Az első „modern Déli” 60 éve épült, de ma már nem láthatjuk

Írta: Domonkos Csaba

2022. június 22. 9:00

A Déli pályaudvar 1861 óta szolgálja a vasúti forgalmat. Megnyitása óta a mostani már a harmadik állomásépülete. A legérdekesebb valószínűleg a második épület volt, amelyet 60 évvel ezelőtt, 1962-ben adtak át, és amely alig 13 évig állt eredeti formájában. Ez első „modern Déli”-re emlékezünk.

Az1861-ben megnyílt régi Déli pályaudvar valójában két épületből állt, amelyek a vágányok két oldalán húzódtak, az egyik az érkező, a másik az induló utasok számára készült, a kettőt egy fa tetőszerkezet kötötte össze, és e tető alatt voltak a vágányok. 

A II. világháborúban azonban a pályaudvar olyan súlyosan megrongálódott, hogy a háború után csak az egyik szárnyát, az induló utasok épületét tudták használni. Az érkező oldali utasépület olyan súlyosan megsérült, hogy elbontották.

Ám a forgalom az 1950-es évek végén annyira megnövekedett, hogy a régi (fél) állomásépület nem bírta már kiszolgálni azt, és a vágányok megközelítése is balesetveszélyes volt. A helyzet tarthatatlanná vált, lépni kellett. Így hamarosan új állomásépületet ameltek, amelyet a korszak egyik leginnovatívabb építésze, Kővári György tervezett, és amely 1962. június 15-én meg is nyílt.  

A régi állomás rajza még a háború előtti állapotban (Közlekedéstudományi Szemle, 1962. szeptember) 

A vágányokat is át kellett építeni, ugyanis azok addig egy különleges megoldással rendelkeztek. Mivel a hely igen szűk volt, ezért „rendes” rendező pályaudvara nem volt a Délinek, a gőzmozdonyokat megfordító berendezés, a fordítókorong csak egy helyen fért el, a vasútállomás város felőli végén. Az 1962-es átépítésnél ezt a fordítókorongot megszüntették, így az új állomásépületet nem a vágányok mellé, hanem azok elé lehetett felépíteni.

Az új állomás rajza (Közlekedéstudományi Szemle, 1962 . szeptember) 

A fordítókorong helyére Kővári György egy modern épületet álmodott, ahol a hatalmas, sötétzöld hővédő üveggel ellátott ablakokat fehér kőlapokkal fedett fal szegélyezte. A várótermet az utcaszinttel elegáns lépcsősor kötötte össze. Az új épület gyorsan, alig fél év alatt elkészült, hiszen1962 januárjában kezdték el építeni, és június 14-én már át is adták. Azonban ekkor még a régi felvételi épület is megmaradt.

A vágányok elé igazi homlokperon létesült, így az utasok már nem a vágányokon keresztül bukdácsoltak át, sőt a vágányok közötti peronokat is kiszélesítették, azaz kényelmesen és biztonságosan lehetett elérni a vonatokat.

Az új felvételi épület (Fotó: Fortepan/Képszám: 155987)

A munka eleve ideiglenesnek készült, erről maga Kővári így írt a Budapest 1973. évi májusi számában:

„Az 1962-ben történt átalakítás csak a megnövekedett balatoni forgalom balesetmentességének biztosítására volt megfelelő, és átmeneti jelleggel épült.

Akkor már ismeretes volt a metró-csarnok helye. 1962-ben az üvegcsarnok úgy épült, hogy annak lebontása nélkül a leendő metró-csarnok felett tovább épülhessen — természetesen az üvegezésnek és a burkolatoknak a bővített résszel azonos módon való átépítésével. Ma már nem is látható, hogy melyik a csarnok 1962-ben épült része.”

Annak ellenére, hogy az 1962-ben felépített épület eleve ideiglenesnek készült, a majdani átépítés és bővítés figyelembevételével, mégis izgalmas és innovatív volt, nem véletlen, hogy azért a tervező 1964-ben Ybl-díjat kapott. Azaz nem a ma látható, íves homlokzatú, grandiózus, a városképet meghatározó épületért, hanem a kicsi, eleve ideiglenesnek szánt alkotásért.

Elegáns, modern vonalú lépcsők (Fotó: Fortepan/Képszám: 155990)

A Magyar Építőművészet 1962. évi 5. számában Heim Ernő így méltatta az új állomásépületet:

„Az épület szerkezeti, anyag- és szín megformálása mindenben méltó annak korszerű, igen szép kialakításához. Külső megjelenése a betonnak, kőburkolatnak, a szerényen alkalmazott, de igen szép márványnak, valamint az alumíniumnak és az üvegnek szerencsés együttesét adja. Az ajtók és ablakok könnyen kezelhetők, a nagy üvegfelületek tisztán tarthatók. A világítás kiválóan elhelyezett. Felesleges zugok, piszokfogók sehol sem találhatók. Bizonyára mindez alapfeltétele annak, hogy az építményben a nagy forgalom ellenére szemetet, elszórt cigarettavégeket sehol sem találunk.”

A fejlesztésre már ekkor nagyszabású tervek voltak, amelyek közül sok meg is valósult. Az 1970-es években a régi felvételi épületeket elbontották, jelentősen megnövekedett a vágányok száma, és új irodaszárny épült a pályaudvar mellé, valamint elkészült a metró végállomása is. Sok minden azonban csak terv maradt, nem épült meg a 20 emeletes MÁV-irodaház.

A jegypénztárak (Fotó: Fortepan/Képszám: 155979)

Az 1970-es években az átépítés során ez a díjnyertes épület nem semmisült meg, egyszerűen továbbépítették, így a mai sokkal nagyobb Déli pályaudvar része. 

Nyitókép: A Déli pályaudvar 1962-ben elkészült része (Fotó: Fortepan/Képszám: 155998)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Tovabbra is azon az allasponton vagyok, hogy a Delit nem lenne szabad felszamolni, hanem a Nyugatihoz hasonloan kombinalt fej es atmenopalyaudvarra kellene alakitani persze teljesen atalakitva a XXI. szazadi kovetelmenyeknek megfeleloen. Ettol meg nyugodtan fole lehet epiteni egy irodahazat vagy szallodat hiszen epiteszetileg ertektelen epuletrol van szo, de a vasuti kapacitast nem szabad csokkenteni, mert a tavoli jovobe nem latunk es konnyen elofordulhat, hogy jol jon meg ez a belvarosi palyaudvar amikor majd a Nyugatit is kinovi a remelhetoleg tobbszorosere duzzado vasuti forgalom.
Az sem lenne rossz, ha a HEV-vel osszekotott 2-es metronak nem itt lenne orokre a vegallomasa, hanem a Meszaros utca mellett a Deli tarolopalyaudvaranal felhoznak a fold alol es kimenne olyan allomasokig mint Torokbalint, Tarnok, ill. Szazhalombatta.

Válaszok:
Sándor | 2022. június 29. 16:14

A metrót én is tovább vinném. Föld alatt a MOM Parkig. Kihozni a felszínre nem kellene, az általad emltett helyekhez a 4. metró vihet. A 4. metrót Gazdagrétig mindenképp el kell vinni.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó