A pesti Nemzeti Színház volt a világ harmadik villanyvilágítással felszerelt színháza

A cikk angol nyelvű változata: The National Theatre in Pest was the third theatre in the world equipped with electric lighting

Írta: Domonkos Csaba

2022. június 15. 11:00

Az 1837-ben épült első Nemzeti Színház a mai Astoriánál, a Rákóczi út, Múzeum körút sarkán állt, a klasszicista épület homlokzatát 1875-ben teljesen átépítették, és egy hatalmas bérházat is emeltek mellé. Pár évvel ezután a pesti közönség olyasminek lehetett szemtanúja, ami akkor még keveseknek adatott meg: bevezették a villanyvilágítást. Ezzel a Nemzeti a világ harmadik színháza lett, amelynek színpadát, nézőterét és homlokzatát ily módon világították meg.

A budai Kacsa utca ma egy békés utcácska a II. kerületben. A XIX. században, talán nem túlzás, a világ elektrotechnikai iparának egy meghatározó helye volt, ahol olyan találmányok születtek, mint a transzformátor. A Ganz és Társa gépgyárban 1878-ban szervezte meg a vezérigazgató, Mechwart András az elektromos osztályt, amelynek vezetésére egy, a Műegyetemen frissen végzett fiatalembert kért fel, nevezetesen Zipernowsky Károlyt.

Zipernowsky Károly (Fotó: Wikipedia) 

Az elektromos osztály – amely a Ganz Villamossági Művekké fejlődött később – szinte azonnal eredményeket mutatott fel, például már 1879-ben villanyvilágítást tudtak kiépíteni Szegeden, az árvízi mentésnél. Zipernowsky Déri Miksával közösen 1882-ben egy váltakozó áramú generátort fejlesztettek ki, amellyel megoldhatóvá vált a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló elektromos világításának biztosítása.

A színházakban a világítás mindig is fontos volt, hiszen a gyertyák halvány fényében nem is igazán lehetett látni, hogy mi történik a színpadon. A Nemzeti Színház régi épületében ezért már 1838-tól gázvilágítás működött, ami erősebb fényt adott a gyertyáknál, igaz némi kompromisszummal, ugyanis állítólag a gázvilágítás miatt a környéken erős szag uralkodott.

A színház világítását már 1838-tól gázzal biztosították, ezt váltotta a villany (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A színházban 1882-ben összesen 1000 darab villanykörtét szereltek fel, amelynek fénye egyenként 20 gyertyáéval ért fel. A villanykörték 1882. június 9-én ragyogtak fel először a színházban, és ezzel a Nemzeti volt a világon a harmadik színház, ahol villannyal világítottak (az első a londoni Savoy színház volt).

A Nemzeti Színház világítását a Vasárnapi Ujság 1887-ben így írta le:

„A nemzeti színház összes helyiségeinek és a Szikszai-féle étteremnek világítását a nemzeti színház bérházának a múzeum körúti sarok felé eső épülete souterrainjében elhelyezett négy, füstemésztővel ellátott gőzkazán látja el a Ganz-féle gyárból, mely egyszersmind a gőzfűtést is eszközli, s vizét a vízvezetékből nyeri. Két gép, mindegyik 125 lóerőre, felváltva működik, olyképen hogy egyik mindig tartalékban van; egy harmadik kisebb, 35 lóerejű pedig a próbák alatti világításra szolgál. Az összes lámpák száma 1200—1250, melyek közül két ívlámpa a színház homlokzatát világítja meg, a többi izzólámpa pedig a színpad, a nézőtér és egyéb mellékhelyiségekben van elosztva.”

A Ganz szakembereinek az egyik legnagyobb nehézséget a szükséges gépek elhelyezése jelentette, végül a színház mögötti telken a föld alá telepítették a berendezéseket. Két gőzgépet állítottak fel, amelyek mindegyike képes volt ellátni a generátorokat, és ugyanezért összesen öt generátort telepítettek, amelyből az ötödik tartalékként szolgált, tehát ha az egyik meghibásodott, akkor sem maradt áram nélkül a színház.

Összesen négy külön áramkört építettek ki, külön áramkör gondoskodott a színpadól, a nézőtérről a be- és kijáratokról és a ruhatárakról. A színpadon a fényerőt 21 fokozatban lehetett állítani, míg a nézőtéren 9 fényerősség közül lehetett választani.

A Nemzeti Színházban a fények elsőként tehát 1882. június 9-én ragyogtak fel, de ekkor még kísérleti jelleggel, mert számos próba, a beállítások tökéletesítése volt hátra. A színházi előadásokat ez nem zavarta, hiszen június 1-jével véget ért az évad. Az üzemszerű működést 1882. augusztus 12-én adták át a rendszeres használatnak.

A színház csak 1908-ig maradt ezen a helyen, akkor műszaki okok miatt bezárták (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az, hogy a színház a Ganz rendszerét választotta, nem volt magától értetődő, hiszen Budapesten jelen volt egy erős vetélytárs, Edison. Hiszen Edison bizalmi embere, képviselője Puskás Tivadar Budapesten dolgozott ekkor a telefonhálózat kiépítésén. Edison cége az egyenáramú világítást propagálta már ekkor is, míg a Ganz cég által kiépített rendszer váltakozó áramot használt (ezt használjuk ma is, ez az elterjedt rendszer), az áramot a Zipernowsky és Déri által szabadalmaztatott generátor biztosította. 

A két rendszerről a Hon című lap 1882. augusztus 13-i száma közölt összehasonlítást, és az eléggé elfogultnak tűnő cikk az Edison-rendszert tartotta jobbnak. (Az elektromos rendszerek, azaz az egyen- és a váltakozó áram közötti, nagy „áramháború” ekkor valójában még ki sem tört, hiszen a „háború” egyik főszereplője az egyenáram hívének, Edisonnak későbbi nagy ellenfele, a váltóáramú rendszereket támogató Nikola Tesla épp ekkortájt indult el Budapestről, hogy az USA-ban, pont Edisonnál helyezkedjen el.)

Nyitókép: A Nemzeti Színház épülete a Rákóczi úton (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.083)

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Nem vagyok híve annak hogy mindent építsünk vissza ahogy volt , de ezt az épületet igenis vissza kellene építeni...

Válaszok:
persona | 2022. június 18. 07:39
Flavigny | 2022. június 28. 16:51

Sajnalatos, hogy ennek az epuletnek az enteriorjeirol nem lehet fellelni fotokat. Nagyon erdekelne hogy nezett ki belulrol.
Szerintem egyebkent ugyanennyire indokolt lenne a Blaha Lujza teri epulet visszaepitese is es remelem, hogy hamarosan megkezdodik a Varosligeti Szinhaz ujjaepitese is.
Tovabba szivesen latnam viszont a legendas Kiraly Szinhazat ahol Fedak Sari legnagyobb sikereit aratta es amit igazabol nem is visszaepiteni kellene, hiszen ma is all. Csupan az elocsarnokot bontottak el annak idejen, de a nezoter es a szinpadtorony gyakorlatilag megvan es az UTE vivocsarnoka mukodik benne.
Obudanak sem tenne rosszat, ha visszakapna a haboru utan elbontott Kisfaludy Szinhazat es Ujpestnek is hasznara valna ha ujjaepitenek az elpusztult Blaha Lujza Szinhazat.
Mindemellett nagyon remelem, hogy a regota esedekes nagyfelujitas soran a Magyar Szinhaz is visszanyeri vegre eredeti kulsejet mert a mai borzalmas es egyaltalan nem illik a kornyezetebe.


Én híve vagyok (majdnem) minden régi visszaépítésének és igen, az East-West Center szerintem semmilyen mérce szerint nem szebb, mint ez.

Válaszok:
Sándor | 2022. július 8. 19:39

Tudod kérlek az a baj, hogy a mai építészek mást tanulnak és másféle szemléletük van. Régen a hat méter magas belső csarnok nem volt "térpazarlás", hasonlóképp a 10 méter széles lépcső sem.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó