Keresés az archívumban

Reagan mellett kap helyet George Bush amerikai elnök szobra a Szabadság téren Szobrot állítanak George H. W. Bush amerikai elnöknek Budapesten, a Szabadság téren, az alkotás Ronald Reagan szobra mellett kap helyet. Az emlékművet másfél hónap múlva, a magyar nemzeti ünnepen, október 23-án avatják fel, a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának 30. évfordulója alkalmából.

Családi tragédiák miatt adhatta el híres városmajori villáját Barabás Miklós Barabás Miklós, a XIX. század egyik legjelentősebb festője 1840-ben a zajos, piszkos Pesttől távol, a Városmajorban építtette fel saját tervei alapján híres villáját, amelytől éppen 150 évvel ezelőtt, 1870-ben vált meg. Az ott eltöltött harminc év a családi élet idilli hangulatát jelentette számára. Megfordult az épületben a reformkor szinte minden jelentős szereplője, köztük Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc is. De miért vált meg nagy festőnk a szeretett háztól, ahol gyermekei is felnőttek?

Felújítják a sétautakat a Sas-hegyen A Sas-hegyen a védett értékek és a látogatók érdekében végez fejlesztéseket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A cserje-visszaszorítás és facsemeték ültetése mellett készül a sétautak felújítása, padok, asztalok, ismeretterjesztő táblák és odúk, madáretetők kihelyezése.

Hírességek nyomában két keréken – Kipróbáltuk az Iparművészeti Múzeum elektromos rolleres városi sétáját Az Iparművészeti Múzeum új, rendhagyó városi sétáján elektromos rollerre pattanva fedezhetjük fel, hol éltek, hogyan rendezték be házaikat, milyen társasági eseményeken vettek részt a XIX. század Budapestjének jelentős művészei, a kultúrtörténet szempontjából meghatározó alakjai. A séta programjából és Budapest elektromos rollerrel történő felderítésének élményéből egy rövidített program keretében a sajtó képviselői is ízelítőt kaphattak.

Egy vásárváros születése és átalakulása – A Budapesti Nemzetközi Vásár Kőbányán Már a XIX. század második felében rendezett, úgynevezett általános kiállításokon felmerült az a gondolat hazánkban, hogy bár a közös bemutatkozás nagyobb számban érdekelheti a magyar és külföldi látogatókat, de az ipari, a mezőgazdasági, a képző- és iparművészeti, valamint egyéb szakágazatok számára mégis célszerű volna önálló, külön helyszíneket biztosítani. 1885-ben olyan sajtótudósítások is megjelentek már az Országos Általános Kiállítás idején, melyekben arról írtak, hogy élő állatokat bemutatni nem szerencsés közvetlenül a sütő- és cukrászipar termékei vagy éppen egy-egy vendéglő közvetlen közelében.

Felavatták az újjáépített zuglói zsinagógát A zuglói zsinagóga 2016 őszén égett le, ezért volt szükséges a rekonstrukció. A felújítás során visszaállították a Thököly úti villaépület eredeti, 1890-es állapotát, illetve a tetőterében közösségi teret alakítottak ki.

Elkészült és mától látogatható az új sportcentrum a Városligetben Elkészült a Városligeti Sportcentrum, amely a park délkeleti részén, az Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út kereszteződésénél található. A 36 ezer négyzetméteres területen tucatnyi sportot űzhetnek a látogatók. Az új sportpályákon lehet focizni, kosarazni, de mászófal, több pingpongasztal és teqballasztal is van az akadálymentes parkban.

Átadták a teljesen felújított Mátyás kútját a budai Várban Ma délelőtt ünnepélyesen átadták az elmúlt hónapokban teljes műszaki és esztétikai felújításon átesett díszkutat, Stróbl Alajos eredetileg 1904-ben elkészült mesterművét. A munkálatok során a budai Vár Hunyadi-udvarán lévő Mátyás-kút teljes felújításon esett át, restaurálták a szobrokat, újjáépítették a medencét, kicserélték a gépészeti berendezéseket, és díszkivilágítást is kapott az alkotás. A magyar Trevi-kút újraavatásán Fodor Gergely kormánybiztos mellett részt vett Stróbl Alajos öt, még élő unokája is.

Lebontják a külföldi ösztöndíjasok kollégiumának egykori épületét A Budaörsi út mellett álló, külföldi ösztöndíjasok egykori kollégiuma 1968-ban épült, az évek óta kihasználatlan épületet idén lebontják.

Átadták a felújított Károlyi-Csekonics-palotát Elkészült a Károlyi–Csekonics Palotaegyüttes átfogó felújítása. A VIII. kerületi, Reviczky utcai épületet a Károli Gáspár Református Egyetem veszi birtokba, szeptember 1-jén adták át.

Számos nagyszerű épülettel lett szegényebb Budapest, a főváros Idén van a 75 éves évfordulója, hogy a II. világháború végén a szovjet Vörös Hadsereg „felszabadította” hazánk fővárosát a német megszállás alól. A véres ostrom nemcsak katonák és civilek tömegeinek életét követelte, hanem számtalan épület sorsát is megpecsételte. A megsemmisült, illetve megsérült (majd a későbbiekben lebontott) épületek szegényebbé tették csodálatos fővárosunk épített örökségét. Ebben a cikkben 5+1 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyek a II. világháborúban pusztultak el.

A budapesti hidak elveszett épületei: a vámszedőházak A Szabadság híd pesti hídfőjét két kis épület „őrzi”, a Szabadság híd vámházai. Régen több budapesti hídnál is voltak ilyen kis épületek, de vajon mire szolgáltak, és miért csak kettő maradt meg belőlük?

A Rózsák terén áll Budapest egyik legszebb temploma A VII. kerületi Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom is várja jövőre a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus résztvevőit. A 2560 fős befogadóképességű épület Budapest egyik legnagyobb neogótikus temploma, Steindl Imrének, az Országház tervezőjének remekműve.

Budapest első modern kórháza 135 éve nyílt meg A XIX. század végén a főváros hihetetlen ütemben növekedett, amivel az első időkben az egészségügyi rendszer nem tudott lépést tartani. A hiányokról fájdalmas leckét kapott a főváros az utolsó nagyobb kolerajárvány idején. Ezt követően jelentős kórházfejlesztésekbe kezdtek.

Kilencven évvel ezelőtt kapott piros-sárga-zöld színeket Budapest Kilencven évvel ezelőtt, 1930. augusztus 20-án új lobogók díszítették az ünneplő Budapest utcáit. A piros-sárga-zöld trikolór az 1873 óta használatban lévő piros-sárga-kék színeket váltotta. Trianon után tíz évvel az új fővárosi törvény, az 1930. évi XVIII. törvénycikk döntött a főváros zászlójának és címerének megváltoztatásáról. A változtatás egyik oka kétségkívül a régi budapesti zászló és a román zászló színeinek megegyezése volt, ám fontos volt az is, hogy a zöld színnel Buda hagyományos színe került be a főváros jelképeibe, amelynek addig híján volt Budapest zászlója és címere.

Jövő év elején elkezdődhet a Kúria és az Agrárminisztérium épületének rekonstrukciója Felújítják az Országházzal szemben álló két XIX. századi palotát a Kossuth téren. A Kúria épülete két-két és fél év alatt, az Agrárminisztérium, amely alá mélygarázst is terveznek, mintegy három év alatt készülhet el.

Százhúsz éves Budapest legrégebbi, eredeti Duna-hídja Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy melyik Budapest legrégebbi, eredeti Duna-hídja, akkor meglepő választ kapunk: ez ugyanis a Margit híd szigeti szárnyhídja.

Kolostornak épült, kaszárnya, kórház, majd kastély lett belőle – A Kiscelli Múzeumban jártunk A Kiscelli Múzeum jellegzetes barokk épületét sok budapesti ismeri, ám fordulatos történetével valószínűleg kevesen vannak tisztában. Az eredetileg kolostorként szolgáló együttes több funkcióváltáson is keresztülment, mire a ma ismert kiállítótérré vált. Használták hadikórházként, kaszárnyaként és raktárként, sőt még kastélyként is, a több évszázadon átívelő folyamattal mi egy vezetett túra keretén belül ismerkedtünk meg.

Megint árverezik az Andrássy úti MÁV-palotát Az Andrássy úti MÁV-székházra ötödik alkalommal próbálnak meg vevőt találni, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverési felületén a kikiáltási ár ezúttal 7,1 milliárd forint, 800 millióval kevesebb, mint a tavalyi sikertelen árveréskor. A Magyar Államvasutak egykori, műemléki védettségű épülete 2008 óta áll üresen, állapota folyamatosan romlik. Az veheti meg, aki ma 16 óráig befizeti az árverési biztosítékot.

Új feladatot kap az egykori Schöpf-Merei Ágoston Kórház – Jövőre megnyílik a gyógyszerkutatási központ Kevés olyan, száz évnél régebben megnyitott kórházépülete van a fővárosnak, amely ne szorulna alapos felújításra, átalakításra, modernizálásra. Volt olyan időszak is, nem is olyan régen, amikor felújítás helyett a bezárás mellett döntöttek az intézményt fenntartók. Sorolhatnánk is azokat az épületeket, amelyek évtizedek óta üresen, kihasználatlanul állnak, várva az elkerülhetetlennek tűnő elbontást. Szerencsére van már példa arra is, hogy jelentősebb funkcióváltás nélkül egy egészségügyet szolgáló épület megújul. Ilyen példa a volt Schöpf-Merei Ágoston Kórház.

Körpanorámás forgó éttermet és kilátót is terveztek a Széchenyi-hegyi tévétoronyba Budapest egyik legmagasabb pontján, a Széchenyi-hegy tetején 45 éve látható egy közel 200 méter magas antenna. Akik Budapestre érkeznek autóval az M1–M7 autópályák felől, elsőként ezt látják meg, és innen tudhatják, hogy már közel a főváros. Eredetileg nem csupán egy acéloszlopot, hanem étteremmel, kilátóval rendelkező vasbeton tévétornyot terveztek ide. Csak nem volt rá pénz.

120 éves az újpesti Városháza – Városvédő Roland lovag szobra is díszíti az impozáns épületet Újpest egyik jelképét, a 120 éve, 1900. augusztus 21-én átadott Városházát a kor kiemelkedő építészpárosa, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte. A kezdetben községházaként, majd 1907-től városházaként működő, szecessziós stílusjegyeket is magán viselő historizáló épület ma is a helyiek szolgálatában áll.

Szobrot emeltek Buda alapítójának Buda alapítójának, IV. Bélának Budán ugyan nincsen szobra, de vidéken újabb emlékművet állítottak neki. Második honalapítónk ugyanis a tatárjárás után nem csupán a mai fővárosunk elődjét hozta létre, de számtalan más települést is szerte az országban, így a róla készült alkotások sok helyen fellelhetők.

Az elmaradt ünnep – Meglepően változatos a Szent Jobb-körmenetek története Az augusztus 20-án megrendezett Szent Jobb-körmenet a magyarság legfontosabb vallási eseménye, a Szent István-nap pedig minden magyar számára a legnagyobb ünnep. Ezért is fájó, hogy idén a hagyományoktól eltérően sem körmenet, sem tűzijáték nem lesz. A rendkívüli helyzetben érdemes kicsit visszatekintenünk a múltba, hiszen a Szent Jobb és a hozzá kapcsolódó körmenetek hosszú és viszontagságos története során sok érdekes és tanulságos esemény történt. Az ereklye 1771-ben Mária Terézia jóvoltából érkezett Budára, az első körmenet pedig 1818-ban volt a budai Várban. A XX. században viszont mindinkább a pesti oldalra került át az ünnep, amelyet ekkor már országos érdeklődés kísért.

Átadták az Összetartozás emlékhelyét a Kossuth téren A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából elkészült, a történelmi Magyarország településeinek neveit tartalmazó emlékművet eredetileg június 4-én leplezték volna le, a járvány miatt azonban elhalasztották. Az ünnepélyes felavatást ezért ma tartották meg.

Újraalkották a Szent Jobbot egykor szállító Aranyvonatot Augusztus 20-án a Magyar Vasúttörténeti Parkban mutatják be az immáron évtizedek óta tervezett, és az elmúlt öt év alatt rekonstruált Aranyvonat szerelvényét, amely 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából az uralkodói ereklyét, a Szent Jobbot szállította országos körútra. Az ünnepélyes esemény alkalmával a látogatók díjmentesen tekinthetik meg az újjáépített járművet, amely egyszerre felel meg a mai vasúti közlekedési szabványoknak és a történelmileg hiteles rekonstrukciós elvárásoknak.

Menyasszony, kaszkadőr és homokzsák is utazott a ma 50 éves Libegőn, Budapest legkülönösebb közlekedési eszközén A János-hegyi Libegő Budapest talán egyik legérdekesebb közlekedési eszköze, amely 1970. augusztus 19-e óta várja az utasokat egy kis libegésre. Számos érdekesség kapcsolódik hozzá. Kevesen tudják, hogy a Libegő első „utasai” homokzsákok voltak, de tartottak esküvőt is a magasban, és itt forgatták a Trapper farmer egyik reklámfilmjét, amelyben a kaszkadőr állva utazott a város felett. A fél évszázados ünnep alkalmából több érdekességet is összegyűjtöttünk a Libegőről.

A Magdolna-torony mellett talált otthonra a vándorló görög istennő – A budai Vár több pontján is állt korábban a Hébé-kút A budai Várban lévő Hébé-kút vagy másik ismert nevén Artemisz-kút ma egy meghitt kis névtelen téren áll a Magdolna-torony tövében, az Úri utca északi végénél. Úgy tűnik, itt végre otthonra talált ez a XIX. századi kútszobor, amelyet korábban két másik helyen is felállítottak a Várban, azonban különböző okokból egyik sem bizonyult megfelelőnek az antik görög szobor mintájára készült alkotásnak. A vándorló szobornak neve is kettő van: felavatását követően a görög mitológiából Hébé alakjával azonosították, holott valójában egy Párizsban őrzött Artemisz-szobor másolata.

Szent Imre herceg szobrát 90 éve avatták fel – Többször el akarták bontani, de végül maradt a körtéren az emlékmű Szent Imre herceg 1930-ban állított szobra túlélte az idők viharait, sem a II. világháború, sem az 1956-os forradalom harcai, de még a szocialista ideológia sem tudta elmozdítani a helyéről. Bár a lebontása többször felmerült, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ma is ott áll, ahol 90 évvel ezelőtt a Szent Imre halálának 900. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév keretében felavatták.

Elkezdődött a Széll Kálmán teret a Postapalotával és a Városmajorral összekötő átjáró építése Az átjáró megépítését már a Széll Kálmán tér hat évvel ezelőtti átépítésekor tervezték, de akkor elmaradt. Most azonban az újjászülető, a Pénz- és Banktörténeti Múzeumnak is helyet adó Postapalota tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Bank finanszírozásával végre pótolják a beruházást.

Talpalatnyi Budapest – Lenyűgözően szép padlóburkolatokat találunk a régi épületekben Hányszor hallottuk gyerekkorunkban: „Nézz a lábad elé!” Talán érdemes lenne ezt újra felidézni magunkban, amikor a budapesti utcákat járva egyszer csak egy nyitott kapualjhoz érkezünk, mert a főváros építészete több az utcára néző homlokzatoknál! A kapukon belépve ugyanis egy zárt világba csöppenünk, ahol, ha odafigyelünk, számos szép részletet fedezhetünk fel. Ezek közül a legszínesebbek – az ólmozott üvegablakok mellett – a padlóburkolatok, amelyeket érdemes alaposan szemügyre venni.

A kilencvenöt éves János Pincében jártunk – A belvárosi szállodát lebontották, de a János vitéz-falképek megmenekültek Vajon ki az, aki nem ebédelne vagy sörözne szívesen olyan környezetben, ahol művészeti alkotások veszik körül? Az 1872-ben átadott belvárosi Erzsébet Királyné Szálló és az 1985-ben a helyén felépülő, napjainkban is működő Danubius Hotel Erzsébet City Center pincéje különlegesen szép falképekkel büszkélkedhet: Petőfi Sándor János vitézének jeleneteit ábrázoló falképek díszítik. A műemléki védelemnek köszönhetően változatlan formában megmaradt János Pincében jártunk.

Egykor strandolni is lehetett a Svábhegyen – Lélegzetelállító panoráma járt a magaslati fürdőzéshez Megépültekor „artisztikus és idegenforgalmi nézőpontból jelentékeny” alkotásként jellemezték az 1934. júliusi megnyitón a svábhegyi strandfürdőt. A fenti jelzőkre gyönyörű földrajzi elhelyezkedésével és ügyesen megoldott építészeti megvalósításával is rászolgált a 430 méter tengerszint feletti magasságban fekvő hajdani fürdőhely, amelyet legendás sportolónk és építészünk, Hajós Alfréd tervei alapján alakítottak ki.

Rendhagyó lesz az idei Mesterségek Ünnepe Összetartozunk alcímmel, rendhagyó módon rendezik meg idén augusztus 20. és 23. között a Mesterségek Ünnepét a budai Várban. A Hagyományok Háza előtti Corvin téren pedig a Nagyvárosi Folkudvar lesz, az épületben kiállítás nyílik.

Hogyan változtak megépítésük után Budapest hídjai? A Lánchíd 1914-es átépítését bemutató cikkünkhöz sok hozzászólás érkezett a budapesti hidakról, azok módosításáról, áttervezéséről. Ezért most megmutatjuk, melyik híd hogyan változott a megépítése utáni évtizedekben.

Budapest várja a belföldi turistákat A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint a nemzetközi vendégkör elmaradása miatt növelni kellene a fővárosba látogató belföldi turisták számát. Ehhez fel kell hívni a magyar vendégek figyelmét a történelmi gyógyfürdőkre, a világörökségi helyszínekre és Budapest gasztronómiai kínálatára is.

Emlékhelyek napja lesz augusztus végén 12 budapesti helyszínen Országszerte 70 helyen várják augusztus 29-én a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, előadások, koncertek és sok látnivaló lesz a nemzeti és történelmi emlékhelyeken.

Kölcsey Ferenc nyomában Budapesten – 230 éve született a Himnusz költője A ma 230 éve született Kölcsey Ferenc a reformkori magyar irodalom és közélet egyik legnagyobb alakja, aki az 1823-ban írt Himnusz című költeményével örökre bevéste nevét a magyar kultúra halhatatlanjai közé. Mindezek ellenére furcsa, hogy az emlékét Budapesten sokáig egyetlen köztéri szobor vagy emléktábla sem jelezte. Cikkünkben a Budapesten jelenleg fellelhető szobrait, emlékhelyeit gyűjtöttük egybe.

Velencei csodaszer kupakja és középkori lépcső is előkerült a budai Vár legújabb szabadtéri, kulturális közösségi területén A T9 – Az első bástya című régészeti tárlat mellett kulturális közösségi térként született újjá a Táncsics utca 9. szabadtéri helyszíne, míg az egykori József kaszárnya és börtön épülete folyamatosan tárja elénk a történelem különböző korszakainak rétegeit. A mostani régészeti feltárás során szó szerint a ház padlója alól bukkantak elő a korábban itt álló középkori és török kori épület maradványai.

A neogótika csodái Budapesten Budapest mai arculatát egyértelműen egy igen termékeny időszak, a dualizmus építészete határozza meg. A XIX. század második felében épültek a főváros leghíresebb épületei, mint például a Halászbástya, az Operaház, az Országház és a Szent István-bazilika. Erre az időszakra a nagyfokú stíluspluralitás jellemző. Cikkünkben most a legszebb neogótikus épületeket mutatjuk be.

Százötven éve volt Batthyány Lajos nyilvános újratemetése – Kivégzése után titokban hantolták el a 42 éves miniszterelnököt Batthyány Lajos gróf, az első magyar felelős miniszterelnök kivégzése egy lemoshatatlan szégyenfoltja a szabadságharc utáni megtorlásoknak. A miniszterelnököt titokban temették el, majd 21 évvel később, 1870-ben hatalmas pompával, a politikai helyzet megkívánta rafinériával, de nagy hazafihoz méltó temetésen búcsúzott el tőle a nemzet.

Megkezdődhet a fejlesztés előkészítése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusán A kormány közel kilencmilliárd forintot szán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának fejlesztésére, amelyet a józsefvárosi Palotanegyedben, a Magyar Rádió egykori területén alakítanak ki. A most megjelent kormányhatározat szerint pályázatot is kiírnak az épületegyüttes megtervezésére.

A város legmagasabb pontján jártunk – 110 éve épült az Erzsébet-kilátó Sisi egyik kedvenc kirándulóhelyén, Budapest legmagasabb pontján építették fel a város egyik legkedveltebb kilátótornyát, az Erzsébet-kilátót. A Kluzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján készült épületet 110 éve adták át. Az évforduló alkalmából úgy döntöttünk, teszünk egy túrát a János-hegyre, és megmásszuk a kilátót.

A Csodaszarvas és Az arany dinamikája című szobrok díszítik majd a felújított Postapalotát A Buda Palotában, ismertebb nevén az egykori Postapalotában kialakítandó Pénztörténeti Múzeum bejárata előtt állítják fel Az arany dinamikája című szobrot, és a Postapalota épületében helyezik el a Csodaszarvas című alkotást is. A Sándy Gyula tervezte épület a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének készült 1924-ben, felújítása évek óta tart, a külső rekonstrukciós munkálatok már jórészt befejeződtek.

A magyarok temploma volt – Hetven éve kezdték meg a Mária Magdolna-templom bontását Ma már csak a Magdolna-torony és a mellette lévő romkert tanúskodik a Várnegyedben arról, hogy a Kapisztrán téren egykor egy fontos templom állt. Története folyamán hosszú ideig a magyarok temploma volt, a török idők alatt órás mecset lett belőle. Tanúja volt I. Ferenc király koronázásának, és hosszú ideig helyőrségi templomként működött. Megmenthető lett volna a háború után, de politikai döntés született az elbontásáról.

A megjelent látványtervek szerint ilyen lesz a Népligetnél épülő kézilabdacsarnok A 20 ezer néző befogadására alkalmas IX. kerületi aréna a sportesemények mellett koncertek, rendezvények, kiállítások helyszíne is lesz. A csarnokot 2021-ben adják át, mutatjuk a látványterveket.

Hogyan épült Budapest? – Villamosok és HÉV-ek is szállították az építőanyagot Budapest a XIX. században a sokszorosára növekedett. A korszakban miképp épülhetett fel a város? Hogyan szállították ide az élelmiszereket vagy az építőanyagokat?

Sándy Gyula életművét is megismerhetjük – Kiállítás nyílt a Műcsarnokban A budai Postapalotát tervező Sándy Gyula építész munkásságával is megismerkedhet, aki ellátogat a Műcsarnok most megnyílt kiállítására. A Sándy / Konok – Metszéspontok című közös tárlat négy művész pályájának közös vonásait emeli ki, bemutatja az életművek metszéspontjait.