Az első omnibusz Pesten 190 éve indult el – Közel száz évig közlekedtek a ló vontatta kocsik a főváros útjain

Írta: Domonkos Csaba

2022. július 1. 9:00

Az első omnibusz, azaz társaskocsi 1832. július 1-jén indult el Pesten. Két kávéházat kötött össze, az egyik a Városligetben, a másik a Belvárosban állt, a vállalkozás fő célja a városligeti kávéház forgalmának növelése volt. Az omnibuszok közel száz évig voltak a budapesti utcakép részei.

Pest és Buda a XIX. század elején nem voltak nagy városok. Ha megnézzük a korabeli térképeket, a mai Kiskörút vagy az Attila út Budán már a külvárosban futott, azaz a város egyik végéből a másikba el lehetett érni gyalog is belátható időn belül.

A város azonban fejlődött, és megjelent az igény arra, hogy valamiféle szervezett tömegközlekedési szolgáltatás induljon el, ha nem is a mindennapi közlekedésben, de a kirándulóforgalomban mindenképp. Ez a korban csak egyfajta lehetett, a társaskocsi, azaz az omnibusz.

Omnibusz 1915-ben (Fotó: Fortepan/Közösségi Szociális Szövetkezet)

Óbuda és Buda között már közlekedett bérkocsi, de ez még nem volt „omnibusz”. Az első társaskocsi- (azaz omnibusz-) vállalkozást Kratochwill János alapította Pesten. Valójában nem kellett semmit feltalálni, Párizsban már 1662-től működött társaskocsi. Ez abban különbözött a bérkocsitól, hogy az előbbi egy adott menetrend szerint közlekedett, kötött útvonalon. Jogilag is más volt, mint a bérkocsi, ezért Kratochwill jó előre megszerezte a Helytartótanács engedélyét az újfajta szoláltatásra, mert a bérkocsik üzemeltetésére másoknak volt kizárólagos engedélye.

A vállalkozás nem az „ingázókra” alapozott, hiszen egyrészt akkor valójában senki sem lakott túl messze a munkahelyétől. Emellett nem is volt túl olcsó, hiszen egy jegy 6-15 krajcárba került, amikor is egy cseléd vagy napszámos 20-30 krajcárt kapott naponta.

Kratochwill János Morvaországból települt Pestre, és eredetileg két kávéházat üzemeltetett, egyet a Városligetben, a Páva-szigeten, egyet a Belvárosban, és amikor 1832-ben meghosszabbították a Páva-szigeten lévő kávéház bérletét, akkor indította el a társaskocsijáratot, valójában azért, hogy kávéházai forgalmát felélénkítse. Az újszerű vállalkozásról a Jelenkor című lap 1832. augusztus 8-án így számolt be:

„A’ budapesti újabb szorgalom intézkedéseit közt figyelmeztető említésre méltók , a’ új városi tanács engedelmével divatba hozott, ’s most egészen uj formára készült társasági kocsik (tán pajtás, czimborás v. mindenesnek híhatnak a’ franczia omnibus szerint), a’ pestiek Kratochwill Jánosé , ki haszonbérben bírván a’város erdőcskéjét, az itteni nép legkedvesb séta- ’s mulatóhelyét, azokat olly czélból állította fel, hogy a’közönség takarékos áru oda szállittatására szolgáljanak; mi végett kocsijai julius elsejétől kezdve minden nap s minden órán a’ kalmár-egyesületi kávéház előtt, mint felülési helyen pontosan megjelennek, ’s habár egy vendég találkozzék is, mennek’s térnek rendesen, ’s igy könnyítik, kellemesítik a’ különben talán sokra nézve költséges kirándulást; de mint látszik czélt is ér, mert kocsijai kényelmesek, ’s a’ vitel díj (6 pengő kr. egy személytől menet ’s térében viszont annyi jutalmas.”

A Franciaországban meghonosodott latin „omnibus” (jelentése: mindenkinek) magyar megfelelőjét a lap még nem tudta, de érdekes javaslatokat tett, a pajtás, cimborás névvel.

A Körönd felől érkezik az Ős-Budavár és a Krisztina tér között közlekedő omnibusz, a kép az Andrássy út 81. előtt készült 1896–1900 között (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A kocsik óránként indultak, és a Király utcán haladtak végig, a közel 3 kilométeres utat 20-25 perc alatt tették meg. A vállalkozó összesen három járművet rendelt az induláshoz, és ezek eltértek a hagyományos bérkocsiktól, hosszabbak voltak, az utasok oldalirányban ültek, és felettük ponyva feszült, amit rossz idő esetén le lehetett engedni. Egyszerre 8-14 ember utazhatott egy-egy ilyen járművön, amit két ló húzott. Az utazást megkönnyítendő eleve jegypénztárakban lehetet előre megváltani a jegyet, tehát nem a kocsisnak kellett fizetni. 

Az első társaskocsi 190 éve, 1832. július 1-jén indult el. Kratochwill vállalkozása sikeres volt, annyira, hogy azt Budára is ki szerette volna terjeszteni, de itt jogi vita bontakozott ki a bérkocsis céhhel. A céhnek ugyanis privilégiuma volt az utaztatásra, és eleve azt is vitatták, hogy Kratochwill, aki céhen kívüli volt, jogosan kapta-e meg az engedélyét a pesti társaskocsira. Persze közben a bérkocsis céhbe tömörült kocsisok is szervezték a saját társaskocsiüzletüket.

Forgalom a XIX. század végén. Omnibuszok, lóvasút és sok gyalogos Klösz György fotóján (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.018)

A jogi vita 1835-ben lezárult, amikor is a Helytartótanács kimondta, hogy a társaskocsi új típusú vállalkozás, arra a bérkocsis céh privilégiuma nem vonatkozik. Az első bérkocsik sikere után más vállalkozások is alakultak, más vonalakon, sőt 1835-ben Kratochwill egy negyedik kocsit is vásárolt. Az omnibusz tehát helyet kapott Pesten és Budán, egyre növekedett a hálózat. Érdekes, hogy Kratochwill János 1837-ben mégis kiszállt az üzletből, eladta a kocsijait. 

A társaskocsin való utazásról Toldy Ferenc Buda és Pest, 1800, 1833, 1850 című művében az alábbiakat írja:

„Az ezen szép helyek’ élését könnyítik a’ már itt is divatba jött társaskocsik; ellenben ismét kellemetlenné teszi az a’ töménytelen por ’s ez az idei tűrhetetlen hőség , mellyet semmi legkisebb árnyacska nem hűt az egész hosszú úton.”

A társaskocsik csak az első fecskék voltak a budapesti tömegközlekedésben, viszont igen hosszan, közel száz évig voltak az utcakép részei, hiszen az utolsó omnibuszviszonylat 1929-ben szűnt meg, az utolsó ló vontatta társaskocsi 1929. november 5-én gördült végig a budai Villányi úton.

Nyitókép: Omnibusz 1916-ban Budapesten (Fotó: Fortepan/Országos Széchényi Könyvtár) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó