Egy világhírű magyar márka – Száznegyven éves a Törley Pezsgőgyár

A cikk angol nyelvű változata: A world-famous Hungarian brand - The Törley Champagne Factory is 140 years old

Írta: Bodó Péter

2022. április 22. 9:00

A Törley pezsgő a mai napig az egyik leghíresebb magyar termék, az ünneplések szinte kötelező eleme hazánkban, és számos külföldi országban is jelen van a márka. Mint annyi minden, e gyár gyökerei is a XIX. század második felére, a dualizmus időszakára nyúlnak vissza: Törley József 1882-ben, tehát éppen száznegyven évvel ezelőtt alapította meg a budafoki üzemét. Nemcsak az ott készített ital képvisel azonban igen magas színvonalat, hanem a család budapesti épületei is.

Törley József 1858-ban született Szabadkán. Apja fiatal korában még a Schmierl családnevet viselte, melyet csak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc után – amelyben honvéd századosként vett részt – magyarosította Törleyre. Fiát a grazi kereskedelmi akadémiára íratta be, ahol az ifjú, tehetséges József megismerkedett Theophile Roederer francia pezsgőgyárossal. Reimsben tanulta ki a pezsgőgyártás mesterségét, ahol saját gyárat is létrehozott. 1880-ban a pezsgőhöz szükséges alapbor után kutatott, melyet az etyeki szőlőkben talált meg, ugyanakkor felfedezte a budafoki (vagyis akkor nevén promontori) pincék kiváló adottságait is.

Törley József az 1800-as évek végén Kozmata Ferenc fényképén (Forrás: wikipedia.org)

Hamarosan Gyula bátyjának anyagi támogatásával telket vásárolt a Duna menti településen, és megbízta Ray Rezső Lajost a gyár terveinek elkészítésével. Maga az építész is francia származású volt, egészen pontosan Svájc francia nyelvterületén, Bruben született 1845-ben. A zürichi Polytechnikumban szerzett építészi oklevelet 1865-ben, legmeghatározóbb tanára Gottfried Semper, a XIX. század második felének legnagyobb tekintélyű építésze volt. Később Párizsban képezte tovább magát, majd 1870-ben Konstantinápoly felé utazva érkezett Pestre, és a város annyira megtetszett neki, hogy nem is ment tovább, itt telepedett le.

A Hold utcai református templom (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Korai munkái közül az 1878-ra elkészült Hold utcai református templomot, valamint az 1872-ben átadott Múzeum körút 15. szám alatti bérházat érdemes kiemelni – előbbi úgynevezett félköríves romantikus stílusban, utóbbi pedig francia neoreneszánsz stílusban épült. Tervezett házakat az ekkoriban kiépülő Sugárútra – vagyis a mai Andrássy útra –, a 105. szám alatti neoreneszánsz bérházat például saját családja számára emeltette 1880-ban. Ebben az időben ismerkedett meg Törley Józseffel, aki oly nagyra értékelte Ray addigi munkásságát is, hogy házi építészének kérte fel.

A Törley-pezsgőpincészet gyárépületei a XX. század elején (Forrás: torley.hu)

Ray Rezső tervei szerint 1882-re épült fel a pezsgőgyár első épülete, mely az ipari funkciónak megfelelően különösebb dísz nélküli, piros téglahomlokzatot kapott, melyben sárgára égetett téglák burkolják a szegmensíves záródású, bemélyített faltükröket. A főpárkány fölötti, úgynevezett attikán szerepelt a Törley Pezsgőborgyár felirat, az épületet felülről pedig egyszerű lapostető zárja. A felszíni építménynél sokkal fontosabb volt azonban a pincerendszer. A jó pezsgő készítésének egyik alapfeltétele az egyenletes hőmérséklet, amit a budafoki mészkőbe vájt, mintegy húszezer négyzetméter alapterületű pincék remekül biztosítottak is. Ezek dongaboltozatát is tégla burkolja.

A kiterjedt pincerendszerben remek körülmények uralkodnak a pezsgő készítéséhez (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Törley eleinte a Franciaországban megtanult eljárást alkalmazta a gyártásban, és az üzemet is francia szakemberek szerelték fel, melynek első vezetője Louis Francois volt. A magyar kreativitás arra sarkallta, hogy a technikát folyamatosan fejlessze, Törley vezette be hazánkban a fagyasztással történő seprőeltávolítást. Ezzel párhuzamosan gépesítette a gyártósorokat is, a szállítást teherautók sokaságával végezte, valamint nagy hangsúlyt fektetett a reklámozásra is. A minőséget pedig azzal garantálta, hogy a gépek ellenére is jelentős részben támaszkodott a munkások kézi erejére, így valójában egy pezsgőmanufaktúra jött létre Budafokon. A gyár központját az Anna utcában hozta létre, amely még manapság is ott található.

A Törley-pezsgőmanufaktúra épületei napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A remek természeti adottságok, az új technológia, valamint a szorgalmas munka meghozta a gyümölcsét, és a gyár felvirágzott, a Törley pezsgő lett a legvagyonosabb rétegek kedvenc itala. 1885-ben az Országos Kiállításon aranyéremmel díjazták, nyolc évvel később pedig az Országos Iparegyesülettől is a legfényesebb érmet kapta. Az 1896-os Ezredéves Kiállításon már mint a császári és királyi udvar szállítója jelent meg, és ebben az évben az uralkodó nemesi címet is adományozott a cégalapítónak, a csantavári előnévvel együtt. Ekkoriban már évi háromszázezer palack pezsgőt állított elő az üzem, a XX. század elejére pedig a milliót is átlépte. Exportálták a világ minden tájára, és a gyárnak lerakatai is voltak Hamburgban, Berlinben és Koppenhágában.

A sikeres vállalkozást reprezentatív építkezések is kísérték: a gyártól nyugatra, a lejtős domboldalba kastélyt építtetett Törley József, melynek első terveit ezúttal is Ray Rezső Lajos készítette el 1890-ben. Az építkezés csak 1896-ban kezdődött meg, és mivel a tervező 1899-ben elhunyt, már a szintén építésszé vált fia, ifj. Ray Rezső Vilmos fejezte be 1904-ben. A kastély észak-déli irányban hosszan elnyúlik, ugyanis két periódusban épült fel, bár ez a külsőn nem látható.

A Törley-kastély napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület romantikusan aszimmetrikus elrendezésű, franciaországi gótikus, illetve reneszánsz várak hatását mutatja – a választás érthető, hiszen mind a megbízó, mind az építész szoros kapcsolatban állt a francia kultúrával. Bástyaszerű tömegek, magas tetők, karcsú saroktornyok, pártázatos mellvédek jelzik a stílust. A főbejárat fölé helyezték el a Törley-címert, melynek két oldalára egy-egy római kori követ falaztak be, rajtuk figurális ábrázolással. Az épületet gazdagon díszítették bádogos- és vasművesmunkák is: kovácsoltvas lámpák és kandeláberek, zászlótartók és korlátok.

A Törley-kastélytól délre építette fel a görög származású Sacelláry György is a kastélyát Irén lánya részére, akit Törley József 1885-ben feleségül vett. Ezt is az 1890-es évek második felében emelték, és bár méretében jóval kisebb, külső megjelenése hasonló lett. A kastély belsejét viszont szecessziós stílusban alakították ki, az aula ólomüveg ablakait például a kor leghíresebb üvegművésze, Róth Miksa készítette. A romantikus épületet hatalmas, kéthektáros angolparkkal vették körbe, melyet Sacelláry Irén gesztenyefákkal ültetett be.

A Sacelláry-kastély stílusában közel áll a Törleyhez (Forrás: sacellary.hu)

A Törley család a kastélyok elkészültéig Pesten, a Nemzeti Múzeum mögötti Palotanegyedben lakott. A Sándor (ma Bródy Sándor) utca 16. szám alatti palotájukat is Ray Rezső Lajos tervezte, és 1893–95 között épült fel. A zártsorú beépítésben álló, kétemeletes lakóház neobarokk stílusú, a gazdagon díszített első emeleti ablakok, valamint a magas manzárdtető is a megbízók tekintélyéről, anyagi jólétéről tanúskodnak. A homlokzat földszintje vonalazással tagolt, a kapu és az ablakok boltívei fölött maszkokkal díszített zárókövek és gyümölcsfüzérek láthatók. E motívumok az első emeleti ablakok felfelé szélesedő szárkövein is megtalálhatók – az egészen plasztikus maszkok itt az erősen kiülő szemöldökpárkányok konzoljait adják. Bár az épület meglehetősen keskenynek hat – utcai homlokzata mindössze háromtengelyes – hátrafelé hosszan elnyúlik, és a telekre csak egy szűk udvart iktattak be.

A Törley-palota a Nemzeti Múzeum mögötti Palotanegyedben (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Törley megbízásából szintén Ray Rezső Lajos tervezte az Eszterházy (ma Puskin) utca 22. számú bérházat, mely szintén hátra nyúlik a telken, és így határos a palota hátsó traktusával. Ez az épület is háromtengelyes, de míg a palota közepét széles zárt erkély foglalja el, és az ablakok távolabb ülnek egymástól, addig a bérház nyílásai sokkal szorosabban helyezkednek el, és így a homlokzat is rendkívül keskeny. Kompenzálásként magasabb: háromemeletes, és a telket is teljesen kitölti, nincs belső udvara. A földszint és az első emelet vonalazott tagolása, valamint füzérdíszei jelzik, hogy azonos tervező művéről van szó, a felső két szint viszont eltérő, téglaborítású. Később is épült, 1897-ben adták át. Földszintjén üzletet alakítottak ki, mögötte pedig irodák és kézirattár kapott helyet.

A Törley-család bérháza a Puskin utcában (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A gyár megjelent az Ezredéves Kiállításon is, kicsi, favázas pavilonjukat szintén Ray Rezső tervezte, és Horváth József építőmester kivitelezésében valósult meg. Természetesen nemcsak kiállítási célt szolgált, hanem fogyasztani is lehetett ott. A legtöbb vendéglővel és kávéházzal együtt ez is a korzó terén, a Városligeti fasor tengelyében állt, de a rendezvény után lebontották. Ray Rezső Lajos 1899-ben elhunyt, de fia, Ray Rezső Vilmos továbbra is házi építészként szolgálta Törleyt.

A Törley-mauzóleum igazi szecessziós remekmű (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ő fejezte be a kastélyt, illetve a cégalapító 1907-es halála után – vakbélgyulladásban, hirtelen hunyt el – ő tervezte a családi mauzóleumot is a kastély közvetlen közelébe, mely végül csak 1911-re készült el. A tehetséges, ifjú építész legnagyszerűbb alkotása ez, igazi szecessziós remekmű, mely két részből áll: egy kupolás sírkápolnából és a hozzá kapcsolódó magas toronyból. Előbbi önmagában is kétszintes, ugyanis a kripta a föld alatt található, fölötte nyílik a centrális elrendezésű kápolna. Képzőművészeti alkotások díszítik a bejáratát és a belső terét is: Damkó József domborművei és Róth Miksa festett üvegboltozata és üvegablakai.

A bejáratot két oldalról domborművek övezik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az üzem a gyáralapító örököseinek keze alatt is tovább virágzott, a trianoni békediktátum viszont hatalmas törést okozott a fejlődésében, forgalma jelentősen csökkent. Az 1930-as évekre állt csak talpra, de a II. világháború ismét közbeszólt, azután pedig ez a gyár sem kerülhette el az államosítást. A rendszerváltozás után ismét magánkézbe került, és noha különböző cégcsoportok érdekeltségébe tartozott, termékei továbbra is rendkívül magas minőséget képviselnek.

Nyitóképen: A Törley-kastély 1917-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 175057)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó