Budapest

Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.

A fertőző betegek bejelentését 140 éve rendelték el Budapesten A betegségek és a járványok hozzátartoznak történelmünkhöz, ahogyan ezt az elmúlt másfél évben tapasztalhattuk. A XIX. században kezdték felismerni, hogy az egyes kórságok miképp terjednek, és azt hogyan lehet megakadályozni. Budapesten 140 évvel ezelőtt, 1881. július 1-jén léptek életbe az új járványügyi szabályok. A bejelentési kötelezettség, az elkülönítés ma is segíti a járványok elleni védekezést.

Az 1870-es években Pesten templomtornyok és gyárkémények versenyeztek egymással Pest gazdasági fejlődését jól mutatták az 1870-es években városszerte megjelenő gyárkémények, kürtők. Ugyanakkor a város rangjának megfelelően egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek a templomtornyok és toronysisakok díszes megjelenésére is. Az évtized elején a terézvárosi plébániatemplom tornyát építették át, majd a város különböző pontjain számos más templom is új, elegáns tornyot és toronysisakot kapott, amelyek a mai napig a városkép meghatározó elemei.

A Klauzál utcában falfestménnyel emlékeznek a V4 csoport megalakulásának 30. évfordulójára Erzsébetvárosban, a Klauzál utca 32. számú házon látható az a tűzfalfestmény, amely Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia alkotta V4-ek megalakulásának harmincadik évfordulójára készült.

Újraindul a gödöllői és a csömöri HÉV fejlesztésének előkészítése Folytatódik a H8-as gödöllői, illetve a H9-es csömöri HÉV és a 2-es metró összekötésének a tervezése. A beruházás része a HÉV-vonalak teljes felújítása, majd a metróval való összekötés után átalakítják az Örs vezér terére közlekedő buszok forgalmát.

A budapesti tömegközlekedésben 55 éve vezették be az egységes bérlet- és jegyrendszert A fővárosi közlekedési vállalatoknál az 1960-as évek közepére már 130-féle menetjegy létezett. A rendszer szinte átláthatatlan volt, ráadásul a jegyekből sokkal kevesebb bevétele volt a vállalatoknak, mint amennyibe a rendszer működtetése került. Ezért 1966. július 1-től Budapesten új viteldíjrendszert vezettek be, amely tulajdonképpen a mai napig megmaradt.

Helyreállítják a kettétört határkövet Óbudán Óbudán helyreállítják az Aranyhegyen található, közel 150 éves határkövet. A III. kerületi Határkő utca és Jutas utca kereszteződésében álló különleges jelzőkő tavaly tört ketté.

A zuglói Millenárison játszották az első hazai nemzetközi futballmérkőzést – A magyar sport bölcsőjének nevezett pálya 125 éves A Millenárisról manapság mindenkinek a népszerű budai park jut eszébe, pedig a pesti oldal is büszkélkedhet Millenárissal. A zuglói Millenáris, amely Budapest első sportpályája, 125 éve működik, és sokan a magyar versenysport bölcsőjeként is emlegetik. A döntött kanyaros kerékpárospálya, azaz a velodrom, már megépítésekor is korának egyik legkorszerűbb pályája volt, az 1927-ben történt átépítés után az itt rendezett világbajnokságon tízezrek szurkoltak a lelátón. Magyarországon itt rendezték az első nyilvános nemzetközi futballmérkőzést.

Elegáns szálloda nyílt a felújított déli Klotild-palotában Matild Palace néven nyílt luxuszálloda a déli Klotild-palotában, a Ferenciek terén. A köznyelvben Matild-palotaként emlegetett épület felújítása öt éven át tartott, a munkálatok eredményeként visszanyerte eredeti megjelenését.

Többfunkciós közösségi teret adtak át Újpalotán Mind a kisebb gyermekek, mind az idősebbek számára biztosít szórakozást az a közösségi tér, amelyet a közelmúltban adtak át az újpalotai Drégelyvár utcában. Az elhanyagolt parkot a XV. kerületi önkormányzat újította fel.

A 45 éve átadott Flórián volt Magyarország első valódi bevásárlóközpontja A Flórián Üzletközpont, akkori hivatalos nevén Óbudai Centrum Áruház volt Magyarország első igazi üzletközpontja, amelyet 45 éve adtak át. Az óbudai lakótelep és Észak-Buda kiszolgálására építették, és annyira fontos volt, hogy még az itt talált római kori romokat, az egykori légiós tábor parancsnoki épületének maradványait is beáldozták érte.

Kulturális központ lesz a házak között rejtőzködő szlovák evangélikus templomból Felújítják és a magyarországi szlovákok kulturális és közösségi központjává alakítják Budapesten a Rákóczi út 57. szám alatti, a körülötte lévő épületektől takart egykori pesti szlovák evangélikus templomot. A több lépcsőben megvalósuló munkálatokat a magyar és a szlovák állam is támogatja, erről ma írták alá a felek a megállapodást.

A pezsgő budapesti élet tere volt egykor a Blaha Lujza tér múzeummal, színházzal, áruházzal A Blaha Lujza tér nevét a nemzet csalogányáról kapta; a kor ünnepelt színésznője még megélte, hogy a lakóháza előtti közterület a nevét viseli. Budapest egyik legforgalmasabb és legismertebb tere ma már nem az egykor itt álló, vagy ma is itt álló díszes épületekről híres. A pezsgő, városi élet színtere sivár, jellegtelen közterületté változott, amelynek felújítását a nyáron tervezik.

Hatalmas sportsiker, de üzleti bukás volt a 85 éve megrendezett első magyar Grand Prix a Népligetben A legrangosabb autóverseny ma a Forma–1, amelynek 1986 óta vannak futamai hazánkban. Azonban a Forma–1 előtt 50 évvel, 1936-ban már rendeztek Grand Prix-t Magyarországon, mégpedig a Népligetben. A verseny sportszempontból sikeres volt, üzletileg katasztrófa.

A Millenniumi Földalatti Vasutat a bécsiek is irigyelték – Kiállítás nyílt a kisföldalattiról Ha valaki a Deák téren jár és van szabad fél órája, mindenképpen térjen be a Földalatti Vasúti Múzeumba, amelynek új kiállítása a 125 éves a Millenniumi Földalatti Vasutat mutatja be. Számos fotót, tárgyi emléket, tervet, makettet állítottak ki, amelyekből sok, eddig kevésbé ismert érdekesség derül ki a millennium évében épült és máig népszerű kisföldalattiról.

Máig őrzi eredeti belső díszítését Budapest egyik legrégebben működő kávéháza A mai Múzeum Kávéház és Étterem 145 évvel ezelőtt még Schodl kávéháza néven nyitotta meg a kapuit, első üzemeltetője Schodl Ádám, a Hungária szálló korábbi főpincére volt. Patinás enteriőrje a legrégebbi a budapesti kávéházak közül. A Múzeum körút és a Bródy Sándor utca sarkán működő kávéház a kedvező elhelyezkedésének köszönhetően hamar népszerűvé vált, sokan látogatták, különböző asztaltársaságok is kialakultak benne, s több híres író is megfordult a falai között.

Budapest egykor és ma – 5 fotó alapján mutatjuk be, mennyit változott egy évszázad alatt a város A jelent a múlttal összehasonlítani mindig izgalmas: a városban járva gyakran felmerülhet bennünk, hogyan nézhetett ki ez vagy az az utca régen, mely házak álltak ott, és melyek épültek később. Ha egy archív képre nézünk, a ma is álló régi épületek, mint az Országház vagy éppen a Szent István-bazilika szilárd pontként segítenek minket a tájékozódásban, miközben rácsodálkozhatunk a hajdan kisvárosias hangulatú Csalogány utcára, a szinte felismerhetetlenül más Deák térre vagy éppen a régi Erzsébet hídra, amelyet sokan máig a legszebbek között tartanak számon.

Rövid életű volt az első fővárosi mozi – Az 1910-es évektől már filmszínházakba is jártak a budapestiek Ha az első budapesti mozi történetét megfilmesítenék, az biztosan nem dokumentumfilm lenne, hiszen már az alapító-tulajdonos testvérpár is sokszor egymásnak ellentmondóan emlékszik vissza az Ikonográfra. Igazából azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy mikor volt az első vetítés az Andrássy út 41. szám alatt. Az engedélyt 1896. június 22-én adták ki, és ebben jóváhagyták a június 13-i előadást is. A tulajdonosok viszont májusi indulásról írnak. Annyi bizonyos, hogy a mozi, ahogy később Heltai Jenő elnevezte, 125 évvel ezelőtt indult el Budapesten, és bár sokszor „temették”, a mai multiplex mozik mellett a klasszikus filmszínházak is jelen vannak még a fővárosban.

Felújították Nepomuki Szent János szobrát Budafokon Restaurálták a hajósok védőszentje, Nepomuki Szent János 1750 körül készült barokk szobrát a XXII. kerületi Hosszúhegy téren. A felújítás során az 1,7 méter magas alak fejét az eredetinek megfelelőre cserélték és hiányzó csillagkoszorúját is visszakapta a szent.

Hálatemplomnak épült, Rákosi leromboltatta – 90 éve szentelték fel a Regnum Marianum-templomot A magyar Szent Korona másolata mint kupoladísz volt a 90 éve felszentelt Regnum Marianum templom egyik különlegessége. Az 1931. június 14-i felszentelése után húsz évvel a szakrális épületet a kommunista diktatúra lebontásra ítélte, falait felrobbantva tette a földdel egyenlővé. Kevés olyan XX. századi magyar templom ismert a Kárpát-medencei emlékanyagban, amelynek tragikus sorsához oly sok érzelem kötődne, mint a városligeti Regnum Marianum történetéhez.

Restaurálták Róth Miksa üvegmozaikját a fasori evangélikus templom bejárata felett Visszahelyezték a fasori evangélikus templom bejárata fölé Róth Miksa üvegmozaikját. Az 1905-ből származó alkotás több mint egyéves restaurálás után került újra a helyére.

Szovjet légibomba volt a Lánchídnál a Duna medrében Egy száz kilogrammos szovjet légibombát hatástalanítottak, és egy másik, 250 kilós légibombamaradványt is találtak a honvédségi tűzszerészek a Dunában, a Lánchíd közelében.

A budapesti lakások harmadában volt csak fürdőszoba az 1930-as években A XX. század első felében a budapesti lakások felszereltsége meg sem közelítette a ma megszokottat. Az 1930-ból származó statisztikai adatok szerint a lakások 23 százaléka nem rendelkezett vízvezetékkel, mindösszesen csak a harmadukban volt fürdőszoba, és kicsit több mint felében WC.

Újpalotára is megérkezett a CAF-villamos – Egyelőre csak hétvégén közlekedik Csak hétvégenként és óránkét mindössze kétszer, de már a zuglói Mexikói utat és az újpalotai lakótelepet összekötő 69-es villamos vonalán is utazhatunk a modern CAF-villamosokkal. A vonalon közlekedő többi jármű egyelőre még az úgynevezett hannorveri villamos, amely magas lépcsője miatt sokaknak megnehezíti az utazást.

Kilátóból csodálhatjuk a panorámát a Naplás-tónál A XVI. kerületi Naplás-tónál a kerületi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésében épült meg az a 27 méter magas kilátó, amelyből megtekinthető a Naplás-tó, a Gödöllői-dombság, valamint a Cinkotai erdő panorámája.

A háború után ideológiai rombolás dúlt a Várnegyedben Budapest ostroma a II. világháború legkegyetlenebb csatái közé tartozott, a legnagyobb sérüléseket a Várnegyed szenvedte el. A Várhegy környékén, az itt álló mintegy 6500 lakásból mindössze 1400 maradt meg épen. A pusztítás pedig a háború után is folytatódott: a kommunista diktatúra ideológiai okokból számos épületet rombolt le, holott azok megmenthetők, újjáépíthetők lettek volna. Számos ikonikus épület, köztük több templom és a Várkert is a kommunista „helyreállítás” áldozatává lett.

Eddig ismeretlen római temetőt találtak Nagytétényben, az egykori Campona erőd közelében A Campona erődhöz tartozott az a nemrég feltárt római temetőrészlet, amelyre Nagytétényben, egy beruházás előkészítése során találtak a régészek. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai csaknem hatvan sírt azonosítottak; érméket, edényeket, üvegcséket és egy kerámiamécsest is találtak.

Nyolcvan éve lett közlekedési csomópont a Széll Kálmán tér Egykor agyagbánya, majd sportpálya volt a mai Széll Kálmán tér helyén, ahol 80 éve, 1941. júniusában adták át azt a villamoscsomópontot és a gyalogos-felüljárót, amely évtizedekig meghatározta a „Kalef” arculatát. Akkor a tér közepén a villamosok számára körforgalmat hoztak létre, ahonnan a járművek minden irányba tovább tudtak haladni. Modern utasvárókat, buszvégállomásokat is építettek, de a korabeli nagyközönség tetszését nem nyerte el maradéktalanul a fejlesztés.

Újjáépítik a Fehérvári rondellát, Görgei Artúr lovasszobrát restaurálják Megkezdődött a budai Várban lévő Fehérvári rondella újjáépítése és a környező várfalak felújítása. A munkálatok idejére elszállították Görgei Artúr honvédtábornok lovasszobrát, hogy restaurálják, majd eredeti szépségében visszahelyezzék az újjáépített kör alakú bástyára.