Keresés az archívumban

Ikerpár a Belvárosban – a Klotild-paloták története Már egy ideje folynak a munkálatok, amelyeknek eredményeképpen hamarosan a déli Klotild-palotából (vagy népnyelven Matild-palotából) hamarosan luxusszálloda lesz az északi testvéréhez hasonlóan. Tudjuk a jövőjét, de ismerjük-e a múltját? Az alábbiakban a Klotild-paloták történetével foglalkozunk.

Három évszázad története – Megújult a Kiscelli Múzeum Az egykori kolostor később laktanya lett, majd barokk kastély, ma múzeum működik a falai között, amely a főváros újkori tárgyi emlékeit őrzi. A sokarcú épületet nemrég átalakították, a látogatók több újdonságot is felfedezhetnek.

Szellemház az Óbudai Promenádon Megújult Óbuda-Újlak történelmi városrésze a Puskás Öcsi térrel együtt 2012 végén. Azóta több mint hat év telt el, azonban a Bécsi út 69–71. szám alatti félkész állapotú épületek ma is rontják a városképet. A házakat az önkormányzat betakartatta, amíg nem rendeződnek az állapotok.

Vissza az alapokhoz: a megújult Múzeumkert Már csak néhány nap, és elkészül a Múzeumkert várva várt felújítása. Március idusához közeledve belestünk: milyen lett ez a nagy múltú park?

Megújul az Óhegy park Kőbányán A főváros egyik legszebb ligete a 15 hektáros Óhegy park, amelyet két év alatt teljesen megújít a Kőbányai Önkormányzat. Az egyedi tervezésű többfunkciós parkban kalandpályát, sportpályákat, játszótereket és hangulatos ligetet alakítanak ki.

A Király utcától a Városligetig – Gundel János nyomába eredtünk Éppen százötven éve nyitott meg az első Gundel-vendéglő Budapesten, amelyet számos másik követett. De hol működtek ezek és mi van a helyükön ma? Ennek jártunk utána.

A soknevű városrész – Albertfalva 200 éves Kétszáz évvel ezelőtt felhívásban toboroztak lakókat a mai Fehérvári út környékére, ahol 50 házhelyet osztottak ki az ott letelepedni szándékozók között. Így született meg Albertfalva.

147 éves a Néprajzi Múzeum A költözés-előkészítés miatt nem látogatható, alapítását viszont idén is megünnepli a Néprajzi Múzeum. Március 5-én a Néprajzi Múzeum Napján újonnan elérhető népszerű és szakmai online tartalmakat kínál az érdeklődők számára az intézmény.

Erzsébet sugárút vagy új körút? Sajtóvita a városfejlesztésről Erzsébet sugárút vagy új körút? Erről a kérdésről tört ki a vita 85 évvel ezelőtt a fővárosban. Az Erzsébet sugárutat akkor már évtizedek óta tervezték, a mai Madách térről indult volna.

Három pesti öreg – avagy tavaszváró séta a Füvészkertben Könnyű beleszeretni a Füvészkertbe: a város dübörgő kőrengetegében igazi oázist jelent. És könnyű megtorpanni a kertben a három hatalmas gingkofa törzsénél: még így, lombfakadás előtt is impozáns látványt nyújtanak. Budapest nevezetes fáinak nyomában most ezt a három öregurat (vagy inkább két öregurat és egy hölgyet) mutatjuk be.

Római villából a kultúra fellegvára – Kétszáz éves az Óbudai Társaskör épülete Ritkán fordul elő, hogy egy budapesti kétszáz éves épület mai alakjában ne csupán eredeti formáját, de eredeti funkciói egy részét is megidézze. Levéltári kutatások, régi számlák, a falak „megvallatása” szolgáltak támpontul az Óbudai Társaskör épületének harminc évvel ezelőtti helyreállításához. Írásunk apropója az épület fennállásának 200. és az intézmény jelenlegi felállásának 30. évfordulója volt.

Eltűnhetnek a földutak a fővárosból Egy most elindult program keretében a még meglévő 225 kilométernyi földutat négy év alatt leaszfaltozzák Budapesten. Első körben ebből 181 földutat, körülbelül 41-42 kilométert látnak el szilárd burkolattal, elsősorban Csepelen, Pestszentlőrincen és Pestszentimrén. Ezzel egy nagyon hosszú folyamat zárul le a budapesti utak burkolásában.

Csónakázás, ivókút, gyógyfürdő – Így hűsöltek régen a Ligetben A legtöbben úgy gondolnak a Városligetre, mint Budapest egyik legnagyobb, egybefüggő zöld felületére. De nemcsak zöld van a Ligetben, hanem „kék” is. Ez a „kék” nem más, mint a víz. Víz nélkül korántsem lenne ugyanaz a Liget, mint ahogyan mi ismerjük. Az alábbiakban a városligeti víz után kutatunk.

Világhírű építésziroda tervezheti az új Közlekedési Múzeumot Tizenhárom magyar és külföldi építésziroda tervei közül választották ki a győztest. Az amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda tervei alapján készülhet majd el a Közlekedési Múzeum új épülete Budapesten.

„Budapesthez méltó épület” – A fővárosi pályaudvarok története Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a budapesti pályaudvarokat érintő fejlesztésekkel kapcsolatos bejelentések száma. De ismerjük-e a Nyugati, a Déli, illetve a Keleti pályaudvarok történetét? Az alábbiakban erről lesz szó.

Szecessziós színpompa a Nádor Teremben – Zsellér Imre művészete Idén szeptemberben lesz hatvan éve, hogy elhunyt Zsellér Imre, az egyik legjelentősebb, ugyanakkor méltatlanul elfeledett üvegfestő és mozaikművész. A közelgő évforduló lehetőséget teremt rá, hogy megemlékezzünk munkásságáról és egyik fő művéről, a zuglói Vakok Iskolája Nádor Termét díszítő festett üvegablakáról.

A tatárjárást is megélt védőárok került elő az Erzsébet híd pesti hídfőjénél Fontos eredményt hozott a belvárosi távhővezeték munkálatai miatt kezdett ásatás: a XIII. században Pestet körülvevő védőárok részlete került napvilágra az Erzsébet hídnál.

A Wälder-villa titka – 135 éve született Szentimreváros sokat foglalkoztatott építésze 1884. február 25-én, azaz pontosan 135 évvel ezelőtt született Wälder Gyula, a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze. Főleg neobarokk munkáiról ismert, de pályája elején szecessziós, élete végén pedig modern stílusú épületeket is tervezett. Születésnapja alkalmából egy kevésbé ismert, ám annál kvalitásosabb neobarokk munkájával, saját lakóházával, a XI. kerületi Himfy utcában álló Wälder-villával emlékezünk rá.

Kezdődik a műemléki felújítás a Budai Irgalmasrendi Kórházban Az intézmény megújítása a második üteméhez érkezett. A beruházás folyamán a Frankel Leó út 17-19. szám alatti kórház felújítása, valamint egy új központi épület megépítése valósul meg 2021 év végéig.

175 éve született Munkácsy Mihály, a monumentális méretű festészet nagymestere Munkácsy Mihály a magyar festészet géniusza. Bár alkotásai jelentős részben a Kárpát-medencén kívül születtek, életművének legnagyobb szeletét mégis Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A Parlamentben található Honfoglalás című festménye mind méretében, mind reprezentatív elhelyezésében a millennium kori Magyarország ünnepi hangulatát idézi.

Botrány a Baross Gábor szobrára kiírt pályázat eredményhirdetésekor A vasminiszter 1892-es váratlan halála után szinte azonnal mozgalom indult, hogy az életében nem túl népszerű, 44 évesen elhunyt miniszternek szobrot állítsanak. Azt mindenki érezte, hogy Baross halálával nem egy népszerűséget hajszoló politikust vesztett el az ország, hanem egy Széchenyi Istvánhoz fogható zsenit, aki bárhová nyúlt, ott a veszteséges, nem működő állami vagy állami pénzen fenntartott vízfejű intézményből hatékony, nyereséges és kitűnő szolgáltatást nyújtó szervezet jött létre. Olyan rendszereket tett rendbe pár év alatt, mint a magyar vasúthálózat, a Posta, az állami hajózás.

Hauszmann után újratervezve – Átépítik az első fővárosi közkórházat Hauszmann Alajos kiváló munkája, a Szent István Kórház igen fontos helyet foglal el Budapest történetében mint első fővárosi közkórház. Építését jelentős tudományos munka előzte meg, az építész egész Európára kiterjedő kutatást végzett, hogy a legkorszerűbb betegellátási és építészeti elvek segítségével alkothasson, és a folyamatot a sajtó is nyomon követte. Az intézmény ismét rivaldafénybe került, mivel a Szent István Kórház lesz az első budapesti centrumkórház.

Épül a budafoki Duna-parti sétány és szabadidőpark Nyár elejére készül el a Duna-parti szabadidőpark. Ezzel elérhetővé válik a vízpart, területet biztosítanak a játékhoz és a sporthoz, így a partszakasz a családok kedvenc helyévé válhat.

Lehullott a lepel: így fest az újjáépített Király utca 40. A hányatott sorsú, eredetileg Hild József tervezte ház hosszú kálváriája a végéhez közeledik: az eredetit idéző, ámde teljesen új homlokzat nemrég vált láthatóvá.

A budapesti dohánygyárak története A magyar főváros egykori dohánygyárainak története nemcsak Budapest ipari múltjának fontos szeletét képezi, hanem a gyárak megmaradt épületei meghatározó részét adják a magyar ipari építészeti örökségnek. Rövid áttekintésünk betekintést nyújt az épületek későbbi történetébe is.

Belügyminiszteri dörgedelemre szervezték meg a modern budapesti köztisztaságot „A székes főváros utcáinak nagyobb része éspedig a legélénkebb forgalmú utcák is oly piszkosak, hogy ez az állapot jogos panaszokra szolgáltat okot” – olvashatták a Pesti Hírlap olvasói 125 évvel ezelőtt.

Ujjé, a Ligetben – 5+1 gyöngyszem a Városliget múltjából A Városliget nagyon fontos szerepet játszik nemcsak a főváros, hanem az egész ország életében is. Amíg a budapestieknek az egyik (ha nem a) legfontosabb és legjelentősebb közparkja, addig az országnak fontos kulturális központ (például a Szépművészeti Múzeum miatt). Továbbá nagyon fontos szerepet játszott a történelemben, mivel itt volt a millenniumi kiállítás központja. Ezek mind-mind rajta hagyták nyomukat a Ligeten. Az alábbiakban összeszedtünk 5+1 olyan helyszínt, amely sajnos már a múlté.

Kultúrtörténeti séták, épületbejárások és dunai hajózások is lesznek a héten Az érdeklődők ingyenesen megismerhetik a főváros történelmi értékeit, épületeit, rejtett érdekességeit az idegenvezetők világnapja alkalmából csütörtöktől vasárnapig.

Budapest ostroma megrázó képeken Az OstROMképek című kiállítás a Várnegyed Galériában egyedülálló módon mutatja be a 1944–1945-ös budapesti ostromot. Korabeli festményeken, rajzokon, fotókon keresztül megrázó kép tárul elénk.

Színházi élet a régi Városligetben A Ligetben hajdan pezsgő színházi élet folyt, a közönség itt láthatta mások mellett Feld Matyi, a tréfás pesti fiú bohózatait a Városligeti Színházban.

Felújítás az Operaházban (videó) Videó a megújuló épületről.

Legfőbb dicsőség a vitézség – a Szemere-lövölde története A pestszentlőrinci Zila Kávézó 2003 januárjában nyitotta meg kapuit. Kevesen tudják, hogy a neves kávézó díszes, felújított épülete éppen akkor volt százéves. 1903-ban Szemere Miklós alapított itt lövöldét, a második világháború után pedig strandfürdő öltözőjének használták Pestszentlőrinc egyik legszebb épületét. Ismerkedjünk meg a történetével!

Egy gyarapodó kor jelentős alkotója: 100 éve hunyt el Senyei Károly szobrász A száz éve elhunyt Senyei Károly szobrászművész nevét kevesen ismerik, pedig korának meghatározó alkotója volt Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János kortársaként. Szobrai megtalálhatók Budapest számos pontján: a Budavári Palota udvarában, a Hősök terén vagy a Vigadó téren.

Egy házomlás, amely megrémítette fél Budapestet Egész Budapestet megdöbbentette, amikor 25 évvel ezelőtt, 1994. február 4-én összedőlt az Ó utca 24. számú ház.

Budapest a legjobb európai úti cél! European Best Destinations "legjobb európai úti cél" szavazásán Budapest nyert! A magyar főváros megelőzte Athént, Brágát, Berlint, Bécset, Brüsszelt, Dinant, Londont, Genfet, Párizst, Pozsonyt, Metzet, Sainte-Maximet, Cavtatot, Monte Isolát, Firenzét, Kotort, Malagát, Rigát és Poznant.

A főváros ünnepelt festőfejedelme: Benczúr Gyula emlékezete Most 175 éve született Benczúr Gyula festőművész, a XIX. század végi magyar képzőművészeti élet meghatározó személyisége. A magyar főváros világi és szakrális tereiben egyaránt készültek reprezentatív alkotásai. Benczúr festőként, tanárként és közéleti emberként is formálta Budapest művészeti világát.

Márai Sándorról nevezik el a krisztinavárosi kulturális központot A Krisztina tér sarkán jön létre az új kultúrcentrum.

Ilyen az újjáépült Királyi Lovarda Videó az utolsó simítások alatt álló budavári épület részleteiről.

Februárban döntenek a Közlekedési Múzeum új épületéről Egy hónapon belül eredményt hirdetnek a Közlekedési Múzeum új épületének tervezésére kiírt nemzetközi pályázaton. Az új múzeum az Északi Járműjavító területén épül fel, várhatóan öt év múlva nyitja meg kapuit. Egy új vasúti megállót is terveznek a helyszínre, ahol az 1-es villamosra is lesz átszállási lehetőség.

Hűlt helyek nyomában: tabáni emlékek között A Budapest Történeti Múzeum a tabáni szerb templomról rendezett kiállításán jártunk. Nemcsak egy eltűnt épület, hanem egy egész alámerült Atlantisz nyomára bukkantunk.

A korai modern építészet budapesti csodái: 100 éves a Bauhaus Idén ünneplik a Bauhaus alapításának centenáriumát szerte a világon. A stílusnévvé vált Bauhaus Budapest korai modern építészetét is meghatározta.

Ilyen érdekes tervek is születtek a budapesti metrókra A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy a kormány tervei között szerepel a csepeli és a soroksári HÉV Kálvin térig való meghosszabbítása. A budapesti metróhálózatra számos terv, elképzelés született az elmúlt évszázadban. Most tíz, a budapesti gyorsvasúthálózattal kapcsolatos érdekességet szedtük egy csokorba.

„S lőn világosság” – gyöngyszemek a fővárosi közvilágítás történetéből Egyre népszerűbbek a régi budapesti fotók, képek, amelyek nemcsak az embereket és az eseményeket, de magát a várost is megörökítették. De észrevesszük-e az egykori pazar épületek oldalában vagy az utcák, terek mentén megbúvó lámpákat? Az alábbiakban bemutatjuk Budapest egykori kandelábereinek színe-javát.

"Tízezer új fát Budapestre!" - Tavasszal folytatódik a faültetés 1700 fát ültet a Főkert idén városszerte. Az őszi ültetési időszakban 2500 fát ültettek, három év alatt összesen 8350 facsemete került a fővárosba.

Egy költő, aki rímekkel álmodott – Harminc éve hunyt el Weöres Sándor Weöres Sándor fiatalkora ugyan a Dunántúlhoz kötődik, de a költőnek a magyar főváros lett nemcsak az élettere, de több költeményének ihlető forrása is. Weöres feleségével, Károlyi Amy költőnővel több évtizedet élt Budán. Weöres Sándor szobrai, emlékháza mind a Dunántúlon találhatóak, a fővárosban iskolák viselik a nevét.

Ilyen lesz a Magyar Zene Háza! Kialakult mostanra, mi mindent fog magába foglalni a Városligetben felépítendő Magyar Zene Háza! Itt vannak a részletek a leendő új intézmény koncepciójáról, kiállításairól, oktatási programjáról – Mozarttól Bartókon át a mai rocksztárokig, popikonokig.

Buda nyugalma? – Ady és Budapest III. Ady Endre Budapesten elsősorban a pesti oldalon élt, ott dolgozott és járta az éjszakát. Budára már csak akkor érkezett meg, amikor beteg lett: betege elsősorban annak az életvitelnek, amelyet éveken át folytatott. Itt viszonylagos nyugalom és idill várta: a városnak ez a fele akkoriban még sokak számára ezt jelentette.

Így űzték a téli sportokat a régi Budán A minap a hó eltakarításának régi fortélyaival foglalkoztunk. Folytassuk most a tél örömeivel, a korabeli téli sportok világának felidézésével! Megtudhatjuk azt is, ki volt 1924-ben Magyarország síbajnoka.