Nyolcvanöt éve avatták fel II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát a Kossuth téren

A cikk angol nyelvű változata: The statue of Ferenc Rákóczi II was unveiled in Kossuth Square 85 years ago

Írta: Domonkos Csaba

2022. május 5. 11:00

II. Rákóczi Ferenc szobra immár 85 éve áll a Kossuth téren. Felállításáról halálának 200. évfordulóján döntöttek, és két év múlva, 1937-ben állt is a szobor. Azóta csak a feliratokat változtatták, hol politikai, hol nyelvtani okból.

II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, magyar főnemes, a Német-római Császárság birodalmi hercege, a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelme, az Aranygyapjas rend lovagja 1735-ben hunyt el törökországi száműzetésében.

Rákóczi Ferenc, a vezérlő fejedelem mindig is szimbolikus alakja volt a magyar történelemnek. Nagyúr, fejedelem, aki szövetséget köt a parasztokkal, és együtt indulnak harcba a független, szabad Magyarországért.

Rákóczi Ferenc kultusza egy percig sem csökkent itthon, személyében minden korszak megtalálta a magának tetsző hőst, így értelemszerű volt, hogy halálának 200. évfordulóján mindenképp megemlékeznek róla, ami 1935-ben meg is történt. Ekkor javasolta az Országos Rákóczi Szövetség, hogy kezdődjön gyűjtés a fejedelem szobrának felállítására.

A szobor közvetlenül a leleplezése után (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Cum Deo pro Patria et Libertate – Istennel a hazáért és a szabadságért: a Rákóczi-szabadságharc jelmondata a szobor Országház felőli feliratán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobor felállítását 1936-ra tervezték, és annak helyét a Kossuth téren képzelték el. Azonban a kinézett helyen már volt valami, mégpedig az Országgyűlés képviselőházi termének szellőzőaknája. (Az Országgyűlés üléstermeinek szellőztetését egy igen szellemes módszerrel, föld alatti alagutakkal oldották meg.) A szellőzőaknát tehát előbb át kellett telepíteni.

A szobor megformálásra Pásztor János kapott felkérést. Az elhelyezés és a kompozíció nehézségeiről, a feladatról a Pesti Napló 1937. május 6-i száma ezt írta:

„egy igazán monumentális lovasszobor kiképzése és elhelyezése óriási téren, kevert építészeti jellegű, félig gótikus, félig modern hangsúlyú, nagyvárosi környezetben. Fejedelmi emlékmű, reprezentatív hősábrázolás, méghozzá barokk stílusban, miután Rákóczi kora, a barokkban fejezte ki magát. (Hol vagyunk mi a reneszánsz művészetétől, amely a legtávolabbi múltat is saját ruháiba öltöztette, korszerűvé lényegi tette és mindent a maga formanyelvére írt át!) Pásztor Rákóczija tehát barokk-szobor, ágaskodó, nehéz barokk lóval és páncélos barokk-figurával.”

A szoboravatásra 1937. május 2-án, vasárnap került sor, amelyre kivonult a teljes kormány Horthy Miklós kormányzóval az élén, volt miniszterelnöki beszéd, Darányi Kálmán kormányfő után pedig Hóman Bálint kultuszminiszter is elmondta gondolatait. A szoboravatás fényét katonai díszfelvonulás, a Gellért-hegyről, ágyúból leadott díszlövések fokozták, és persze zengett a Rákóczi-induló. A Magyarország ezt írta 1937. május 4-én:

„Káprázatos pompával, ágyudörgés és harangzúgás közben leplezték le tegnap délelőtt II. Rákóczi Ferenc lovasszobrát a Kossuth Lajos téren. A hatalmas nemzetiszínű lepellel letakart szobor körül felvonult egész Magyarország.”

A szobor felavatása után meg is koszorúták azt, elsőnek Horthy Miklós, majd Széchenyi Bertalan, a Felsőház és Sztranyavszky Sándor a Képviselőház elnöke helyezte el a koszorúit. A közönség soraiból hangos tapsot váltott ki, amikor is három Habsburg-főherceg, azaz József, József Ferenc, Albrecht is elhelyezték a koszorúikat a Habsburgok nagy ellenfelének szobránál. Koszorúzott még a kormány, a török nagykövetség, a honvédség, a főváros és a vármegyei küldöttségek is.

A teljes politikai vezetés kivonult az 1937-es szoboravatásra (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Az ünnepségek itt nem értek véget, mert a szoborállítás felügyeletével megbízott Bárcziházi Bárczy István államtitkár villásreggelit adott, majd ünnepség volt az országzászlónál és a budapesti protestáns felekezetek is ünnepi igehirdetést tartottak mind a Kálvin téri református, mind a Deák téri evangélikus templomban. Az ünnepségsorozat részeként aznap este az Operában díszelőadást tartottak, ahol a Bánk bán került műsorra.

A szobor méretét jól mutatja, hogy mekkora mellette a szobrász  (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

De milyen is a szobor?  Kialakítása mindenképp monumentális, hiszen 6 méter magas, a fejedelem egy ágaskodó lovon ül. A korabeli sajtó, a már idézett Pesti Napló ezt írta:

„A legtöbb háromnegyedes beállítású felvétel – amilyet a lapok közöltek – hamis képet ad a szoborról, amely a valóságban sokkal szerencsésebb. Két lábra emelkedő s farkára támaszkodó lova nem annyira ugró-meredek, mint a képeken látszik. Kiegyensúlyozottan ágaskodik, lebegve és mégis statikusan. A fejedelem a kengyelben szinte állva ül rajta. Keményen szorítja vissza baljával a kantárszárat, amitől a ló nyaka erős ívbe hajlik, ellendülő jobbjában pedig a jogart tartja, Corleoni mozdulatára emlékeztetve. Az egészben van valami drámai feszültség, ami talál Rákóczi életének és sorsának drámaiságához, de komoly fenségéhez is. A fejedelem felszegett, fedetlen feje büszke, erőt és határozottságot árul el, ahogy balra néz, a parlament épülete felé. A néző első benyomása – kivált ha oldalról s megfelelő távolságból veszi szemügyre a szobrot – általában kedvező. Legfeljebb a fatörzsszerűen merev, vastag lófark rontja a kirajzolódó, mozgalmas sziluett lendületét, nagyon is elárulva támasztószerepét.”

A fejedelem korabeli, barokk páncélban, szigorú tekintettel néz az Országgyűlés épületére, fejedelmien, magabiztosan ülve meg a lovát. A szobor talapzatán levő feliratok is érdekesek, ugyanis a latin felirat hibás volt, a szocializmus alatt pedig eltávolították a vezérlő fejedelem jelmondatának, a „Cum Deo pro Patria et Libertate” azaz az „Istennel a hazáért és a szabadságért” első felét, az Istenre utaló részt. Erről pár éve külön cikk készült a PestBuda hasábjain  

II. Rákóczi Ferenc fejedelem Kossuth téri szobra. Pásztor János szobrászművész alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobor 1938-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 129778)

A szobor tehát immár 85 éve áll a Kossuth téren, pár éve a tér felújítása során restaurálták, így most eredeti pompájában látható. 

Nyitókép: A szobor az 1940-es években (Fotó: Fortepan/Képszám: 153336)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Mennyivel jobb lett volna, ha az Andrássy szobrot vele szemben állítják fel, a Kossuth szobrot pedig a Parlament főbejáratával szemben.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó