Keresés az archívumban

Tízezrek életét mentették meg oltással Budapesten – 130 éve jött létre a Pasteur Intézet Öt évvel Louis Pasteur franciaországi első sikeres oltása után dr. Hőgyes Endre vezetésével 130 évvel ezelőtt, már 1890-ben létrejött a budapesti Pasteur Intézet, amely a veszettség elleni szérum előállításával, az oltással és a beoltottak kezelésével foglalkozott. Az intézetben rengeteg embert mentettek meg a biztos haláltól az oltással, az 1940-es évek elején mégis bezárt a Pasteur Intézet.

Elhivatott orvosoknak és építészeknek köszönhetjük a pesti orvosi egyetem kórházait Napjainkban szinte minden hír a koronavírussal kapcsolatos, emiatt egyhangúvá vált a sajtó és a média, illetve sokakban keltenek szorongást a témával kapcsolatos híradások. Ugyanakkor a járvány miatt az emberek nagyobb figyelmet fordítanak az egészségügyre. Ennek apropóján közöljük a fővárosi kórházakat bemutató sorozatunk újabb részét, amelyben a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbjével foglalkozunk.

Ideiglenes fabarakkokban különítették el régen a fertőző betegeket a fővárosban Jó néhány olyan hely található Budapesten, ahol száz vagy százötven évvel ezelőtt ideiglenes jelleggel, de akár évtizedekig működött a fertőző betegségekben szenvedők ápolására szolgáló kórházi részleg. Ezek az általában fabarakkokból álló épületegyüttesek azért nyíltak a XIX. század második felében, hogy a közkórházak száma terén meglehetős elmaradásban lévő Budapesten járványos időszakokban kisegítsék a betegellátást, és a fertőző egyéneket elkülönítsék a lakosságtól.

A legrettegettebb járvány nyomai máig fellelhetők Budán és Pesten A pestis ellen régen nem volt orvosság, védekezni nem, legfeljebb elmenekülni lehetett előle. És persze fohászkodni. Így amikor elvonult, a hálás lakosság hol nagyobb, hol kisebb lelkesedéssel állított emléket égi segítőinek.

A hajóhidat és az utakat is lezárták a kolerajárvány miatt Pest-Budán 1831-ben Döbbenetes, megrázó és mindenki életét megváltoztató döntések születnek a napokban. Karantén, lezárás, közlekedési korlátozások, olyan intézkedések, amelyeket a legtöbbünk csak könyvekből és filmekből ismer. Ma ez az életünk része, reméljük, csak átmenetileg. A hasonló intézkedések azonban nem új keletűek, nagyon régre nyúlnak vissza. Az 1831-es kolerajárvány idején a hajóhidat is lezárták Pest-Budán, ami miatt pánik tört a városban, a katonaságot is be kellett vetni.

Neves építészek tervezték a Semmelweis Egyetem klinikáit – Külföldi tanulmányutat rendelt el a miniszter Egy korábbi cikkünkben bemutattuk, miként kezdték meg a modern fővárosi kórházak a működésüket. De abban az írásban nem tudtuk megemlíteni a budapesti egészségügyi ellátás egyik legfontosabb résztvevőjét, a Semmelweis Egyetemet. Az Európa ötven legrangosabb felsőoktatási intézménye közé tartozó egyetem nemcsak a hazai orvosképzés csúcsát képviseli, hanem klinikahálózatával a fővárosi betegek tömegeit is ellátja. Cikkünkből kiderül: a Semmelweis Egyetemhez tartozó, úgynevezett belső klinikai tömb épületeit is neves építészek tervezték.

Budapesti napló: Hogyan védekezett a főváros a spanyolnátha ellen? 1920-ban – mintha nem lett volna elég baja enélkül is a város lakosságának – Budapesten egyre több áldozatot követelt a spanyolnáthajárvány. Vajon milyen intézkedéseket hozott az akkori városvezetés a betegség terjedésének megfékezésére? E heti lapszemlénkben ennek is utánajártunk.

Aki eljutott a csillagokig – Lélekemelő szobrokat alkotott a 75 éve elhunyt Pásztor János Pásztor János, a XX. századi magyar szobrászat kiemelkedő alakja országszerte alkotó művész volt, szobrai számos településünkön megtalálhatók Hódmezővásárhelytől Balatonfüredig. Alkotásai Budapesten is kiemelkedő jelentőségűek, elég II. Rákóczi Ferenc Kossuth téren álló lovas szobrára és a budai Várban lévő Kazinczy-kútra gondolnunk. A 75 éve elhunyt Pásztor Jánosra emlékezünk.

Erzsébet, István, János, László, Margit: a modern fővárosi kórházak születése A közelmúltban jelentették be, hogy a kormány az Egészséges Budapest Program keretében felújíttatja a kórházi várótermeket, illetve a rendelőintézeteket. Cikkünkben annak jártunk utána, mikor és hol épültek a fővárosban a betegellátást szolgáló első modern közkórházak. Írásunkból az is kiderül, hogy a magyar építészek felkeresték a korszerű külföldi kórházakat, és tanulmányozták azok működését, mielőtt nekifogtak a tervezésnek.

Egy kalandos életű etnológus – 125 éve hunyt el Xántus János, a Fővárosi Állatkert alapítója Xántus János fordulatos életútja regénybe kívánkozik. Részt vett a szabadságharcban, majd Amerikába hajózott, ahol a kezdeti nehézségek után elismert térképész és természettudós, néprajzkutató és felfedező lett. Az ismeretlen vidékek megismerése hajtotta egész életében, bejárta Amerikát és a Távol-Keletet, tudományos igénnyel gyűjtött és kutatott. Hazatérve megalapította a Fővárosi Állatkertet, amelynek első állandó igazgatója is lett. Megteremtette a magyar néprajzi muzeológiát és a Néprajzi Tár őreként, majd igazgatójaként eltökélten küzdött egy önálló etnográfiai múzeum létrehozásáért.

Himlő, vörheny, tífusz – Járványos betegségek gyógyítására épült a Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt A járványok még a XIX. század végén is nagy gondot jelentettek a fővárosban. Olyan, ma már eltűnt betegségek jelentkeztek, mint például a kolera, amely még 1890-ben is jelentős pusztítást végzett. Ez felvetette a szükségességét egy új járványkórház megnyitásának. A Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt, 1894. novemberének elején a járványos betegek elkülönítése és gyógyítása céljából nyitotta meg kapuit.

200 éve rakták le a régi Szent János Kórház új épületének alapkövét A legtöbb fővárosi lakos, de szinte minden budai tudja, hol található a Szent János Kórház. A klasszikus, XIX. századi pavilonrendszert követő kórház hatalmas területe felnyúlik a budai hegyoldalba. De nem ez volt az első Szent János Kórház. Az eredeti, a régi Szent János Kórház másutt, a mai Széna téren volt. A régi kórház új épületének alapkövét 200 éve tették le.

A Lánchíd tervezője – Büszke volt munkájára William Tierney Clark A Széchenyi István kezdeményezésére épült Lánchidat 170 évvel ezelőtt, 1849-ben adták át, ekkor a világ legnagyobb, láncokra felfüggesztett hídja volt. Tervezője, az angol William Tierney Clark annyira büszke volt munkájára, hogy Londonban 1852-ben meg is jelentette a pest-budai Lánchíd megépítésének történetét.

Megújul az Andrássy úti fasor Nyolc elöregedett, balesetveszélyes fát kivágnak, a helyére új, egészséges fákat ültetnek az Andrássy úton, az Oktogon közelében.

Az édes Budapest szemlélője – 100 éve halt meg Csáth Géza A szabadkai születésű Csáth Géza író, Kosztolányi Dezső unokatestvére ezer szállal kötődött Budapesthez. Rövid, de rendkívül eseménydús és drámai életében pesti egyetemen tanult, lakott a Ferenc körúton, a József körúton, a Bástya utcában, írásai fővárosi lapokban jelentek meg. Halálának 100. évfordulóján budapesti emlékei között kutakodtunk.

Kármán József irodalmi központtá akarta tenni a XVIII. századi Pestet 250 éve született az az író, akinek a Fanni hagyományait és az Uránia folyóiratot köszönhetjük, és aki irodalmi központtá szerette volna tenni Pestet.

Hauszmann után újratervezve – Átépítik az első fővárosi közkórházat Hauszmann Alajos kiváló munkája, a Szent István Kórház igen fontos helyet foglal el Budapest történetében mint első fővárosi közkórház. Építését jelentős tudományos munka előzte meg, az építész egész Európára kiterjedő kutatást végzett, hogy a legkorszerűbb betegellátási és építészeti elvek segítségével alkothasson, és a folyamatot a sajtó is nyomon követte. Az intézmény ismét rivaldafénybe került, mivel a Szent István Kórház lesz az első budapesti centrumkórház.

Buda nyugalma? – Ady és Budapest III. Ady Endre Budapesten elsősorban a pesti oldalon élt, ott dolgozott és járta az éjszakát. Budára már csak akkor érkezett meg, amikor beteg lett: betege elsősorban annak az életvitelnek, amelyet éveken át folytatott. Itt viszonylagos nyugalom és idill várta: a városnak ez a fele akkoriban még sokak számára ezt jelentette.

Fürdőélet a nagy háborúban Hogyan alakult a boldog békeidők idillikus és izgalmas fürdőélete az I. világháborúban? Ez a témája a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum legújabb kiállításának.

Karácsonyozás és fapuska: élet a lipótmezei tébolydában 150 éve A 2007-ben bezárt OPNI jelenkori sorsát sokan ismerik, de kevesen tudják, milyen is volt az élet az éppen 150 éve, 1868. december 6-án megnyílt tébolydában. Mi most bemutatjuk.

Felújítják a Bethesda Kórház homlokzatát Az ország legnagyobb hírű gyermekkórházát, a Bethesda Gyermekkórházat a rendszerválást követően kapta vissza a református egyház. A nyolcvanas évekre súlyosan leromlott állapotú épületek rendbetétele közel 25 éve zajlik. Jelenleg a főépület homlokzatát renoválják.

Téglák és sorsok: 120 év nyoma a Szent János Kórházban Százhúsz éve nyitotta meg kapuit a budai Szent János Kórház. Százhúsz éve gyógyulni vágyók lépkednek a pavilonok közti ösvényeken – és olykor otthagyják kézjegyüket az épületek falán. Izgalmas nyomozás következik, tégláról téglára!

Kardioösvényt alakítottak ki a Normafán Három éve zajlik a Normafa megújulása: most a beteg és egészséges embereket egyaránt szolgáló kardioösvényt alakították ki.

Alakul a szuperkórházak ügye Három budapesti centrumkórház fog létrejönni. A dél-budai szuperkórház a tervek szerint öt év múlva nyitja meg kapuit, és 1,2 millió ember ellátásáért felel majd.

Több mint 5 milliárd jut az óbudai rendelőkre A kormány 5,1 milliárd forinttal támogatja a III. kerületi Szent Margit Rendelőintézet szakrendelőinek felújítását.

Pillanatkép: így fest most az átépülő Múzeumkert Kíváncsi, hogy halad a Nemzeti Múzeum kertjének rekonstrukciója? Lessen be velünk a kerítés mögé!

Villámgyógyászat a Nagykörúton – Százharminc éve épült a Körúti fürdő Az Erzsébet körút népszerű fürdője százharminc éve épült Freund Vilmos tervei szerint. A kor legmodernebb felszereltségű intézményében hullám- és gőzfürdő, valamint elektromos fürdő is működött. Ez utóbbit az igazgató, Schreiber S. H. honosította meg az országban.

Barakkok helyén ispotály Idén 220 éve, 1798. május 28-án adták át a Pesti Polgári Köz Ispotályt, a mai Szent Rókus Kórház elődjét. A városi tanács az építkezésre felhasználhatta a környező Rókus-mező szántóföldjét is, ahol korábban járványbarakkok voltak.

Versenyben a budapesti Sziklakórház az Év Európai Múzeuma címért A budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum és a gyulai Almássy-kastély Látogatóközpont is bekerült idén az Év Európai Múzeuma díj 40 legjobbja közé. Az immáron 10 éve állandó kiállításként működő Sziklakórház történetiségével és autentikus, hamisítatlan környezetével mutathat újat.

Restaurálják a Városháza háromszáz éves homlokzatát Pályázatot írtak ki a budapesti Városháza műemlékegyüttesének homlokzati felújítására. Az épület eredeti rendeltetése szerint az irgalmasrendiek kórháza volt, s Martinelli Antal Erhard építőmester tervezte. Írásunk az épület történetéről szól.

Több tucat fát ültetnek a Városligetben Jövő márciusig összesen 67 új példány kerül a Városligetbe.

Kodály platánja – 150 éves famatuzsálem a köröndön Kodály-emlékév van, ma pedig a zeneszerző születésnapja: éppen 135 éve, 1882. december 16-án látta meg a napvilágot Kecskeméten. A PestBuda oldalán (folytatva a fákról szóló sorozatunkat is) egy olyan platánnal emlékezünk rá, amelyet bizonyosan ő is látott és csodált.

Központi szerepe lesz az egészségügyben a Honvédkórháznak Az átszervezés lényege az, hogy a kijelölt centrumkórházak mindegyikében mind a harminchét orvosszakma helyet kapjon.

Hétmilliárd jut a kőbányai kórháznak és szakrendelőnek A kőbányai kórháznak óriási szerepe van a városrész és az agglomeráció betegeinek ellátásában.

Indul a városligeti park helyreállítása Bemutatták a városligeti parkrehabilitáció ősszel induló, első ütemének kiviteli terveit.

Fejlesztik az óbudai kórházat Több mint kétszázmillió forintból folytatódik idén az óbudai Szent Margit Kórház fejlesztése – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter az egészségügyi intézményben tartott sajtótájékoztatóján.

Nyáron kezdődhet a Múzeumkert felújítása A kiskörúti park nagy idők és fontos események tanúja, jobban megnézve azonban látható: mindenkori állapota nem feltétlenül tükrözte Budapest hangulatát. A megújulás előtt álló Múzeumkert végső terveit február végén nyújtják be, a munkálatok a nyár folyamán kezdődhetnek el.

Alakul a dél-pesti szuperkórház A Nagyvárad téren lehet majd a dél-pesti szuperkórház központja.

Jön az Olvasás éjszakája A könyvkultúrához kapcsolódó programok, kötetbemutatók, matinék és más események várják a látogatókat az október 8-ai Olvasás éjszakáján.

Folytatódik az egyeztetés a Ligetről A Városliget Zrt. újabb egyeztetéseket kezdeményez a ligeti táj- és kertépítészeti rehabilitációról: egy Zöld Liget Fórum összehívását is szorgalmazzák.

Tájépítészet: így zöldül be újra a Városliget A mostaninál sokkal kevesebb betonfelület és jóval több pihenő funkció lesz majd a Városligetben a Liget Budapest tájépítészeti pályázatának friss győztese, a Garten Studio Kft. tervei szerint. A tervezők több fát és kevesebb betont ígérnek a Ligetbe.

Lassan megláthatjuk, milyen lesz a megújult Városliget Hamarosan lezárul a Városliget tájépítészeti és a Néprajzi Múzeum építészeti pályázata. Ezzel kialakul a Liget Budapest projekt végső arculata, amivel Baán László miniszteri biztos szerint el lehet majd hagyni a tévképzeteket.

Megújul a ferencvárosi Nehru-part Nagyszabású fejlesztésekkel újul meg a Duna-menti, ferencvárosi Nehru-part. Nagyobb játszótet és számos sportolási helyszínt alakítanak ki, miközben jelentősen megújul a térség zöld felülete is. A megújuló park területén összesen 126 padot helyeznek ki.

Sárga ház blues: Lipótmező története Évek óta kiürítve omladozik a Lipótmező, vagyis az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hatalmas épülete a budai hegyek tövében. A Parlament utáni második legnagyobb budapesti épület és a benne lévő intézmény története izgalmas lenyomata az elmúlt két évszázad magyar és fővárosi történelmének – csak az a kérdés, mi lesz vele.

Bethesda: 150 éves a református kórház Százötven éve alapította a Pesti Református Egyházközség Németajkú Leányegyháza a kalandos múltú Bethesda Kórházat. Járványok, világháborúk, rendszerváltások alakították a kórház sorsát, amely immár újra a régi gyökereire és szellemiségére támaszkodva szolgálja beteg embertársainkat.