Egy francia híd Budapesten – Százötven éve nyújtotta be a Margit híd terveit a párizsi mérnök A Margit hídra nemzetközi tervpályázaton keresték a tervezőt és a kivitelezőt. A híd helyéről nagyon sok vita folyt, hiszen az akkor még egyesítés előtt álló Budapest második hídját sokan másutt, a város déli részén képzelték el. A pályázatot egy francia mérnök nyerte el, aki fel is építette a hidat, ami sokban hasonlított ahhoz, ahogy ma a Margit hidat ismerjük.

95 éve nyílt meg a Puskin mozi elődje, a Fórum filmszínház A Puskin mozinak otthont adó, 1895-ben Czigler Győző tervei szerint emelt épületben 1926 óta filmszínház működik, előtte a Magyar Világ kávéház volt az épület földszintjén. Az egykori Fórum filmszínházban vetítettek először hangosfilmet Magyarországon 1929-ben, igaz, ezt majdnem meghiúsította egy szabadalmi per.

Mit üzennek a budapesti Duna-hidak nevei? A budapesti Duna-hidak elnevezése nemcsak Budapest, de az ország történelmének egy-egy fejezetéről is árulkodik. Van olyan hidunk, például a Margit híd, amelyet az építése óta ugyanúgy nevezünk, mások több keresztelőn is túlestek már. Első budapesti Duna-hidunkat viszont, a sokáig névtelen Lánchidat hiába nevezték el 1915-ben Széchenyiről, máig eredeti, nem hivatalos nevén hívja mindenki.

Negyvenéves a Nyugati felüljáró – Évek óta vita van a sorsáról Budapesten 40 évvel ezelőtt új felüljáró épült, az akkor Marx térnek nevezett Nyugati tér felett vezetett át az új átkelő, amelytől a főváros közlekedésének fejlődését várták. Ma már nagyon sokan inkább elbontanák, sőt 2019-ben be is jelentették, hogy Budapest elbúcsúzik a városképet csúfító szerkezettől, ám az elmúlt két évben nem sokat hallhattunk tervezett sorsáról.

A város szélén épült fel 110 éve a Százados úti művésztelep, ma Józsefváros szerves része Egy kerítéssel határolt különleges és zárt világ, ahol művészek élnek és alkotnak. Így van ez immár 110 éve. Bárczy István polgármester támogatásával a főváros költségvetéséből épült fel a Százados úton az ország első művésztelepe 1911-ben tizenöt földszintes házzal és 28 műteremmel. A kezdetektől neves művészek alkottak itt, többek között Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pór Bertalan, Czigány Dezső. Az átadásakor még külterületnek számító térség ma Józsefváros szerves része.

110 éve repült Budapest fölé az első magyar A repülés hőskorának egyik legszínesebb egyénisége Prodam Guidó volt. A kalandos életű pilóta a Rákosmezőn tanulta a repülést, s ő volt az első magyar, aki Budapest belvárosa felett repült 110 évvel ezelőtt. Útja során a Duna vonalán haladt, elrepült a Lánchíd, a Vár és a Műegyetem fölött is.

80 éve vezették be a jobb oldali közlekedést Magyarországon A világ nagy részén manapság az autók az út jobb oldalán haladnak, az európai szárazföldön is ez a közlekedési rend van érvényben, bárhová is megyünk. Ez azonban nem mindig volt így: a jobbra hajtás Magyarországon csak 80 éve, 1941 novemberében lett általános, az európai kontinens országai közül az egyik utolsóként. Több járat azonban még ezután is az eredeti rend szerint közlekedett, a Kisföldalattin csak 1973-ban történt meg a váltás.

Aki nélkül a Szabadság híd sem lenne ugyanaz: száz éve halt meg Nagy Virgil, a fém építőmestere 100 éve hunyt el Nagy Virgil, aki Budapest látképét alapjaiban meghatározó szerkezeteket tervezett, neki köszönhetjük a Szabadság híd építészeti kialakítását és az 1945-ben felrobbantott régi Erzsébet híd esztétikai megjelenését is.

Egy elfeledett vasúti óriáshíd – A millenniumra épült, a háborúban elpusztult Az Újpesti vasúti híd mostohagyerek a budapesti hidak között, hisz még rendes neve sincs. Szinte alig esik róla szó, pedig immár 125 éve közlekednek itt vonatok, és fontos szerepe van a Budapest környéki közlekedésben. Most az első szerkezet születésére emlékezünk, amely 1896-ban a millenniumra épült, de a II. világháborúban elpusztították.

„Budapest világvárossá emeltessék” – 150 évvel ezelőtt hirdették meg a főváros nagyszabású kiépítését A magyar főváros világvárossá emelése már Pest és Buda egyesítése előtt megfogalmazódott, amikor is 1871-ben pályázatot írtak ki egy olyan szabályozási terv elkészítésére, amely kereteket ad a tervezett nagyszabású építkezéseknek. A 150 évvel ezelőtt zárult pályázatra számtalan olyan javaslat érkezett, amely hozzájárult a főváros jelenleg ismert szerkezetének és városképének kialakításához.

Csoda Buda alatt – Harmincöt éve látogatható a Szemlő-hegyi-barlang A Szemlő-hegyi-barlangot ugyan már több mint 90 éve felfedezték, de csak 35 éve látogatható. Ez a főváros egyik legszebb és legérdekesebb föld alatti látványossága, ami nagyon nagy elismerés, hiszen Budapest alatt barlangkülönlegességek sora található.

Ideiglenesnek szánták, 2008-ig szolgálta Budapestet a háború után épült Összekötő vasúti híd szerkezete A II. világháború végén rekordgyorsasággal épült fel újra egy állandónak tekinthető vasúti híd a Duna felett. Másfél évvel azután, hogy az országban elhallgattak a fegyverek, és napra pontosan 22 hónappal a híd felrobbantása után már állt az Összekötő vasúti híd félállandó szerkezete, amely feleannyit nyomott, mint a nála sokkal hosszabb Lánchíd. Bár néhány évvel később eredeti helyéről elbontották, Újpestre került, ahol egészen a közelmúltig szolgálta a forgalmat.

Az első világháborúban pusztult el az Árpád gőzhajó, amely 185 éve készült Óbudán Az első Óbudán készített gőzhajót, az Árpádot 1836. október 18-án bocsátották vízre. Megépítéséhez nagyon sok dolognak kellett összetalálkoznia a Duna óbudai szakaszán.

Erzsébet tér, végállomás – Húsz éve szűnt meg a buszpályaudvar a belváros közepén Immár húsz éve nem indít és nem fogad buszokat az Erzsébet téri buszpályaudvar. A XX. század nagy részében még természetes volt, hogy a mindenki által könnyen megközelíthető központi terekről induljanak az autóbuszok, azonban a városfejlesztési szempontok változása miatt a buszpályaudvarok szép lassan kiszorultak a belső városmagból. Felszámolták az V. kerületi, Erzsébet téri buszpályaudvart is.

Az üvöltő Bengálik – Nem váltak be Budapesten az első csuklós villamosok Az 1950-es évek végére a meglévő budapesti villamosok egyre inkább kicsinek bizonyultak, így egy új, nagyobb befogadóképességű, csuklós villamost készítettek a hazai mérnökök, ez lett a Bengáli. A recept egyszerű volt, a típus tágas és formás, az első Budapesten megjelent csuklós villamosok mégsem voltak egyértelműen sikeresek.

75 éve indult a háború utáni első belföldi repülőjárat Budapestről A II. világháború utáni újjáépítés a közlekedési hálózatokra is kiterjedt. Egyrészt a vasút is megszenvedte a háborút, másrészt a meglévő kapacitásokat lekötötte az újjáépítés, ezért a személyszállítás egy részét repülőgépekkel oldották meg. A belföldi repülőjáratokat 1946. október 15-én indította útjára a Malév elődje, a Maszovlet vállalat, az első két géppel Budapestről Debrecenbe és Szombathelyre lehetett utazni.

Különleges közlekedési eszköz nevét őrzi a budai Gyorskocsi utca A Budán található Gyorskocsi utca annak a közlekedési eszköznek a történetét őrzi, amellyel a XVIII–XIX. században, a vasút elterjedése előtt a legkevesebb idő alatt lehetett eljutni Budáról Bécsbe és vissza. De milyenek is voltak azok a bizonyos gyorskocsik, kik utaztak vele, és mennyi ideig tartott az út? Elmeséljük.

Amikor a kerékpárosokat is megadóztatták Budapesten Nehéz helyzetbe került pénzügyileg Budapest 115 évvel ezelőtt. Pedig már a kerékpárosokat és a kutyatartást is megadóztatták, emelték a vízdíjat és a tandíjakat, ám 1906-ban kiderült: ez sem elég a hatalmas költségvetési hiány leküzdéséhez. A tervezett újabb adóterhek (így a pezsgőadó és a kártyaadó) kivetéséhez és az újabb adóemelésekhez nem járult hozzá a kormány, ellenben költségvetési támogatást nyújtott a fővárosi adósság rendezéséhez.

Csoda zöldben: 125 éves a Szabadság híd, Budapest egyik legszebb dísze A Szabadság híd 125 éves. Budapest legrövidebb Duna-hídja sok érdekességet rejt. Átadásakor, a millennium évében Ferenc József verte be az utolsó, ezüstszegecset, a színe a zöld mellett volt már kék és szürke is, egy időben le akarták bontani, a rendszerváltás előtti felújításakor pedig fondorlattal helyezték rá vissza a történelmi magyar címert.

20 éve járnak Budapesten a hannoveri villamosok Budapest gazdag villamosparkjában hosszú idő után az első Nyugat-Európában gyártott járművek a jellegzetesen lenyíló lépcsős hannoveri villamosok voltak, amelyek 20 éve, 2001. október 3-án álltak első alkalommal forgalomba.

Ideiglenesnek szánták, 34 évig működött a Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren Amikor 1965. március 15-én felrobbantották a Nemzeti Színház régi épületét a Blaha Lujza téren, senki sem gondolta volna, hogy az intézmény három és fél évtizedig átmeneti helyen fog működni. A Nemzeti Színház 1966. október 1-jén tartotta nyitó előadását a Hevesi Sándor téren, az egykori Magyar Színház épületében, és egészen 2000-ig ez volt a társulat otthona.

A kispesti Wekerletelep is őrzi a száz éve elhunyt miniszterelnök emlékét Kispesten található a különleges hangulatú Wekerletelep. Kisebb-nagyobb házai egységes stílusban, egy kívülálló számára kibogozhatatlan, de szabályos rendben kialakított utcákba rendezve alkotják ezt a mesébe illő városrészt. Létrehozását a száz éve elhunyt Wekerle Sándor, az egyik legkiemelkedőbb magyar miniszterelnök kezdeményezte.

Ötven évvel ezelőtt autópályahidat terveztek a belváros szélére A növekvő gépjárműforgalom már évtizedekkel ezelőtt is problémát jelentett a fővárosban. Még az is felmerült az 1970-es évek elején, hogy egy hatalmas autópályahidat építenek a Dunán, Lágymányos térségében. Ha az a tervezett híd megvalósult volna, ma egész más Budapesten élnénk.

Száz éve indult újra a budapesti autóbusz-közlekedés Budapesten az I. világháború után csak 1921-ben indult el ismét az autóbusz-közlekedés. Száz évvel ezelőtt az elektromos járművek először az Aréna, azaz a mai Dózsa György út és az Apponyi tér, a mai Ferenciek tere között szállították az utasokat. Bár sokan luxusnak tartottak a száguldozó járműveket, de végül az autóbusz-közlekedés létjogosultságot nyert a fővárosban.

Az első pesti gőzmalom jelentős ipari fejlődést indított el – 180 éve kezdte meg működését a József Hengermalom Ma már nehéz elképzelni, de egykor a Lipótvárosban, a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen épült fel és működött Pest első gőzmalma, amely 1841. szeptember 22-én kezdte meg a működését. A József Hengermalom azonban több volt, mint egy egyszerű malom. A Széchenyi István kezdeményezésére létrejött modern üzem pénzügyileg nem volt sikeres, de hatására a malomipar és a gépipar is jelentős fejlődésnek indult. Pest a XIX. század második felében malomipari nagyhatalom lett.

Szmogos utak, feketedő házfalak – 45 éve határozták el a légszennyezés csökkentését Budapesten Budapest levegője az 1970-es évek közepén már annyira rossz volt, hogy a probléma hatóságokat is lépéskényszerbe hozta. A Fővárosi Tanács ezért 1976 őszén kilenc olyan területet jelölt ki, ahol a levegő minőségének javítását kiemelten kezelték.

Új üzletház válthatja a több mint 40 éves szolgáltatóházat Kelenföldön Az 1970-es évek elején a Kelenföldi lakótelepen élők gyakran panaszkodtak a szolgáltatások hiányára, ennek orvoslására építették az évtized második felében a szolgáltatóházat, amelynek két szintjén szinte minden volt, ami kellett. A Tétényi út, Etele út sarkán álló, mára elavult épületet most a fővárosi és a XI. kerületi önkormányzat eladni készül, helyén az elképzelések szerint ismét szolgáltatóházat alakítanának ki.

Kenyér- és lisztjegyet vezettek be 80 évvel ezelőtt Budapesten Bár látszólag a békés mindennapok jellemezték 1941-ben Budapestet, a háború hatásai már éreztették hatásukat. Korlátozták a húsfogyasztást, a gépkocsik használatát. Cukrot és zsírt már 1940-től csak jegyre lehetett vásárolni, és 80 évvel ezelőtt bevezették a liszt- és kenyérjegyet is. Ez a korlátozás Budapestet és környékét érintette 1941 szeptemberében.