Budapest

A Jókai tér a magyar irodalom tereként születik újjá Az Andrássy út oldalában megbúvó VI. kerületi Jókai téren a felújítást követően a jelenleginél lényegesen nagyobb lesz a zöldfelület és csökken a parkolóhelyek száma. Az októberben kezdődött munkálatok várhatóan 2022 második felében fejeződnek be.

A társasági élet központja volt a századfordulón, ma egyetemistáké a Balaton Kávéház A századforduló egyik exkluzív kávéháza volt a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán 1894-ben megnyílt Balaton Kávéház. A tulajdonos nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint felvenni a versenyt az ugyanekkor megnyílt New York Kávéházzal. Ismert politikusok, híres színészek, neves írók törzshelye lett a kávéház, amelynek pazar belső tereit sajnos ma már csak fényképről ismerhetjük. Nemrég egyetemisták vették birtokba a Szentkirályi utcai szárnyat, de az újonnan kialakított vizsgaközpontban már semmi nem emlékeztet a fényűző múltra.

Emlékévvel ünneplik meg Budapest egyesítésének 150. évfordulóját A főváros olyan emlékévet készül tartani 2023-ban, amely a lehető legváltozatosabb módon mutatja be Budapest történelmét. Az emlékévre három új kulturális teret is létrehoznak – hangzott el egy tegnapi sajtótájékoztatón.

Egy elrejtett kis utca a Várban – 85 éves a Babits Mihály sétány A Babits Mihály sétány Budapest egyik legromantikusabb utcácskája. A budai várfal mentén halad, és noha a közelben óriási a turistaforgalom, erre a viszonylag eldugott területre meglehetősen kevesen tévednek. Pedig az 1930-as években éppen azért hozták létre, mert onnan varázslatos panoráma nyílt az egész városra, és azt remélték, ez cukorként vonzza majd a külföldi látogatókat.

Iskola díszkerttel – Kezdődik a Jedlik Ányos Gimnázium felújítása A bencés alapítású csepeli gimnázium főépülete teljesen megújul, egy modern központi aulát, szakoktatási szárnyakat, könyvtárat, pavilonokat és díszkertet is kialakítanak a beruházás során.

Átadták a Katolikus Karitász országos központját a Bartók Béla úton A 90 éves fennállását ünneplő Katolikus Karitászt a rendszerváltás után szervezték meg újra, 1995-re alakult ki a segélyszervezet országos hálózata. Az intézmény központja 1990-től mostanáig Újbudán, egy Bartók Béla úti lakásban volt, ám a napokban a segélyszervezet saját épületbe költözött.

Több építészeti stílus mestere volt a 85 éve elhunyt Böhm Henrik Böhm Henrik a XX. század elejének egyik meghatározó magyar építésze volt, akinek munkáival nemcsak Budapesten, de szerte az országban és a Felvidéken is találkozhatunk. Hegedűs Árminnal 125 éve, 1896-ban társult, közös építészeti irodát nyitottak. Évtizedekig tartó együttműködésük során számos közintézményt, lakó- és bérházat, fürdő- és gyógyszállót terveztek a késő historizáló stílusirányzattól a szecesszión át a neobarokkig.

Budapest születésnapján a város történetével ismerkedhetnek az érdeklődők a Vármúzeumban Milyen volt Budapest 1873-ban, a városegyesítés évében? Hogyan dőlt el, mit ábrázoljon a főváros címere? Milyen volt a rakpart és a Duna? Ezekkel a témákkal megismerkedhetnek a látogatók a BTM Vármúzeumában, 2021. november 20-án, ahol Budapest születésnapján azokat várják, akik érdeklődnek a főváros története és építészete iránt.

A város szélén épült fel 110 éve a Százados úti művésztelep, ma Józsefváros szerves része Egy kerítéssel határolt különleges és zárt világ, ahol művészek élnek és alkotnak. Így van ez immár 110 éve. Bárczy István polgármester támogatásával a főváros költségvetéséből épült fel a Százados úton az ország első művésztelepe 1911-ben tizenöt földszintes házzal és 28 műteremmel. A kezdetektől neves művészek alkottak itt, többek között Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pór Bertalan, Czigány Dezső. Az átadásakor még külterületnek számító térség ma Józsefváros szerves része.

Százötven éve választotta díszpolgárrá Andrássy Gyula grófot Pest városa Bár az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték, és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Idős korában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, amely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.

A budapesti panoráma gyöngyszeme – 125 éve készült el az újjáépített Mátyás-templom A főváros és az ország egyik legismertebb temploma a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan leggyakrabban emlegetjük, a Mátyás-templom. Az eltérő nevek főleg abból adódnak, hogy igen hosszú történelme során sokféle funkciót betöltött, illetve sokféle külsőt is öltött. A ma látható neogótikus épület a több évtizedes, Schulek Frigyes vezette átépítés eredményeként 125 évvel ezelőtt készült el.

Teljesen megújítják a Bosnyák teret, új városközpont épül Zuglóban Zugló főtéren új városháza, piac és szakrendelő is épül, a Bosnyák tér és a Rákos-patak között pedig új városnegyedet alakítanak ki parkokkal, bevásárlóutcával, közösségi terekkel. A többfunkciós kerületi központ a tervek szerint 2024-ben készül el.

110 éve repült Budapest fölé az első magyar A repülés hőskorának egyik legszínesebb egyénisége Prodam Guidó volt. A kalandos életű pilóta a Rákosmezőn tanulta a repülést, s ő volt az első magyar, aki Budapest belvárosa felett repült 110 évvel ezelőtt. Útja során a Duna vonalán haladt, elrepült a Lánchíd, a Vár és a Műegyetem fölött is.

Megvan a tervezője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának – Mutatjuk a látványterveket Kihirdették a tervpályázat eredményét, melyet a Közti Zrt. és a Hamburg C Kft. nyertek meg. Így az ő elképzelései szerint épülhet fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új épületegyüttese 2026 tavaszára a Nemzeti Múzeum mögött, a Pollack Mihály tér, a Szentkirályi utca, a Múzeum utca és a Bródy Sándor utca által határolt területen, a VIII. kerületben.

Piacozás művészi környezetben – A millenniumra épültek a budapesti vásárcsarnokok A XIX. század végéig Budapesten élelmiszert leginkább csak piacokon és kisebb boltokban lehetett beszerezni. A millennium idejére azonban az egyre gyorsabban fejlődő fővárosban is elhatározták, hogy a város főbb pontjain vásárcsarnokokkal váltják föl a kofák kültéri standjait. Az ezután felépült hat nagy vásárcsarnok pedig nemcsak az élelmiszer-vásárlást emelte új szintre, de mára a városképnek is elengedhetetlen részeivé váltak.

2024-ben nyílik meg a hotel a Radetzky-laktanya helyén A Bem téren az egykori Radetzky-laktanya területén 127 szobás hotel nyílik, várhatóan 2024-ben. A történelmi jelentőségű XIX. századi épületet tavaly majdnem teljes egészében lebontották, csak a térre néző főhomlokzat maradt meg.

80 éve vezették be a jobb oldali közlekedést Magyarországon A világ nagy részén manapság az autók az út jobb oldalán haladnak, az európai szárazföldön is ez a közlekedési rend van érvényben, bárhová is megyünk. Ez azonban nem mindig volt így: a jobbra hajtás Magyarországon csak 80 éve, 1941 novemberében lett általános, az európai kontinens országai közül az egyik utolsóként. Több járat azonban még ezután is az eredeti rend szerint közlekedett, a Kisföldalattin csak 1973-ban történt meg a váltás.

Hétezer éves falu nyomaira bukkantak a XI. kerületben Egy hétezer évvel ezelőtti település maradványait tárták fel a régészek a XI. kerületi a Madárhegyen. A gödrökben főként a kőkori emberek által hátrahagyott cserépedények töredékei és állatcsontok kerültek elő.

Aki nélkül a Szabadság híd sem lenne ugyanaz: száz éve halt meg Nagy Virgil, a fém építőmestere 100 éve hunyt el Nagy Virgil, aki Budapest látképét alapjaiban meghatározó szerkezeteket tervezett, neki köszönhetjük a Szabadság híd építészeti kialakítását és az 1945-ben felrobbantott régi Erzsébet híd esztétikai megjelenését is.

Tervpályázatot hirdetnek a Városháza park megújítására Az elképzelések szerint a jelenleg parkolónak használt területet parkká alakítják és megnyitják a budapestiek előtt. A Városháza park megújítása 2023-ban kezdődhet meg, ezzel együtt tervben van a Városháza hátsó, a Károly körút felé néző homlokzatának felújítása is.

Felszentelték a Svábhegyen épült új katolikus óvodát Szeptemberben nyitotta meg kapuit a Pannonia Sacra Katolikus Óvoda a XII. kerületben, a Diana úton épült fel a kétszintes modern épület.

Megújul a Szabadság tér éke – A Magyar Nemzeti Bank visszakapja eredeti fényét A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák–Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.

Szobrot avattak Cziffra György emlékére a XIII. kerületben Cziffra György születésének 100. évfordulóján szobrot avattak a zongoravirtuóz emlékére a róla elnevezett parkban.

Egy elfeledett vasúti óriáshíd – A millenniumra épült, a háborúban elpusztult Az Újpesti vasúti híd mostohagyerek a budapesti hidak között, hisz még rendes neve sincs. Szinte alig esik róla szó, pedig immár 125 éve közlekednek itt vonatok, és fontos szerepe van a Budapest környéki közlekedésben. Most az első szerkezet születésére emlékezünk, amely 1896-ban a millenniumra épült, de a II. világháborúban elpusztították.

Folytatódik a budai fonódó villamoshálózat új szakaszának tervezése Újabb mérföldkőhöz érkezett a budai fonódó villamos új szakasza, elkészültek a bírálati engedélyezési és a kiviteli tervek. A villamospálya egy része füvesítve lesz, hét új megálló épül.

Száz éve volt a trónfosztás, de a Habsburg-emlékek velünk maradtak Száz évvel ezelőtt, 1921. november 6-án mondta ki a Nemzetgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Magyarországon a Habsburgok évszázadokon keresztül uralkodtak. A XVIII. századtól erről többek között Budapest városrészeinek nevei, szobrok, emléktáblák és az ebben a korszakban átadott épületek, hidak mesélnek.

A Magyar Építész Kamara védelem alá helyezné a budavári Szentháromság tér 7-8. szám alatti épületet A budai Várban, a Mátyás-templommal szemben található egykori diplomata lakóház, a későbbi Burg Hotel az 1970-es években épült. A Magyar Építész Kamara javaslata szerint helyi védelem alá kellene helyezni az épületet, így őrizni meg azt az utókor számára.

Nemzetközi díjat nyert a budavári Lovarda tetőszerkezete A nemrég újjászületett budavári Lovarda az eredetivel megegyezően újjáépített vörös és zöld angol palával fedett tetőszerkezete megnyerte a Nemzetközi Tetőfedő Szövetség németországi világbajnokságát. Az épület a kontyolt manzárd-nyeregtetőjével a fémtetők kategóriájában hozta el a legjobbnak járó elismerést.

Kilencvenéves a kőbányai evangélikus templom, az első, modern építészeti elveket mutató budapesti protestáns épület A Kőbányai Evangélikus Egyházközség 1931-ben felszentelt temploma a főváros mértani középpontján található. A Kápolna utca 14. szám alatti épület a két világháború közötti magyar szakrális építészet kis méretű „ékszerdoboza”. Alaprajza az egyhajós centrális elrendezésű, barokk szakrális épületek világát idézi, külső megformálásában az art deco nyugat-európai épületeivel rokonítható.