pestbuda.hu

Lemosták a budapesti hidakat Az elmúlt napokban több hidat is lemostak Budapesten: megtisztult a Lánchíd, a Szabadság híd, a Margit híd és a Petőfi híd is. A Váralagút mosását is elkezdték a héten, a munkálatokat éjszakánként végzik, és kedden fejezik be.

Egy terv, ami nem sikerült Széchenyinek: Pest város gátolta meg a városfejlesztési elképzelés megvalósítását Széchenyi István városfejlesztési elképzelései között vannak olyanok, amelyek elbuktak. Ez a tény azért meglepő, mert a legnagyobb magyar hihetetlen szívóssággal állt ki ötletei mellett, és több esetben sikerült keresztülvinnie azokat akkor is, ha az egész kormányzat és a magyar Országgyűlés jelentős része ellene volt. Ám minden elgondolása neki sem vált valóra. Így nem jár sikerrel a pesti kikötő megépítésére vonatkozó 1837-es terve sem, holott tudta: arra égetően szüksége lenne a városnak.

A Nyugati pályaudvar titka: a királyi váró fennmaradt, de már 100 éve nem az uralkodói családot szolgálja A Nyugati pályaudvart valószínűleg minden budapesti és sok magyar igen jól ismeri. Azonban van egy kevésbé ismert terme, a királyi váró, vagy más nevén udvari pavilon, amely sokak előtt titok marad. Igaz, már 1920 óta, tehát 100 éve nem a királyi családot szolgálja, mégis érdemes bemutatni fővárosunk e ma is reprezentatív célokra használt gyöngyszemét.

Egy budapesti híd, amelynek építésénél nem számítottak az esztétikai szempontok Újra átépítik, immár hatodik alkalommal az Összekötő vasúti hidat, nemrég el is kezdődtek a munkálatok. A vasúti átkelő, amely közvetlenül a mai Rákóczi híd mellett ível át a Dunán, 143 évvel ezelőtt még távol a várostól épült fel, francia cégek kivitelezésében. Régi szerkezetét 1913-ban egyszer már újra cserélték, és most is ez a sors vár rá: először az új híd épül meg, s csak azt követően bontják el a régit. Kalandos történetébe érdemes bepillantanunk.

Egy eltűnt építészeti remekmű nyomában – 135 éve épült a városligeti Iparcsarnok A Városligetben több mint 50 éven keresztül állt egy szépséges épület. Kiállítások befogadására építették, de sok minden másra is használták az 1885-ös megnyitását követő évtizedekben. Koncertek, előadások, sőt még istentiszteletek is zajlottak falai között. Az 1945-ös világháborús ostrom után nem építették újjá, helyén a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik kiállítócsarnoka állt 1972-ig, majd 1985 és 2015 között a Petőfi Csarnok. Jelen pillanatban nem tudni, mi lesz a helyén.

Mit köszönhet Budapest a 150 éve létrejött Fővárosi Közmunkák Tanácsának? Még váratott magára Pest, Buda és Óbuda egyesülése, mikor az 1870. évi X. törvénycikk életre hívta azt az intézményt, amely Andrássy Gyula miniszterelnök elképzelése szerint a Budapest nagyvárossá fejlesztését volt hivatott megtervezni és lebonyolítani. A Fővárosi Közmunkák Tanácsához máig ható folyamatok kötődnek, általa született meg az a Budapest, amelyet ma ismerünk.

Egy polgár vallomásai Budapestről – 120 éve született Márai Sándor Ki volt az a magyar író, aki Pesten félt, Budán otthonra lelt, és Kosztolányi Dezső szomszédja volt? 120 évvel ezelőtt született Márai Sándor, aki számos művében vall a Budapesthez fűződő ambivalens érzéseiről.

Új szabadtéri keresztút a város tetején Az Istenhegyi Szent László-templom előtt, nagypénteken három órakor egy új, gyönyörű szabadtéri keresztutat szenteltek meg, melyben B. Kopp Judit szobrászművész egykori bronzművei láthatók.

Költészet napi séta – A legnagyobb magyar poéták budapesti szobrai Az idei költészet napján, április 11-én – József Attila születésnapján – elmaradtak a már hagyománnyá vált nyilvános közösségi versmondások, és most azt sem tehettük meg, hogy tiszteletünk, köszönetünk és hálánk jeléül felkeressük a legnagyobb magyar költők szobrait. Így mi is csak egy virtuális sétát ajánlunk a nemzeti nagyjainkat ábrázoló budapesti művek között.

Lezárták a Margitszigetet, a Római-partot és az Óbudai-szigetet A fővárosban a kijárási korlátozás betartása érdekében lezárták a legnépszerűbb zöld területeket, parkokat. A húsvéti ünnepek alatt nem lehet látogatni a Margitszigetet, az Óbudai-szigetet és a Római-partot. Zárva vannak a Normafa parkolói és a Városligetbe sem ajánlott menni.

Megszépül Mátyás kútja a budai Várban A háború óta hiányzó elemeket építenek vissza a Mátyás kútja szoborkompozícióba, amelynek nemrég megkezdődött a restaurálása a Budavári Palota Hunyadi-udvarában. Stróbl Alajos szobrászművész egyik legismertebb műve a palota kibővítésének befejező szakaszában, 1904-ben készült el, a kitűnő mester régi nagy álma volt a kompozíció elkészítése. Mint a munkálatokat végző szakemberektől megtudtuk, megmarad a szobrok zöld patinája, és teljes műszaki felújításon esik át maga a kútszerkezetet is.

Pest legrégebbi épületében a nap 24 órájában imádkoznak – Ezeréves múltunk tanúja a Belvárosi templom A Duna partján álló Belvárosi Nagyboldogasszony-templom hihetetlenül gazdag a magyar kulturális örökség szempontjából. Szentélye a 13–XV. században épült, a török idők alatt leromlott hajóját a barokk korban építették újjá. Helyén már Szent István idejében is templom állt, híres középkori freskói Zsigmond korából valók, Mátyás oratóriumot építtetett hozzá, Liszt Ferenc több hangversenyt adott itt, és a templom előtt tette le királyi esküjét Ferenc József 1867-ben. Húsvét előtt jártuk be a pompás épületet, amely a közeljövőben a 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik helyszíne lesz.

150 éve fogadták el Budapest életének talán legfontosabb törvényét Még nem létezett az egységes főváros,csak Pest és Buda,amikor egy nagyon nagy jelentőségű törvényt fogadott el az Országgyűlés Budapest fejlesztéséről. Az 1870. évi X. törvénycikk teremtette meg az alapot ahhoz, hogy megépülhessen Budapest.

A Pál utcai fiúk is jártak a Köztelek utcában – Széchenyi ötletéből született a gazdaságvédő egyesület Fővárosunkban számos érdekes, különleges, néha egyenesen rejtélyes nevű utcákkal találkozhat az ember. A Köztelek utca is ezek közé tartozik. Aki szereti Molnár Ferenc örökbecsű regényét, A Pál utcai fiúk című alkotást, talán fel tudja idézni, hogy ebben az utcában szippantott az ablakokra sűrűn lerakódott dohánytörmelékből, vagyis a tubákból tanítás után Nemecsek és Csónakos. A szövegből az is kiderül, hogy az utca egyik oldalán hatalmas dohánygyár állt. Az azonban, hogy a másik oldalon az utcának nevet adó épület is megvolt már, nem derül ki az izgalmas történetből. Mi is volt a Köztelek, ki tervezte és kiknek?

Megváltoztatták a budapesti hidak színeit Az első budapesti autóbuszokról szóló cikkünkhöz kapcsolódva merült fel nemrég, hogy milyen színűek is voltak a járművek az induláskor. Azonban nemcsak a fővárosi buszok színe változott az idők folyamán, hanem a budapesti Duna-hidaké is.

35 éve nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár a Budavári Palotában A Budavári Királyi Palota a II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai a korábbi háborús pusztítással voltak egyenértékűek. Sokáig vita volt arról, hogy mire használják a hatalmas épületet, felmerült a teljes elbontása, de állami, illetve pártcélokra való hasznosítása is, és ezzel párhuzamosan gyakorlatilag minden belső díszítést eltüntettek, lecsupaszítottak. Az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a palota krisztinavárosi szárnyába.

Ötvenéves a 2-es metró – Megváltoztatta Budapest életét az új közlekedési eszköz Ötven évvel ezelőtt, 1970. április 2-án Budapesten elindult a 2-es metró első szerelvénye. Így 74 évvel a millenniumi földalatti vasút átadása után megnyílt a második vonal is a földfelszín alatt. Évtizedekig tervezték, évtizedekig építették, és alapjaiban változtatta meg Budapest életét.

A századfordulós Budapest megörökítője – 175 éve született Weinwurm Antal fotográfus Idén ünnepeljük Weinwurm Antal fényképész születésének 175 évfordulóját, aki kortársa, Klösz György mellett talán kevésbé ismert, róla nem született tanulmány, cikk, képes album, pedig ő is felvételek százain örökítette meg a kiegyezés után rohamos fejlődésnek induló, világvárossá formálódó Budapestet. Számos középületről, társadalmi eseményről készített fényképet, amelyek a korabeli újságokban is megjelentek.

A 3-as metró felújítása a veszélyhelyzetben is folytatódik A rendkívüli járványügyi veszélyhelyzet ellenére is folytatódik és a tervezett ütemben halad 3-as metró felújítása. A BKV közlése szerint nyár végén kezdődhetnek el a tesztelési folyamatok.

Elhivatott orvosoknak és építészeknek köszönhetjük a pesti orvosi egyetem kórházait Napjainkban szinte minden hír a koronavírussal kapcsolatos, emiatt egyhangúvá vált a sajtó és a média, illetve sokakban keltenek szorongást a témával kapcsolatos híradások. Ugyanakkor a járvány miatt az emberek nagyobb figyelmet fordítanak az egészségügyre. Ennek apropóján közöljük a fővárosi kórházakat bemutató sorozatunk újabb részét, amelyben a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbjével foglalkozunk.

Szent István-terem: az Árpád-házi királyokat ábrázoló Zsolnay-pirogránit képekből már négy elkészült A Budavári Palotában újjáépülő Szent István-terem falait fogják díszíteni a Szent Imrét, I. Bélát, III. Bélát és II. Endrét ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, amelyek nemrég készültek el a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrában.

Ideiglenes fabarakkokban különítették el régen a fertőző betegeket a fővárosban Jó néhány olyan hely található Budapesten, ahol száz vagy százötven évvel ezelőtt ideiglenes jelleggel, de akár évtizedekig működött a fertőző betegségekben szenvedők ápolására szolgáló kórházi részleg. Ezek az általában fabarakkokból álló épületegyüttesek azért nyíltak a XIX. század második felében, hogy a közkórházak száma terén meglehetős elmaradásban lévő Budapesten járványos időszakokban kisegítsék a betegellátást, és a fertőző egyéneket elkülönítsék a lakosságtól.

55 évvel ezelőtt robbantották fel a Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren Senki sem tudja pontosan, hogy miért kellett felrobbantani a régi Nemzeti Színházat a Blaha Lujza téren. A város és az ország vezetőinek a térrel tervei voltak, a Nemzeti Színházzal viszont nem. Hivatalosan a nagyszabású városfejlesztési elképzelésekre hivatkoztak, ám Budapest lakói politikai okokat sejtettek a döntés mögött.

A járványok világáról indított blogot a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum A régi korok legfélelmetesebb fertőzéseit és a járványok történetét ismerhetjük meg A járványok világa című új blog bejegyzéseiben, amelyeket a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársai írnak.

A Libegő fél évszázados múltja: kiállítás nyílt a Hegyvidéken, de a járvány miatt nem látogatható Mától a Libegő is bezárt a koronavírus-járvány miatt. Ez a különleges, drótkötélpályás hegyi felvonó, amely a turisták, kirándulók kedvence, idén augusztusban ünnepli 50. születésnapját. Ebből az alkalomból nyílt kiállítás a múltjáról a BKV Zrt. jóvoltából a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben. Mivel a járvány miatt jelenleg az sem látogatható, itt mutatjuk be az alig több mint 1 kilométeres pályáján 262 méternyi emelkedőt áthidaló közlekedési eszközt, Budapest egyik látványosságát.

Budapesti napló: A „dúsan javadalmazott” orvosokról és Budapest épülő-újjáépülő kórházairól Ezen a héten a PestBuda sajtószemléjében szó lesz a kórházként működő Ludovikáról, az épülő Szent János Kórházról és a Fiumei úti Magdolna Kórházról is. És persze az is kiderül, ki, mikor és minek kapcsán beszélt „dúsan javadalmazott” fővárosi orvosokról.

Manci, Böske, Petőfi – Ideiglenes hidak épültek a szétlőtt Budapesten 75 évvel ezelőtt Budapest átvészelt már nehéz időket. A város azonban minden borzalomból magához tért. Így volt ez 1945-ben is, amikor az egész város romokban hevert, ráadásul a két városrész – 1849 óta első alkalommal – el volt választva egymástól. A megoldást az ideiglenes hidak jelentették.

Egész Budapest Zsolnay kerámiákkal van tele – 120 éve halt meg a főváros díszítője Százhúsz éve hunyt el Zsolnay Vilmos, a magyar iparművészet kiemelkedő személyisége, akit a legnagyobb magyar fazekasnak hívtak kortársai. Neve egybeforrt Magyarország legjelentősebb kerámiagyárának XIX. századi történetével. Zsolnay Vilmos baráti kapcsolatot ápolt korának neves építészeivel, Steindl Imrével, Schulek Frigyessel, Lechner Ödönnel, akik budapesti épületeiken előszeretettel alkalmazták a gyár építészeti kerámiáit.

Új tulajdonosa van a Lánchíd Palotának, Ybl Miklós épületének A Lánchíd Palota 1869-ben épült fel, Ybl Miklós tervei szerint, tavaly ünnepelte 150. születésnapját. A hányatott sorsú műemlék épületet megvásárolta a Nemzetközi Beruházási Bank, ez lesz mostantól budapesti székhelye.