A ma 70 éve elhunyt Molnár Ferenc Neumann Ferenc néven született 1878. január 12-én, Ernő napján. Édesapja Neumann Mór (1848–1907) jó nevű pesti orvos volt, hazánk első üzemorvosa, gyomorspecialista, aki a pestisjárványok leküzdésében is tevékenykedett. A francia mérnök, Gustave Eiffel budapesti tartózkodása alatt a magánorvosaként alkalmazta Neumannt. Az író édesanyja, Wallfisch Jozefa (1860–1898) művelt, sokoldalú, irodalmat kedvelő asszony volt, nagy könyvtárat alakított ki otthonukban. Fontos esemény volt számára, hogy találkozott a Margitszigeten Arany Jánossal, aki beleírt az emlékkönyvébe.

Molnár Ferenc a VIII. kerületi Üllői út 31. szám alatti bérházban látta meg a napvilágot. Naplója szerint otthonukban mindig komor, sötét hangulat volt. Az apja vele nem sokat törődött, az estéket kávéházakban, kaszinókban töltötte. A kor szokásai szerint a gazdag gyerekeket, így a Neumann testvéreket (Ferencet és az 1881-ben született Erzsébetet) is otthonukban házitanító oktatta. A gyermek a mindennapok egyhangúságát könyvekkel, regények világával oldotta.

A József körút 83. szám alatti bérházat Molnár Ferenc édesapja, Neumann Mór építtette 1889-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ferencet 1887-ben szülei beíratták a Budapesti Református Főgimnáziumba, amely ekkor még a mai Kálvin téren található református templom mellett állt, és csak az 1888–89-es tanévben költözött át a Lónyay utca 4/c-ben kialakított, Kauser József műépítész tervezte új szárnyba.  

1889-ben (A Pál utcai fiúk cselekményének idejében) Neumannék átköltöztek az édesapa által építtetett József körút 83. számú bérházba.  A háromemeletes épületet Wellisch Alfréd, a késő historizmus neves műépítésze tervezte. Stella Adorján visszaemlékezései szerint

„szigorú nyárspolgári rend uralkodott a lakásban. Pontosan illett a gyerekeknek ebédnél, vacsoránál megjelenni, vigyázni kellett a bútorokra és szőnyegekre.”   

Molnár Ferenc (Forrás: oszk.hu)

„Finoman butorozott pesti lakás. Jómód jelei mindenfelé: modern, fekete könyvesszekrény oxigált ezüst vasalással; nagy, sárga angol bőrfotelek az úriszobában. Az ebédlőben egy Maple-pohárszék, rajta szép sorjában tulipán-szárú Moser-poharak. A gyerekszoba magyar stilusban. Legömbölyített sarkok, hogy a gyerek meg ne üsse magát semmiben. Csöndes félhomály. Orvosság fanyar illata a levegőben…”

– írta Molnár A gubó című művében.

A költözés idején Ferenc már a Budapesti Református Főgimnázium harmadikos tanulója volt. Az intézményt később is úgy emlegette, mint „nagyszerű magyar iskolát.”  Vezetékneve is innen származik kedvenc tanára, osztályfőnöke, az önképzőkört vezető Molnár Sándor nyomán (más források szerint egyik nagybátyja volt molnár). A névváltoztatást már 16 éves korában elhatározta, de csak nagykorúsága után volt rá lehetősége.

A Budapesti Református Főgimnázium a Lónyay utcában 1909-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Molnár Ferenc az érettségi után egy évig Genfben tanult büntetőjogot, majd beiratkozott a budapesti egyetem jogi karára. Atyai jóbarátja javaslatára kezdett el írni. Törzshelye a Centrál volt, itt születtek első művei, melyek nagyon hamar népszerűek lettek csiszolt stílusa, könnyed nyelvezete, humora miatt. Jól ismerte Budapest polgárságát, így kellően hiteles képet tudott adni a társadalomról is. A csókok éjszakája című elbeszéléskötete 1899-ben jelent meg, majd 1901-ben szatirikus regénye, Az éhes város és az Egy gazdátlan csónak története című lírai kisregény, ami kapcsán ismertté vált. Első önálló színpadi műve, a Vígszínházban 1902-ben bemutatott  A doktor úr című bohózat ugyancsak sikert hozott a számára.

Egy tanára kérésére írta meg gimnáziumi élményei alapján A Pál utcai fiúkat, amely a Főgimnázium és a Franklin Társulat diákújsága, a Tanulók Lapja hasábjain jelent meg folytatásokban 1905 és 1906 fordulóján, majd 1907-ben kötetben is a Franklin Társulat gondozásában.  A regény legfontosabb helyszínei, a grund, a Füvészkert vagy a Múzeumkert, a Muzi, mind valós élményeket és helyeket idéznek. Alma matere volt  A Pál utcai fiúk regénybeli iskolája.

A Pál utcai fiúk első kiadása 1907-ből, Franklin Társulat

A regényhősök játszóhelye a Pál utca 2–4. és a Mária utca 46–48. szám alatti telken lévő grund volt. „A Pál-utcai telek igaz érzelmek színhelye volt: tanú vagyok rá, hogy a fele se költői kitalálás” – írta a barát Feiks Jenő Molnár Ferenc premier előtt című cikkében (Színházi Élet, 1924. november 16–22.)

A területen Luczenbacher Pál gőzfavágó üzeme működött. Palánkkerítés határolta, és farakások sorakoztak az udvarán. Nemcsak a regénybeli fiúk játszottak itt, de eredeti modelljeik is. Az író húga így emlékszik a helyre Testvérek voltunk című, 1958-ban megjelent munkájában:

„A Pál utca sarkán volt a grund, tele farakásokkal. A kapu mellett kis házikóban őr lakott., aki a fára vigyázott. Dohányt és gyufát vittek az őrnek, hogy beengedjen a grundra. Kis papírzászlók lengtek a farakások tetején. Csatakiáltások hallatszottak át a kerítésen, ahonnan belestem rátok… Elmennék markotányosnőnek, ha majd tavasszal kivonultok.”

A grund ugyan ma már nincs meg, beépítették, de mintájára egy emlékjátszótér nyílt meg a regény megjelenésének 100. évfordulóján, 2007 októberében a Tömő utca 4. szám alatti telken.  A Práter utca 11. szám alatt pedig Szanyi Péter Einstand című szobra látható a grund hőseivel. 

A Pál utcai fiúk Einstand című szobra a Práter utca 11. szám előtt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A regény és Molnár gyerekkorának fontos helyszíne volt a grund mellett a Füvészkert és a Muzi is. Az akkori gyerekek, akárcsak a vörösingesek, sokat játszottak a Füvészkertben, ami akkor az Orczy-kerttől a mai Klinikák metrómegállóig terült el. Ma is látható az egykori kertőr háza a metrókijárattal szemben. A Muziban, a Nemzeti Múzeum kertjének hátsó traktusában a regénybeli Pál utcai fiúk és Molnárék is sokat játszottak, tavasszal a pesti fiúk versenyt futottak, és itt volt a golyózó helyük is, a gojzi.

A regény egyik helyszíne a Füvészkert (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Tudható egyébként, hogy Nemecsek Ernő alakját az író Feiks Jenőről mintázta, aki festőként, grafikusként és karikaturistaként dolgozott. Feiks Molnár legjobb barátja volt, az Üllői út 68. szám alatti házban lakott. Együtt játszottak színházasdit, és Feiks egy saját házi színpadot is készített díszletekkel. 

Nemecsek Ernő regénybeli lakhelye (Foró: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A könyvbeli Nemecsek az akkori Rákos utcában (ma Hőgyes Endre) élt. A Hőgyes Endre utca 3. szám alatt ma egy háromemeletes ház áll, az unitárius egyház székhelye, de az időben egyszintes, udvaros házacska volt ott. A beteg Nemecseket itt látogatták meg barátai, és a vörösingesek küldöttsége is. 2016 óta a ház falán emléktábla áll, miszerint itt lakott a regénybeli Nemecsek család.

A Pál utcai fiúk elkészülte idején, 1906-ban az író elköltözött a szülői házból immár feleségével, Vészi Margit festőnővel. A fiatal házasok a Népszínház utca egy bérlakásában éltek. Molnár életvitele, kicsapongásai, éjszakázásai miatt azonban első házassága nem volt tartós. Lányukat, Molnár Mártát az anyja Párizsba vitte. Első feleségének írta Molnár Ferenc a Liliom című színdarabot, amelyet 1909-ben mutattak be a Vígszínházban. 

A Népszínház utca eleje 1906 táján, amikor Molnár első feleségével, Vészi Margit festőnővel élt itt (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)  

Molnár az I. világháborúban, 1914-től 1916-ig az Est című lap haditudósítójaként Galíciában élt, erről az időszakról szól az Egy haditudósító emlékei című könyv. Miután hazatért, megismerkedett az akkor már híres primadonnával, Fedák Sárival, akit 1922-ben feleségül vett. A mai Frankel Leó utca 2–4. szám (akkor Zsigmond utca) alatt 1898-ban épült háromemeletes, historizáló stílusú bérpalotában élt együtt Fedákkal. A palota Budapest ostromakor megsérült, és a II. világháborút követően lebontották. Ennek a háznak a helyén épült fel a Bambi presszónak is helyet adó épület 1957-ben.

Molnár Ferenc lányával a Zsigmond utcai dolgozószobájában 1920-ban a Vasárnapi Ujság felvételén (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár) 

Molnár Ferencnek hűtlen természete és bohém életmódja miatt ez a házassága is válással végződött. Az 1924-ben bemutatott Üvegcipő című darabot a Fedák Sárival folytatott viharos kapcsolata ihlette.

Molnár sokat utazott, a húszas évektől állandó otthona nem volt, szállodai szobát tartott fenn Budapesten, Bécsben, Cannes-ban, Berlinben és Velencében. Miután 1927-ben Párizsban bemutatták A hattyú című darabját, megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét. Ekkor került sor első amerikai útjára. Az Egyesült Államok 30. elnöke, Calvin Coolidge a Fehér Házban fogadta az akkor már világszerte ünnepelt írót.

Az 1930-as évek közepén megvásárolta a II. kerületi Nyúl utca 14. szám alatti villát, amelybe azonban már nem költözött be, mert 1939-ben harmadik feleségével, Darvas Lilivel először Franciaországba, majd Svájcba, végül New Yorkba emigrált. Valamennyi bútorát, festményét a Nyúl utcai villába vitette. A házat lánya, az első feleségtől, Vészi Margittól született Márta (Sárköziné Molnár Márta) megkapta nászajándékba, ő és családja költözött végül ide. Ebben a házban működött a Sárközi György, majd később Illyés Gyula szerkesztette Válasz című lap.

A Nyúl utcai villát az író nászajándékba adta lányának, Molnár (Sárközi) Mártának (Fotó: googlemaps.com)

A Sárközi–Molnár-villa gyakori vendége volt Jékely Zoltán, Ignotus Pál vagy Márai Sándor, de visszatérő vendég volt Szerb Antal is. A háború után itt dolgozott mindennap Illyés Gyula, Szabó Lőrinc és Weöres Sándor a diófák árnyéka alatt,  míg a politika el nem lehetetlenítette az újságot.

A villát végül a lap adósságai miatt a család elvesztette. Molnár Ferenc élete utolsó közel másfél évtizedét New Yorkban élte le. Utolsó lakhelye a Plaza Hotelben volt. A szülőföld és a pesti élet hiánya miatt fiatalkora óta jelen lévő depressziója erősödött. Ezek az idők az Útitárs a száműzetésben című önéletrajzi könyvéből ismerhetőek meg. 1952. április 2-án gyomorműtétje közben hunyt el. Sírja a New York-i Liden Hillen van. 

Nyitókép: Molnár Ferenc író 70 évvel ezelőtt hunyt el (Forrás: pim.hu)