Budapest

196096_315023088_577040121090717_7948988387577683881_n.jpg Átadták a ferencesek megújult épületét Pasaréten Csendes budai zöldövezetben, a II. kerületi Szilfa utcában található a ferences rendtartománynak az az épülete, amelyben óvoda és idősek napközi otthona is működik. A házat ebben az évben teljesen felújították, átalakították, a palatetőt lecserélték, ünnepélyes avatása a napokban volt.
A ház, ahol Mikszáth Kálmán visszanyerte életkedvét Az irodalmat kedvelők bizonyára sokszor gondolkodtak már azon, hogy kedvenc szerzőjük egy-egy remekműve milyen körülmények között született. Milyen környezetben készült az a bizonyos vers vagy regény, milyen lelkiállapotban volt a költő vagy író, kávéházban dolgozott-e, vagy otthon, esetleg a szabad levegőn, egy fa árnyékában ülve vetette papírra a híres sorokat, mondatokat. Mi most Mikszáth Kálmán Lónyay utcai otthonát mutatjuk be, ahol az írónak több regénye is született.
Négy évet vártunk rá: átadták a Közösségi Ligetet Máriaremetén A II. kerületi Máriaremetén, a Gyarmati Dezső Uszodát és a Pokorny József Szabadidőközpontot is magában foglaló telektömbön elkészült az új szabadidőpark. A Közösségi Liget koncepcióját még 2018-ban alakították ki, a környékbeliek pedig néhány nappal ezelőtt vehették birtokba a területet, amelyen sportpályák, játszótér, futókör, fitneszpark is található.
Az Országház fűtését csak a következő ciklusban korszerűsítik – A Szent Korona elhelyezéséről is gondoskodni kell Az Országházat 1902 őszén adták át, ám a közel 18 ezer négyzetméteres középület fűtését – amely a világ egyik első távfűtéses rendszere volt – még soha nem korszerűsítették. Budapest legismertebb műemlékében már megkezdődött az elavult műszaki rendszerek felmérése, 2023. május 31-ig készül el a beruházási terv és a költségbecslés. Ezt követően dönt a kormány, hogy kezdődhet-e az épület belső rekonstrukciójának és modernizációjának tervezése, és ekkor dől el az is, hogy az Országgyűlésnek a felújítás időszakára ki kell-e költöznie.
Fakocka, kiskockakő, aszfalt – Amit a Lánchíd útpályáiról tudni érdemes A napokban elkészült a Lánchíd aszfaltpályája, sőt már a próbaterhelés is megtörtént. A hídnak ez már a sokadik útpályája, valószínűleg ez változott a legtöbbször az elmúlt közel 175 év alatt.
Akinek a remekműveit lebontották:155 éve hunyt el ifj. Zitterbarth Mátyás Egy nagyváros fejlődése mindig együtt jár épületek bontásával is, hiszen a régiek helyére kerülnek az újak, amelyek már megfelelnek a korszerű igényeknek. A XIX. század első felében alkotó ifj. Zitterbarth Mátyás életműve nagyrészt ennek a jelenségnek esett áldozatul. Pedig zseniális építész volt, amit az is bizonyít, hogy Pest városának elöljárói fontos középületek tervezését bízták rá. Az alábbiakban megismerhetik elpusztult és még álló alkotásait is.
Egy IV. században épült római kori villát kutattak a régészek Aquincum utolsó korszakából Egy III. kerületi, harsánylejtői római kori villát és környezetét kutatták az elmúlt hetekben a régészek, az épület az antik Aquincum utolsó korszakában, a IV. században épült. A szakemberek szerint ekkor már a polgárváros lakóinak többsége beköltözött a katonaváros falai közé, Aquincum egykori villaövezetében pedig katonák vagy katonai védelmet fizetni tudó előkelők laktak.
Mindennapi melegünk – Ötven évvel ezelőtt kezdett elterjedni a gázfűtés Budapesten A gázfűtés Budapesten tömegesen csak az 1970-es években épült ki, és utána annyira népszerű lett, hogy jóval könnyebb volt eladni az ilyen lakásokat, mint a villany- vagy távfűtéseseket. Az energiaárak jelentős növekedése miatt nagy valószínűséggel ismét változtatni kell a fővárosi lakások fűtésének módján. De nézzük, mivel világítottak, és hogyan fűtöttek elődeink az elmúlt másfél évszázadban!
Már mind a négy oroszlán visszatért a Lánchídra Visszatértek az eredeti helyükre a Lánchíd pesti hídfőit díszítő oroszlánok is, így immár teljes a létszám: mind a négy szobor a három méter magas gránittalapzatán áll, őrizve a híd bejáratát. A restaurálás több mint egy évig tartott.
Egész télre leállítják a fogaskerekűt, a magas energiaárakra hivatkozva Egészen tavaszig szüneteltetik a fogaskerekű üzemeltetését – erről döntött a Fővárosi Önkormányzat, a BKK és a BKV. A hivatalosan 60-as jelzést viselő tömegközlekedési eszköz pályafelújítás miatt október harmadika óta nem jár, ám az üzemszünet csak november 17-ig tartott volna. A magas energiaárakra hivatkozva most több hónapra leállítják a közlekedését.
Apácák és kommunisták is használták a Vakok Intézetének mai központját A Városliget keleti határát jelentő Hermina út elsősorban templomairól ismert: a nevét is adó Hermina-kápolnáról, illetve az Ajtósi Dürer sor sarkán álló Szeplőtelen fogantatás templomról. A kettő között azonban megbúvik egy alacsonyabb, mégis méltóságteljes megjelenésű épület, melyet eredetileg a Ferences Mária Misszionárius Nővérek építtettek, és éppen kilencvenöt évvel ezelőtt adtak át.
Elérte a legmagasabb pontját a Honvéd Főparancsnokság épülete Az újjáépítés alatt álló egykori Honvéd Főparancsnokság Dísz téri épülete elérte a legmagasabb pontját, tetejére már a kupola szerkezetét is felhelyezték. Ebből az alkalomból a hagyományokat követve bokrétaünnepséget tartottak. A bokrétafát a kupolát ékesítő laterna acélvázával együtt emelték a palota tetejére az ünnepségre meghívott vendégek előtt.
„A hazának élni, Pestet fővárossá emelni” – Károlyi György már fiatalon fogadalmat tett, hogy Magyarországot fogja szolgálni A belvárosi Károlyi-palota építtetője, gróf Károlyi György Széchenyi István barátja volt, hozzá hasonlóan ő is önzetlenül támogatta a főváros és az ország felemelkedését, az egyik leggazdagabb főnemesi család tagjaként. A Tudományos Akadémia egyik alapítója, a Lánchíd megépítésének támogatója, a Nemzeti Színház megmentője. Az 1802-ben született és 1877-ben elhunyt mecénásra emlékezünk, halálának 145. évfordulóján.
Neves kardiológusról nevezték el a Bajcsy-Zsilinszky Kórház új szakrendelőjét A X. kerületi Maglódi út és a Lavotta utca sarkán lévő új kőbányai szakrendelő márciusban kezdte el működését, most hivatalosan is nevet kapott. Kerkovits Gyuláról, a neves magyar kardiológusról nevezték el az intézményt, akinek tiszteletére domborművet avattak a szakrendelő bejáratánál.
Nyolcvan fát ültetnek a Blaha Lujza térre A felújítás alatt álló Blaha Lujza téren megkezdődött a fák kiültetése: összesen nyolcvan új fát telepítenek a számukra korábban kialakított kazettákba, ezek környezetében a gyökerek növekedését segítő váztalajt építettek ki. Az 1965-ben lebontott, illetve felrobbantott Nemzeti Színházra emlékeztet majd, hogy a térburkolatban megjelenik az épület körvonala, és a teátrum egykori székeire utaló, bordó színű köztéri bútorokat helyeznek el a téren. A felújítás ebben az évben fejeződik be.
Száznegyvenöt éve nyitotta meg kapuit Budapesten a rabbiképző intézet Budapesten, a józsefvárosi kerület Bérkocsis és Bodzafa utcai sarkán – a mai Gutenberg tér, Scheiber Sándor és a Somogyi Béla utcák találkozásánál – 1877 októberében olyan ünnepélyes eseményre került sor, amely a korabeli világban is ritkaságszámba ment. A magyarországi zsidó hitfelekezet számára megnyitotta kapuját a rabbiképző intézet, amelyben izraelita diákok kezdték meg tanulmányaikat.
Felavatták Thék Endre emléktábláját Józsefvárosban Thék Endre a magyar bútorgyártás legnagyobb alakja volt. Az asztalosmester, bútor- és zongoragyáros tiszteletére emléktáblát helyeztek el a VIII. kerületi, Üllői út 66/C alatt álló épületen, amelyben az otthona volt. A mostani avatáson az 1952-ben eltávolított eredeti emléktáblát pótolták.
Kétszáz éves a Ferenchalmi kápolna A Budakeszi úton található Ferenchalmi Szűz Mária-kápolnát kétszáz éve szentelték fel. A műemléki védelem alatt álló templom most funkcióbeli és építészeti megújulás előtt áll. A jubileum alkalmából makett- és fotókiállítást nyitott a Máltai Szeretetszolgálat.
Köztérként remek, emlékparkként kevésbé – Megnéztük az új Széna teret Befejeződött a Széna tér északi részének régóta halogatott felújítása. Bár a terület másik felének rendbetétele még hátra van, a sokáig csak buszvégállomásként és közlekedési folyosóként ismert rész most valódi köztér lett, amely a Régi Szent János Kórházat ugyanúgy felidézi, mint a régi budai városfalat, az 1956-os hősöknek és eseményeknek azonban nem tud méltó emléket állítani.
Négy hétig tartottak volna a beszédek, ha mindenki szót kapott volna a Kossuth-szobor avatásán Hatvanezren jelentek meg aznap a Kossuth-szobor felavatásán, koszorút helyeztek el az ország legfőbb vezetői, a magyar települések képviselői, az Egyesült Államok és Torinó városának küldöttsége, számtalan külföldi ország képviselője, de a katolikus egyház kimaradt, és az ünnepségen a csehszlovák, a jugoszláv, a román követség tagjai sem nem vettek részt. Az emlékművet ma 95 éve, 1927. november 6-án avatták fel, de az eseményt hatalmas viták kísérték.
Golgota a város felett: 20 éve újult meg Pesthidegkút kálváriája Ha egy olyan őszi kirándulásra vágyunk a budai hegyekben, ahol a színes lombok és a pazar kilátás megcsodálásán túl lelkileg is feltöltődhetünk, akkor bátran ajánljuk a Pesthidegkút feletti Kálvária-hegy megmászását, amelynek tetején három feszület és csaknem teljes körpanoráma fogad minket.
Marco Rossi a Szent István-teremben A Szent István-termet és a hozzá tartozó kiállítást a 2021. augusztusi átadása óta már több mint 100 ezren nézték meg. Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt a 100324. látogató.
Egyelőre nem kezdődik el az Országház belső felújítása A 120 éves Országház külső felújítása ugyan befejeződött, de az energetikai, gépészeti, biztonsági rendszereit és elektromos hálózatát is korszerűsíteni kell. A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormányhatározat a várhatóan többéves belső felújítás lehetőségeinek megvizsgálásáról szól. A kormány arról döntött, hogy amikor az anyagilag lehetséges, támogatja a sok szempontból elavult Országház belső rekonstrukciójának elindítását.
Felavatták a Medgyaszay-termet az Operaház épületében Az Operaház épületében átadtak egy 430 négyzetméteres új rendezvényteret. A 100 fő befogadóképességű Medgyaszay-terem otthona lehet dalesteknek, kiállításoknak, kamarakoncerteknek, ifjúsági programoknak, ének- és gyermekkari próbáknak is.
Bauxitbeton-pánik Budapesten – Az összes érintett házat felmérték 55 évvel ezelőtt Az 1960-as években rémülten feltételezték a szakemberek, hogy időzített bomba ketyeg a budapesti épületekben. Egy szállodafödém beszakadt, egy lakóház éppen egy építészprofesszor szeme láttára kezdett hihetetlenül gyorsan repedni. A felelős a bauxitbeton volt, ezért felkutatták és megvizsgálták az összes érintett fővárosi épületet. Mindez 55 évvel ezelőtt történt.
Szecesszió a síremlékeken – Kísérlet a temetői művészet megújítására Halottak napja környékén sokan látogatunk ki szeretteink sírjához, és ilyenkor felfedezhetjük, hogy a temető igazi műalkotások tárháza is. A XX. század elején a klasszikus formákkal szakító szecesszió ezt a területet is áthatotta, és a művészek igyekeztek új megoldásokat kínálni a sírkövek megrendelőinek. Közülük az egyik leglelkesebb Füredi Richárd szobrász volt, aki két társával együtt kiállítást szervezett, hogy a nagyközönséggel is megismertesse az új ízlést tükröző alkotásait.
Gyertyagyújtás nemzetünk nagyjainak sírjainál a Fiumei úti sírkertben A Fiumei úti sírkertben november 1-jén gyertyát biztosítanak mindazoknak, akik a nemzeti sírkertben nyugvó nagyjainkra szeretnének emlékezni. A látogatók ünnepi szentmisén is részt vehetnek.
Budapest legrégebbi református templomai Budapest szakrális építészetében a református templomok művészi kvalitás és városképi szempontok tekintetében meghatározó szerepet töltenek be. Az elmúlt két évszázadban a magyar főváros területén több mint hatvan református templom épült, amelyek közül az évszázados múltra visszatekintők egyszerre képviselnek egyháztörténeti és művészettörténeti értéket. Közülük a legrégebbieket mutatjuk be a reformáció napja alkalmából.
Újra látogatható az Uránia összes terme Közel hétéves kimaradás után ettől a hónaptól újra megnyílt az Uránia Nemzeti Filmszínház két alagsori terme, amelyek a díszterem alatt találhatók. A Fábri és Csortos vetítőhelyeket 2015-ben vizesedés miatt kellett bezárni.
A pesti kávéházak törzsvendége volt az egri remete – Száz éve hunyt el Gárdonyi Géza Bár egri remeteként él a neve a köztudatban, Gárdonyi Géza Budapest kulturális és irodalmi életének rendszeres szereplője volt a XIX. század fordulóján. Szemtanúja volt a fejlődésnek indult város kiépítésének, újságíróként éveken át tudósított a Régi Képviselőházból, bejárása volt Fesztyék híres művészszalonjába, de a Centrál, a Valéria vagy a New York Kávéházban is törzsvendégként tartották számon. A ma 100 éve elhunyt Gárdonyi Gézára emlékezünk.

További cikkeink