120 éve nyílt meg a Batthyány téri vásárcsarnok

Írta: Domonkos Csaba

2022. április 13. 9:00

Buda első vásárcsarnoka 1902-ben nyílt meg az akkori Bomba, a mai Batthyány téren. Az épület egy nagy vásárcsarnok-építési program részeként valósult meg egykor, és bár ma már inkább üzletközpont, hosszú története során felmerült az is, hogy teniszcsarnokká alakítják.

Budapest a XIX. század második felében nagyon gyorsan növekedett, a lakosok ellátása megfelelő módon egyre nehezebb volt a hagyományos módokon. Az 1890-es években ezért nagyszabású vásárcsarnok-építési program indult, ahol olyan fedett terek létrehozása volt a cél, ahol a lakosság higiénikus (vagy legalábbis a szabadtéri piacoknál higiénikusabb) körülmények között vásárolhatott élelmiszert.

Még piac működik a Bomba, a mai Batthyány téren, de a háttérben már áll a csarnok (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Az 1890-es években a pesti oldalon a Központi Vásárcsarnokkal együtt öt csarnok is felépült hasonló szerkezettel, a korszakban igen modern módon. Az épületek ugyanis vasbeton alapokra, acélvázzal és téglafalazattal készültek el igen tetszetős formában.

A Fővárosi Közgyűlésben 1894-ben javasolták, hogy két csarnok is épüljön Budán, amelyből az egyik helyét az akkori Bomba téren, azaz a mai Batthyány téren jelölték ki. Sokáig azonban az sem volt biztos, hogy csarnok vagy inkább egy rendezett szabadtéri piac épüljön-e itt? Vita volt a csarnok méretéről, arról, hogy legyen-e pincéje, vagy sem, és arról is, hogy mennyire legyen díszes. Emiatt a végleges tervek – amelyeket a Fővárosi Mérnöki Hivatal és Klunzinger Pál dolgozott ki – csak 1899-re véglegesedtek. A munka 1900. május 3-án kezdődött a telken lévő házak bontásával, összesen hét házat kellett elbontani.

A csarnok kocsibejárata az 1910-es években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Az építkezés közben is változott az elképzelés, költségcsökkentés miatt a szomszédos házat nem bontották el, csak átalakították. Az árusítóhelyek bérbeadása 1901. novemberében kezdődött, de még 1902 márciusában sem zárult le. A Magyar Nemzet című lap 1902. március 18-án a következőket írta:

„A csarnokba első sorban azok mehetnek be, a kik eddigelé a Bomba-téri élelmi piaczon árusítottak élelmiszereket; aztán általában a budai elárusítók s végre — a mennyiben hely jut — a pestiek következnek. Az iparczikkek árusítóit egyáltalában nem bocsátják be. Előterjesztést fog tenni a bizottság az iránt, hogy a szent-endrei viczinális vasút vonalát vezessek be a Bombatérig; a Dunagőzhajózási-társaságot pedig megkeresik, hogy a Bomba-téri kikötőbe érkező vásárcsarnoki árukat jegyzék mellett s megbízhatóemberek utján szállíttassa be a vásárcsarnokba.”

Ahogy a fenti írásból is látszik, a budai árusokat részesítették előnyben, a pestieket csak akkor, ha maradt hely, ezenkívül iparcikkeket sem lehetett itt árusítani.

Érdekesség, hogy – mint a szövegből kiderül – a mai szentendrei HÉV, vagyis a „szent-endrei viczinális vasút” bevezetését már ekkoriban is kérte a város vezetése, de az csak 70 évvel később, 1972-ben történt meg, ekkortól jár a Szentendrei HÉV a Batthyány térre.

A csarnokot végül 1902. április 13-án nyitották meg, erről a Budapesti Hírlap 1902. április 14-i száma így számolt be:

„Vasárnap délelőtt ment végbe a ll. kerületbeli Bomba-téri vásárcsarnok ünnepies megnyitása, nagyszámúközönség jelenlétében. Ott volt Márkus József főpolgármester, Halmos János polgármester s számosfővárosi bizottsági tag. A vásárcsarnok épülete nemzetiszinü és fővárosi lobogókkal volt diszitve.”

A beszédek elhangzása után a tömeg bejárta a csarnokot, és a cikk végén az újságíró meg is jegyezte, hogy a megnyitó közönsége a csarnok „célszerű, helyes beosztásáról elismeréssel nyilatkozott”.

Ennek ellenére a csarnok nem volt túl sikeres: ugyan több piacot megszüntettek a környéken, de a lakossági tiltakozás miatt a Széna téri megmaradt. Végül a Budára tervezett két csarnok közül csak a Batthyány téri készült el, az 1890-es években a másik budai csarnokot (aminek helyére több elképzelés is volt, felmerült a Döbrentei tér, a Vár és a Krisztinaváros is) soha nem építették meg.

A vásárcsarnok 1971-ben (Fotó: Fortepan/Uvaterv)

A Batthyány téri csarnok pedig továbbra is veszteséges volt, nem jöttek a látogatók, a vásárlók. Az I. világháború után sem javult a helyzet, még az is felmerült 1936-ban, hogy a szinte teljesen üres épületből teniszcsarnokot alakítsanak ki.

Az épület azonban a II. világháborút is túlélte, bár az ostromban súlyosan megsérült, ezért a vevők csak az 1960-as években térhettek vissza. A  vásárcsarnok jelleg is változott, az épületet ugyanis az 1970-es években átalakították. Addig emelete nem, csak galériája volt – ahol virágpiac működött –, amit ekkor átépítettek, és emeletet alakítottak ki az épületben, akkori mércével korszerű bevásárlóközponttá változtatva az épületet. A csarnokot legutóbb 2003-ban újítottak fel, valójában már nem klasszikus vásárcsarnoknak, hanem üzletközpontnak. 

Nyitókép: A vásárcsarnok az 1900-as évek elején egy korabeli képeslapon

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Nagyon jól sikerült az épület kettéosztása piactér helyére élelmiszer szupermarket, fent kisebb boltok. Ez a csarnok így a "helyén van" és fontos a környék ellátása szempontjából.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó