Budapest

Aki a nullás kilométerkövet is alkotta – Borsos Miklós 115 éve született A szobrászművészként, éremművészként és grafikusként egyaránt elismert Borsos Miklós 115 éve, 1906. augusztus 13-án született az erdélyi Nagyszebenben. Győrben, majd 1945-től Budapesten élt. Télen a Várnegyedben, az Úri utca 6. szám alatt, nyáron pedig Tihanyban dolgozott, állandó múzeuma pedig Győrben látogatható. Budapesten több alkotása is látható, egy-egy műve akaratlanul is felhívja magára a figyelmet.

Milyen lesz a Bakáts tér? A ferencvárosi Bakáts tér felújítása régóta napirenden szerepel, így nagyon kíváncsian várjuk, hogy milyen lesz ez a hangulatos, idős fákkal körülvett terület. A kerületi önkormányzat szerint nem kell sokáig várni a válaszra, mert decemberre már elkészülnek a munkálatokkal. Megújulnak a zöldfelületek, a burkolatok és az utcabútorok, erősítik a tér városi park funkcióját. Ugyanakkor korlátozzák a parkolást, autós forgalom csak a tér hosszabbik oldalain lesz.

Világhírűek voltak a Kissling-gyár csillárjai – A Szent István-teremhez újraalkották az egykori díszes világítótesteket A dualizmus korának kiemelkedő iparművészeti vállalatai közül jelentős szerepet mondhatott magáénak Kissling Rudolf és fia csillár- és bronzárugyára. Művészi szintű munkáiknak köszönhetően számos, ebben a korszakban megépült középületet díszítettek csillárjaik és egyéb bronztárgyaik. A Budavári Palota Szent István-termének eredeti csillárjait is a Kissling-gyár készítette el, az iparművészeti alkotásokat hosszas kutatómunka után sikerült ismét megalkotni.

Szálloda épül a Kertész utca foghíjtelkén – A XIX. századi házakat másfél évtizede bontották le A VII. kerületi, Kertész utca 21. és 23. szám alatti, XIX. századi lakóházakat az erzsébetvárosi ingatlanpanama néven elhíresült ügy során, 2004-ben értékesítette a VII. kerület akkori vezetése. Mindkét épületet elbontották. Lakásokat terveztek a helyükre, ám az elképzelés nem valósult meg. Most kiderült: a 15 éve üresen álló, parkolóként üzemelő telken egy 254 szobás szálloda épül.

Parkolóházak épülnek a Mexikói útnál az autómentes Városligetért Az autómentes Városliget megteremtését segítik a Kisföldalatti Mexikói úti végállomásánál építendő P+R parkolóházak, amelyeknek a tervezési szerződését ma írta alá a Budapest Fejlesztési Központ és a pályázaton nyertes Középülettervező Zrt. A parkolóházak létrehozása szervesen kapcsolódik a környék közlekedésének megújításához.

Sas-hegy: egy hely, amelyet városi legendák öveznek A budapesti Sas-hegyre kirándulók igencsak kiváltságos helyzetben vannak, ugyanis a terület évtizedekig el volt zárva a nyilvánosság elől. Ma már – előzetes bejelentkezés után – látogatható a BAH-csomópont fölé magasodó hegy. Ha szakszerű vezetéssel bejárjuk, akkor bátran állítható, hogy kiemelkedő élményben lesz részünk: egyedi panoráma és igazi növényritkaságok várnak minket.

István hídnak akarták nevezni az első pesti függőhidat, végül Dróthíd lett a neve Dróthíd. Furcsa név, pedig így hívták azt a kis hidacskát, amelyet 195 éve, 1826. augusztus 9-én adtak át a Városligetben, a mai George Washington-szobor közelében. A kis gyalogoshíd akkor új technológiát képviselt, hiszen kábelhíd volt, és az első függőhíd Pesten.

A Pesti Állatkert 155 éve nyílt meg a Városligetben A különleges, egzotikus állatokra mindig is kíváncsiak voltak az emberek: a XVIII. században Pest-Budán megjelenő, állatsereglettel utazó mutatványosok mindig nagy népszerűségnek örvendtek. Az igazi állatkertre azonban sokáig kellett várni: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A pestbudai polgárok körében gyorsan népszerű lett a gyönyörű park, ahol ugrányt, kajdácsot, iramszarvast is láthattak. A foltos nyakorján, vagyis a zsiráf csak 1868-ban érkezett az Állatkertbe, Erzsébet királyné közbenjárására.

Egy szinte eltitkolt repülőbaleset Budapesten – 60 éve történt a zuglói tragédia Döbbenetes szerencsétlenség történt 60 éve Budapesten, egy repülő rázuhant egy zuglói házra. A 30 áldozatot követelő tragédia okai és a baleset hivatalos kezelése több mint érdekes, az akkori hatalom ugyanis igyekezett eltussolni az esetet. Ma már azonban ismerjük a szomorú történetet, amely hosszú időre véget vetett a főváros fölötti sétarepüléseknek.

Először láthatjuk fotókon, milyen lett az újjászületett Szent István-terem Most először láthatjuk fotókon is, milyen lett az új Szent István-terem a Budavári Palotában, amelyet két hét múlva, augusztus 20-án nyitnak meg a nagyközönség előtt. A frissen készült fényképeken a történelmi díszterem több részletét is megszemlélhetjük, köztük a már a helyére beépített új Zsolnay-kandallót, az új padló- és falburkolatokat, a királyokat és magyar szenteket ábrázoló új pirogránit képeket, sőt közelről megcsodálhatunk egy karosszéket és a függönykárpit egy részletét.

Leemelték a Lánchídról az első oroszlánszobrot A Lánchíd felújításának során elkezdték a pesti hídfőnél levő kőoroszlánok eltávolítását. A három darabból álló szobrokat elszállítják és restaurálják, a tervek szerint jövő év végén kerülnek vissza a helyükre. A felújítás során az alkotásoknak csak azokat a részeit állítják helyre, amelyek eredetileg is megvoltak.

Alapítói művésznegyednek álmodták meg, Budapest kedvelt városrészévé vált Pestújhely Hogyan születik meg egy új városrész? Néha tudatos tervezéssel, néha talán csak a véletlen műve. A mai Pestújhely elődjeként számontartott Széchenyi-telep esetében a kettő együtt játszott szerepet. Bár Budapest XV. kerületének legkisebb városrésze hivatalosan csak 101 éves, születésének története 125 évvel ezelőtt, 1896 augusztusában kezdődött.

Az épülő Budavári Palotát is meglátogatta az 1751-ben a fővárosba látogató Mária Terézia Bár engedélyt adott a Budavári Palota bővítésére, Mária Terézia mindössze kétszer járt Pesten és Budán. Első látogatására uralkodásának 11. évében, 270 évvel ezelőtt, 1751 augusztusában került sor. Ekkor zajlott az országgyűlés Pozsonyban és ekkor pár napot Pesten és Budán töltött a királyi udvar.

Elkezdődik a Vöröskereszt Egylet egykori székházának újjáépítése a budai Várban A Vöröskereszt Egylet számára épült, majd a Külügyminisztériumnak helyet adó, a II. világháború után lebontott épület rekonstrukciója során külső jegyeiben korhűen követi majd a sarokkupolás eredetit. Belsőépítészeti szempontból azonban modern megoldásokat alkalmaznak majd. A szomszédos Batthyány-palota részleges műemléki felújítását is elvégzik.

Ókori horogkereszt is előkerült a Buszesz területén Óbudán az egykori szeszgyár területén új szakaszba lépett a feltárási munka, a Budapesti Történeti Múzeum régészei római kori pénzérméket, egy bronzból készült pelta alakú katonai veretet, valamint egy szvasztikát, más néven horogkeresztet ábrázoló bronz ruhakapocstűt is találtak a lelőhelyen.

Élet a Lánchíd előtt – Főhercegi látogatásból született a dunai hajóhíd A Pest és Buda közötti hajóhidat Albert főherceg látogatása miatt építették meg, és kis túlzással gróf Széchenyi István utazása miatt szüntették meg. A Duna két partja közötti hajóhidat 255 éve állították fel, és 171 éve bontották el.

Az első pesti lóvasút 155 évvel ezelőtt indult el Pesten 1866. augusztus 1-jén indult el a városi lóvasút menetrend szerinti közlekedése. Az első vonal a mai Kálvin tértől egészen Újpestig vezetett, a menetidő 35 percig tartott. A gróf Károlyi Sándor által szorgalmazott új közlekedési eszköz sikeres volt, és a lóvasút jelentősen hozzájárult Újpest fejlődéséhez. Az első pálya átadása után néhány évvel Pestet és Budát szinte behálózták a lóvasútpályák.

A neoreneszánsz homlokzat klasszicista belsőt rejt a lipótvárosi Hercegprímás utcában Az 1844-ben Hild József által klasszicista stílusban kivitelezett, a XX. század elején neoreneszánsz stílusban átalakított, a mai Hercegprímás utca 7.szám alatti ház a Szent István-bazilikát körülölelő tér egyik legszebb épülete. Már maga a homlokzat is különleges az emeletenként váltakozó díszítésekkel, a hangulatos belső udvar pedig megőrizte a klasszicista jegyeket. Ami beárnyékolja a palota történetét, az az egykori tulajdonosok élettörténete.

Átalakult városkép: 6 érdekes képpárral idézzük fel, mennyit változott Budapest száz év alatt A változást követni mindig izgalmas, főképpen akkor, ha Budapestről van szó! A régi fotók hűen dokumentálják, milyen volt korábban a főváros egy-egy háza, utcája vagy tere. Segítségükkel felidézhetjük az egykori Gizella téren álló Haas-palotát, rácsodálkozhatunk, hogy az 1880–1890-es években még milyen kopár volt a Rózsadomb, és a mai Margit körút inkább egy kisváros utcájára hasonlított. A pesti Duna-parton, az épülő Parlament épülete mellett pedig még gyárak álltak.

Először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót tervezett a Gellért-hegyre Novák Ferenc A XIX. utolsó évtizedében Novák Ferenc építész mutatta be a közvéleménynek a Gellért-hegyi sikló tervét, amely összekpcsolódott a Citadella lebontásának szándékával. Novák elképzelése szerint nemcsak sikló épült volna a Gellért-hegyre, hanem kilátó, világító szobor és millenniumi emlékműként Nemzeti Panteon is. Az építész először villamos fogaskerekűt, majd hidraulikus siklót épített volna, amelyre az engedélyeket is megkapta. Álma mégsem vált valóra.

Nemcsak lakhatást biztosítottak, hanem neveltek is a Pesti Szent Imre Kollégiumban A katolikus egyetemisták és főiskolások lakhatási gondjainak enyhítésére a századfordulón magánkezdeményezésre jött létre a Szent Imre Kollégium, amely később országos hálózattá fejlődött. A kollégium először az Irányi utcában, majd az Üllői úton működött. A Pesti Szent Imre Kollégium végül a Ferencvárosban, a Ráday utca 43–45. számú épületben talált végleges otthonra. A neves kollégium megsínylette a Tanácsköztársaság időszakát, de közel fél évszázados története a II. világháborút követő korszakfordulóval ért véget. Az épületben ma is kollégium működik.

Az utolsó simításokat végzik a Budavári Palota Szent István-termén Számos szakértő évek óta tartó munkájának eredményeként augusztus 20-tól régi fényében csodálhatjuk meg a Szent István-termet a Budavári Palotában. A több éves munka immár a végéhez közelít, szinte minden egykori díszítőelem a helyére került. Újra a világhírű Zsolnay-kandallón áll Szent István mellszobra, elhelyezték azokat pirogránit képeket is, amelyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak és felszerelték a hatalmas csillárokat és különleges falikarokat is. Az augusztus 20-i megnyitó után néhány napig ingyenesen lesz látogatható a Szent István-terem.

A 125 éve alapított Mezőgazdasági Múzeum számára építették fel újból a Vajdahunyad várát A Városligeti-tó egykori Széchenyi-szigetén álló Vajdahunyad vára 1896 óta nagy népszerűségnek örvend. Különleges megjelenésével és egyedi atmoszférájával látogatók tízezreit vonzza. Falai, jellegzetes épületrészei között sétálva térben és időben hosszú utat lehet megtenni Felvidéktől Erdélyig, a romántól a barokk korig. A falak pedig Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági gyűjteményét és múzeumát rejtik, amely ebben az évben ünnepli alapításának 125. évfordulóját.

Év végére elkészülnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának tervei Meg kell őrizni a Károlyi-palota és az Esterházy-palota műemléki értékeit és meg kell jeleníteni azt a szellemiséget, amelyet a katolikus oktatás képvisel – ezeket a feltételeket is teljesítenie kell annak a 12 építészirodának, amely lehetőséget kapott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új, józsefvárosi campusának megtervezésére. A feladatot szeptemberig kell elvégezni, eredményhirdetés novemberben lesz.

Már többen is terveztek siklót a Gellért-hegyre, de sem a fogaskerekű, sem a gőzsikló nem valósult meg Vajon mi lehet a magyarázata, hogy a XIX. század második felétől a jóváhagyott, engedélyezett tervek ellenére eddig soha nem kezdődött el a Gellért-hegyi sikló építése? Fuchs Guidó már 1884-ben, majd az 1890-es években Balázs Mór, Miller Vince Ede és Novák Ferenc is letette az asztalra saját elképzeléseit. A megvalósítás közelébe azonban egyikük sem jutott el.

Ma is áll a Rákóczi úti lakóház, amelynek 85 évvel ezelőtt leomlott a sarka Hatalmas tragédiát okozhatott volna Budapesten 1936-ban egy összedőlő ház. A lakók hiába jelezték a tulajdonosok felé, hogy repednek a falak, nem érzik biztonságban magukat, érdemi intézkedés nem történt. A Rákóczi út 73-as számú ház sarka 1936. július 23-án, délután 3 óra előtt pár perccel összeomlott.

Hamarosan megnyílik a szabadstrand a Római-parton Július 30-tól újra fürödhetünk a Dunában Budapesten. A Római-parton, a Kossuth Lajos üdülőpart 15–17. szám melletti Duna-parti területen ugyanis szabadstrand nyílik, ahol egészen augusztus végéig bárki megmártózhat majd a Dunában.

Könnyebb lesz a Lánchíd a felújítás után – már gyártják az új pályalemezeket A régi vasbeton helyett acél pályalemezek kerülnek ​a felújítás során a Lánchídra. A 94 új acéltábla jobban illeszkedik a híd szerkezetéhez és jelentősen csökkenti majd az átkelő összsúlyát is.

Megújul a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Korszerűsítik a Városmajori Klinika épületeit: többek között a tetőt, a külső hőszigetelést és a főbejárati kaput is felújítják, bővül a napelempark is. Az egykori János Szanatóriumban az idők során több híres beteget kezeltek, mások mellett Babits Mihályt és Ady Endrét is.