PestBuda

Modern, mégis magyaros – 80 éves az albertfalvi Szent Mihály-templom Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal ünnepe, a legnépszerűbb, leggyakrabban ábrázolt angyalé. Budapest több temploma is őt választotta patrónusául, melyek közül a legfiatalabb az 1941-ben felszentelt albertfalvi plébániatemplom. A modern, mégis magyaros épületet a közelmúltban új közösségi házzal is bővítették.

A semmiből épített sajtóbirodalmat a Dohány utcában Tolnai Simon, a magyar sajtómágnás Ritkán szoktunk szerkesztőségünkről kulisszatitkokat elárulni, most kivételt teszünk: amikor Budapest múltjában kutakodunk, sokszor keresünk információkat vagy fotókat a Tolnai Világlapjában is. Az újság első száma 120 évvel ezelőtt, 1901. szeptember 28-án jelent meg. Alapítója, Tolnai Simon a semmiből építette ki hatalmas sajtóbirodalmát, amelynek központja előbb a Károly körúti, lebontott Orczy-házban, majd a Dohány utcában volt. Utóbbi épület ma is áll, irodaházként üzemel.

Makovecz kezdte, tanítványa befejezte: Felavatták a pesterzsébeti templomot Felszentelték Pesterzsébet-Szabótelepen az Összetartozás református templomot, melynek alapkövét 2018. szeptember 23-án tették le, az építkezést 2019-ben kezdték el. A XX. kerületi épület az első budapesti templom, amely Makovecz Imre elképzelései alapján készült, a tervek részleteit a világhírű építész tanítványa, Dósa-Papp Tamás dolgozta ki. A templomhoz gyülekezeti ház és parókia is tartozik.

A budai Várból telepítették ki az Afrika-kutató, vadászíró Széchenyi Zsigmondot Azt gondolhatnánk, hogy egy világutazó, Afrika-kutató élete irigylésre méltó. Széchenyi Zsigmondról azonban ez nem feltétlenül mondható el: a XX. század egyik legjelentősebb magyar utazóját és vadászíróját a kommunista rendszer meghurcolta és kitelepítette a budai Várból. Az Egy a természettel – Vadászati és természeti világkiállítás részeként az expedíciókon készített fényképeiből nyílik kiállítás a budapesti Capa Központban.

A kispesti Wekerletelep is őrzi a száz éve elhunyt miniszterelnök emlékét Kispesten található a különleges hangulatú Wekerletelep. Kisebb-nagyobb házai egységes stílusban, egy kívülálló számára kibogozhatatlan, de szabályos rendben kialakított utcákba rendezve alkotják ezt a mesébe illő városrészt. Létrehozását a száz éve elhunyt Wekerle Sándor, az egyik legkiemelkedőbb magyar miniszterelnök kezdeményezte.

Új tulajdonoshoz kerül a Színháztörténeti Múzeum és a Bajor Gizi Színészmúzeum Nemrégiben jelent meg a hír, hogy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Krisztina körúti épületét, valamint a Stromfeld Aurél utcában lévő Bajor Gizi Színészmúzeumot is a Színház- és Filmművészetért Alapítványnak adja át az állam. Ennek kapcsán röviden bemutatjuk a két épület történetét.

Ötven évvel ezelőtt autópályahidat terveztek a belváros szélére A növekvő gépjárműforgalom már évtizedekkel ezelőtt is problémát jelentett a fővárosban. Még az is felmerült az 1970-es évek elején, hogy egy hatalmas autópályahidat építenek a Dunán, Lágymányos térségében. Ha az a tervezett híd megvalósult volna, ma egész más Budapesten élnénk.

Már építik a József Főhercegi Palota alapját a budai Várban Megkezdődtek József főherceg egykori palotájának az alapozási munkálatai a budai Várban, a Szent György téren. Az épületet a Nemzeti Hauszmann Program keretében, az eredeti tervek szerint építik újjá.

Első lépés a BME Innovációs és Fejlesztési Központ építéséhez – Bontják a Goldmann téri menzát Megkezdődött a Petőfi híd budai hídfője melletti Goldmann György téren álló Goldmann Menza épületének a bontása. Az egykori egyetemi étterem és a mellette álló BME V2 nevű, korábban a műszaki egyetem villamosmérnöki karának otthont adó épület helyére a BME Innovációs és Fejlesztési Központ épül majd.

Akiről a Gellért-hegyet elnevezték: 975 éve halt mártírhalált Imre herceg tanítója Szent Gellért nevét, legendáját nemcsak a magyarok ismerik, de minden bizonnyal az ide látogató turisták is hallanak róla. Ha másért nem, azért, mert a keresztény Magyarország első vértanújának Gellért-hegyi szobra a budapesti városkép szerves része. A püspök több mint száztíz éve tartja magasba a keresztet a főváros felett. A 975 éve mártírhalált halt Gellért püspök emlékét nem pusztán a hegy, de számos más alkotás is őrzi a fővárosban.

Hetven éve robbantották fel a Regnum Marianum-templomot Csupán húsz évig állt a Városliget szélén a Regnum Marianum-templom. Az 1931-ben felszentelt templomot 1951. szeptember 23-án robbantották fel. A kommunista diktatúra vezetői városrendezési okokra hivatkoztak, valójában azonban azt a templomot akarták lerombolni, amely „hálából” épült, hogy a Tanácsköztársaság önkényétől Magyarország megszabadult.

Száz éve indult újra a budapesti autóbusz-közlekedés Budapesten az I. világháború után csak 1921-ben indult el ismét az autóbusz-közlekedés. Száz évvel ezelőtt az elektromos járművek először az Aréna, azaz a mai Dózsa György út és az Apponyi tér, a mai Ferenciek tere között szállították az utasokat. Bár sokan luxusnak tartottak a száguldozó járműveket, de végül az autóbusz-közlekedés létjogosultságot nyert a fővárosban.

Folytatódik a Ludovika felújítása – Megvannak a tervezők A közeljövőben újabb két épületrész felújítása kezdődhet meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán. A most zárult közbeszerzési eljárás alapján megkezdődik a Diószegi utcai részlegen található úgynevezett Tóparti épület átalakításának tervezése valamint az Üllői úti Ludovika Vívóterem és rendezvényközpont felújításának tervezése.

Az első pesti gőzmalom jelentős ipari fejlődést indított el – 180 éve kezdte meg működését a József Hengermalom Ma már nehéz elképzelni, de egykor a Lipótvárosban, a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen épült fel és működött Pest első gőzmalma, amely 1841. szeptember 22-én kezdte meg a működését. A József Hengermalom azonban több volt, mint egy egyszerű malom. A Széchenyi István kezdeményezésére létrejött modern üzem pénzügyileg nem volt sikeres, de hatására a malomipar és a gépipar is jelentős fejlődésnek indult. Pest a XIX. század második felében malomipari nagyhatalom lett.

Felavatták Herczeg Ferenc író szobrát A Nemzeti Színház épületében állítottak mellszobrot Herczeg Ferencnek, a két világháború közötti korszak legnépszerűbb írójának, aki az első irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar író volt. A második világháborút követően száműzték a magyar irodalomból, műveit csak a rendszerváltozás után adták ki újra. Törley Mária szobrászművész alkotása immár méltó emléket állít Herczeg Ferencnek.

Egy életút pest-budai állomásai – A 230 éve született Széchenyi István emlékezete a róla elnevezett téren A 2021-es esztendő Széchenyi-évnek is nevezhető, hiszen idén szeptember 21-én ünnepeljük a gróf születésének 230. évfordulóját. Emellett van Pesten egy olyan tér is, amely éppen 10 éve viseli a legnagyobb magyar nevét, s jórészt minden szeglete a gróf életének egy-egy szakaszához vagy hazafias tetteihez kapcsolódik. A Lánchíd pesti hídfőjénél található térről van szó, amelyet maga Széchenyi István még Kirakodó térnek ismerhetett.

Az új Hungexpo beszippant – Modern konferencia-központ épült Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb kongresszusi és konferencia-központja jött létre Budapesten, a Hungexpo területén. A meglévő épületeket felújították, és teljesen újakat is építettek, amelyek nemcsak felszereltségükkel, de megjelenésükkel is lenyűgözik a látogatót.

Budapest-szerte láthatjuk a szobrait a 125 éve született Pátzay Pálnak A kerek évforduló alkalmat ad arra, hogy a Tanácsköztársaságot követően bebörtönzött, majd az 1930-as években a római iskolához csatlakozó, a szocializmus évtizedeiben pedig a pártvezéreket ábrázoló szobrai révén szélesebb körben megismert alkotót objektíven közelítsük meg. Szobraival ugyanis városszerte több helyen is találkozhatunk: Balassi Bálinttal a Kodály köröndön, a széllel dacoló női alakkal a Duna-korzón vagy a Raoul Wallenberg-emlékművel a Szent István parkban.

Világhírű építészek Budapesten Budapest adott otthont 1930-ban a XII. Nemzetközi Építészeti Kongresszusnak, melyre a világ minden tájáról érkeztek építészek. A háromévente megrendezésre kerülő eseményhez Budapesten kísérő rendezvényként egy nagyszabású építészeti tervkiállítást is tartottak, amelyet 1930. szeptember 6. és 16. között láthatott a közönség.

Keresztúri-erdő: az élő budapesti történelem Pest legnagyobb összefüggő erdeje valójában már régóta megért volna egy cikket Budapest természeti látnivalóinak listáján. Mint oly sok más fővárosi helyen, itt is az utóbbi években következett el a felújítás, rendbetétel ideje: a Keresztúri-erdő ma sokféle embernek nyújthat kikapcsolódást, vagy keltheti fel az érdeklődését. E cikkben ezt a népszerűségben kissé hátrébb maradó, ám remek természeti látnivalót járjuk be.

A másik Andrássy-palota – A háború után bontották le a Bem rakparti épületet Valaha Andrássy Gyula miniszterelnök fia lakott családjával abban a háromemeletes Duna-parti palotában, amelynek helyén ma a Francia Intézet modern épületét láthatjuk. A Bem rakparti elegáns, neoreneszánsz épületet a II. világháború után bontották el, helyén évtizedeken át egy üres telek volt.

Kezdődhet az óriási park építése a csepeli szigetcsúcson A Csepeli közpark összesen 36 hektáron épül meg, pihenőterekkel, közösségi kertekkel, sportpályákkal, gyalogos- és kerékpárutakkal. A közparkban lesz galériaerdő a Duna-ág mellett, sétányok, fás ligetek, játszóterek és vizes élőhely is.

Szmogos utak, feketedő házfalak – 45 éve határozták el a légszennyezés csökkentését Budapesten Budapest levegője az 1970-es évek közepén már annyira rossz volt, hogy a probléma hatóságokat is lépéskényszerbe hozta. A Fővárosi Tanács ezért 1976 őszén kilenc olyan területet jelölt ki, ahol a levegő minőségének javítását kiemelten kezelték.

Elkészült a Lovarda és a Csikós-udvar a budai Várban Hétvégétől bárki megnézheti, milyen lett az újjáépített budavári Lovarda, a Csikós-udvar és a Stöckl-lépcső. A hiteles rekonstrukció során hűen követték az eredetileg Hauszmann Alajos által készített századfordulós terveket, de a Lovardát belül a legmodernebb technikai megoldásokkal szerelték fel.

Budapest főpolgármestere volt, de alig ismerik a nevét a 150 éve született Ripka Ferencnek Ritkán találkozunk Ripka Ferenc nevével, pedig nyolc éven keresztül, 1924–1932 között állt Budapest élén. A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb hatású városvezetőjeként sokat tett a főváros közegészségügyének fejlesztése érdekében. Emlékét ma egy óbudai utca és egy emléktábla őrzi egykori lakóhelyén, a Gellérthegy utcában.

Új üzletház válthatja a több mint 40 éves szolgáltatóházat Kelenföldön Az 1970-es évek elején a Kelenföldi lakótelepen élők gyakran panaszkodtak a szolgáltatások hiányára, ennek orvoslására építették az évtized második felében a szolgáltatóházat, amelynek két szintjén szinte minden volt, ami kellett. A Tétényi út, Etele út sarkán álló, mára elavult épületet most a fővárosi és a XI. kerületi önkormányzat eladni készül, helyén az elképzelések szerint ismét szolgáltatóházat alakítanának ki.

József Attila költő és Arany Dániel matematikus ugyanabban a zuglói házban lakott A zuglói Korong utcában az egyik villaépület két emléktáblával hívja fel magára a figyelmet. A 6-os számú házban élt Arany Dániel matematikus és József Attila író. Az épületet idén a Budapest100 programsorozatban mutatták be részletesebben.

250 éve hunyt el a magyar barokk stílusteremtője, Mayerhoffer András A hazai barokk-rokokó építőművészet egyik meghatározó alakja a salzburgi születésű Mayerhoffer András, akit az úgynevezett Grassalkovich-stílus vagy gödöllői stílus megalkotójaként is ismerünk. A 250 éve elhunyt építőmester és építész munkái – például az első pesti kéttornyú római katolikus templom vagy az egykori Péterffy-palota a Piarista utcában – ma is meghatározó elemei a budapesti városképnek.

Héber számlapos óra került az óbudai zsinagógára A fennállásának 200. évfordulóját ünnepli idén az óbudai zsinagóga, amely most visszakapta egykori homlokzati díszét, a héber számlapos órát is.