Lipótvárosban működött az egyik első magyar gépgyár

A cikk angol nyelvű változata: One of the first Hungarian machine factories operated in Lipótváros

Írta: Domonkos Csaba

2022. április 21. 9:30

Pest egyik első gépgyára gyakorlatilag a József Hengermalom melléküzemágaként működött, majd gazdasági okok miatt lett önálló gyár, amely így a magyar ipar egyik első gépgyárává tudott válni 175 évvel ezelőtt. Sajnos nem volt hosszú életű, de a hatása jelentős volt.

A Pesti Gépgyár és Vasöntöde Társulat eredetileg a József Hengermalom gépműhelye és vasöntödéje volt. A József Hengermalmot Széchenyi István nemcsak jó üzletnek látta, hanem olyan „magnak”, amely szárba szökkenve hozzájárulhat, hogy Magyarország ne feldolgozatlan magyar gabonát exportáljon, hanem jó minőségű lisztet. Ehhez modern üzemre volt szüksége. A József Hengermalom – nem kis részben Széchenyi István hatására – a kor legmodernebb svájci technológiáját használta. A korszakban igen fejlett üzem berendezéseinek karbantartásáról is gondoskodni kellett, amit a hengermalom mellett kialakított gépüzem és vasöntöde látott el. Akkor ugyanis még megfelelő üzem nem volt, ami ezt a feladatot ellátta volna.

A Hengermalom gépüzemét és öntödéjét már korán, a malom megépültekor megalapították, és bár az öntöde és gépműhely elsőként a malom felszereléseinek javítását szolgálta, de gyorsan kiderült, hogy más helyről is kaphat megbízásokat, így külső megrendeléseket is vállaltak.

A gépműhelyben és öntödében külföldi szakemberek is dolgoztak, itt kezdett és 1842-től vezette is az öntödét és gépműhelyt egy svájci szakember, név szerint Abraham Ganz. Ganz azonban néhány év múlva elhagyta a vállalatot – részben azért, mert elszámolási vitába keveredett a vezetőséggel –, hogy önálló kis öntőüzemet alapítson. (Ganz vállalkozása nem indult könnyen, de végül sikeres vállalattá vált.)

A Hengermalom gépműhelye Ganz távozása után is tovább fejlődött, azonban az 1840-es évek közepén pénzügyi szempontok miatt felvetődött, hogy a malomtól le kellene választani a műhelyt. A malom önmagában ugyan nyereséget termelt, de a gépműhely nem, és a cég nyereségességét ez csökkentette. Erre dolgoztak ki megoldást Széchenyi munkatársai 1845-ben.

A terv, amelyet 1845-ben tárt Széchenyi István a József Hengermalom részvényesei elé, azt tartalmazta, hogy a gépműhely működtetésére önálló részvénytársaságot kell alapítani. Ez – ahogy a részvényeseknek kifejtették – több előnnyel is járna, egyrészt a malom nyereségét nem vinné el a műhely, másrészt az önálló gépgyár a részvénytársasággá alakulással tőkeinjekciót kapna, ami a nyereséges működéshez kell.

Széchenyi István nem egy malmot szeretett volna, hanem egy olyan mintaüzemet, amely a magyar ipar fejlődését indítja el (Barabás Miklós festménye) 

Voltak természetesen fenntartások, sok részvényes nem értett egyet az elképzeléssel, de végül sikerült őket meggyőzni, és a József Hengermalom részvényeseinek gyűlése 1845. július 25-én elfogadta, hogy a gépműhely kiváljon a Hengermalomból, és önálló részvénytársaságként folytassa a munkát.

Már csak új részvényeseket és helyet kellett találni. Lipótvárosban, ahol a Hengermalom is volt, lett volna hely, de ezt sokan, például a szomszédos Valero Selyemgyár is ellenezte, illetve maga a Szépítő Bizottmány is, de végül a Hengermalom mögötti telket jó áron meg tudta szerezni az új vállalkozás.

A részvényjegyzésből végül összegyűlt 118 ezer forint, és így 1847. április 18-án megalakulhatott az új részvénytársaság. Az új cég persze sok szállal kötődött még a József Hengermalomhoz, például annak a gőzgépét használta, sok mindent tőle vett át, és végül is egymás szomszédságában működtek.

A gépgyár és vasöntöde addig sem csak a malom igényeit szolgálta ki, de önálló cégként még inkább rá volt utalva a külső megrendelésekre. Az egyik ilyen megrendelő a Lánchíd volt, ahová e társaság is készített öntvényeket.

A József Hengermalom alaprajza, a kép bal oldalán jól látszik a vasöntöde helye (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A szabadságharc alatt a céget fegyvergyártásra állították át. A szabadságharc után a régi helyén nem sokáig működött, mert 1851-ben az öntödét tűzvész pusztította el, akárcsak egy évvel korábban a Hengermalom első épületét.

A Hengermalmot újra felépítették, és 1867-ig működött az eredeti helyén, de az 1851-ben leégett öntödét és gépüzemet nem állították helyre.

A József Hengermalom eredeti épületének bontása (Forrás: Új Idők, 1912. május 12.)

Igaz, ez a cég megszűnt, de hatása megmaradt. Egyrészt kiderült, hogy van keresnivalója a piacon egy hazai gépgyárnak, és végül is az öntöde és a gépműhely hívta Pestre Ganz Ábrahámot is. 

Nyitókép: A József Hengermalom (Forrás: Az Ország Tükre, 1863. április 1.) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó