dúsgazdag bankár voltak, Széchenyi István és Sina György, akiknek a Lánchídtársaság közgyűlése így kívánt köszönetet mondani.
Százötven éve dőlt el, milyen lesz Budapest második hídja A Margit hídra kiírt tervpályázat eredményéről 150 éve, 1872. március 9-én döntöttek. A nyertes Ernest Gouin elegáns ívhídelképzelése lett. A Margit-szigettől délre fekvő hidat reprezentatív céllal kívánták megépíteni, azt remélve, hogy emelni fogja a városegyesítés előtt álló Budapest fényét, és hozzájárul ahhoz, hogy Bécshez mérhető fővárosa legyen az országnak. A nagyszabású elgondolások ellenére az építési költségek leszorításáról kicsinyes vita folyt.
Budapest legújabb hídja – Íves gyalogoshíd köti majd össze Csepelt Pesttel Már épül az a különleges gyalogoshíd Budapesten, amely a IX. kerületi atlétikai stadion mellől indulva végre bekapcsolja a város vérkeringésébe a csepeli szigetcsúcsot is. A szerkezet íves útpályával köti majd össze a szigetet a pesti oldallal, nemrég helyére emelt pilonja pedig 65 méter magasra nyúlik fel.
35 éve teljesen felújították a Lánchidat, de a Kádár-címert nem cserélték le A Lánchidat a most zajló rekonstrukció előtt legutóbb 1986–1988-ban újították föl, az átkelőt 1987 március elsején zárták le az autók elől. A felújítás az akkor már rendkívül rossz állapotban lévő híd szinte minden részét érintette: a rozsdás láncokat éppúgy, mint a kapuzatok kőfelületeit, díszeit és az útpálya szerkezetét. Bár a kandelábereken ekkor már a koronás-babérkoszorús magyar címer díszlett, a pilonokon lévő Kádár-címerek cseréjére azonban, bár felmerült az ötlet, még éveket kellett várni.
A szervezet, amelynek a Lánchidat köszönhetjük: 190 éve alakult meg a Hídegylet Közel ötven évig csak meddő tervek születtek a Pest és Buda közötti állandó híd megépítésére. Az elképzelések nemcsak műszaki okból buktak el, hanem azért is, mert se pénzügyi, se politikai támogatást nem sikerült szerezni a nagyszabású munkára. Ezt a reménytelennek tűnő helyzetet változtatta meg az éppen 190 évvel ezelőtt megalakult civil szervezet, a Hídegylet, amelynek köszönhetően végül felépülhetett a főváros első állandó Duna-hídja, a Lánchíd.
Már a XIX. században is tervezték a Nyugati és a Déli pályaudvar összekötését – Most a föld alatt jön létre a kapcsolat Az elmúlt években merült fel az az elképzelés, hogy alagúttal kötnék össze a Déli és a Nyugati pályaudvart. A Budapest Fejlesztési Központ terve mára egy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz, aláírták ugyanis a szerződést a Duna alatt építendő vasúti összekötő alagút környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére. Az egymáshoz viszonylag közel lévő Déli és Nyugati pályaudvar összekötésének gondolata nem új ötlet. Szinte azonnal felmerült azt követően, hogy 1861-ben megnyílt a Déli pályaudvar, igaz, akkor még föld feletti kapcsolatot képzeltek el.
30 éve döntött a kormány a Lágymányosi híd megépítéséről A mai Rákóczi hídról, amely sokáig Budapest legfiatalabb Duna-hídja volt, éppen 30 évvel ezelőtt, 1992. február 20-án hozott döntést az akkori kormány. Már az 1960-as években terveztek hidat ide, így egy nagyon hosszú, három évtizedes folyamat zárult le az elhatározással. Ezután megkezdődhetett a híd építése, amely 1995-ben fejeződött be, az eredetileg tervezett villamos azonban csak 2015-ben haladt át rajta először.
Zsúfolt otthonok, magas halandóság: nem volt könnyű életük a pestieknek 150 évvel ezelőtt Ma elképzelni sem tudjuk, milyen nyomorban éltek bizonyos városrészekben a pesti emberek a városegyesítés előtt. Az sem volt ritka a 150 évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint, hogy több család lakott egyetlen szobában. Hamarabb meghaltak, akik olyan szobában éltek, ahol 6-10 ember zsúfolódott össze, az átlagos élettartam pedig még a legjobb helyzetű Belvárosban sem érte el a 26 évet. Cikkünkből kiderül, hogy főleg Ferencvárosban és Józsefvárosban volt nagy a nyomor, de a főváros többi kerületében sem javult a helyzet még hosszú ideig.
A Lánchíd kandeláberei: átadásakor olajlámpák adták a fényt, most LED-világítást szerelnek fel A Lánchíd világítására szerződést kötöttünk a Holddal: így kifogásolta egy pesti élclap a XIX. század közepén, hogy rosszak a látási viszonyok az első fővárosi hídon. A jelenleg felújítás alatt álló Lánchíd kandelábereit az 1914-es állapotuknak megfelelően állítják helyre, de energiatakarékos LED-lámpákkal szerelik fel őket. A híd 1849-es átadása óta a világítás több alkalommal változott, ezeket mutatjuk be.
Hetven éve mutatkozott be az Ikarus 60 troli Az 1950-es években kényszerűségből kezdték el gyártani azokat a magyar gyártású szóló, azaz nem csuklós trolibuszokat, amelyek az 1970-es évek közepéig közlekedtek. Ugyan szovjet technikát alkalmaztak, de a karosszéria ugyanaz volt, mint az akkor megjelenő Ikarus 60-as buszé. Az első Ikarus 60T, azaz troli 70 éve mutatkozott be a budapesti nagyközönségnek.
175 éve égett le a Pesti Német Színház, a város egykor legnagyobb teátruma A mai Vörösmarty tér Duna felé eső oldalát az elmúlt 200 évben nagyon sok épület szegélyezte, elsőként az 1812-ben átadott Pesti Német Színház. Bár a hatalmas, 3500 néző befogadására alkalmas épületben a kor kiváló magyar művészei is felléptek, például Déryné, másodkarnagya pedig egyidőben maga Erkel Ferenc volt, a teátrum azonban alig 35 évig működhetett, ugyanis 1847. február 2-án leégett.
115 éve indult el a villamos a Várkert rakparton A villamos pályája a Lánchídnál alagútban, a föld alatt kerüli meg a budai hídfőt. Építésekor azonban a vonalvezetésről 9 évig vitatkozott a fővárosi tanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, nehezen tudták eldönteni, hogy a felső vagy az alsó rakparton vezessék-e el a villamost. Végül csak sikerült lezárni a vitát, így 115 éve, 1907-ben elindulhatott a villamosközlekedés a Lánchídtól délre.
Amikor már nem gyárból jött a gáz – Így állt át Budapest az új fűtési módra Budapesten fél évszázada határozták el, hogy a belvárosból kiszorítják a légszennyező szénfűtést és áttérnek a gázra. Akkoriban kétféle gázt is használtak a háztartásokban: a szénből előállított városit és a földgázt. Előbbit azonban idővel egyre inkább kiszorította a hatékonyabb földgáz, amelyhez viszont a hálózatokat is át kellett építeni, a gázkészülékeket pedig kicserélni. Az átállás ötven éve, 1972-ben nagy lendületet kapott, mindez azonban áldozatokkal is járt: a városi gázt előállító Óbudai Gázgyár napjai ekkortól kezdve meg voltak számlálva.
A régi pesti városfalat keresték egy pesti csőtörés után A csőtörések előfordulnak. Néha csak kellemetlenek, van, hogy komoly kárt okoznak, ritkán pedig érdekes felfedezéseket is eredményeznek. Ez történt a belvárosban, ahol 1972-ben egy csőtörés nyomán úgy vélték, hogy a régi pesti városfal egyik szakasza került napvilágra.
Kilencven éve jelentek meg a buszok a Nagykörúton – Ingyen utazhatott a közönség az első járaton A Nagykörút képéhez immár közel egy és negyedszázada hozzátartozik a villamos. A körút közlekedése elképzelhetetlen nélküle, ám volt idő, amikor a villamosok nem voltak elégségesek, ezért 1932-től, 57 éven keresztül autóbuszok is jártak a Nagykörúton. Épp 90 éve, 1932. január 25-én indultak el.
Városligeti híd, Margit-szigeti víztorony – Sok mindent köszönhet Budapest Zielinski Szilárdnak Az első magyar műszaki doktort 120 éve, 1902. január 17-én avatták fel. Ő volt Zielinski Szilárd, aki amellett, hogy doktori értekezését egy Budapest alatti vasúti rendszerről írta, a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Nélküle más lenne a víztorony a Margit-szigeten, a róla elnevezett híd a Városligeti-tó fölött, de a Lánchíd is.
A 175 éve elhunyt József nádor már évtizedekkel a Közmunkatanács előtt tervszerűen fejlesztette Budapestet József nádor 175 éve halt meg Budán. A Firenzében született nagyherceget ugyan más pályára szánták, de 1795-től helytartóként, majd 1796-tól nádorként egészen haláláig, 1847-ig sokat tett Magyarországért, valamint Pestért és Budáért. Halálának évfordulóján csokorba szedtük, mit köszönhet neki Budapest.
Vízbetörés a metróalagútba: az építők attól tartottak, hogy veszélybe kerültek a Rákóczi úti házak Az Astoria és a Blaha Lujza tér között, az épülő metróalagútban, de már a kifúrt szakaszon történt 1967-ben az a vízbetörés, amely megdöbbentette a budapestieket, és kérdéseket vetett fel a metró esetleges biztonságát illetően. Az 55 évvel ezelőtti váratlan homok- és vízbetörés nemcsak a leendő utasok körében okozott riadalmat, de a szakemberek is attól tartottak, veszélybe kerülhetnek a Rákóczi úton álló lakóházak. A veszély elhárítása után az építők próbálták megnyugtatni a fővárosiakat, hogy a kész metróalagútban majd nem kell tartani hasonló balesetektől.
Felhőkarcoló-tervek Budapesten – A Károly körútra, az Astoriához és Rákóczi útra is terveztek magasházakat A PestBudán a napokban bemutattuk a most épülő Mol-tornyot, amely Budapest első igazi magasháza lesz. Nem lesz valódi felhőkarcoló, mert azokat az épületeket hívjuk így, amelyeknek magassága eléri a 150 métert, és a Mol-torony, ha kicsivel is, de alatta marad ennek a határnak. Magasházakat már közel 100 éve terveznek Budapesten, több építész túlszárnyalta volna az Országház és a Szent István-bazilika 96 méteres magasságát.
Negyvenöt éve tiltották ki az autókat a Belváros népszerű utcáiból Budapesten az 1960-as évektől egyre több gondot okozott, hogy a szűk belvárosi utcákat teljesen elfoglalták a gépkocsik, amelyek mellett alig fértek el a gyalogosok. Először csak a Váci utcából tiltották ki az autókat, ám 45 évvel ezelőtt több belvárosi utcában is megszüntették a gépjárműforgalmat, és onnantól kezdve csak a gyalogosok használhatták őket.
Kényszerűségből költözött a Divatcsarnok az Andrássy útra – Hatvanöt éve nyílt meg új helyszínén az áruház A Magyar Divatcsarnok 1957-ben költözött a Rákóczi útról az Andrássy útra, a Párisi Nagy Áruház háború után államosított, könyvraktárként használt egykori épületébe. Az 1956-os forradalomban ugyanis annyira megsérült a Divatcsarnok Rákóczi út 72. szám alatti áruháza, hogy új helyszínt kellett keresni. Az Andrássy úti épület rendelkezésre állt, csak 10 vagonnyi eladatlan könyvtől kellett megszabadulni.
Negyven éve jelentek meg a maszek taxik Budapest utcáin Az 1980-as években egyre nagyobb szerephez jutott a szocialista rendszerben is a magánszektor. A taxizásban 40 évvel ezelőtt jött el a változás, a fővárosban 1982-től dolgozhattak magántaxisok. Eleinte Ladák, Zastavák, Daciák szállították az utasokat.
A budavári Hilton szállót 45 éve, szilveszter napján adták át A 45 évvel ezelőtt átadott Hilton szálló a város egykori legszebb barokk műemléke, a II. világháborúban megsérült jezsuita kollégium helyére épült. A régi épületnek csupán a Hess András tér felé eső nyugati fala maradt meg. Vannak, akik szerint a modern épületet sikerült belekomponálni a vári környezetbe, mások úgy vélik, hatalmas tömbjével zavarja a Mátyás-templom és a Halászbástya harmonikus látképét.
Aki vonatra ültette az országot – Budapest sokat köszönhet Baross Gábor közlekedési miniszternek Baross Gábor, aki mindössze 6 évig lehetett közlekedési miniszter, a kinevezését 135 évvel ezelőtt kapta meg. Ő volt az, aki vonatra ültette az országot: az olcsó vasúti utazás megteremtésével a kispénzű vidéki emberek számára is elérhetővé tette Budapestet, s ezzel sokat segített a főváros fejlődésében.
A villanyrendőrök 95 éve vannak velünk – A Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa Ma természetesnek tartjuk, hogy a városképhez hozzátartoznak a közlekedési lámpák is. Automatikusan váltanak, esetleg a gyalogosoknak kell egy gombot megnyomniuk, ha át akarnak kelni. A mai közlekedési lámpák elődje még kézi kapcsolású volt, és itthon az első 95 éve jelent meg a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán.
165 éve gyulladtak fel az első gázlámpák Pesten A budapesti éjszakában egykor több ezer gázlámpa biztosította a fényt, ezeket a lámpagyújtogatóknak egyenként kellett meggyújtaniuk minden este, majd eloltani hajnalban. A gázlámpák a XIX. század második felében élték fénykorukat, Pesten 165 éve gyulladtak fel az első utcai gázlángok a mai Rákóczi úton.
Lakóházakat is lebontottak a 45 éves BAH-csomóponti felüljáró építése érdekében A BAH-csomópont felett húzódó 660 méteres felüljáró Budapest forgalmában nélkülözhetetlen szerepet tölt be, hiszen valójában ez a Balaton kapuja. A hatalmas híd 45 éve készült el, és azóta emberek tízmilliói hajtottak át rajta, hogy elérjék a Balatont vagy az Adriát. Az építkezésnek azonban ára is volt: összesen 73 lakás tűnt el miatta, s lebontották a régi vámházat is.
Katasztrófaturisták a XIX. században is voltak – Tömegek gyűltek össze a szerencsétlen építőmunkások jajkiáltására a Ferenciek terén Szédületes iramban indult meg a városegyesítés után Budapest kiépítése, hatalmas, sokszintes házakat húztak fel néhány hónap alatt, ám ritkán fordult elő az építkezéseken baleset. Az egyik ilyen a Ferencziek Bazára kivitelezésekor történt, amikor egy leomló fal nyolc munkást temetett maga alá. A sérültek jajkiáltására a pestiek pillanatok alatt ellepték a környéket. Múltidéző cikkünk bepillantást enged abba, hogy hogyan kezelték a XIX. században a hatóságok az építési baleseteket.

További cikkeink