Száz éve hunyt el a híres magyar feltaláló – Bánki Donát itthon maradt, mert a hazáját kívánta gazdagítani

Írta: Domonkos Csaba

2022. augusztus 2. 13:00

A világ első porlasztós motorját Csonka Jánossal együtt készítette el, nevét viseli a másik találmánya, a Bánki-turbina, és ő tervezte az egykori Boráros téri Elevátor-háznak, a háború után lebontott gabonaátrakodó épületnek a gépészeti berendezését is. Bánki Donát a Ganz-gyár legendás mérnöke és a Műegyetem neves tanára volt. Budapesten hunyt el 1922. augusztus 1-jén.

Száz éve, 1922. augusztus 1-jén hunyt el Bánki Donát, a hazai ipari fejlesztések nagy alakja. Bánki hozzájárult az autózás és a vízenergia felhasználásának fejlődéséhez, és nem mellesleg mérnökök generációit oktatta a Műegyemen.

Bánki Donát neve összeforrt Csonka Jánoséval a közös találmányuk, a porlasztó miatt. A benzinmotorokkal egész más miatt kezdett el közösen el foglalkozni a jókezű, autodidakta mesterember Csonka és az egyetemet végzett Bánki Donát.

Bánki Donát tervezte meg a IX. kerületi Duna-parton épült, a háború után lebontott Elevátor gépészeti berendezéseit is 

Bánki ugyanis 1882-től a Ganz-gyárban dolgozott, amely cég 1887-ben megvásárolta a Leobersdorfer Maschinenfabrik A. G. ausztriai gépgyárát, és ezzel együtt számos benzinmotort, amelyekkel egy apró baj volt: nem működtek. A Ganz vezérigazgatója, Mechwart András ezért a cég alkalmazottját, Bánkit és a Műegyetem gépműhelyének élelmes vezetőjét, Csonka Jánost bízta meg, hogy valahogy keltsék életre a nagy halom működésképtelen szerkezetet.

A probléma megoldása közben jött rá arra a két szakember, hogy miképp lehet a motorok működését hatékonyabbá tenni, és ennek keretében 1891-re meg is alkották a porlasztót, de elfelejtették szabadalmaztatni. Ennek több oka volt, egyrészt számos más találmányon dolgoztak, és Bánki sem ért rá, ugyanis a diplomamunkáján dolgozott. Az egyetemet már korábban befejezte, de a disszertációját nem írta meg, így a diplomáját csak 13 évvel az egyetem befejezése után, 1893. február 9-én vehette át.

Talán nem is szabadalmaztatták volna a porlasztót, ha pont másnap Lázár Pál egyetemi tanár egy előadáson nem mutatta volna be ország-világ előtt az új találmány működését. Itt már lépni kellett, és nagyon gyorsan be is adták a kérelmet. Hogy a porlasztó már két éve kész volt, az is mutatja, hogy a szabadalmi leíráshoz egy 1891-es keltezésű rajzot mellékeltek.

A Csonka–Bánki-páros által készített porlasztó a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának gyűjteményében (Fotó: MMKM, Ltsz: 71.80.383.1)

Sajnos nem sokkal később állt elő Maybach az ő megoldásával, amit gyártani is kezdtek, és Mechwart, a Ganz vezetője nem állt bele a két hazai szakember elsőségébe, nem vállalta a pereket, és a szabadalmi díjakat sem hosszabbította meg (ahogy a porlasztót sem vette fel a Ganz gyártmányai közé), és Bánkiéknak sem volt elég pénzük saját vállalkozás alapítására. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy egy amerikai feltaláló, Edward Butler már 1887-ben szabadalmaztatott egy, a porlasztóhoz hasonló, bár annál egy kissé bonyolultabb szerkezetet.)

De honnan is indult Bánki Donát? Hogy lehet az, hogy valójában diploma nélkül már tanársegéd volt az egyetemen, majd a Ganz-gyárban is fontos posztokat töltöttbe? Bánki egy sokgyerekes körorvos fiaként született Bakonybánkon 1859. június 6-án, eredetileg Lőwinger Donát néven. Nevét 1879-ben magyarosította szülőhelye után Bánkira, és már 20 évesen tanársegéd volt a József Műegyetem Műszaki Mechanikai Tanszékén, mivel egy gázmotorokról szóló dolgozata – amivel 100 forintos egyetemi pályadíjat is nyert – felkeltette professzora figyelmét.

Az egyetem után előbb az államvasút gépgyárában dolgozott, innen került 1882-ben a Ganzhoz, ahol 1899-ig állt alkalmazásban mérnökként, osztályvezetőként, majd a cég főmérnökeként. Ezután – bár tanácsadóként továbbra is kapcsolatban maradt a Ganzzal – haláláig a József Műegyetem Gépészmérnöki Osztály Gépelemek és Emelőgépek tanszékvezetője lett, illetve a Hidraulika és Hidrogépek tanszékének nyilvános rendes tanára, eközben két évig, 1914–1916 között a Gépészmérnöki Osztály dékáni tisztét is betöltötte. A mérnökképzésben ő vezette be a laboratóriumi képzést is. Bánki Donátot a Magyar Tudományos Akadémia 1911-ben levelező tagjai közé választotta.

A világ első porlasztós motorja, a Bánki–Csonka No.1 a  Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának gyűjteményében (Fotó: MMKM, Ltsz: 71.70.489.1)

A porlasztó mellett másik nagy találmánya a Bánki-turbina volt, ami a kis teljesítményű vízi erőművek építéséhez nyitotta meg az utat. Mindemellett számos más berendezés fűződik a nevéhez, így például a ma már nem létező, a Boráros téren egykor működő gabonarakodó és -raktár, az Elevátor gépészeti berendezéseit is ő tervezte meg. Ugyancsak a nevéhez fűződik a vízbefecskendezéses motor szabadalma is, amikor is a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, ezzel növelve annak teljesítményét.

A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönyének 1922. évi 31–32. számában így emlékeztek Bánki Donátra:

„Bánki folyton dolgozott. Ha valamely téma megragadta, akkor szakadatlanul azzal foglalkozott s mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy amikor családja unszolására nagy ritkán egy-egy színházi estére határozta el magát, ott azzal lepte meg társaságát, hogy mialatt a színpadon a legérdekesebb jelenetek folytak, ő kis papírlapra jegyzeteket írt vagy vázlatozott.

Életmódja a legegyszerűbb, mondhatni puritán egyszerűségű volt, idejét 25 év óta úgyszólván teljesen a műegyetem és dolgozószobája között osztotta meg, nyilvános helyre egyáltalában nem járt, kivéve a mérnök-egyleti szakosztályi vacsorákat vagy azokat az összejöveteleket, amelyeket heti egy-két órában háromnégy intim barátja társaságában töltött. Egyetlen egy szenvedélye volt: a szivar és nem véletlen, hogy éppen ez, mert ez az egyetlen, melynek munka közben is lehet hódolni.”

A Bánki-féle turbina modellje a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárának gyűjteményében (Ltsz: 71.79.584.1)

Bánkit már életében, itthon és nemzetközileg is elismerték, többször hívták külföldre dolgozni, tanítani, de ezeket visszautasította, mert ő a hazáját kívánta gazdagítani. Sírja a Farkasréti temetőben található.

Nyitókép: A legenda szerint a Múzeum körúton sétálgatva, egy virágárus lányt figyelve, aki a virágokat permetezte, jött a porlasztó ötlete. A Csonka Múzeumban kiállított kép ezt a jelenetet ábrázolja (Fotó: Domonkos Csaba) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó