Keresés az archívumban

Petőfi nyomában járhatunk a nemzeti ünnep idején A nemzeti ünnepünkre való készülődés keretében programsorozat indul a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Pest-Budai Petőfi Egyesület közös szervezésében.

Buda első török megszállása 1526-ban Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.

Turisztikai nevezetességnek szánták a 60 éve épült Blaha Lujza téri aluljárót A Blaha Lujza tér aluljáróját a 60 évvel ezelőtti átadásakor a fejlődés és a modernizáció jelképének kívánták láttatni. A város második aluljárója volt hivatva eltüntetni a gyalogosokat az úttestről, hiszen akkor az volt a cél, hogy minél inkább autóbaráttá tegyék a várost.

Őseink Buda falai alatt – 340 éve sikerült visszafoglalni a magyar fővárost a törököktől Idén szinte az egész ország Mohácsra emlékezik, hiszen ötszáz esztendő telt el azóta, hogy 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett a mohácsi síkon. Most, néhány nappal később azonban, szeptember 2-án, már Buda 1686-os visszafoglalásának 340. évfordulóját ünnepelhetjük. Az egymástól százhatvan évre lévő két esemény szinte keretbe foglalja a magyar történelem egyik legvészterhesebb korszakát. Mohács a középkori Magyar Királyság széthullásának tragikus jelképévé vált, Buda visszavétele pedig annak a hosszú küzdelemnek a fordulópontja lett, amely a történelmi magyar területek oszmán uralom alóli felszabadításához vezetett.

Száznegyven éve nyitotta meg kapuit az Országos Erdészeti Egyesület székháza A történelmi Magyarország területén hatalmas erdőségek terültek el, így nem meglepő, hogy már a kiegyezés előtt megalakult Pesten az Országos Erdészeti Egyesület, amely a legelső nagy országos szakmai civil szervezetek közé tartozott. A hazai egyesületi élet XIX. század végi szárnyalását mutatja, hogy sorra épültek fel a szervezetek elegáns székházai. Az erdészeti egyesület az épülő Országház közelében talált telket.

Az első jelentős képzőművészeti vita Pesten: Than Mór Attila lakomája című festménye A Feszl Frigyes tervezte pesti Vigadó felépítésekor az első emeleti étterem (akkor Csemegetár) két freskójának elkészítésére pályázatot hirdettek. A bíráló bizottság által legjobbnak ítélt, Than Mór festette képet azonban Pest város tanácsa nem fogadta el, s ez éles vitát váltott ki az érintettek között. Az ellentétet a Helytartótanács oldotta fel azzal, hogy új pályázat kiírására szólította fel a városi hatóságot.

Az Aranyvonatról és a forint születéséről nyílt új kiállítás a Pénzmúzeumban Az Aranyvonat öröksége címmel új kiállítás nyílt a Pénzmúzeumban, a magyar aranytartalék hazatérésének és az új forint bevezetésének 80. évfordulója alkalmából.

Attila, hun király emlékezete Pesten és Budán Attilának, az V. századi hun birodalom legismertebb uralkodójának napjainkban nincs jelentősebb köztéri emlékműve Budapesten. De számos Attila utca van a fővárosban, emellett készült róla a VIgadóban freskó, a két világháború között pedig emlékművet terveztek állítani neki. A Nemzeti Múzeumban ma záruló Attila-kiállításon több, Budapest történetéhez kapcsolódó emlék is szerepelt a hun fejedelemmel összefüggésben.

Mauzóleum, víztorony, telefonközpont – Ray Rezső Vilmos építészeti munkássága Kevésbé ismert építőművészünk a 150 évvel ezelőtt született Ray Rezső Vilmos, aki mintegy harminc saját tervezésű, illetve átalakított épülettel gazdagította Budapestet. A kerek évforduló alkalmából összegezzük tevékenységét, felidézve legegyedibb munkáit, köztük a főváros egyik legkülönlegesebb síremlékét, egyik legszebb víztornyát, illetve legnagyobb telefonközpontját is.

Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel. A főváros külön pavilonokban mutatta be legmodernebb intézményeit.

Még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte a pestújhelyi templomhoz Száz évvel ezelőtt, 1926. július 18-án tették le a pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom alapkövét. Bár az épülethez még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte, a templom mégsem tartozik Budapest legismertebb egyházi épületei közé. Pedig története is bővelkedik érdekességekben: csaknem kilencven éven át óra nélkül állt a tornya, itt keresztelték meg Antall Józsefet, és különleges kapcsolat fűzi a Sacré Coeur nővérek rendjéhez.

Az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbuszjárat Nagy hőségben, legalább 35 fokban várakozott 35 férfi és egy nő, hogy 1931. május 30-án történelmi utazáson vegyen részt: az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbusz nyitó járatán. Ekkor még meghívott vendégek foglalták el az autóbusz üléseit, köztük számos újságíró, illetve velük utazott az egész vállalkozás kitalálója, dr. Lénárt Ilona is.

A nemzet mindenese – 240 éve született Fáy András Fáy András a reformkori értelmiség egyik meghatározó tagja volt és sokrétű tevékenységének köszönhetően Mikszáth Kálmán – a tőle megszokott humorral – a nemzet mindenesének titulálta. Valóban több szálon igyekezett előmozdítani a haza fejlődését: a kulturális életben írásaival, gazdasági téren pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ötletével. Nevét ma is számos intézmény őrzi, születésének kétszáznegyvenedik évfordulója alkalmából a Mester utcai Fáy András Gimnáziumot mutatjuk be.

A Fehér Ház és társai – Lipótvárosi irodaházak az Országgyűlés szolgálatában Talán sokan tudják, hogy magyar parlamenti élet nem csupán a Kossuth téren álló Országházhoz kapcsolódik. A Steindl Imre által tervezett neogótikus országgyűlési épület környezetében több olyan irodaház is található, amelyek napjainkban a törvényalkotó munkához és a képviselői tevékenységhez biztosítanak további helyszíneket. Cikkünkben ezeket mutatjuk be.

Hauszmann-emlékév: tudományos konferencián értékelték a 100 éve elhunyt építész életművét Hazánk meghatározó építőművésze, Hauszmann Alajos halálának centenáriuma alkalmából 2026 márciusában indult a Hauszmann 100 emlékév. Ennek egyik legjelentősebb programja az a napokban zajlott tudományos konferencia volt, amelyen az előadók az építész rendkívül gazdag életművét tekintették át. A rendezvénynek a Műegyetem adott otthont, ahol Hauszmann évtizedekig oktatott, és amelynek központi épületét is ő tervezte, számos más jelentős budapesti középület mellett.

Műtermi gyermekfotózás a XIX-XX. században – Tablókiállítás nyílt a Múzeumkertben A gyermeknap előtt nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum új szabadtéri kiállítása, amely a XIX.–XX. századi műtermi gyermekfotózás világába enged bepillantást. A Múzeumkertben látható tárlaton ritka felvételeket mutatnak be: gyermekeket a régmúltból különleges kellékek, játékok és festett hátterek között.

A hiányzó láncszem – Az Iparművészeti Múzeum hátsó szárnya Az Iparművészeti Múzeum a világ első olyan múzeumépülete, amely nem valamelyik történelmi stílust idézi meg. Lechner Ödönt a magyar formanyelv megteremtése vezérelte akkor, amikor az ősi ázsiai építészethez nyúlt vissza, ugyanakkor a szerkezeteket tekintve modern is volt. Alkotása felmérhetetlen hatást gyakorolt a korára, pedig az nem is valósult meg teljes egészében. Írásunkban éppen az anyagi okokból elhagyott hátsó szárnyat mutatjuk be.

Tovább bővült a digitális szoborpark a Fiumei úti sírkertben Újabb alkotásokkal bővült a Szoborpark a Fiumei úti sírkertben elnevezésű ismeretterjesztő kezdeményezés, amely digitális eszközök segítségével a szobrokhoz és síremlékekhez kapcsolódó leírásokon keresztül mutatja be a magyar szobrászat, építészet és emlékezetkultúra kiemelkedő alkotásait.

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját a Zsolnay is segítené A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Iparművészeti Múzeumot 2017-ben zárták be, felújításra hivatkozva. A műemlék épület állapota azóta is folyamatosan romlik. A pécsi Zsolnay manufaktúra most jelezte: eredeti dokumentumokkal, formarajzokkal, képi illusztrációkkal, valamint a Zsolnay pirogránit tetőcserepek és épületdíszek állapotának felmérésével támogatná az épület megmentését, állagromlásának megfékezését.

Wohl Janka költőre, íróra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Wohl Janka születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a Fiumei úti sírkertben, a Wohl nővérek teljeskörűen felújított síremlékénél. Wohl Janka a magyar irodalom és női emancipáció egyik úttörő alakja volt.

Vándorló műalkotások – Magyar költők budapesti szobrainak helyszínváltozásai Ma természetesnek vesszük híres poétáink szobrainak látványát, azonban arról már nem minden esetben tudunk, hogy valóban oda tervezték-e az adott emlékművet, ahol jelenleg látható. Cikkünkben a vándorló budapesti költőszobrokat kutattuk fel.

Karmelita kolostor, kaszinó, miniszterelnökség – Mi minden lehet 300 év alatt egy épület? Eredetileg rendháznak épült, de jó 240 éve szolgált állami irodaházként a Szent György tér jellegzetes épülete, amely II. József idején kaszinó volt tekepályával, később főleg katonai hivatalok működtek benne. Legutóbbi funkcióját pedig mindenki ismeri, hiszen neve az elmúlt hét évben valóságos szimbólummá vált. A Karmelita kolostor története.

Visszakapta a Petőfi nevet a Budaörsi úti laktanya A Budaörsi úti Petőfi Sándor laktanya – amelyet 2023-ben Mária Terézia-laktanyára neveztek át – visszakapta a Petőfi nevet.

Hétvégén megnyílik a Karmelita kolostor és a volt Külügyminisztérium újjáépült palotája Elbontották a Karmelita kolostort övező kordont, az épületet holnaptól megnyitják a látogatók előtt. Most hétvégén megtekinthető lesz az a Dísz téri kormányzati palota is, amelyet nemrég építettek fel 1945 előtti külső architektúrával, tekintettel arra, hogy a Trianon utáni Külügyminisztérium (azelőtt Vöröskereszt Egylet) itteni székházát a második világháború után, a sérülésekre hivatkozva elbontották.

Az Alkotmány utcában lesz a miniszterelnök székhelye A budavári karmelita kolostor helyett Lipótvárosban, az V. kerület, Alkotmány utca 5. szám alatt lesz a jövőben a miniszterelnök székhelye. Az épület eredetileg lakóház, bérház volt, a XIX. század végén készült.

A pest-budai állandó hídról szóló törvény Az 1832-1836 között ülésező magyar országgyűlés számos, az ország életét meghatározó törvényt fogadott el. Ezek közül az egyik, mégpedig az 1836. évi XXVI. számú törvény alapvetően határozta meg Pest és Buda további sorsát: egy állandó hídról szólt a két város között.

Két kupola az Országházon – Hauszmann Alajos meglepő pályaműve A magyar Országgyűlés már több, mint százhúsz éve tartja üléseit a Duna-parti otthonában, mely a világ egyik leggyönyörűbb országháza. Az 1870-es években azonban még egészen más jellegű épületet tartottak ideálisnak, az elképzelést pedig Hauszmann Alajos dolgozta ki alaposabban. Terve igazán különleges volt az Országház pályázatára benyújtott többi munkához képest.

Egykori pesterzsébeti öntödében kapott új otthont a cirkuszművészeti és kortárstánc-főiskola campusa A volt pesterzsébeti öntödében alakították ki a cirkuszművészeti és kortárstánc-főiskola új campusát. A több mint 100 éves ipari épület mintegy 1100 négyzetméteres részét felújították, megőrizve annak ipari csarnok jellegét. Az intézményben tánctanár, cirkuszművésztanár, kortárstánc, cirkuszművészet és cirkuszi táncos szakokon folyik a képzés.

Kerítéskiállítás nyílt a Műcsarnok megnyitásának 130. évfordulóján A Műcsarnok 130 évére visszatekintő tablókiállítás tekinthető meg a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti székházának Bajza utcai oldalán. A Műcsarnokot Schickedanz Albert tervezte, az épület a Milleniumra készült el.

Csekonics Margit grófnő különleges palotája A mai Károlyi-Csekonics rezidencia építtetője gr. Károlyi Istvánné született Csekonics Margit grófnő volt, aki a neves bécsi, színházépítésre szakosodott építészpárost, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert bízta meg 1881-ben a palotaegyüttes megtervezésével. Az épület számos egyedi, többnyire a korábbi palotaépítkezésektől eltérő sajátosságokat tartalmazott. Ilyennek számított az épület stílusa, alaprajzi elrendezése és az angolosan kialakított nappalija, amit nem szalonnak, hanem hallnak neveztek.

Egy lipótvárosi épület színes története – 150 éves a Burián-ház Budapesten rengeteg bérház épült a XIX. század során, melyek gyakran nagyon hasonlóan néznek ki. Mégis sokuk őriz olyan jellegzetességeket, amelyek egyedivé teszik őket. Ilyen a szigorú szabályosságáról ismert Lipótváros egyik épülete is, a Zrínyi és az Október 6. utcák találkozásánál álló Burián-ház. Tervezője Kallina Mór, akinek ez a korai munkái közé tartozik, de már megfigyelhetők rajta olyan jelek, amelyek előre vetítik későbbi főműveit, például a Honvéd Főparancsnokságot.

Megnyílt a megújult Citadella Húsvétvasárnap megnyitotta kapuit a felújított Citadella, ahol egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A szabadság bástyája című kiállítás várja a látogatókat. Új kilátóteraszok és kilátópontok épültek, az erőd állandó díszkivilágítást kapott.

Klebelsberg-kiállítás a Pesti Vigadóban Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatási miniszter kultúrateremtő tevékenységét mutatja be egy új kiállítás a Pesti Vigadóban, a Magyar Építészeti Múzeum szervezésében.

Átadták a Ludovika Campus új képzési központját A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításának 15. évfordulója alkalmával átadták a Ludovika Campus új épületét, a Széchenyi Ödön Képzési Központot. Az Orczy-kertben található intézményben helyet kap a Katasztrófavédelmi Intézet, a nemzetbiztonsági képzések és a tanárképző kar. Az új épület előtt felavatták Széchenyi Ödön szobrát.

Márai hazatért Budára – Állandó kiállítás nyílt a neves író emlékére Márai Sándor 28 éves korában, 1928-ban telepedett le Budán. A Mikó utcában talált otthonra, s a krisztinavárosi kávéházi élet szerves része lett mindennapjainak. Budai identitását nem feledte akkor sem, amikor elhagyni kényszerült hazáját, de Buda sem feledte el őt: emlékét folyamatosan ápolják az egykori lakóhelyén, az I. kerületben. Most állandó kiállítást nyílt életművének bemutatására a Virág Benedek Házban.

Egy londoni épület ihlette a Corvin Áruházat – 100 éves lett Budapest ikonikus bevásárlóközpontja A Corvin Áruház több szempontból is a legek épülete: kiváló fekvésének köszönhetően sokáig a főváros legforgalmasabb bevásárlóközpontja volt, itt működött Budapest legelső mozgólépcsője, majd a szocializmus idején a leghanyagabb módon tussolták el a rossz állapotát. Néhány éve azonban szépen felújították, így március 24-én, megnyitásának 100. évfordulóján régi fényében ünnepelheti a születésnapját.

Az Országház tervezését irányító bizottság 145 éve kezdte meg munkáját A Kossuth téren álló Országház megtervezését koordináló bizottság Tisza Kálmán miniszterelnök vezetésével alakult meg 145 évvel ezelőtt. A közel húsz fős testületet politikusok, kormányzati és fővárosi vezetők, valamint építész szakemberek alkották, akiknek a hathatós munkája révén 1884-re elkészültek az új Országház első, véglegesnek szánt tervei.

Elkészült a József főhercegi palota Szent György téri homlokzata A budavári Szent György tér felől már eredeti szépségében látható a József főhercegi palota. A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte, 120 éve átadott épületet 1968-ban rombolták le. Újjáépítése után a palotába az Alkotmánybíróság költözik.

Reszketni méltóztatott a Helytartótanács március 15-én – Petőfiék diadalmenete A forradalmi tömeg 1848. március 15-én, ebéd után a budai Várba, a Helytartótanács épülete elé vonult, hogy átadja követeléseit, köztük a cenzúra eltörlésének igényét a végrehajtó hatalom képviselőinek. De mi is volt pontosan a Helytartótanács, és hol volt a központja? Elöljáróban annyit elárulhatunk: az épület ma is áll, és bárki megtekintheti, aki a Várban jár.

Március 28-án nyit a Citadella Az újragondolt, átépített Citadella március 28-án nyílik meg a látogatók előtt. Az egykori zárt katonai erődből nyitott kulturális és turisztikai központ lett, udvarán új közparkkal, kávézóval, ágyútornyában a magyarság történetét bemutató látványos kiállítással. Kilátópontjairól a budapesti panorámában gyönyörködhetünk.

Az utolsó konflis A konflisok és fiákerek a békebeli idők hangulatát idézik. A dualista kor Budapestjét, ezért is volt sokaknak fájó, hogy az 1920-as években fokozatosan tűntek el ezek a járművek a főváros utcáiról. Az utolsó konflisengedélyt 1931 tavaszán, 95 évvel ezelőtt vonták be.

A Népligetben és a főváros más helyszínein 6500 fát ültettek el a napokban A nemzeti faültetés napján 6500 erdészeti facsemetét és 600 cserjét ültettek el Budapesten, a Főkert által fenntartott területeken civil emberek közreműködésével. Többek között a Népligetben, a XIII. kerületi Tahi parkban és a IV. kerületi Farkas-erdő Természetvédelmi Területen is szerveztek közösségi faültetést.

A Lánchíd címerei A Lánchíd az ország jelképe, nem mindegy tehát, hogy a hídon milyen állami jelképek szerepelnek. Tudták ezt régen is, ezért a híd kapuzatán a címereket többször is cserélték. Legutóbb, 30 éve az eredeti címereket állították helyre. De hogyan?

Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe – Lakásgondok a XX. század elején Az otthonteremtés régen a mainál is nagyobb kihívást jelentett elődeink számára, a budapesti lakáshelyzet a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt a XX. század elejére kritikussá vált. A probléma megoldását a székesfőváros és az állam bérházak építésével is segítette.

Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.

Egy özvegyasszony végakaratából született a most értékesített Árpád Kórház Bár az egykori Árpád Kórház épületegyüttese vevőre talált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen – ráadásul rekordáron, 1,74 milliárd forintért –, az Árpád úti bejáratnál még mindig az „Eladó” tábla fogadja az arra járót. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az 1920-as évek végén épült, Jendrassik Alfréd által tervezett épület sorsa. Azt viszont ismerjük, miként lett egy özvegyasszony végakaratából előbb húszágyas Újpesti Szegény Gyermekkórház, majd városrészeket ellátó egészségügyi intézmény.

Már a tetőt építik a budavári palotán Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán megkezdődött a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Ennek látványos eleme a manzárdtető és a kupolák tartószerkezeteinek beemelése. A kivitelezés utolsó fázisában kerülnek fel a tetőablakok, a padlásbevilágítók, a trófeumok, valamint a csúcsdíszek.

A pesti Hadik-házban halt meg Deák Ferenc 150 évvel ezelőtt A magyarországi lapok gyászkeretes tudósításokban adták hírül 1876. január végén, hogy meghalt Deák Ferenc. Súlyosbodó betegségéről szinte az egész ország tudott, és sejteni is lehetett a vég közeledtét, mégis megrendítően hatott a hír, hogy a „haza bölcse” január 28-án este „3/4 11-kor lehelte ki nagy lelkét.”