Százötven éve alapították a Néprajzi Múzeumot

Írta: Pestbuda.hu

2022. március 6. 19:00

Idén ünnepli alapításának 150. évfordulóját a Néprajzi Múzeum. Az intézmény, amely egész Európa egyik legnagyobb néprajzi gyűjteményével büszkélkedhet, hamarosan beköltözik a Városligetben épült új székházába.

A Néprajzi Múzeum létrejöttének időpontját 1872. március 5-re teszi a tudománytörténet, amikor is az 1848–1849-es szabadságharc egykori honvédtisztjét, Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnographiai Osztályának őrévé. A jogi végzettségű Xántus a szabadságharc bukását követően az amerikai emigrációban lett neves természettudós.

A Néprajzi Osztálynak ottont adó Tündérpalota 1929-ben (forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A századfordulóra a Néprajzi Osztály már Európa egyik elismert szakintézménye lett, amelynek kiállítása a millenniumi ünnepségen nagy elismerést szerzett. Az intézmény egy 1924-es döntésnek köszönhetően a Könyves Kálmán körút 40. (akkor még Hungária körút 337.) szám alatt álló, úgynevezett Tündérpalotában kapott helyet. Itt a Néprajzi Osztály 1929-ben már harminc teremben tudta bemutatni hihetetlenül gazdag anyagát a nagyközönségnek. Az eredetileg iskolának szánt épület még 1909–1911 között épült fel Kőrössy Albert Kálmán tervei alapján szecessziós stílusban. Napjainkban az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum működik a híres szecessziós épületben. 

A Néprajzi Múzeumot sokan a Kossuth Lajos téren álló egykori és leendő Kúria épületéhez kötik, ahova 1975-ben költözött be az intézmény. A fotó 1978-ban készült (fotó: Fortepan/képszám: 120717).

A II. világháború és Budapest ostromának viszontagságai megviselték a gyűjteményt is, amelynek a háborút követően gyakran kellett költözködnie. Ugyanakkor 1947-ben szervezetileg is kivált a Magyar Nemzeti Múzeum kötelékéből és önálló, országos intézmény lett. A Néprajzi Múzeum végül 1975-ben költözött be az Országházzal szembeni, Kossuth Lajos tér 12. szám alatti egykori Igazságügyi Palotába, ahol ezt megelőzően a Magyar Nemzeti Galéria kiállításai voltak.

A 2010-es évek közepén született arról kormányzati döntés, hogy a Néprajzi Múzeum a Liget Budapest Projekt keretében a Városligetben kap új épületet. Az intézmény új otthonát – amely az első olyan épület, amely kifejezetten a Néprajzi Múzeum számára készült – a tervek szerint idén tavasszal adják át.

Nyitókép: A Néprajzi Múzeum új épülete a Dózsa György út felől nézve (fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Könyves Kálmán körúton lévő szép szecessziós épület sokkal jobban megfelelne a Néprajzi Múzeumnak, mint az a szürke monstrum, ami a Dózsa György úton épül.

Válaszok:
KartonBogi | 2022. március 7. 11:09

Az eredeti látványtervekben volt réz vonal is.


A Néprajzi Múzeumot és a Duna Arénat is Ferencz Marcel tervezte. Elképesztően ronda, szürke, ormótlan, városképet romboló épületek. Szörnyű!


Az új Néprajzi Múzeum az arctalanság emlékműve. Nem illik a környezetéhez, és semmi köze a népművészethez. A tízemeletes betonpanelsárkányok között méltóbb helye lett volna ennek az óriási nagy beton, vas, és üveg tárolódoboznak, amit a minimalista négyzetidiotizmus jegyében akár egy hatalmas automata gépen is készíthettek volna gépek számára. Hiányzik róla minden, ami Budapest korábbi épületeit emberivé teszi. Hiányzik mindaz, amiért a turisták milliói látogatnak Budapestre.
Hauszmann Alajos, Ybl Miklós, Lechner Ödön és a hasonló városképmeghatározó építészek szellemétől teljesen idegen. Semmibe veszi a közelben lévő épületek stílusát, arányait, ezért a saját környezetétől is idegen. Az új Néprajzi Múzeum olyan, mint egy hivalkodó kakukkfióka, amelyik csak önmagát tűri meg és minden mást kitúr maga mellől.

Akik az ilyen esztétikai bűncselekményért felelősek (építész, megbízó, kivitelező, politikus) most sok-sok millióval gazdagabban, elégedetten veregetik saját vállukat.
Ezek nem olvassák az ilyen hozzászólásokat. Az egészséges szépérzékű emberek viszont tudják, hogy a Nemzeti Szinházat a Blaha Lujza téren, és sok hasonló értékes épületet Budapesten nem kellett volna lebontani. Az ilyen épületeket pedig nem kellett volna megépíteni.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó