Keresés az archívumban

Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.
Egykor ruhát is szárítottak Pallas Athéné szobrán A városvédő istennő Szentháromság téri szobra sokak által kedvelt alkotás, hiszen régóta őrködik az Óvárosháza sarkánál. A mostani alkotás azonban csak másolat, az eredeti a pesti Városházán található, ennek története pedig regénybe illően fordulatos.
Thék-bútorgyár: ilyen volt egy nagyüzem az Üllői úton Thék Endre Üllői út 66. szám alatti „Bútor, Zongora és Épületmunkák Gyárában” a korszak számos reprezentatív intézményének bútorzata készült. Az épületegyüttes ötletét százötven éve vetették papírra. Itt a története!
Oázis a város szívében: a Döbrentei tér Budapest egyik legszebb helye volt Ahol egykor paloták és park volt, ott ma egy lepusztult közterület fogadja a járókelőt. Hogy nézett ki régen a Döbrentei tér, és miért néz ki úgy ma, ahogy?
Romokból feltámadva: így épült újjá hét évtizede Budapest Van a Városház utcában, a fővárosi Városháza falán egy szerény kis emléktábla, amely éppen hetven éve került oda. Amiről tudósít, és amire emlékeztet, az rendkívüli: egy város feltámadásának dokumentuma. A világháború utáni újjáépítésre és az ezen dolgozó emberekre emlékezünk.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
Ki volt Nöpauer Máté? Buda barokk építészetének nyomában Nöpauer Máté neve kevéssé ismert, noha munkássága a magyar kései barokk építészet csúcspontja. Szakrális épületei, így a felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom vagy a vízivárosi Szent Flórián-templom, világi tervei közül a Zenetudományi Intézetnek helyet adó Erdődy-palota ma is meghatározza Budapest városképét.
Két világ között egy harmadik – 150 éve született Árkay Aladár Most 150 éve, 1868. február 1-jén született Árkay Aladár építész, akinek a két budapesti temploma a kor építészeti törekvéseinek meghatározó művei.
Erzsébet híd két platánja – II. rész Néhány napja bemutattuk az Erzsébet híd budai hídfőjétől délre, a Rudas fürdő mellett álldogáló gyönyörű platánfa történetét. Most jöjjön a másik! Ez egy kissé távolabb áll a tulajdonképpeni hídfőtől, attól északra, a Döbrentei tér sarkán. Az ő története is végigkövethető fotókon.
2018 Pesten: a teljesülés éve? Ígéretünk szerint mérleget vonunk Budapest tavalyi évéről, és előretekintünk 2018-ra. A pesti oldal következik.
Tudta, hogy egykor kávéház volt a Kálvin tér közepén? A forgalmas Kálvin tér közepét az előző századelőn egy kioszképület foglalta el.
Brein Ignác és a két török A kétszázharminc éve született Brein Ignác építőmester legismertebb munkája már a maga korában is a mai Deák tér 1. szám alatt álló klasszicista bérház volt, amit az ötvenes évek területrendezésének, a tér északi kiszélesítésének nyitányaként bontottak le.
Ilyen volt a régi, havas Budapest Esett egy kis hó végre. Hólapátolás előtt vagy után, vagy amíg teljesen el nem olvad, nézegessen képeket: milyen volt itt a régi teleken, Pesten és Budán!
Tehetség és áldozat: száz éve halt meg Mende Valér építész Azok az építészek, akik az 1880-as években születtek bízva hihették, amikor iskolát választottak, hogy bőven lesz munkájuk a gyarapodó és gazdagodó Magyarországon. A nagy háború azonban minden reményt lerombolt, és jelentős áldozatokat is követelt. Száz éve, 1918. január 7-én, 32 évesen halt meg a tehetséges építész, Mende Valér.
Miért omlott be 150 éve a Bazilika kupolája? Miért omolhatott be 150 évvel ezelőtt, 1868-ban a Bazilika kupolája? Mikor derült ki, hogy valami baj van az épülettel? Miképp látta Ybl Miklós a katasztrófát? Nálunk elolvashatja.
Felújítják az egykori Pénzügyminisztériumot Átalakítják a Mátyás templom melletti egykori pénzügyminisztériumi épületet, az NGM költözik majd a falai közé.
Sör, gábli és szalontüdő – 140 éve épült a Ferenciek Bazára Többek között a patinás Kárpátia Étteremnek is helyet ad a Ferenciek Bazára: a 140 éves tömbnek és benne a Kárpátiának izgalmas története van, olvassa el nálunk!
Felújítják a fóti plébániatemplomot Mintegy 850 millió forinttal támogatja a fóti plébániatemplom felújítását és a katolikus óvoda megépítését a kormányzat.
Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.
Hit és Herminamező: nyolcvan éves a Szentlélek-plébániatemplom A neoromán, háromhajós, kereszthajóval ellátott herminamezői templom felszentelése Serédi Jusztinián (1884–1945) hercegprímás, érsek szolgálatával történt 1937. november 14-én. Olvassa el a történetét!
A kegyesrendiek Pesten: 300 éves a piarista oktatás és a gimnázium A piarista rend négy tagja nem sokkal a török háborúk és kuruc szabadságharcok után, 1717 októberének végén érkezett meg Pestre, a belvárosi templom szentélyének sarkában álló rozzant házikóba. Hogyan jutottak el a piaristák egy kis viskóból a modern oktatási központig Pest belvárosában?
Turbán a síron: Buda török temetőinek nyomában Hova lettek a turbános sírkövek a budai Vár déli lejtőjéről? Gyermekkorunkban még sok volt belőlük, messziről látni lehetett őket. Utánajártunk.
Görgényi István, ’56 festője – Tájképek alá rejtette a forradalom eseményeit Különleges kiállítással emlékezik meg az 1956-os forradalomról a Klebelsberg Kultúrkúria. Görgényi István évtizedeken keresztül elrejtett, a forradalom eseményeit bemutató festményeit láthatjuk a fővárosban először.
Templomok és titkok: a fővárosi protestantizmus nyomában Közelít a Reformáció 500, azaz a wittenbergi 95 pont kiszögelésének fél évezredes jubileuma – városszerte sűrűsödnek a programok. A nagy évforduló kapcsán mi is a fővárosi protestánsok nyomába eredtünk: mutatunk tíz regényes múltú templomot.
Most 230 éves a Várszínház Kétszázharminc éve, 1787. október 17-én nyílt meg Budán a Várszínház, a város első állandó színháza. A pazarul berendezett Várszínházban rendezték meg az első egész estés magyar színielőadást is.
Ősplatán a Margit-szigeten Csak elragadtatással lehet szólni Budapest egyik talán legismertebb faóriásáról, az ősplatánról a Margit-szigeten. A víztorony mellett, a kolostorromok és a Szent Mihály-kápolna között nő. Illetve mit nő: terebélyesedik, uralkodik, pompázik!
Pálosok Budapesten: 3+1 titkos hely Van egy ősi, több mint 700 éves szerzetesrendünk, és vannak e rendnek titkos budapesti helyei: egy (sőt még egy) barlang, egy fák árnyékába bújó felszentelt romterület és egy ódon belvárosi kolostor. Felfedezőtúrára indultunk a pálosok nyomában.
Mit alkotott a Rimanóczy-építészdinasztia Budapesten? Világviszonylatban is figyelemre méltó, hogy egy család egymást követő generációiból hatan is meghatározó építésszé váljanak. Ilyen családot alkotnak a Rimanóczyak. Portrénk az építészekről és munkásságukról szól.
Medgyaszay István-emlékkiállítás nyílt Medgyaszay Istvánnak konferenciát és kiállítást szenteltek a Magyar Építőművészek Szövetségében.
Vörös csillag a tetőn – a kommunizmus nyomai Az archív felvételeket mai szemmel nézegetve elképesztő látni, mennyi budapesti homlokzatról nézett le ránk vörös csillag egykor, torzítva a városképet és a tudatot egyaránt.
Újra látogatható a kőbányai víztároló Szeptember 16-án ismét megnyitja kapuit a kőbányai víztároló medencéje.
Bővül az újbudai Magyar Szentek Temploma Közösségi épületet kap a XI. kerületi Magyar Szentek Temploma.
Gyógyuló sebhelyek: újjászületik a budai örökség Itt is, ott is állnak Budán olyan épületek, amelyek mellett évek óta sóhajtva megyünk el, szomorúan látva az épített örökség csendes leromlását. De most mintha valami elindult volna: sorra újulnak meg ezek a házak. Körkép a budai oldalról.
Kotsis-kiállítás nyílt a Lechner Tudásközpontban Az építészet történetében is vannak többgenerációs művészdinasztiák, mint például a Kotsis család. Két tagjának, Kotsis Ivánnak és testvérének, Endrének az életművét mutatja be a Lechner Tudásközpont időszakos kiállítása.
Miért bontják a belvárosi épületeket? Kinek tesz jót, ha olyan, nagyjából egységes képet mutató utcákból is eltüntetjük a házakat, amelyek kisebb-nagyobb csoda folytán túlélték az elmúlt század viharos történelmét? Az elmúlt időszakban több olyan belső-pesti épületet is lebontottak, amelyeknél ezt a házak állapota nem indokolta volna, mára mégis csak hűlt helyüket találjuk. A szempontokat nem kell nagyon keresnünk, a fő kérdés inkább az: mit jelent mindez nekünk, városlakóknak?
2018-tól látogathatjuk a felújított Szépművészetit Lassan elkészülnek a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának felújításával.
Itt a Szent György tér és Dísz tér megújítási pályázata Lezárult a budavári Szent György tér és Dísz tér megújítására, urbanisztikai-építészeti újrafogalmazására kiírt tervpályázat; a nyílt pályázaton hét pályamunka részesült elismerésben, összesen 22 millió forint értékben.
Új közösségi háza lett a Felső-Krisztinavárosi Plébániának Az Apor Vilmos téri templommal egy telken álló épület története során számos tulajdonos- és funkcióváltáson esett át.
Újra régi fényében látható Szent István szobra A budai Vár kiemelt helyén, a Mátyás-templom és a Halászbástya között áll Szent István szobra, amelynek domborművei felújításon estek át.
Megújulhat a Blaha Lujza tér Rendeznék a zöldfelületeket, kiterjesztenék a gyalogosfelületeket, újragondolnák a tér funkcionális egységeit, korszerűsítenék a közvilágítást, új szökőkutat hoznának létre a Blaha Lujza téren. A parkolót megszüntetnék.
Ez is Lechner? Reprezentatív kivitelű könyv jelent meg nemrégen: a Lechner összes. A borító képes albumot sejtet, de kinyitva – a sok szép képen túl – komoly monográfiát kap az olvasó. A következőkben ebből az életműből szemezgetünk, felfedezve a szerzőkkel együtt, mi mindent is köszönhetünk Lechner Ödönnek Budapesten.
Így épült a Duna-part egyik legszebb temploma A nagyobb építkezéseket régen is óriási sajtófigyelem övezte, s nem volt ez másként Budapest második legnagyobb református templomával, a Szilágyi Dezső téri épülettel sem. A korabeli cikkekből emellett sokszor olyan érdekességek is kiderülnek, amelyeket mára már a feledés homálya borít.
Kiállítás emlékezik Ferenc József és Sisi koronázására A koronázás, amely az osztrák-magyar kiegyezés szimbolikus eseménye volt, számos ponton eltért a korábbi koronázási hagyománytól.
Már áll a Miniszterelnökség új épülete a Várban Az elmúlt hónapokban új ház nőtt ki a földből az egykori Karmelita kolostor szomszédságában, a budavári Dísz tér sarkán: a tervek szerint a jövőben itt lesz a Miniszterelnökség székhelye.
Domborműre került a koronázási palást a Várban Rieger Tibor bronz domborművét húsvéthétfőn avatták föl a Várban lévő Mária Magdolna-romtemplom egykori szentélyében.
Ilyen volt a Golgota téri kálvária A józsefvárosi Golgota téren egykor kálváriaút és kápolna állt. Egy Fortepanon található fotográfia megmutatja, milyen volt a VIII. kerületi, józsefvárosi Golgota tér több mint egy évszázada. A kopottas köztér néhány éve teljesen megújult.
„Por, bűz, német szó, piszok” – Arany János és Budapest, 5. rész A költészet napjáról oldalunkon az idei év ünnepeltjével, Arany Jánossal emlékezünk meg, sorba véve azt a néhány versét, amelyben a fővárost rajzolta meg. Szomorkás, érzékeny részletek jönnek a XIX. század második felének Pestjéről.
Felavatták a Hold utcai orgonát Felavatták a budapesti Hold utcai református templom orgonáját.
Pusztaság volt egykor Szentimreváros helyén Kültelki, kopár pusztaság: ilyen volt egy évszázada a mai Szentimreváros a Villányi út mentén. A fotó a modern Újbuda történetének hajnalán készült.
Ilyen volt a Naphegy száz éve Felismerik elsőre, mi látható a képen? Mintha egy távoli, idilli, vidéki tájat látnánk, pedig ez a bel-budai Naphegy, most száz éve, 1917-ben.