Keresés az archívumban

Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.

Margit-sziget, Gellért-hegy, Szent István park: virágoznak a rózsakertek Érdemes ellátogatni a napokban valamelyik budapesti rózsakertbe, ahol megcsodálhatjuk a pompázó és illatozó virágokat. A Margit-szigeten, a Gellért-hegyen és a Szent István parkban is található rózsakert.

Finom eleganciáról tanúskodó épületek – 150 éve született Mellinger Artúr Budapest városképét nemcsak a sokak által ismert építészek formálták, hanem olyanok is, akiknek neve feledésbe merült. Közéjük tartozik Mellinger Artúr, aki számos lakóépületet tervezett a XX. század első évtizedeiben. Munkái között találjuk a róla elnevezett Mellinger-házat a Ráday utcában, a közelmúltban megújult Radnóti Színházat is befogadó épületet a Nagymező utcában, több lakóházat a Dohány utcában és Budán is. Az építész születésének 150. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük életművének meghatározó alkotásait.

Hamarosan elkészül a Budavári Palota főkapujának rekonstrukciója Korabeli fényképek és tervrajzok alapján rekonstruálják a Budavári Palota északi főbejáratának kovácsolt kapuját, amely eredetileg Jungfer Gyula műhelyében készült. A szecessziós jegyeket viselő főkapu rácsát gazdag népi virágmotívumok és a Szent Korona másolata díszíti.

Zsigmondtól Hauszmannig: a művészet évszázadai a Budavári Palotában A gótikus szoborlelet, Mátyás király carrarai márvány szökőkútjai és a századelős hauszmanni palota fényűző szépsége egyaránt azt mutatja, hogy több évszázados története során a Budavári Palota többször vált a művészet fellegvárává, ahol európai hírű mesterek alkotásai találtak otthonra.

Új kiállítás a második világháborúról A II. világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából 1945 – Kereszttűzben címmel új állandó kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében. A korabeli hadi cselekmények felidézése mellett főként a budai Vár, a Bécsi kapu tér, a levéltári palota és emberi sorsok bemutatásán keresztül kaphatunk betekintést azokba a tragikus eseményekbe, amelyek a mai napig is hatással vannak az életünkre.

Ki volt Marco Casagrande, aki Szabadság-oszlopot tervezett 1848 hőseinek a Szent György térre? Az egri és az esztergomi bazilikán ma is láthatjuk a szobrait, ahogyan számos vidéki kastélyon is. Itáliában született, de magyar lányt vett feleségül, és közben majd 20 éven át élt és dolgozott hazánkban az olasz szobrász, Marco Casagrande. Tervezett szobrot Mátyás királyról, Szent Istvánról és az 1848-as forradalomról is. Utóbbi alkotása a Nemzeti Hauszmann Program keretében 177 év után valósul meg a Szent György téren.

A nemzet építői – A Szabadelvű Párt megalakulásának története Budapesten A magyar nemzet s benne Budapest történetének a legprosperálóbb korszaka volt a gazdaság, a kultúra és a demográfia területén az az 1875-től 1905-ig tartó időszak, amely az országot harminc évig eredményesen építő Szabadelvű Párt 150 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődött. Az új szervezet a haza bölcsének, a nemzet prókátorának, Deák Ferencnek a támogatásával jött létre, és ugyanabban a belvárosi Lloyd-palotában volt a székhelye, mint korábban a Deák Pártnak.

Plakátok a XX. század elejéről a Várkert Bazár rámpáján Különleges szabadtéri tárlat nyílt a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján. A múlt század eleji nagyváros hangulatát idézik a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből válogatott alkotások. A művészi kivitelezésű plakátokon keresztül megelevenedik az egykori világ, megjelennek a sörkertek, mozik, mulatók, a hőlégballon, a hullámfürdők és a sétahajók.

Egy csendes építész – 150 éve született Rainer Károly Bár Rainer Károly nem tartozik a legismertebb hazai építészek közé, munkái mégis meghatározó elemei Budapest városképének. Nevéhez fűződik többek között az egykori Hazai Bank Rt. két épülete az V. kerületben, a Keleti Károly utcai Majláth-bérházcsoport, a József Attila utcai Mocsonyi-ház, valamint több lakóépület. Születésének 150. évfordulója kapcsán felelevenítjük építészeti örökségét.

Trianon-emlékművek Budapesten Az 1920-as trianoni tragédia után Budapesten, a Szabadság téren épült fel a magyarság fájdalmára és veszteségeire emlékeztető központi emlékmű. A nagyszabású szoborkompozíciót 1945-ben elbontották, és évtizedekig nem is lehetett a trianoni traumáról beszélni. Összeállításunkban olyan közterületi alkotásokat mutatunk, amelyek napjainkban emlékeztetnek az ország 105 évvel ezelőtti feldarabolására, Magyarország kétharmadának elcsatolására.

Második világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren Budapest 1944–45. évi ostroma alatt elhunyt német katonák földi maradványait találták meg a budai Várban, a Bécsi kapu téri Nemzeti Levéltár udvarán, egy tömegsírban. A tizennégy elesett katonát egy gránáttölcsérben temették el, közülük hétnek az azonosítója is előkerült az exhumálás során, így az ő személyazonosságukat pontosan meg lehet állapítani. A földből számos személyes tárgy, órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek is előkerültek.

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

Hamarosan befejeződik a Citadella megújítása A Citadella belső parkjában folyamatban van a burkolatok, a korlátok, a díszkivilágítás kiépítése, a növények telepítése, de zajlik a Szabadság-szobor előtti park, valamint az erődöt körülölelő sétány kialakítása is. A munkálatok már a végéhez közelednek.

Görgei Artúr honvéd tábornok budavári szobrának felavatása Görgei Artúr az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb honvéd hadvezére, hadügyminisztere volt. Nevéhez fűződik a győztes tavaszi hadjárat irányítása 1849 áprilisában, majd május 21-én a budai Vár ostrommal való bevétele, vagyis a magyar főváros felszabadítása, szimbolikus értelemben a szabadságharc katonai csúcspontja.

Felújították a Fiumei úti sírkert ravatalozóját A Nemzeti Örökség Intézete felújíttatta a Fiumei úti sírkert ravatalozójának lépcsőjét és homlokzatát. A 145 éves épületet Máltás Hugó tervezte.

Újjászületnek a Honvédelmi Minisztérium egykori szobrai a Szent György téren A budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság Szent György téri oldalán visszaállítják az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát, az eredeti díszítőelemeket, a szobrokat, reliefeket, ornamentikákat. A harmadik emelet párkányán egykor négy kiemelkedő hadvezér szobra sorakozott, Árpád fejedelem, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Pálffy János, ezeket is újraalkotják.

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

Az egész főváros gyászba borult – Munkácsy Mihály búcsúztatása 125 évvel ezelőtt Gyászolók hatalmas tömege búcsúztatta és kísérte utolsó útjára 125 éve, 1900. május 9-én az egy héttel korábban elhunyt festőfejedelmet, Munkácsy Mihályt. A művész népszerűségét és kultuszát mutatta, hogy temetése a résztvevők számát és a nemzet gyászát tekintve csak Kossuth Lajoséhoz hasonlítható.

Hamarosan megnyílik a Jókai-kert a Sváb-hegyen Megújult a Sváb-hegyen fekvő Jókai-kert és benne a műemléki védettségű Steindl-villa. Az új látogatóközpont kiállítással, rendezvénytérrel és vendégfogadó épületrésszel várja majd a látogatókat május 10-től.

Emlékhelyek napja lesz szombaton Országszerte várják a nemzeti és történelmi emlékhelyek május 10-én a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, bemutatók, családi programok és sok látnivaló lesz csaknem ötven helyszínen.

Kerítéskiállítás nyílt Klebelsberg Kunó tiszteletére az Andrássy úton A 150 éve született Klebelsberg Kunó életművét bemutató tablókiállítás nyílt a Magyar Művészeti Akadémia Andrássy úti irodaházánál. A kerítéskiállítás az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter életútját és munkásságát mutatja be.

Budavári emlékek – Együttműködés a kulturális értékek megőrzéséről Együttműködési megállapodást írt alá a Budavári Önkormányzat és az Országos Széchényi Könyvtár a Budavárhoz köthető kulturális értékek megőrzéséről. A cél a kiadványok digitalizálása, bemutatása és közkinccsé tétele, könyvek közös kiadása, valamint az I. kerületben élt híres emberek emlékezetének megőrzése.

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

Felavatták Bernovits Vilma emlékművét A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján köztéri emlékművet adtak át Ferencvárosban, a Petőfi híd pesti lábánál. A „Stigma – Bernovits Vilma emlékére” című alkotást a Gizella sétány dunai partfalában alakították ki. Bernovits Vilmát Salkaházi Sárával és több társával együtt a közeli Bokréta utcából, a Szociális Testvérek Társaságának épületéből hurcolták el, és lőtték a jeges Dunába 1944 decemberében.

A középkori budai palota mellett állt a most feltárt nemesi ház Mintegy 600-700 éve épülhetett a budai Várban az a nemesi ház, amelynek pincéjét most találták meg a régészek a Hauszmann Alajos tervezte királyi palota északi szárnya mellett az 1960-as években felhúzott toldalék eltávolításakor. A nemesi házat valószínűleg már az 1400-as évek elején elbontották, amikor Luxemburgi Zsigmond európai hírű királyi rezidenciává bővítette a középkori palotát. A lakóház megmaradt pincéjéből és környékéről egyéb értékes régészeti leletek is előkerültek.

Visszakerül a Honvéd Főparancsnokságra a Szent Korona és Magyarország címere Már készül a budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság egyik ékessége, a főhomlokzatot díszítő timpanon-szoborcsoport, amely még idén a helyére kerül. A közel négy méter magas, tizennégy méter széles műalkotás középpontjában Magyarország díszkeretbe foglalt középcímere található a Szent Koronával, amelyet balról és jobbról egy-egy angyal tart. Az allegorikus jelenet a magyar államiságot, a honvédelmet és a nemzeti dicsőséget szimbolizálja.

Újjáépítik a Fehérvári kaput a budai Várban A történelmi környezethez illeszkedően, a XIX. század végi állapotokat idézve születik újjá a budai Várba vezető Fehérvári kapu, amelyen át az Attila út és a Dózsa György tér felől érkezők léphetnek be az egykori középkori magyar főváros várfalakkal körülvett területére. A jelenlegi átjárót elbontják, helyére középen kocsiáthajtóval, két oldalán gyalogos átjáróval rendelkező valódi várkapu épül.

Márai-emlékév: Kiállítás kávéházzal Márai Sándor író születésének 125. évfordulója alkalmából emlékévet hirdettek, mely 2025. április 11-én kezdődik és 2026. április 11-ig tart. Ennek kiemelkedő eseménye lesz az I. kerületi Virág Benedek Házban novemberben nyíló Márai-tárlat. A kiállításhoz egy kéttermes, a XX. század eleji kávéházi hangulatot idéző enteriőr is kapcsolódik, amely egyben múzeumi kávézóként is működik majd.

A 125 éve született Szabó Lőrincre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Megemlékezést tartottak a 125 éve, 1900. március 31-én született Szabó Lőrinc sírjánál a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A költő a modern magyar líra egyik meghatározó alakja, aki műfordítóként is maradandót alkotott.

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

Hétvégente újra lezárják a pesti alsó rakpartot az autósok előtt Az autósok elől lezárják, a gyalogosok, biciklisek előtt megnyitják március 15-én a pesti alsó rakpartot. A lezárás minden hétvégén és ünnepnapon a Margit hídtól egészen az Irányi utcáig tart.

Eredeti díszítőelemet találtak a Budavári Palota északi szárnyában A Budavári Palota északi szárnyépületében a rekonstrukció során értékes épületelemet találtak a vakolatréteg alatt. A Hauszmann Alajos tervezte palota ruhatár-előcsarnokának műmárvánnyal borított, tagozott keretezésű, hullámvonalas kazettázata került elő. A lelet még pontosabb képet ad a századfordulón kibővített palota ruhatár-előcsarnokának eredeti színeiről és anyaghasználatáról.

1848 emlékezete: tematikus séták lesznek a Fiumei úti sírkertben Március 15-én tematikus sétára hívják a látogatókat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Fiumei úti sírkertbe, március 14-én pedig a Batthyány-mauzóleumnál, a Deák-mauzóleumnál, a Kossuth-mauzóleumnál, valamint a Petőfi család és Jókai Mór sírjánál várják ismeretterjesztő előadásokkal a regisztrált diákcsoportokat.

Munkácsy Mihály utcák Budapesten Munkácsy Mihály halálának 125. évfordulója évében felvetődik a kérdés, hogy a fővárosban mely közterületek és intézmények viselik a neves magyar festőművész nevét. Cikkünkben ezeket a fővárosi közterületeket, illetve a festő nevét viselő egykori és mai intézményeket mutatjuk be.

Átadták a Palota parkot Rákospalotán Elkészült Rákospalota új parkja. A környezetbarát módon fenntartható park központi eleme egy szökőkút, sok fát és évelő növényt ültettek, egy zöld tetős pavilont is kialakítottak.

Elkészült a Honvéd Főparancsnokság kupolája Már látható a Honvéd Főparancsnokság újjáépülő palotájának 15 méter magas kupolája. A tetődísz különlegessége, hogy a tartóívek közötti felületek átlós mintázatú üvegfedést kaptak, így a látogatók a kupola belsejében kialakított kilátóból megtekinthetik a szép panorámát.

Munkácsy-emlékek a pesti Duna-parton A pesti Duna-partnak az Országháztól a Vigadóig ívelő szakaszán álló, közismert épületek jelentős szerepet játszottak Munkácsy Mihály életében. Művészi pályáján meghatározó ez a rövid idő alatt bejárható terület: ifjúként az MTA épületében elhelyezett Esterházy-képtárat csodálta, a Vigadóban a személyes jelenlétében adták elő Milton-festményét élőképben, utolsó monumentális alkotása pedig a Parlament számára készült Honfoglalás volt, amely most a Szépművészeti Múzeum kiállításán látható.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján megemlékezést tartottak a Vértanúk terén Budapesten, az V. kerületben, a 2019-ben újraalkotott Nemzeti vértanúk emlékművénél tartottak megemlékezést február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja a Terror Háza Múzeumban Február 18. és 28. között rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, emlékünnepséggel, gyertyagyújtással és ingyenes nyitvatartással emlékezik a Terror Háza Múzeum a kommunista diktatúrák áldozataira. A Csengery utcában, az épület mellett megtekinthető az „Elfejtettük volna?” című tablókiállítás, amely a kommunizmus pusztítását mutatja be.

Jókai Mór hagyatéka a digitális térben – Szabadon elérhetőek az íróhoz kapcsolódó műtárgyak A Jókai 200 szabadon honlapon a látogató kötetlenül barangolhat az író hagyatékából származó kéziratok, fotók, képzőművészeti alkotások, könyvek, folyóiratok, színlapok és iparművészeti értékű tárgyi emlékek világában. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a XIX. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

Tizenkét hét a pokolban – Szabadtéri fotókiállítással emlékeznek Budapest ostromára a Várkert Bazárban Fotókiállítás nyílt a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján, amely Budapest nyolcvan évvel ezelőtti ostromáról szól. A tárlaton tíz szabadon álló, kivilágított installációban, összesen húsz tablófelületen látható, hogyan élték meg a lakosok a légitámadásokat, hogyan próbálták meg eltemetni halottaikat, és küzdöttek a túlélésért.

Már a homlokzati díszeket helyezik fel a József főhercegi palotára Az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota Szent György téri épületén jelenleg a homlokzati elemek felhelyezése történik. A lábazatra faragott mészkő került, a homlokzaton már láthatóak a díszítőelemek, a maszkkal és szalagdísszel mintázott ablakparapetek, a szárnyas oroszlánok, sasok és sarokcsúcsdíszek, valamint az ívsoros párkányok is.