Szent Mihály arkangyal szobra a látványterveken nem szerepelt, így mindenkit meglepett, amikor 2018 karácsonya előtt pár nappal a Karmelita kolostor melletti, új miniszterelnökségi épület Dísz térre néző sarkán megjelent. Alkotójáról eddig nem voltak információk, csak találgatások folytak, hogy kinek a munkája lehet. A pestbuda.hu megtudta: Szent Mihály szobrát Markolt György, a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója, csobánkai szobrászművész készítette. 

Szent Mihály arkangyal szobra a budai Várban, a miniszterelnökség új épületén; Markolt György szobrászművész alkotása (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az egyemeletes, tetőtér-beépítéses épület földszintje kőburkolatos, amit keskeny párkány választ el az emelet vakolt, fehérre festett falától. A saroknál a párkány magasságában a falból kiemelkedő konzol tartja a szobrot. A két emeleti falsík találkozásánál az alsó rész élét lefaragva fülkeszerű mélyedést alakítottak ki. Ez azonban már a 2018 februárjában készített fotóinkon is látható, vagyis az új miniszterelnökségi irodaházat eleve úgy építették, hogy azon majd egy szobrot fognak elhelyezni.

A bronzszobor az épület Dísz térre néző sarkán, a földszintet az emelettől elválasztó párkány magasságában áll, a falból kiemelkedő konzolon (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Mivel a bronzszobor több méterrel az utcaszint fölött van, messziről is jól látható. Szent Mihály alakja az életnagyságúnál valamivel nagyobb, a jobb kezében keresztet, bal kezében pajzsot tart. A szobrász tehát nem a megszokott ábrázolásokat követte, miszerint az egyébként harcos angyalként ismert Szent Mihály a kezében kardot tart, vagy amennyiben keresztet, akkor az lándzsában végződik.

Az alkotáson Szent Mihály a magyar nemzet védelmezőjeként jelenik meg, erre utal a kezében lévő pajzs, amely a hivatalos magyar címer Szent Korona nélküli részét ábrázolja: a függőlegesen kettéosztott pajzs egyik felében a hétszer vágott mező látható, a másik felében a hármas halom az aranykoronával és a kettős kereszttel. Mivel Szent Mihály a hit pajzsát tartja, ez az ábrázolás az országba vetett hitet és az ország védelmét hangsúlyozza.

Szent Mihály pajzsa megegyezik a hivatalos magyar címer pajzsával: a hétszer vágott mező, valamint a hármas halom az aranykoronával és a kettős kereszttel látható rajta (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Szent Mihály lábainál egy sárkányt láthatunk, amely a legyőzött vagy legyőzendő gonoszt ábrázolja. A sárkány a szobortalapzatba kapaszkodva, vesztes helyzetben látható. Bár a mélybe csúszó sárkány esélytelennek tűnik Szent Mihállyal szemben, de életben van, még nem adta fel a harcot, így szükség van a védelmezőre – üzeni az ábrázolás.

Szent Mihály védelmező szerepe a szobor elhelyezéséből is következik: az épület sarkán posztol, magaslaton, mint egy őr, határozottan, megrendíthetetlenül tartja kezében harcának legfontosabb „eszközeit”, a keresztet és a pajzsot, arcával a Színház utca felé fordul, ahol hosszan elnyúlik a Miniszterelnökség új és régi épülete.

Szent Mihály védelmező szerepe a szobor elhelyezéséből is következik: magaslaton áll, arccal a Színház utca felé fordul, ahol hosszan elnyúlik a Miniszterelnökség épülete (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az alkotó, Markolt György szobrászművész 1951-ben született Kiskunfélegyházán, 1969–1975 között végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Somogyi József volt a mestere. Évtizedek óta Csobánkán él szobrászművész feleségével, M. Gémes Katalinnal, itt nevelték fel nyolc fiúgyermeküket. Mindkettőjüknek Csobánkán van a műterme is. Markolt György 1976 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékének kőfaragóműhelyét vezeti. Szobrait kőből, fából és bronzból készíti.

Markolt György alkotásán a gonoszt jelképező sárkány a szobor talapzatába kapaszkodik, de vesztésre áll (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Nem véletlen, hogy ő kapta a megbízást a Szent Mihály-szobor elkészítésére, ugyanis számos szakrális témájú művet készített, és emellett több olyan szobra látható szerte az országban, amely valamilyen módon a magyar történelemhez kapcsolódik.

Egyik legismertebb munkája a 2004-től a szülővárosában, Kiskunfélegyházán látható Móra Ferenc-szobor. Csobánkán, ahol él, 2011-ben avatták fel Égbekiáltó című emlékművét az 1946-ban kitelepített csobánkai németek tiszteletére. Jászszentlászlón 1993-ban készült el a szovjet hősi emlékmű helyén Szent László királyról készült szobra, ugyanebbe a városba II. világháborús emlékművet is tervezett, amelyet 2008-ban avattak. Az ópusztaszeri szoborparkban, az Árpád-emlékmű közelében 2001-től áll a Kossuth Lajosról készített mellszobra. Ráckevén 1999-ben avatták fel alkotását, a János vitéz díszkutat.

Felségével, M. Gémes Katalin szobrászművésszel is több közös alkotásuk van. Piliszszentkereszten 2010-ben avatták fel a Szent Erzsébetet ábrázoló szobrukat, 2000-ben Dányban készült el a szintén közös Szűz Szent Margit című munkájuk. Ők restaurálták 2012-ben a megmaradt szobortöredékekből a III. kerületben a Pacsirtamező és Serfőző utca sarkán álló, eredetileg a XVIII. században készült, majd több részletben elbontott Szent Flórián-szoborcsoportot.

A kép jobb oldalán látható a volt hadtestparancsokság és tábori püspökség 1951-ben elbontott épülete, amelynek helyére 2018-ban a Miniszterelnökség új irodaháza épült a Szent Mihály-szoborral. A kép gróf Apponyi Albert temetésén készült 1933-ban (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Markolt Györgynek Budapesten több más munkája is látható. A II. kerületi Máriaremetén, a Szent József utca 5. szám alatti szeretetotthon kertjében áll a Szent család című alkotása 1998-tól. Ő készítette a III. kerületi, Szentendrei úti Kövi Szűz Mária-plébániatemplom ambóját 1989-ben és oltárát 1999-ben. Csillaghegy legendás lelkipásztora tiszteletére 2002-ben alkotta meg a Zsámboki-emlékkeresztet, amely a Zsámboki Pál téren áll. Szintén Óbudán, a volt gázgyári lakótelepen, az Idősek Klubja bejárata mellett látható 2014-től a lakótelep tervezőjéről, Almási Balogh Lorándról készített domborműve.

Az 1930-ban készült felvételen balra a volt hadtestparancsnokság, jobbra a Karmelita kolostor épülete látható: ma a Miniszterelnökség új székháza található itt (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Markolt György legújabb munkája tehát a Szent Mihály-szobor, amely az I. kerületi Színház utca, Dísz tér sarkán álló új miniszterelnökségi épületen látható. Erre a telekre a török kiűzése után egyemeletes ház épült, amely katonai célokat szolgált. Itt működött a hadtestparancsnokság, majd 1920-ban a római katolikus Tábori Püspökség kapta meg az épületet, de a háborúban megsérült, így 1951-ben elbontották. Az üres telket évtizedeken át Püspökkertként ismertük. A most elkészült új épületet Zoboki Gábor tervezte, miként a szomszédos volt Karmelita kolostor miniszterelnökségi épületté alakítását is.

Szent Mihály-kultusz Magyarországon

Hogy miért éppen Szent Mihályt választotta a Miniszterelnökség védőszentül (s az arkangyal pajzsa szerint a magyar nemzet védelmezőjéül), arról egyelőre nincsen hivatalos információ. Szent Mihály a hét főangyal egyike, a mennyei seregek vezére, győztes harcos, aki legyőzi a gonoszt, védelmezi a jót, a leghatalmasabb segítő angyal, számtalan feladata között megtalálható a rend helyreállítása és az igazak támogatása is. Mint az utolsó ítélet angyala mérlegre teszi a lélek jó és rossz cselekedeteit. A keresztény katonák védelmezője, így a keresztes hadjáratok idején gyakran indultak harcba a seregek Szent Mihály neve alatt. Megjelenik a hit védelmezőjeként is.

A Szent Korona elölről. A korona homlokoldalán a Pantokrátor Krisztus képe helyezkedik el, amely alatt a korona peremén jobbra és balra Mihály és Gábriel arkangyalok, majd György és Demeter, valamint Kozma és Damián mártírok képmásai találhatók (Forrás: Wikipédia)

A középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt, az országban a főtemplomok (Veszprém, Vác, Gyulafehérvár) védőszentje Szent Mihály lett. Az Árpád-korban sok más településen ugyancsak védőszentként tisztelték. Zománcképe a Szent Koronán is megtalálható. Neve az első magyar szövegemlékünkben, a Halotti beszéd és könyörgésben szintén olvasható: a temetési beszéd írója az ő közbenjárását is kéri a halott bűneinek bocsánatáért.

Mihály arkangyal zománcképe a Szent Koronán (Forrás: Wikipédia)

A Magyar Katolikus Lexikon több száz olyan települést sorol fel a történelmi Magyarország területéről, ahol az elmúlt évszázadokban Szent Mihályról nevezték el a templomot vagy a kápolnát (köztük olyan városokban, mint Pozsony, Kassa, Sopron, Kolozsvár), és közel ötven olyan településnevet említ, amely tartalmazta a szentmihály szóösszetételt. Hegyeket, várakat, városkapukat is előszeretettel neveztek el Magyarországon Szent Mihályról.

Érdekesség, hogy a budai Várban is létezett a középkorban Szent Mihályról elnevezett kápolna, de nem azon a területen, ahol most az új szobrot avatták, hanem északabbra, a mai Halászbástya területén, a Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) melletti temető kápolnájaként.

A Szent Mihály-kápolna bejárata a budai Várban, a Halászbástyán (Forrás: OSZK, Digitális Képarchívum)

A források először 1443-ban említik, de XVIII. századi térképeken is látható a 12 méter hosszú, 7 méter széles épület, aztán két és fél évszázadra feledésbe merült. A maradványait Schulek Frigyes találta meg a Halászbástya építését megelőző kutatások során, emiatt módosította a terveket, de a három oldalról a várfal által határolt kápolnát akkor nem nyitották meg. Alapos régészeti feltárás után, 1997 óta látogathatja ismét a nagyközönség.

Szent Mihály napja szeptember 29-ére esik, ez a nap jelenti az ősz beköszöntét, Magyaroszág sok településén számtalan néphagyomány, szokás, hiedelem kapcsolódik az ünnephez.

Nyitókép: (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)