Hat ház dőlt össze Budapesten a 65 évvel ezelőtti földrengésben

A cikk angolnyelvű változata: Sixty-five years ago an earthquake shook Budapest

Írta: Domonkos Csaba

2021. január 9. 10:00

A horvátországi földrengések százmillió forintnál is nagyobb kárt okoztak Magyarországon, a földmozgásokat Budapesten is lehetett érezni. A Kárpát-medence nem számít különösen földrengésveszélyesnek, de azért itt is előfordulhatnak kisebb-nagyobb rengések. Az egyik legnagyobb magyarországi földmozgás, amely halálos áldozatot is követelt, 65 évvel ezelőtt, 1956 januárjában volt, Budapest határában.

Az 1956-os év nem kezdődött jól, hiszen január 12-én reggel Budapest déli részén lakók egy riasztó jelenségre ébredtek fel: rengett a föld. Az MTI másnap kiadott híre így szólt:

„A csütörtök reggel 6 óra 46 perc 12 másodperckor és ezt követően 8 óra 41 perckor megismétlődő földrengést az országban több helyről jelezték, de nem volt országos méretű. Budapest és Pest megye területén jelentősebb, Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Komárom, Szolnok, Tolna és Veszprém megye egyes községeiben kisebb károkat okozott, elsősorban a nem téglából készült épületekben.”

A legnagyobb károk Taksonyban és Dunaharasztiban keletkeztek, itt két halálos áldozatot is követelt a rengés. Emellett összesen 38 sebesülés történt, amely közül 15 volt könnyebb. Dunaharaszti 3500 házából 3144 megsérült.

Budapesten is súlyos károkat jelentettek, a XX. és a XXI. kerületben hat ház összedőlt, több megrongálódott. Mindezek mellett a villanyhálózat is megsérült és a soroksári HÉV felsővezetéke is leszakadt. A Csepel Autógyár néhány épületében is károk keletkeztek.

Budapesten a földrengésnek volt még egy érdekes következménye. A Rudas fürdő hőforrásainak vízhozama ideiglenesen megemelkedett, majd visszaállt a megszokott szintre.

A földrengés kiterjedésének korabeli térképe (Forrás: Élet és Tudomány, 1956. március 7.) 

Az erős, a Richter-skálán 5,6-os erősségű rengést az okozta, hogy elmozdult a Gellért-hegy folytatásának tekinthető dolomitrög a Csepel-sziget alatt. A földrengés azért is volt nagyon meglepő, mert azelőtt érezhető földmozgás Magyarországon csak 1925-ben volt Eger környékén.

Budapestet korábban jelentősebb rengés nem érintette, és azóta csak egyszer volt olyan földmozgás, amelynek epicentruma a fővárosban lett volna. Kifejezetten Budapesten 2000. október 17-én mértek egy 1,5 erősségű földrengést. Ám kisebb földrengések gyakran történnek a fővároshoz közel. Az elmúlt 25 évben összesen 6 földrengés volt Budapest határában, ezek a 3-as erősséget sem érték el. 

Budapesten is érezhető volt a 10 évvel ezelőtti, 2011. január 29-i 4,7-es földrengés, amelynek a központja Oroszlány környékén volt. Szerencsére személyi sérülés nem történt, és jelentős károkat sem okozott, de kisebbek még Budapesten is keletkeztek. A III. kerületben egy panelházban repedések jelentek meg, és még a XI. kerületben, Gazdagréten is vakolatdarabok estek le egy panelházban. Ezt követően Budapesten ellenőrizték a hidak és az aluljárók állapotát, de mindent rendben találtak. Elvileg a fővárosi hidaknak egy ilyen rengést akkor is el kell viselniük, ha az epicentrum Budapesten lenne.

A Richter-skála nem lineáris, azaz nem egyenletesen növekvő, mint például a hőmérsékletet mérő Celsius-skála, hanem logaritmikus, ami azt jelenti, hogy a 3-as rengésnél a 4-es körülbelül harmincszor (!) erősebb. A 4,5-ös rengéskor annyi energia szabadul fel, mint a Nagaszakira ledobott atombomba robbanásakor, és ilyen erősségű rengésből a Földön évente átlagosan 6200 történik.

Ledőlt falú ház Dunaharasztiban (Fotó: Mandab.hu/Katasztrófavédelem Központi Múzeuma)

A földrengések erejét jól mutatja, hogy a 2020 végi horvátországi földrengést Budapest magasabb házaiban is lehetett érezni, sok beszámoló szerint kilengtek a karácsonyfák, a csillárok, recsegtek a kanapék. Igaz, a horvát földrengés sokkal erősebb, 6,3-as erősségű volt.

Lehet Magyarországon a horvátországihoz hasonló földmozgás? Elvileg igen, hiszen volt már példa hasonlóra, 1763-ban, Komárom központtal, a leírások alapján a szakemberek 6,2-6,3 as erősségű rengést határoztak meg. Az nem csak Komáromban pusztított, de a zsámbáki templomot is lerombolta.

Az elmúlt 65 évben ugyan számos földrengés volt Magyarországon, de ezek emberáldozatot nem követeltek, az utolsó halálos kimenetelű földregés 1956-os volt.

Remélhetőleg a következő években, évtizedekben jelentős földrengés nem rázza meg hazánkat. Erre reményt adhat az, hogy Magyarország földrengés szempontjából nyugodtnak tekinthető, de évente átlagosan 100-200 kisebb, gyakorlatilag nem érezhető, 4-5 olyan, amelyik érezhető is, és évtizedenként egy olyan rengés történhet, amelynek az erőssége 4-est meghaladja, és akár károkat is okozhat.

Nyitókép: Tűzoltók munkában a kárelhárításnál (Magyar Tűzoltó, 1956. február 1.) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó