Több mint tíz évvel a rendszerváltás után sokan még mindig nem tudták sem megérteni, sem feldolgozni mindazt, ami Magyarországgal történt az azt megelőző évtizedekben. Talán ezért volt olyan elképzelhetetlenül sok érdeklődő a Terror Háza Múzeum 2002. február 24-i megnyitóján, és valószínűleg ezzel magyarázható az is, hogy az eltelt 20 év alatt hihetetlenül sokan, hétmillióan nézték meg a kommunista és nyilasterrort bemutató kiállítást.

A soha nem látott érdeklődésről a megnyitó után az újságok is beszámoltak, érdemes felidézni akkori tudósításaikat. 

„Csaknem százezer ember zarándokolt el a budapesti Terror Háza múzeum megnyitójára, hogy így emlékezzen a nyilas és a kommunista diktatúrák áldozataira” – fogalmazott a Magyar Nemzet 2002. február 25-én, amikor beszámolt az előző napi megnyitóról. „A nyilaskeresztes és kommunista diktatúra áldozatainak emléket állító Terror Háza múzeumnál olyan hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy a földalatti a Vörösmarty utcánál már meg sem állt” – írta a napilap.


Hatalmas tömeg az Andrássy úton a Terror Háza Múzeum megnyitóján (Forrás: Magyar Demokrata, 2002. május 16.)


A Terror Háza Múzeumot az elmúlt húsz évben több mint 7 millió ember látogatta meg (Forrás: Terror Háza Múzeum)

A soha nem látott érdeklődésről a Veszprémi Napló is beszámolt 2002. február 26-án:„Az Andrássy út 60. szám alatti múzeumot a megnyitó napján – az ígéreteknek megfelelően – addig nem zárták be, amíg volt érdeklődő; az utolsó csoportot éjjel 2-kor engedték be. A múzeumigazgató szerint a vasárnap esti megnyitóra 130-150 ezer ember gyűlt össze, az Oktogontól a Kodály köröndig tömeg borította az Andrássy utat.”


A Terror Háza megnyitója 2002. február 24-én, az utolsó csoportot hajnali kettőkor engedték be (Forrás: Budapesti Negyed, 2005. tél, 50. szám)

Budapest egyik legszebb és talán legfontosabb útján, az Andrássy úton találjuk a magyarországi két terrorrendszerre és annak áldozataira méltóképpen emlékeztető Terror Háza Múzeumot, amely idén ünnepli fennállásának húszéves évfordulóját.


A kiállítás előterében látható áldozatok képei és a hatalmas tank (Forrás: Terror Háza Múzeum)

Az Andrássy utca 60. alatti neoreneszánsz stílusú épületet Fischer Zsigmond és Sonnenberg Imre felkérésére tervezte Feszty Adolf 1882-ben. A háromemeletes háznak a tulajdonosa 1885-től Perlmutter Jakab volt. Az épületet számos bérlő használta, többek között 1889-ben a Műemlékek Országos Bizottsága is. Később Perlmutter rokonaira, végül Perlmutter Izsák neves festőművészre szállt a ház, aki végrendeletben feleségére és nevelt lányára hagyta a házat, azzal a kikötéssel, hogy utána a Pesti Izraelita Hitközség kapja meg a tulajdonjogot úgy, hogy a Hitközségnek e vagyon negyedrészét az akkoriban megalakuló Zsidó Múzeum céljaira kell fordítania.



Az épület Andrássy úti főhomlokzatának terve Feszty Adolftól, 1880 (Forrás: Keresztessy Csaba: Andrássy út 60. In: História, 2002. 5–6. szám)

Később, 1937-ben a nyilaspárt csak egyike volt a bérlőknek, ám végül az 1940-es években itt rendezték be a főhadiszállásukat Szálasiék, így lett az épület a „Hűség Háza”. A világháborút követően a kommunisták Politikai Rendészeti Osztálya – a későbbi ÁVO, majd ÁVH – működött a falai között.


A Hungarista Nagytanács ülésezik a Hűség Házában az Andrássy út 60-ban, 1944-ben (Forrás: Magyar Filmiroda Rt. – Magyar Nemzeti Múzeum – online műtárgyadatbázis)


Andrássy út 60. Péter Gábor, a Politikai Rendészeti Osztály vezetője kihallgatja Szálasi Ferenc korábbi nyilas „nemzetvezetőt” és miniszterelnököt 1946-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 155540)


Fényképek és beszámolók alapján rekonstruálták az ÁVH egykori vezetőjének, Péter Gábornak a dolgozószobáját. A monitorokon az ÁVH vallatási módszereiről számolnak be a túlélők (Forrás: Terror Háza Múzeum)

Az épületben börtön- és kínzókamrarendszert alakítottak ki, ahol számos ember vesztette életét egészen 1956-ig, utána átalakították az épületet és külkereskedelmi vállalatok kezelésébe adták. Az alagsori termeket is átalakították, az egykori pincebörtönökből többet elfalaztak, de volt, amelyikben KISZ-klubot tartottak.


Az 1956-os forradalom után különböző vállalatok használták az Andrássy út (akkor Népköztársaság útja) 60. épületét, 1973-ben például a Chemokomplex székházaként is üzemelt (Fotó: Fortepan/Képszám: 216016)

A rendszerváltás után tíz évvel, 2000 decemberében vásárolta meg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány az épületet azzal a szándékkal, hogy a magyar történelem két igen véres korszakát múzeumi kiállítások keretében mutassa be az utókornak.


Az alagsor cellái a megrázó, végzetes emberi valóságot tárják a látogatók elé (Forrás: Terror Háza Múzeum)


Egy nyilastanácstermet bemutató részlet a kiállításból (Forrás: Terror Háza Múzeum)


A nyilasfolyosó nevű terem, ahol a falakon korabeli dokumentumok és fotók láthatók (Forrás: Terror Háza Múzeum)

Az átöltözés szobája, ami azt fejezi ki, hogy 1945 után, Rákosi és a Moszkvában képzett magyar kommunisták hazatérésekor a Magyar Kommunista Párt taglétszáma minimális volt, ezért a pártba fel kellett venniük egykori kisnyilasokat is (Forrás: Terror Háza Múzeum)

A Terror Háza épülete többszörösen is fogalommá vált, hiszen itt volt 1944-ben a nyilasok bűnfészke, ahol zsidókat is kínoztak, és 1945-ben itt volt a kommunisták főállomáshelye, akik egészen 1956-ig okoztak szenvedést az itteni raboknak, közülük sokan itt is haltak meg.


A terem a szovjet kényszermunka- és rabszolgatáborok világát mutatja be (Forrás: Terror Háza Múzeum)

1951-ben emberek tízezreit telepítették ki, űzték el az országból. A kiállított híres ZIM típusú autó félelmetes emléke a kornak: felidézi a hírhedt „fekete autót”, amellyel éjnek idején vitték el „a rendszer ellenségeit” (Forrás: Terror Háza Múzeum)

Az első felújítás után az épületet kívülről és belülről is a kiállítás témájának megfelelően átalakították, és a homlokzaton körbefutó fekete, „pengefalnak” nevezett párkánnyal, amely a ház arculatát meghatározza, az egész épületet emlékművé alakították.


Készül az épület kiemelésére és bekeretezésére szolgáló pengefal 2001-ben (Forrás: Magyar Hírlap, 2001.december 13.)


Ha a fény a megfelelő szögben éri az épületet, akkor a pengefal kivágása az épület történetére utaló TERROR szót kijózanító figyelmeztetésként vetíti a homlokzatra (Forrás: Terror Háza Múzeum)

A külső homlokzat, a belsőépítészeti tervek és kiállítás arculata F. Kovács Attila építész munkája. A kiállítás kísérőzenéjét és a hanghatásokat Kovács Ákos zeneszerző szerezte, míg a Terror Háza Múzeum kiállításának fő koncepcióját a főigazgató, dr. Schmidt Mária alkotta meg.


Az egyházak és felekezetek terme, ahol az üldözött és börtönbe vetett egyházi személyekről készült dokumentumfilmek láthatók (Forrás: Terror Háza Múzeum)


A terem az 1956-os forradalom történéseit eleveníti fel, méltó emléket állítva a harcokban elesett magyar hősöknek (Forrás: Terror Háza Múzeum)

A Terror Háza Múzeum az elmúlt húsz évben igazi fogalommá vált, ma is hatalmas figyelem övezi. Nemcsak a hazai közönség (sok esetben az itt megkínzottak leszármazottai) érdeklődését vívta ki, de a külföldi turisták is rendszeresen látogatják, ennek köszönhető, hogy az intézmény eddig több mint hétmillió embert fogadott.

A legtöbb látogatóból döbbenetet és megrendülést kiváltó, többemeletnyi állandó kiállítás mellett számos nagyszabású időszaki tárlatot is láthatott itt a közönség az elmúlt években. Fennállásának 20. évfordulóján is számos különleges programot kínál az érdeklődőknek a Terror Háza Múzeum, honlapján pedig érdekes videókat és cikkeket lehet olvasni Magyarországnak arról a korszakáról, amelyről még mindig nem tudunk felkavaró érzelmek nélkül, higgadtan ítéletet mondani.

Nyitókép: A Terror Háza Múzeum a VI. kerületben, az Andrássy út 60. alatt