A napokban beomlott egy ház tetőszerkezete a VI. kerületi Jókai utcában. A négyemeletes ház 1894-ben épült,  a Terézvárosi Önkormányzat a 2000-es évek közepén értékesítette a tetőterét, amelyet az ingatlanbefektetők 15 lakással terveztek beépíteni. A beruházás 2021 szeptemberében indult meg, ám néhány héttel ezelőtt tűz ütött ki a tetőn, június 27-én pedig bekövetkezett a tragikus baleset, a beomlás, több ember megsérül, amikor a törmelékek az utcára zuhantak, az egyik sérültért még most is küzdenek az orvosok.

Sajnos nem egyedi esetről van szó, Budapesten az elmúlt másfél évszázadban számtalan hasonló eset történt. A házomlások általában valamilyen építési munka miatt következnek be, vagy amikor bontják a házat. Sajnos egyáltalán nem ritka, hogy egy ház összeomlását emberi mulasztás okozza.

Nézzük meg a legkirívóbb, legmegdöbbentőbb házomlásokat Budapest történetében!

Építkezés – omlással

A leggyakoribb, a mostani tragédiához hasonló eset, amikor építés közben történik a szerencsétlenség. Bár az egyik legtapasztaltabb építész, Hild József tervezte a lipótvárosi templomot – a mai Szent István-bazilikát –, a kupolája mégis beomlott 1868-ban, igaz, majdnem egy évvel Hild halála után. Mivel hajnali 3 órakor történt az omlás, és a terület el volt kerítve, így szerencsére akkor személyi sérülés nem történt. Végül Ybl Miklós újratervezte a kupolát és az egész épületet, amely azóta is stabilan áll az V. kerületi Szent István téren. 

Házomlás nyoma a Kristóf téren 1913. augusztus 10-én (Az Érdekes Ujság, 1913. augusztus 10.) 

Építkezés közben történt házomlás 1874-ben a Király utcában is. A szakértők azt állapították meg, hogy a tervtől eltérően épült a ház, és ezért szakadt le 1874. október 20-án az attika.

Az 1911-es év igen szerencsétlen volt a házomlásokat illetően Budapesten, erről a Világ című lap rendkívül szemléletesen számolt be:

„Az a rengeteg sok építkezési szerencsétlenség, amely két-három hetes időközönként nagyobb arányokban, kisebb mértékben pedig naponta kétszer-háromszor is megismétlődik, majdnem azt a látszatot kelti, mintha titkos és bűnös kezek fáradoznának, azon, hogy az építőmunkás élete olyan legyen, mint a legveszedelmesebb tárnában dolgozó bányászé. Ezelőtt felvirágoztak és felpántlikázták a tetőig jutott épületet és örömlakomára gyűltek egybe a kőművesek. Most! Az építőmunkásnak mentőkocsit hozatnak és a Rókusban vendégelik meg köménymagos levessel. Pesti házat alig építettek mostanában vér nélkül.”

A cikket egy Rákóczi téri, 1911 októberében bekövetkezett tragikus balestet után írta a szerző, amikor is egy újonnan épült ház vakolásánál egy hatemeletes állványzat omlott össze, maga alá temetve számtalan embert. Ketten a helyszínen meghaltak, többen pedig válságos állapotban kerültek kórházba. Ugyanabban az évben, márciusban a Gyarmat utcában egy épülő villa mennyezete omlott le, a balesetnek két sérültje volt. Szintén Zuglóban 1911. július 19-én volt házomlás, ahol egy ember hunyt el, többen megsérültek. A munkások előre jelezték, hogy baj lesz, de az építésvezetők hajthatatlanok voltak, sietni kellett. Az év augusztusában a Baross utca és a Magdolna utca sarkán omlott be egy épülő ház, az omlásnak voltak előjelei, az egyik pillér megrepedt, és időben kiürítették a területet, így szerencsére senki nem sérült meg.

A Szent László úton leomlott ház (Kis Ujság,1931. július 18.)

A hanyag kivitelezés vagy a nem megfelelő terv később is számtalan balesetet okozott, kirívóan sok, nyolc áldozatot követelt, és hatalmas felháborodást váltott ki az az 1931-es tragédia, amely a Szent László úton történt. Az itt épülő négyemeletes ikerházban 1931. július 16-án délután az utcára néző front megingott, és leszakadt. A balesetnek nyolc halottja és nyolc sérültje volt. Az utóbbiak közé tartozott az a 21 éves fiatalasszony, akit a törmelék beszorított, de nem nyomott agyon. Az állva beszorult túlélőnek, hogy kibírja, míg kiássák, gumicsövön keresztül tejet adtak. E balesetnek később komoly következményei voltak, nemcsak az építőmester kapott börtönbüntetést, de a tragédia hozzájárult, hogy szigorítsák az építési szabályokat.

Ha a bontásba csúszik hiba

Házomlás bontás közben is nem egyszer történt Budapesten. Halálos áldozatot követelt például 1910-ben, amikor  a Deák Ferenc tér – Deák Ferenc utca – Sütő (ma Bárczy István utca) által határolt régi házat bontották, a balesetnek egy halottja és öt sérültje volt, mindannyian a bontásban dolgozó munkások.

Ugyancsak bontás közben történt baj a szerencsétlen 1911-es évben, amikor is a Költő és a Petőfi tér sarkán (a mai Március 15-e téren), a Pucher-házban korán reggel leomlott egy fal, szerencsére csak könnyű sérülést okozva. Azonban, ha pár perccel korábban történik a baleset, munkások tucatjait temette volna maga alá az omladék, mert sok munkás az épületben aludt.

Természetesen jóval később is történtek balesetek bontás közben, 1994. február 10-én például a Kálmán Imre utcában egy bontás alatt álló ház homlokzata omlott az utcára, kisebb sérüléseket okozva.

A legijesztőbb, ha lakott az épület

Ha valaki már évek óta lakik egy házban, és nincs valami természeti katasztrófa, a legritkább esetben számít arra, hogy összedől vele a ház. Szerencsére ez elég ritkán fordul elő, de természetesen erre is volt példa. Az egyik legnagyobb ilyen baleset Budapesten 1936-ban történt, amikor a Rákóczi út 73-as ház négy emelete szakadt le. A vizsgálat szerint egy korábbi tűzeset és az épületben végzett átalakítások okozták a katasztrófát. A lakók hetekkel a baleset előtt már jelezték, hogy gond van, repednek a falak, de a tulajdonos, a Magyar Általános Ingatlanbank Részvénytársaság kiküldött szakértői mindent rendben találtak. Sajnos nem volt igazuk.

Ugyancsak lakott épületben történt katasztrófa 1994. február 4-én, amikor az Ó utcában, nagyjából minden előjel nélkül leomlott egy régi, 31 lakásos társasház egy része, hét lakásban okozva kárt. A baleset azért volt megrázó, mert az 1990-es években nagyon sok régi pesti bérház története hasonlított az Ó utcaiéhoz, azaz a korábbi tanácsi bérházból egyes lakásokat a lakók megvásároltak anélkül, hogy a ház és a lakás műszaki állapotával tisztában lettek volna, és sokszor a lakók és a bérlők úgy végeztek átalakításokat, hogy arról statikai terv nem készült. A budapestiek attól tartottak, hogy a közeljövőben számos régi épület kerülhet veszélybe. A félelmet megerősíteni látszott, hogy abban az évben, májusban is történt egy újabb baleset, egy kémény dőlt rá a Baross téren egy házra, ahonnan 24 embert kellett kimenteni. 

A leomlott Rákóczi úti ház (Képes Pesti Hirlap, 1936. július 24.)

Az elmúlt évtizedek szomorú esetei 

A rendszerváltás után nagyon sok régi, sokszor elhanyagolt épület került magánkézbe. A régi tanácsi bérházakból társasházak alakultak, a lakásokat sokszor olyan lakók vették meg, akiknek nem volt pénzük az épület felújítására, sőt nem is igazán tudták, hogy milyen kötelezettséggel jár egy régi társasház fenntartása. A félelmek valójában alaptalanok voltak, nem történtek sorozatos katasztrófák, az Ó utca ebben a tekintetben egyedi eset volt. Igaz, később is előfordultak balesetek, de nem olyan az okokból, mint az Ó utcában, hanem sokszor azért, mert a házat vagy a szomszédos házat szakszerűtlenül építették, bővítették.

Fekete év volt a házomlások tekintetében 1996, amikor sorozatban történtek balesetek, az év márciusában a Király utca 20. alatti ház sérült meg, mert a szomszédban szakszerűtlenül építkeztek, júliusban egy felújtás alatti ház omlott le a Vámház körúton, szeptemberben borzalmas tragédia történt, a Szent László úton egy leomló tűzfal ütött agyon két kislányt, októberben egy bontás alatt álló épület tetőszerkezete szakadt le a Könyves Kálmán körúton, majd decemberben a Róbert Károly körúton történt baleset.

Az is veszélyes lehet, amikor a már álló ház mellett alapoznak, ilyen okból baleset történt 2001-ben a VIII. kerületi Víg utcában, ahol a szomszédos telken végzett alapozás miatt omlott be az épület. 

Szerencsére a házomlások mostanában nem gyakoriak Budapesten, igaz, a Jókai utcai tragédia előtt pár héttel, május 16-án a XII. kerületi Böszörményi úton is volt egy omlás: bontás közben dőlt le egy irodaház két szintje, szerencsére ott senki sem sérült meg. A bajt a legtöbb esetben a szakszerűtlen építés vagy átépítés okozza – ez derül ki a múlt tapasztalataiból és a cikkünkben felsorolt esetekből is. Hogy a Jókai utca 1. alatt pontosan mi vezetett a végzetes omláshoz, az majd a vizsgálatok lezárultával derül ki, de sajnos a sérültek számára ennek eredménye nem sok vigaszt fog nyújtani.

Nyitókép: A zuglói házomlás 1911-ben (Forrás: Népszava, 1911. július 20.)