A három ütemre osztott beruházás – „a Jövő Városa” elnevezésű városfejlesztési program – lényege, hogy megszépül és élhetőbbé válik a történelmi belváros, csökken az autósforgalom, előnyt élveznek a gyalogosok és kerékpárral közlekedők. A beruházás III. üteme során a Belváros déli részén, közel a Károlyi-kerthez több utca is megújul – a Reáltanoda utca, a Szép utca, a Magyar utca, valamint a Ferenczy István utca egy szakasza – az átalakítás több mint 7000 négyzetméter területet érint.


A Magyar utca látványterve (Forrás: blvf.hu)

Budapest egyik legszebb közparkja, a Károlyi-kert körüli járdák is egységessé válnak, mészkőborítást kapnak, így illeszkednek a korábbi felújítások során már elkészült mészkő járdához. Több lesz a gyalogosfelület, ugyanakkor meg akarják tartani a jelenlegi parkolóhelyek számát. A Magyar utcának a Reáltanoda és Henszlmann Imre utcák közötti szakaszában a járda és az úttest egy szintbe fog kerülni, a járdát gránitzúzalékos térkőlapokkal fedik le. A többi utcában többségében megmarad az út és a járda szintkülönbsége.

A terek, szintek egymásba emelésével a térérzet megnövekszik, a gyalogosok elsőbbsége hangsúlyosabbá válik. Sok helyen lehet látni ezt a fajta kialakítást a belvárosban, hogy a szélességet így emelik ki.


Felújítás a Magyar utcában (A szerző felvétele)

A szűk utcák és sűrű közműhálózat ellenére is ültetnek két új fát, valamint két kisebb növénykazettát is kialakítanak. Az egyik fát a Reáltanoda utcába helyezik, az Eötvös Gimnázium elé, a másikat pedig a Ferenczy István utcába, a pesti városfal emléktáblája előtti részre.

Felújítják, illetve kicserélik a szegélyeket, a parkolásgátló elemeket, a kerékpártárolókat és a kukákat is. A felszíni vízelvezetést is korszerűsítik, a közművek felszíni elemeit, a víznyelőket, a csatornafedőket és tűzcsapokat szintbe helyezik, kicserélik. A munkálatok idén májusban kezdődtek, és a tervek szerint idén december végére fognak befejeződni.


Elkészült a járda a Henszlmann Imre utcában (A szerző felvétele)

A Belváros Főutcája

A Belváros új Főutcájának kiépítése az integrált városfejlesztési program I. ütemeként 2010-ben valósult meg. A célja az volt, hogy megújítsák a történelmi Belvárost, és megszüntessék a városmagot középen átszelő autópályát, amin korábban naponta 13 ezer autó haladt keresztül a Kálvin tér és a Szabadság tér között.

Az észak-déli irányú, 1,7 kilométer hosszú városi útszakaszhoz tartozik a Kecskeméti utca, az Egyetem tér, a Károlyi utca, a Petőfi Sándor utca, a Bécsi utca, az Erzsébet tér és az Október 6. utca valamint a csatlakozó kis utcák. A kerület alakja hosszúkás, a Duna szegélyezi egyrészről, másrészről a kiskörútban folytatódó Szent István körút, közöttük hoztak létre egy nagy gyalogos tengelyt. Ami korábban egy fő hálózati útvonal volt, ott több lépcsőben megoldották az autóforgalom csillapítását. Ezzel a zaj-, levegő- és egyéb környezetszennyezés jelentősen csökkent.

Az autók helyén felszabaduló területen szélesebbek lettek járdák, ebben a sávban a fákat, padokat, teraszokat, kerékpártárolókat hoztak létre, ami ténylegesen az itt élő és ide látogató lakosság érdekét szolgálja. A gyalogosok és a kerékpárosok szempontjai előnyt élveznek az autósokkal szemben. Fontos cél az élhető, biztonságos, minőségi városi környezet kialakítása.

Az egyik legnagyobb közlekedési probléma itt a parkolás. A kerület távlati terve, hogy a hosszú távú parkolást a közterületekről elvigyék a parkolóházakba, vagy a meglévő házak pincéjében alakítsanak ki mélygarázst.

A Kecskeméti utcától az Október 6. utca vonaláig az út teljes hosszában díszburkolatot kapott, aminek anyaga a közlekedési és parkolósávokban világosszürke színű gránit, a gyalogos felületeké pedig természetes mészkő. Utcabútorokat, csobogókat, növénytartó berendezéseket helyeztek el a főutcán, így élhetőbbé és szebbé váltak a közterületek. Minden fejlesztés akadálymentesen valósul meg. A mozgáskorlátozottakat segíti a döntött útszegély, vakok miatt taktilis szegélyek szükségesek.

A zöldterületek és egyéb zöld felületek fejlesztése is kiemelt feladat, a kerületben megpróbálják minél jobban kihasználni a meglévő adottságokat.  Ahol megoldható, oda ültetnek fát.

Világörökségi helyszín

Belváros-Lipótváros az „ország belvárosa”, a főváros központja. Közigazgatási, gazdasági és turisztikai, továbbá oktatási-kulturális központ. Egyedülálló az épített környezete, kulturális öröksége, amely a belváros karakterét meghatározza. A világörökségi helyszínhez tartozik az V. kerület egész területe, ennek magzónája a Duna-part keskenyebb sávja (főleg a Duna felőli városképben megjelenő épületek sora). Az itt található történelmi jelentőségű – eklektikus, klasszicista és szecessziós – épületek védelmére, a történeti városkép megőrzésére kiemelten figyelni kell.


Kecskeméti utca – Múzeum körút sarka 1894-ben (Forrás: Fortepan)

A régi pesti városfal által határolt területen fokozatosan felújították a kis utcákat. Legutóbb a Semmelweis utca, a Gerlóczy és Vármegye utca környéke készült el, egységes és megszépült arculatot kapott. A Kamermayer téren egy nagyobb zöld felületű, esztétikus, gyalogosbarát tér alakul ki. A közvilágítást a Városház utcában és a többi helyen korhű kandeláberekkel és lámpatestekkel újítják meg. Egyéb területeken is törekednek az archaizáló, korhű megoldásokra, a kerület a hagyományra építő belvárosi hangulatot kívánja visszaállítani.

A Belváros felújított kis szigetei lassan összeérnek.

Nyitókép: a Károlyi-kert környékének látványterve (Forrás: blvf.hu)