A planetárium az a hely, ahol az egyszerű halandó leginkább megismerheti a csillagok valódi tulajdonságait. Logikátlannak tűnik, hiszen elég esténként felnézni az égre, gondolhatnánk. Valójában egy töredékét látjuk az égboltnak, aminek sok oka van. Egyrészt a lakott területeken a közvilágítás miatt eleve csak a legfényesebb csillagokat látjuk, másrészt az ég csak egy kis szelete látszik. Ezt küszöböli ki a planetárium, ahol egy félgömbre speciális berendezéssel kivetítik, megjelenítik a csillagos eget, akár közelebb hozva egy-egy égitestet.

A technológia az 1920-as évekből származik, mégis 1977-ig kellett várni, hogy Budapesten önálló planetárium nyíljon. Igaz 1961 és 1968 között volt valami hasonló mutatvány a Vidámparkban, ugyanis 1961-ben a BNV-n kiállító Zeiss baráti gesztusként a kiállított kis planetáriumgépet itt hagyta Budapesten, de az mégsem volt az igazi.

-

Az 1970-es években modern épületnek számított (Fotó: PestBuda) 

Persze lehetett volna planetáriumunk már 1944-ben, de az 1941-ben a Zeissnél megrendelt és 1944-ben a Nyugati pályaudvarra megérkező, akkor korszerű vetítő berendezés egyszerűen eltűnt, a legendák szerint valahogy Brazíliába keveredett.

A Magyar Nemzet így írt az 1960-as években a Vidámparkban működő berendezésről, a Planetárium avatása előtt pár nappal, 1977. augusztus 12-én:

„Végre a vurstli látványosságából tudományos ismeretterjesztő intézménnyé nőtt a planetárium. Több mint másfél évtizednek kellett ehhez eltelnie. A jénai Zeiss Művek Medium-típusú kisplanetáriuma ugyanis — amely 1961. és 1968. között működött a Vidám Parkban, az egykori panoptikumban épített 6 méter átmérőjű kupola alatt, igencsak vegyes közönség előtt — ilyetén mód a vásári látványosság szintjére süllyedt. A bonyolult műszer aztán a TIT pincéjébe került, ahonnét a pécsi Természettudományi Stúdió megnyitására került csak elő, 1975. novemberében. Azóta is ott működik — nagy sikerrel.”

Az új vetítőt – amelyet ugyanúgy Kulin György csillagász szorgalmazására rendeltek meg 1966-ban, mint az 1944-ben eltűnt műszert – 1969-ben szállította le a Zeiss, azonban a modern UNIVERSAL-VI készülékkel egy gond volt, nem volt hova tenni. Az új intézmény elhelyezésére felmerült a Gellért-hegy oldala is, de végül a Népligetre esett a választás.

Különleges látvány volt (Fotó: Wikipedia) 

Az új épület terveit Lux László és Tömöry Tamás késztette el. A Planetárium (planetáriumnak hívják az ilyen szerkezeteket, azaz a félgömb alakú vetítő berendezéseket, de a budapesti intézménynek is ez volt a neve, hivatalosan TIT Budapesti Planetárium) lényege a 23 méter átmérőjű kupola, amelyre a Zeiss vetítőgép a csillagos eget vetíti. A „vászon” kis, fehérre festett alumíniumlapokból állt, amelyek összesen – a teljes kupolát tekintve – 54 millió apró lyukat tartalmaztak. A kupola nemcsak a vetítésekre volt alkalmas, hanem az akusztikája is kiváló volt. A nézőtéren egyszerre 400 ember élvezhette az előadást, de az épület egy nagyobb, 500 személyes kiállítási csarnokkal is rendelkezett.

Az intézmény lelkét, az UNIVERSAL-VI műszert a már idézett cikk így mutatta be:

„A berendezésben a csillagok és a bolygók képe lyukasztott rézlemezeken van — ötven esztendeje egyetlen család foglalkozik ezzel a munkával Jénában; a közelmúltban vette át az örökséget az első mester fia —, a lyukakat erős, pontszerű fényforrások világítják át, összesen 52 különböző méretű perforációt variálnak, 0,452 és 0,23 milliméteres átmérő között. Hogy az égbolton uralkodó fényviszonyokat meglehetős hűséggel adhassák vissza, 40 csillagot külön projektorral vetítenek ki. A 2,5 tonna súlyú, 4 méter hosszú berendezés több mint 100 projektorát mintegy 30 motor hajtja. A készülék automatikus bolygóművel is rendelkezik, amely valamennyi bolygómozgást képes megvalósítani.”

A beüzemelésekor már valójában közel 10 éves gép egészen a Planetárium 2017-es kényszerű bezárásáig használatban volt.

A Planetárium 1977. augusztus 17-én lett kész, az első előadást 1977. augusztus 20-án tartották, amelyet hatalmas érdeklődés övezett, nagy sorok álltak a pénztárnál. A következő évben kissé visszaesett a forgalom, de az 1980-ban induló Lézer Színház egy új közönséget szólított meg.

A Planetárium a Föld és Ég című folyóirat 1978. évi 1 számának (február) címlapján

A Planetáriumot a kezdetektől a TIT, azaz a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat működtette, amelynek nem volt elegendő pénze az épület folyamatos karbantartására, a leamortizálódás után pedig az átfogó felújításra. 

A Planetárium bezárás előtti állapotáról öt éve a PestBuda is írt, akkor a beázások miatt egyre rosszabb állapotba került a műszakilag is elavul intézmény, ami 2017-ben bezárt, abban bízva, hogy a felújítás lassan elindul. Akkor már milliárdos nagyságrendűre becsülték a szükséges összeget. A Planetárium felújítása azonban azóta sem kezdődött meg.

Nyitókép: A Planetárium 1976-ban, még megnyitás előtt  (Fotó: Fortepan, Magyar Rendőr)