PestBuda

Kiírták a tervpályázatot a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására Nemzetközi tervpályázatot írt ki a Nyugati pályaudvar környékének megújítására a Budapest Fejlesztési Központ. A feladat összetett: parképítés, minőségi városi terek, középületek és vasúti mélyállomás tervezése. Megújul az Eiffel-csarnok műemléki épülete, a Nyugati pályaudvar teljes környezete és ezzel együtt a fővárosi vasúti infrastruktúra is.

Újraépítették a békásmegyer-ófalui Szűz Mária-kegyhelyet A XVIII. században épült, később lebontott békásmegyer-ófalui Szűz Mária-kegyhelyet most újra felépítették a helyi hagyományőrző egyesület kezdeményezésére.

Elültettek egy 25 éves tölgyet a Pünkösdfürdő parkban A III. kerületi pünkösdfürdői Duna-parton elkezdődtek a kertészeti munkák. A Pünkösdfürdő parkban október 18-án, hétfőn egy hatalmas méretű, 25 éves tölgyet ültettek el.

Erzsébet tér, végállomás – Húsz éve szűnt meg a buszpályaudvar a belváros közepén Immár húsz éve nem indít és nem fogad buszokat az Erzsébet téri buszpályaudvar. A XX. század nagy részében még természetes volt, hogy a mindenki által könnyen megközelíthető központi terekről induljanak az autóbuszok, azonban a városfejlesztési szempontok változása miatt a buszpályaudvarok szép lassan kiszorultak a belső városmagból. Felszámolták az V. kerületi, Erzsébet téri buszpályaudvart is.

Húsz éve avatták fel a Filozófiai kertet a Gellért-hegyen Immár húsz éve áll a Filozófiai kert című szoborkompozíció a Gellért-hegyen. Az alkotást, amely a világ meghatározó gondolkodóit és világvallások alapítóit ábrázolja, Wagner Nándor magyar származású, egykor Japánban élő szobrászművész ajándékozta Budapestnek.

Az üvöltő Bengálik – Nem váltak be Budapesten az első csuklós villamosok Az 1950-es évek végére a meglévő budapesti villamosok egyre inkább kicsinek bizonyultak, így egy új, nagyobb befogadóképességű, csuklós villamost készítettek a hazai mérnökök, ez lett a Bengáli. A recept egyszerű volt, a típus tágas és formás, az első Budapesten megjelent csuklós villamosok mégsem voltak egyértelműen sikeresek.

Jeles festőink nyomában – Festőszobrok Budapesten Az október 18-i magyar festészet napja alkalmából Budapest festőszobrainak nyomába eredtünk: bemutatjuk, hogyan élnek a főváros emlékezetében a jeles alkotók, mely festőknek, miért és hogyan tartották fontosnak megőrizni az emlékét.

75 éve indult a háború utáni első belföldi repülőjárat Budapestről A II. világháború utáni újjáépítés a közlekedési hálózatokra is kiterjedt. Egyrészt a vasút is megszenvedte a háborút, másrészt a meglévő kapacitásokat lekötötte az újjáépítés, ezért a személyszállítás egy részét repülőgépekkel oldották meg. A belföldi repülőjáratokat 1946. október 15-én indította útjára a Malév elődje, a Maszovlet vállalat, az első két géppel Budapestről Debrecenbe és Szombathelyre lehetett utazni.

A Budavári Palota történetét is megismerhetjük a Vármúzeum megújult kiállításán Az utóbbi időben előkerült számos műtárgyat, épületelemet, fotót és egyéb dokumentumot mutat be a Budavári Palota újkori történetét áttekintő, megújult állandó kiállítás a Vármúzeumban. A palota három korszakának 3D-s rekonstrukciója látható: az animációk a középkori, a barokk és a hauszmanni bővítéssel kialakult állapotokat idézik meg. Egy új időszaki kiállítás is nyílik a rendszerváltáskori szoboráthelyezésekről „Osztapenko maradhat?” címmel.

December közepére készülhet el teljesen a Déli összekötő vasúti híd Beemelték a Déli összekötő vasúti Duna-híd új, középső híd acélszerkezetének zárótagját, ezzel megvalósult a híd felújításának és bővítésének következő üteme. A tervek szerint december közepétől már a két új hídszerkezeten közlekedhetnek a vonatok a Duna felett.

Különleges közlekedési eszköz nevét őrzi a budai Gyorskocsi utca A Budán található Gyorskocsi utca annak a közlekedési eszköznek a történetét őrzi, amellyel a XVIII–XIX. században, a vasút elterjedése előtt a legkevesebb idő alatt lehetett eljutni Budáról Bécsbe és vissza. De milyenek is voltak azok a bizonyos gyorskocsik, kik utaztak vele, és mennyi ideig tartott az út? Elmeséljük.

Sétányt neveztek el Szabó Magdáról Budán Az írónő születésnapján, október 5-én avatták fel a Szabó Magda sétány utcanévtábláját a II. kerületben, a Mammut Bevásárlóközpont és a Széllkapu Park közötti területen. A sétányon egy könyvszekrényt is elhelyeztek, amelybe bárki hozhat, és amelyből bárki vihet olvasnivalót.

Paloták sorát tervezte az Andrássy útra a 175 éve született Feszty Adolf A kiegyezést követő évtizedek jelentős építésze, a neoreneszánsz paloták mestere volt Feszty Adolf. A korabeli lapok szerint legalább harminc épületet tervezett a mai Andrássy útra, ám jelenleg tizenegyről tudjuk biztosan, hogy az ő munkája. Így is joggal nevezhető a hivatalosan 1876-ban átadott, reprezentatív Sugárút egyik meghatározó építészének.

Volt egyszer egy fiúárvaház – József nádorról kapta a nevét a Pollack Mihály tervezte Josephi­num A szüleiket elveszítő fiatal gyerekek támogatását, nevelését, napi szükségleteik kielégítését Magyarországon egészen a XVIII. század közepéig az egyházak vállalták magukra. Az első városi árvaház Kőszegen nyílt 1741-ben, majd a következő évtizedekben sorra épültek Selmecbányán, Sopronban, Nagyszombatban, Veszprémben a települések által fenntartott és működtetett hasonló intézmények. Pesten, bár jeles polgárok adományoztak jelentős összegeket erre a célra az 1790-es években, csupán 100 évvel a kőszegi megnyitása után rakták le a József nádorról elnevezett, első ilyen típusú nevelőintézet alapkövét.

Amikor a kerékpárosokat is megadóztatták Budapesten Nehéz helyzetbe került pénzügyileg Budapest 115 évvel ezelőtt. Pedig már a kerékpárosokat és a kutyatartást is megadóztatták, emelték a vízdíjat és a tandíjakat, ám 1906-ban kiderült: ez sem elég a hatalmas költségvetési hiány leküzdéséhez. A tervezett újabb adóterhek (így a pezsgőadó és a kártyaadó) kivetéséhez és az újabb adóemelésekhez nem járult hozzá a kormány, ellenben költségvetési támogatást nyújtott a fővárosi adósság rendezéséhez.

André Kertész hazatért – A világhírű fotós képeit a magyar állam vásárolta meg A józsefvárosi Teleki téren nőtt fel, Budapesten végezte iskoláit, önkéntesként harcolt az első világháborúban, és később az egyetemes fotótörténet egyik legnagyobb alakja lett. André Kertész néven vált világhírűvé. Fotográfiái most New Yorkból tértek haza: a magyar állam 1163 darab képét vásárolta meg, többségük 1925-ös Párizsba költözése előtt készült Magyarországon, a képek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek.

Turultörténeti kiállítás nyílt a Hegyvidéken A turulmadár mint szimbólum történetét mutatja be a Hegyvidék Galériában nyílt kiállítás. A tárlat eredeti dokumentumok, műtárgyak és képek segítségével tárja fel a turul történetét az Árpád-kori gyökerektől a millenniumi ünnepségeken és a nyilasterroron keresztül napjainkig.

Szobrot állítottak Eötvös Lorándnak – Magyar szívvel szolgálta az egyetemes tudományosságot Az egyik leghíresebb magyar tudóst számos dombormű és mellszobor örökíti meg Budapesten, egész alakos szobra viszont korábban csak egy volt: 2016-ban állították fel Pesten, a róla elnevezett Egyetem központi épülete előtt. Most Budára, a XII. kerületi Gesztenyés kertbe is került szobra, és a hely ezúttal is szorosan kapcsolódik hozzá: a szomszédban működő Magyar Optikai Művek elődjében gyártották ugyanis legismertebb találmányát, a torziós ingát.

Kilencvenöt éve ég az örökmécses Batthyány Lajos kivégezésének helyszínén Már az 1870-es években elhatározták, hogy az 1849-ben kivégzett Batthyány Lajosnak emléket fognak állítani, de amíg más államférfiak szobrot kaptak, addig a miniszterelnök mártírhalálára örökmécsessel emlékeztek. Az emlékmű megvalósítására 1926-ban került sor, a ma is álló örökmécses felavatása a kivégzés napján, október 6-án történt Horthy Miklós kormányzó és számos közjogi méltóság részvételével.

A legnagyobb magyar tragikának tartották – 95 éve hunyt el Jászai Mari A Nemzeti Színház nagyasszonya volt, aki 1872-től egészen 1926-os haláláig, egy év kihagyással összesen 53 éven át volt tagja a legfontosabb hazai teátrumnak. A Kerepesi úton (a mai Rákóczi úton) lett a társulat tagja, velük együtt költözött a Népszínház épületébe, amikor az addigi játszóhelyet bontásra ítélték. A Blaha Lujza tér végül igazi otthona lett a Nemzetinek és Jászai Marinak is, itt ravatalozták fel, innen kísérték utolsó útjára 95 évvel ezelőtti halálakor.

Elkezdődhet a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény épületének felújítása Megkapta a szükséges engedélyeket a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény épületének modernizálásáról szóló terve. Az épület minden műemléki elemét megmentik és felújítják, új konferencia- és rendezvénytér is lesz, valamint egy új, szélesebb ipartörténeti tárlatot is kialakítanak. A múzeumkert is megnyílik majd a nagyközönség számára.

Csoda zöldben: 125 éves a Szabadság híd, Budapest egyik legszebb dísze A Szabadság híd 125 éves. Budapest legrövidebb Duna-hídja sok érdekességet rejt. Átadásakor, a millennium évében Ferenc József verte be az utolsó, ezüstszegecset, a színe a zöld mellett volt már kék és szürke is, egy időben le akarták bontani, a rendszerváltás előtti felújításakor pedig fondorlattal helyezték rá vissza a történelmi magyar címert.

Az Alkotás utca nevét adó Teremtés-házat 85 éve bontották le Buda egyik híres épülete volt a Teremtés-ház, amely később Alkotás-ház néven az utca nevét is adta. A ház homlokzatán volt a Teremtés című dombormű, amit egész Buda egyik legszebb alkotásának tartottak. A mű valószínűleg Haydn 1800-ban a Budavári Palotában bemutatott Teremtés című oratóriumnak köszönheti a létét. Az épületet 85 évvel ezelőtt bontották le, helyére egy hatemeletes ház került. Az évforduló alkalmából bemutatjuk az egykori híres épület történetét.

20 éve járnak Budapesten a hannoveri villamosok Budapest gazdag villamosparkjában hosszú idő után az első Nyugat-Európában gyártott járművek a jellegzetesen lenyíló lépcsős hannoveri villamosok voltak, amelyek 20 éve, 2001. október 3-án álltak első alkalommal forgalomba.

Felújítják a Szent Gellért-szobor oszlopsorát Az 1904-ben felállított szobrot körülölelő kolonnád rekonstrukcióját a Budapest Galéria végzi, a munkálatok várhatóan év végéig tartanak. Ezenkívül megújul a Kitelepítettek emlékműve és az 56-os emlékoszlop is a Tabánban.

Felújították Erkel Ferenc síremlékét a Fiumei úti sírkertben A zeneszerző most megújult síremlékét 1904-ben állíttatta a Budapesti Filharmóniai Társaság. A Kallós Ede által alkotott domborművön Erkel főműve, a Himnusz taktusai olvashatók.

Ideiglenesnek szánták, 34 évig működött a Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren Amikor 1965. március 15-én felrobbantották a Nemzeti Színház régi épületét a Blaha Lujza téren, senki sem gondolta volna, hogy az intézmény három és fél évtizedig átmeneti helyen fog működni. A Nemzeti Színház 1966. október 1-jén tartotta nyitó előadását a Hevesi Sándor téren, az egykori Magyar Színház épületében, és egészen 2000-ig ez volt a társulat otthona.

Elkezdődik a Honvéd Főparancsnokság épületének újjáépítése a budai Várban A Dísz téren található, eredetileg Kallina Mór tervezte Honvéd Főparancsnokság torzója a rekonstrukció során visszakapja eredeti formáját, hasznos területe több mint a háromszorosára nő. A jövőben látogatóközpontként, a Budavári Palotanegyed kulturális és turisztikai kapujaként működik majd.

Ingatlaneladásról, utcanevekről és hajléktalan-ellátásról is döntött a Fővárosi Közgyűlés Ötmilliárd forintért eladja a főváros a Bécsi út 357. szám alatti hatalmas telket, a XII. kerületben parkot neveznek el Polcz Alaine-ről, Kispesten pedig Pege Aladárról. Bővül a hajléktalan-ellátás is, új férőhelyeket alakítottak ki a Gyáli úti szálló épületében, amely nemrég került vissza a város kezelésébe.