Keresés az archívumban

Egész városrész születhet Csepel és Dél-Pest határán Megszületett a Budapest Déli Városkapu meghívásos nemzetközi tervpályázat eredménye: komplett városrész születhet a Csepel-sziget északi csücske mentén.
Hamarosan megváltozik a Vértanúk tere A közeljövőben kezdődik a Vértanúk terének rehabilitációja, amelynek során „a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot” fogják visszaállítani. Az 1996-ban itt felavatott Nagy Imre-szobrot áthelyezik a Jászai Mari térre, és visszaépítik az 1918–1919-es esztendők – korabeli hírlapi kifejezéssel: a vörös rém – vértanúinak emlékművét.
Csak tiszta forrásból – Korniss Dezső-kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában A festőművész születésének 110. évfordulójára rendezett kiállítás azt mutatja be, hogy Korniss Dezső miként ötvözte a népművészetet a modernitással. A kezdeti bartóki gondolat szerint tiszta forrásból merítve alkotott egyszerre magyart és haladó európait.
Mélységélesség – képek Buda múltjáról Idén ősszel egy hangulatos kis galéria nyílt a Krisztina körúton. Szükség volt rá, hogy legyen itt egy efféle közösségi tér: ha Budán lakni világnézet, krisztinavárosinak lenni egyenesen identitás. Kövessenek minket e városrész múltjába és jelenébe!
Kalandorok, templomok és buszok: a Batthyány tér története Felmerült a Batthyány tér átalakításának terve: a Víziváros egyik legfontosabb terének átépítését az I. kerületi önkormányzat polgármestere vetette fel. A Batthyány tér egyvelege egy XX. századi forgalmi csomópontnak és Buda egyik történelmi terének. Ismerje meg a tér történetét!
Szívós szemtanú: idős akác az Erzsébet téren Kevés olyan mozgalmas történelmű városi park van, mint az Erzsébet tér. Vagy ötször (ha nem tízszer) átnevezték már, épületeket emeltek és bontottak itt, újabban pedig egy óriáskerék is magasodik rajta. Sarkában szerényen, szívósan áll vagy száz éve egy akác: ő mindent kibír. Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunk új része következik.
Utcát neveznek el Makovecz Imréről Óbudán A III. kerületi Kecske utca egy szakasza kapja az organikus építészet mesterének nevét.
Mióta irányítják villanyrendőrök a forgalmat? Kilencven éve „robbant be” a villanyrendőr. A korai, 1926-os kísérletek után 1928-ban szinte a teljes pesti belvárost ellepték a forgalomirányító lámpák.
Kalevala-emlékhelyet terveznek a budai Duna-partra A budavári önkormányzat polgármestere nemzetközi pályázatot írt ki egy köztéri művészeti alkotás tervezésére, amely az ősi finn eposznak, a Kalevalának és magyar nyelvű fordításainak állít emléket.
A Belváros déli részén is megújulnak az utcák A Jövő Városa nevű városfejlesztési program keretében felújítják az utcákat a Múzeum körút környékén, a Károlyi-kert közelében.
A régi Krisztinavárost mutatja be egy fotókiállítás Archív képek mutatják be a régi Krisztinavárost a Tér-Kép Galériában.
Száz éve szentelték fel a pesti piarista kápolnát Száz esztendővel ezelőtt, az I. világháború végóráiban fontos katolikus egyházi – de kulturálisan és közéletileg is jelentős – esemény zajlott Budapesten: Várady Lipót Árpád kalocsai érsek felszentelte a piaristák új budapesti épületének kápolnáját.
Nekifutnak az Orczy tér felújításának A fejlesztés első ütemeként idén ősztől jövő tavaszig a BKV Zrt. kivitelezésében megújul a villamospálya a Népszínház utca Dobozi utcai csomópontjától a Fiumei úton az Orczy téri csomópontig, valamint akadálymentesítik a Magdolna utcai és az Orczy téri villamos megállóhelyeket.
Karácsonyozás és fapuska: élet a lipótmezei tébolydában 150 éve A 2007-ben bezárt OPNI jelenkori sorsát sokan ismerik, de kevesen tudják, milyen is volt az élet az éppen 150 éve, 1868. december 6-án megnyílt tébolydában. Mi most bemutatjuk.
Misézőhelyet építenek a Normafánál A XII. kerületi, Anna-réti szakrális hely történetén nyomot hagytak a XX. század viharai. Az új pályázat kiírói várják az ötleteket a tervezett szabadtéri misézőhely és emlékhely kialakítására.
A gróf úr eperfája Szerényen álldogál a kerítés mellett a Belváros egyik leghangulatosabb oázisában, a Károlyi-kertben egy ősöreg eperfa. Évtizedek, rendszerek, nemzedékek jönnek és mennek körülötte, ő meg csak termi és termi a ragacsos, részegítő fehér bogyókat. Budapest nevezetes fái közül most ennek a matuzsálemnek eredtünk nyomába.
Lehet ötletelni a városmajori színpadról A XII. kerület önkormányzata építészeti ötletpályázatot írt ki a Városmajori Szabadtéri Színpad fejlesztése érdekében.
Ötvenöt éves Budapest első gyalogos-aluljárója 1963-ban, 55 éve nyílt meg az első budapesti aluljáró az Astoriánál. Az aluljáróval elsősorban a gyalogosközlekedést akarták biztonságosabbá tenni, de már gondoltak a metróra is.
Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.
Száztíz éves az Antik Gyűjtemény a Szépművészeti Múzeumban Kulturális programsorozattal és tudományos konferenciával ünnepli az Antik Gyűjtemény megalapításának 110 éves évfordulóját a nemrég újranyitott Szépművészeti Múzeum.
A platántól a pálmáig: séta az Állat- és Növénykertben Az Állatkertbe invitáljuk olvasóinkat Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunk újabb részében. Az Állatkertbe, amelynek hivatalos neve: Fővárosi Állat- és Növénykert.
Ilyenek voltak a régi idők a városligeti jégpályán 1926-ra készült el – Európában másodikként – a gépi hűtésű városligeti műjégpályája: felidézzük a Liget Budapest blogjával a nyitás utáni első évtizedek hangulatát és emlékezetes eseményeit.
Megnyílt a pestszentlőrinci Tomory Lajos Múzeum új főépülete A fővárosi védettségű Herrich-Kiss villa a XVIII. kerület egyik legidősebb épülete.
Budapest hírnevét növeli a magyar kiállítás Bonnban A festőfejedelmek szerepét és jelentőségét mutatja be a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása Bonnban.
Teljesen újjászületett a Rumbach utcai zsinagóga homlokzata Sok évtizedes hányattatás és több éve tartó felújítás után végre újra eredeti, gyönyörű arcát mutatja a város egyik legkülönlegesebb épülete.
Így szólt a zene a régi Városligetben A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a II. világháborúig. A Magyar Zene Házával újra beköltözhet a zene világa a Ligetbe.
Így születtek meg a zebrák Budapesten Kilencven éve megpróbálták megfegyelmezni az összevissza kószáló budapesti gyalogosokat. Sőt, még az úttestre is jeleket festettek.
Petri Bernhard angolkertje: így született meg az Orczy-kert elődje A „szabadon hagyott természet” ideája mentén tervezte meg Petri Bernhard tájképi (angol)kertjét a Külső-Józsefvárosban, a későbbi Orczy-kertet is magában foglaló területen. A patakkal, tóval, barlangokkal, üvegházzal kiépített park nyomaiban sem maradt fenn, ám a leírásokból pontosan tájékozódhatunk a 225 éve megkezdett munkákról.
Felavatták az I. világháború magyar hőseinek emlékművét A Fiumei úti sírkertben kaptak új emlékművet az első világháború hősei.
Tudta, hogy a Parlament volt az első magyar távfűtött épület? A Belvárost tenné kéménymentessé az a beruházás, amelynek keretében távhővezetéket vezetnek át az Erzsébet hídon. A mostani tervek szerint a jelenleg szigetszerű távhőkörzeteket egységes rendszerbe kötnék, és 2021-ig több tízezer belvárosi lakás csatlakozna a távhőhálózatra.
Néptelenné lett a Népliget Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunkban ezúttal a Népliget érdekességeiről szólunk. A Népliget ligetnek liget, csakhogy éppen a nép hiányzik belőle: elhagyott, elhanyagolt vidék a nyüzsgő város morajlásával körülvéve.
Komor Marcell – a 150 éve született tervezőzsenire emlékezünk Zseniális tervezőépítész, nagy műveltségű szakíró volt, aki hazája felemelkedéséért dolgozott. A 150 évvel ezelőtt született Komor Marcell formavilágára és szellemiségére főként Lechner Ödön építészete hatott.
Véget érhet a Rác fürdő kálváriája Nyolc évvel a nagy felújítás után talán végre megnyílhat a Gellért-hegy aljában fekvő Rác fürdő: most bemutatjuk a fürdő hosszú, kalandos történetét.
Téglák és sorsok: 120 év nyoma a Szent János Kórházban Százhúsz éve nyitotta meg kapuit a budai Szent János Kórház. Százhúsz éve gyógyulni vágyók lépkednek a pavilonok közti ösvényeken – és olykor otthagyják kézjegyüket az épületek falán. Izgalmas nyomozás következik, tégláról téglára!
Ezek a Tisza István-emlékek Budapesten A száz éve, 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza Istvánra, Magyarország egykori miniszterelnökére emlékezünk. E tragikus évfordulón áttekintjük a mártír politikus tiszteletére a fővárosban készített szobrokat, emléktáblákat. Ünnepélyes felavatásuk a két világháború között, valamint a rendszerváltás után jelzi, hogy vannak olyan korszakok, amikor példaképként tekintenek életére és munkásságára.
Megnyílt a felújított Szépművészeti Múzeum! A felújított Szépművészeti Múzeum a művészetnek szentelt katedrális – hangsúlyozta Baán László, a múzeum főigazgatója kedden Budapesten, a rekonstruált épület ünnepi megnyitóján.
Ferihegyre, gyorsan: 75 éves a reptérnél is öregebb gyorsforgalmi út Tudta, hogy a ferihegyi reptérre vezető gyorsforgalmi út hamarabb elkészült, mint maga a reptér? Hetvenöt éves hazánk első sztrádája.
Kapu a határon: megújult a Hadapródiskola főkapuja Vannak helyek a városban, amelyek bosszantóan elhanyagoltak, máladoznak, koszosak. Pedig nem kéne sok ahhoz, hogy jól nézzenek ki. Ezrek utaznak el mellettük, akár naponta többször is, és mindig csak hümmentenek egyet: jó volna, ha már megcsinálnák.
Budapesti épületekért osztottak Pro Architectura-díjakat A Palatinus Strand, a vizafogói Szent Márton plébániatemplom és a zugligeti lóvasút-végállomás épületei kapcsán is díjakat osztottak.
Quittner és pesti házai: száz éve halt meg a Gresham-palota tervezője Quittner Zsigmond legismertebb munkája a Gresham-palota, de Budapesten sok más épületet is tervezett. Belvárosi lakóházak, Andrássy úti paloták hirdetik tehetségét, de a Centrál Kávéház vagy a mentőszolgálat Markó utcai épülete is a száz éve elhunyt Quittner tervrajzai szerint készült.
Tudta, hogy Budapest tengeri kikötő is? Az természetes, hogy vannak olyan tengeri kikötők, amelyek nem pont a tengerparton fekszenek, hanem egy nagy vízhozamú folyón, valahol feljebb. Budapest is ilyen kikötő.
Újraéled a pesti szerb örökség: elkezdődött a Tökölyanum rekonstrukciója Felállványozták a belvárosi Veres Pálné utca 17–19. szám alatti műemléki védettségű ház homlokzatának egy részét. A szerb ortodox templomtól néhány lépésnyire található, 1838-ban alapított szerb kollégium épületének rendbetétele során a kiemelkedően szép szobrászati elemeket is restaurálják.
Szecessziós kiállítás nyílt a megújult Ráth György-villában A szecesszió világába látogathatunk a századforduló művészetét bemutató állandó kiállításon, amely a felújított Ráth György-villában, a Városligeti fasorban található. Megcsodálhatjuk a hazai és nemzetközi szecesszió mestereinek műalkotásait, a XIX. századi nagypolgári otthon pazar berendezését.
Két évszázada fejlesztik bizottságok Pestet és Budát 1808 októberében alakult meg az első bizottság Pest fejlesztésére. A bizottságok tevékenységükkel máig meghatározták a főváros fejlődési irányait és klasszikus városképét.
Pest első platánja és sétatere Egy emlékmű áll az V. kerületi Szabadság tér sarkán: talán nincs a világon párja. Azt a pillanatot örökíti meg, hogy egy dúsgazdag gróf felesége fát ültet. Ide invitáljuk most fákról szóló sorozatunkban a pestbuda.hu olvasóit, hogy Széchenyi István platánjainak nyomába eredjünk.
Két Weiss-villát is felújítanak az Andrássy úton Jól tükrözi az impozáns fővárosi ingatlanok sorsát az Andrássy út 116. szám alatti villa története. Az iparmágnás Weiss Manfréd egykori lakóházát 1944-ben a németek szállták meg, később az államé lett, most – az új hotelépítési hullámban – szállodává alakítják át. A szomszédos épületen is már javában zajlik a munka: az egykor ugyancsak Weiss tulajdonában lévő palota a katari nagykövetség székhelye lesz.
Hetvenhat éve tervezik, és harminc éve építik az M0-st Már a negyvenes években megszülettek az első tervek a budapesti körgyűrűre, és harminc éve adták át az M0 autóút első elemét. Azt a szakaszt, amely ma már nem is része a körgyűrűnek.
Háború után, forradalom előtt – Miről írtak a lapok 1918 októberében? 1918 ősze a háborús vereséggel és a forradalmi lázongásokkal sorsfordító időszak volt Magyarország történelmében. Az átlagpolgárnak a feszült politikai helyzet közepette is élnie kellett a mindennapjait, de felmerül a kérdés: hogyan zajlottak a hétköznapok Budapesten? A korabeli sajtó segítségével bepillantottunk a száz évvel ezelőtti hétköznapokba.
Új pályát kap a józsefvárosi villamosvonal Nagy felújítások zajlanak a Népszínház utca és a Fiumei út környékén.
Alakul az Új Közlekedési Múzeum előkészítése A kiválasztott építészirodák képviselői megismerhették a kőbányai Északi Járműjavítóban álló Diesel-csarnokot és környezetét.