Ady Endre és Boncza Berta 107 éve, 1915. március 27-én keltek egybe, és házasságuk alatt először az erdélyi Csucsán (a Boncza-birtokon), majd pedig a fővárosban éltek. Az 1912-ben – Gót Jenő tervei alapján – épült budapesti bérházban lévő lakás azonban édesapjának, Boncza Miklósnak a tulajdonában állt egészen a halálig, 1917 januárjáig. Az Ady és Csinszka házasságát ellenző apa a Magyar Közigazgatás című lap szerkesztőségét üzemeltette itt: alapító tulajdonosa és szerkesztője volt a folyóiratnak.  

Ebben a bérházban lakott Ady Endre (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ady Endre emléktáblája az utolsó otthonán, a Veres Pálné utca 4–6. szám alatt (Fotó: PIM)

Mint a múzeum munkatársa, Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész lapunknak elmesélte: Boncza Berta – édesapja lakását megörökölve – azonnal költözni szeretett volna Csucsáról a pesti bérházba – Adyval együtt –,  azonban ez nem valósulhatott meg, mivel a lakásban működött a szerkesztőség, így még hónapokat kellett várni arra, hogy a szerelmesek le tudjanak telepedni a fővárosban. Azonban 1917 őszén végre erre is sor került. Csinszka visszaemlékezéseiből tudni lehet, hogy neki rendkívül határozott elképzelése volt arról, hogy hogyan fogja itt megteremteni Adynak az első igazi, saját otthonát. Barátnőjének, Baróti Marikának így írt erről levelében:

„Nem lesz nagy a lakás, de kényelmes, meleg és a mienk. Első emeleten, villany, gáz, lift és központi fűtés, a város szívébe és mégis csöndes helyen. Egy kis hallszerű előszoba, három lakószoba, fürdő, konyha, kamra, cselédszoba és egy kis balkon. Nem túl nagy, hosszúkás alakú szobák, de nem is levegőtlenek, s ami rendkívül bájossá teszi: ajtók, ablakok és falak hófehérek lesznek.” 

Nemrég állagmegóvási munkálatokon esett át az emlékmúzeum (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1970-es években folyamatosan érkeztek olyan fotók és kéziratok a múzeumba, amelyek Adyhoz és a feleségéhez kapcsolódnak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Zeke Zsuzsanna, miközben körbevezet bennünket a visszaemlékezésben szereplő szobákon, érdekes adalékokat tesz hozzá a történethez: Csinszka azért meszeltette fehérre a lakás falait, mert azt gondolta, hogy az egy forradalmi szín. A padlókra pedig egy vékony filcréteget húzatott annak érdekében, hogy megakadályozza a cipőkopogást a lakásban. 

„Az előszobába kis, magamtervezte világos gyékénygarnitúrát csináltattam, két kis fotel, egy kis kerek szék, egy lilás kretonnal (nagyon kedves kis virágos tapéta mintája van) és üveggel borított asztal, egy ugyanilyen kretonból és bambusznádból összeállított tükrös fogas és egy lila és sárga crepe de chine-ből összeszerkesztett függő gyékénylámpa. Sok virág, ide vezetődik a telefon, s a három pár üveges ajtón és nagy, kettős ablakon egy iparművésznővel összetervezett sárga crepe de chine vitrage-ok” – részletezte tovább barátnőjének Csinszka, milyen is volt ez a közös lakás. Ezekből a leírásokból pedig meglehetős pontossággal rekonstruálni lehetett az emlékmúzeum létrehozásakor, milyen bútorok és tárgyak között élt itt együtt 1917 őszétől 1919 februárjáig a magyar irodalom egyik leghíresebb házaspárja.

Ady Endre íróasztala (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A berendezési tárgyak egy része a Boncza-család csucsai otthonából, Csinszka nagymamájától származik,  a másik része pedig régiségkereskedésekből, ahonnan az ifjú feleség nagy gonddal válogatta ki a számára legkedvesebb darabokat. A bútorokat az édesapjától örökölt pénzből vásárolta.

Csinszkának határozott elképzelése volt, hogyan rendezi be Ady első igazi, saját otthonát (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Csinszka Adynak a lehető legnagyobb kényelmet szerette volna biztostani, és nem titok, hogy a szerelmeseknek külön hálószobájuk volt, ebben az időben ugyanis ez nem volt meglepő. A gondos feleség mindent meg akart adni a költő számára annak érdekében, hogy csendben és nyugalomban dolgozhasson – a három egybenyíló, utcafrontra néző szoba ajtaját ki is szedette, mert az gondolta, hogy ezzel megakadályozza az ajtócsapkodásokat. Az ajtók helyére nagy, rojtos, fehér függönyöket helyezett el – mesélte Zeke Zsuzsanna.

Csinszka a szobák ajtaját kiszedette, hogy az ajtócsapkodások ne zavarják a költőt munka közben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kortársak visszaemlékezései alapján viszont Adynak ez nem tetszett, és nem érezte magát kényelmesen, hiszen nem volt magánszférája, és nem tudott úgy elvonulni, mint ahogyan arra egy írónak szüksége lett volna. 

„A Bandi szobájába jön egy szép régi ágy, egy kis toilette, két szekrény, egy perzsával leterített nagy divány, sok párna, egy nagy fotel, egy szép íróasztal, sok könyvespolc és sok színes könyv rajta. Az ablakon fehér kalotaszegi függönyök” – számolt be barátnőjének írt levelében Csinszka a további részletekről. Azt is olvashatjuk, hogy bejárónőt szeretne fogadni, illetve egy „pikkoloszerű fiút”, akit majd mindenre betanít, ami a tisztaságot, csöndet és pontosságot illeti.

Ady Endre szobája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Sok költő, író, híres ember megfordult ebben a lakásban, többek között Babits Mihály és Móricz Zsigmond is. Azt is lehet tudni, hogy Ady Endre mely verseit írta biztosan a Veres Pálné utca 4–6. szám alatt: az Emlékezés egy nyár-éjszakára, a Két kuruc beszélget és a Krónikás ének 1918-ból című költeményeket. 

Ady Endre ágya. A szerelmeseknek külön hálószobájuk volt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ady öccsének írt leveleiből tudhatjuk, hogy ez a kis budapesti lakás jótékonyan hatott a költő kedélyállapotára, ám az itt töltött évei alatt kezdett elhatalmasodni rajta a betegség, így az ideje nagy részét az ágyában töltötte, sőt utolsó heteit a Városliget mellett lévő Liget Szanatóriumban.

Ady és Csinszka fürdőszobája korhű berendezéssel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az emlékmúzeum 1977-ben, Ady születésének 100. évfordulóján nyitotta meg kapuit a költő egykori otthonában. A Petőfi Irodalmi Múzeum már évekkel korábban felhívást tett közzé, hogy várják az Ady-relikviákat, és szeretnék összegyűjteni a költő Veres Pálné utcai lakásának eredeti bútorait. 1975-ben ajánlotta fel Hacker Franciska – Márffy Ödön második felesége, akihez Csinszka hozzáment Ady halála után –, hogy átadja azokat a bútorokat, amelyek hozzá kerültek az V. kerületi lakásból. Az 1970-es években pedig folyamatosan érkeztek olyan fotók, könyvek és kéziratok, amelyek kapcsolódnak a költőhöz.

Csinszka szobája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Csinszka ágya (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nemrég új tárlatot alakítottak ki a konyha-cselédszoba részben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jelenleg majdnem az összes bútor az eredeti helyén áll, és a közelmúltban állagmegóvási munkálatokon is átesett a múzeum. Restaurálták az Ady-relikviákat és a konyha-cselédszoba részben kialakítottak egy új tárlatot, amely egyben egy múzeumpedagógiai tér is lett. Gyerekek és felnőttek számára is érdekes, múltba csöppenő érzést adhat a tárlat.

Nyitókép: Boncza Berta és Ady Endre (Forrás: PIM)