Aranyrúd a mélyben – Március 15-én nyit a Pénzmúzeum a Buda Palotában

A cikk angol nyelvű változata: Gold Bars in the deep - The Money Museum opens in the Buda Palace on 15 March

Írta: Bodó Péter

2022. március 11. 14:30

A Széll Kálmán tér egyik legismertebb épülete, az egykori Budai Postapalota az utóbbi években óriási változásokon ment keresztül. A Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, és 2018-ban kezdte meg átalakítással egybekötött felújítását. Külseje visszakapta régi fényét, belső tereit viszont modernizálták, és egyúttal az új funkcióihoz igazították: nagyobb részét a bank felügyeleti központja foglalta el, az északi szárnyban pedig a Pénzmúzeumot rendezték be, amely március 15-én nyitja meg kapuit. A sajtó képviselőinek viszont már bemutatták, az eseményen mi is ott voltunk.

A Buda Palotában tartott sajtótájékoztatón Fábián Gergely, a Pénzmúzeum ügyvezető igazgatója elmondta: a Magyar Nemzeti Bank alapfeladatai közé tartozik a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése, amit nem lehet elég korán elkezdeni. E célt szolgálja az Európában is egyedülálló Pénzmúzeum: négy szinten, összesen 2400 négyzetméteren segíti a fiatalok játékos oktatását. A tervezés során arra törekedtek, hogy hatékonyan tudják megszólítani a 12-18 éves célcsoportot: hipermodern digitális technológiát használtak.

Fábián Gergely és Szőke Gábor Miklós tartották a sajtótájékoztatót (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kiállítás az alagsorból indul, ahol a látogatók mágneskártyát kapnak, amellyel be kell jelentkezniük a számítógépes rendszerbe. Ezzel a kártyával tudják szorgosan gyűjtögetni a tallérokat – a kiállítás ugyanis végig interaktív, tulajdonképpen játszani jönnek a tanulók, így az intézmény sikere szinte borítékolható. Az egyébként is föld alatti szintet egy aranybányának rendezték be és a díszleten túl a történelmi Magyarország nemesfémbányáinak térképe is illeszkedik a koncepcióba.

A számítógépes rendszerbe minden látogatónak be kell jelentkeznie (fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A földszinten kávézót és könyvesboltot alakítottak ki, ami viszonylag tágas, így akár még rendezvények fogadására is alkalmas lehet. Az állandó kiállítás az első és a második emeleten vonul végig, a haladási irányt a padlóba épített aranyszínű fénycsík, mintegy aranyfonál jelzi. Van két házigazdánk is, Anna és Péter, akik elmesélik, mit is kell tudni a kiállításról. A tallérok gyűjtögetésének ugyanis meghatározott sorrendje van, az alapkoncepció öt csomópontra tagolódik, ami a pénz öt funkcióját jeleníti meg: értékmérő, piachoz kötődik, hitelfelvétel lehetséges, az egész világon jelen van, és biztonságot ad.

Anna és Péter vezet bennünket végig a kiállításon (fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Itt még tőzsdézni is lehet (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A játszva tanulás kiterjed a Magyar Nemzeti Bank történetére is, a Szabadság téri székház makettjében egy hologramos videót láthatnak azok, akik benéznek az aprócska ablakokon. Az elnöki iroda ajtaját viszont valós méretben mintázták meg, csakúgy mint annak bútorait. Természetesen a hazai fizetőeszközöket is kiállították, egy részükről az idősebb látogatók még nosztalgiázhatnak is. A bankjegyek mellett sok-sok érme is szerepel, hiszen a Magyar Nemzeti Bank rendelkezik az ország második legnagyobb érmegyűjteményével, a Magyar Nemzeti Múzeum után.

A kiállításban régi bankjegyek is helyet kaptak (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának makettja (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kibocsátott pénz mögött aranytartaléknak kell állnia, amit 1924-es megalapítása óta szintén a Magyar Nemzeti Bank őriz. A második világháború végén a közeledő szovjet csapatok elől maguk a dolgozók szállították azt Ausztriába, életük kockáztatásával, ahonnan 1946-ban hiánytalanul vissza is tért. A hősöknek állít emléket a múzeum leghatalmasabb kiállítási tárgya, amely valójában nagyobb részt köztéri alkotás: Szőke Gábor Miklós Robogás című szobra. Egy mozdonyt ábrázol, mely a művész jól ismert stílusát követve ezúttal is sok kisebb egységből áll össze, jelen esetben mintegy hétezer darabból, amelyek kisebb-nagyobb aranyrudakat mintáznak meg.

Szőke Gábor Miklós Robogás című alkotása (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 13 méter hosszú jármű hátulja kapott helyet a múzeum falai között, de az eleje sincs kitéve a környezet viszontagságainak, ugyanis a Sándy Gyula köz fedett átjárója ad neki otthont. Valójában már tavaly novemberben a helyére került, de csak most leplezték le, készülve a március 15-i megnyitóra. A Pénzmúzeum szenzációs sikernek ígérkezik, már csak azért is, mert a kiállítás végén – az Aranyvonat mögötti teremben – a látogatók egy valódi aranyrudat is megfoghatnak.

A mélyben elhelyezett oszlop egy aranyrudat rejt (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ugye lesz valamilyen őrség is amelyik a csöviket elkergeti az átjáróból?


Ajánlok egy részleget a Bill-pengőkből, olyat ahol a kvadrillió-billió pengő neve mellé nullákkal is kiírja az értéküket. (Betűmérettől függően másfél méter körüli papírlap kell a sok nulla feltüntetéséhez.)



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó