Térképre vitt történelem – Miről mesélnek a budapesti utcanevek?

A cikk angol nyelvű változata: History on the map - What do Budapest's street names tell us?

Írta: Bukovszki Péter

2022. február 25. 12:00

A budapesti utcaneveket böngészve felmerülhet bennünk a kérdés: kikről is kapták a nevüket az utcák és terek, amelyeken naponta áthaladunk? Egy nemrégiben készült interaktív, bárki számára böngészhető térkép segít eligazodni a nevek útvesztőjében: például világosan kiderül belőle, hogy valós személyek éppúgy lehetnek névadók, mint kitalált szereplők, és egyes korszakok – például a XIX. század – pedig jóval több nevet adtak a városnak, mint mások. Kipróbáltuk az interaktív térképet, és izgalmas összefüggésekre bukkantunk.

Az egyes politikai rendszerek és történelmi korszakok a budapesti közterületek elnevezésében is szeretik képviseltetni magukat, ez a tény pedig az elmúlt másfél évszázad számos rendszerváltásával együtt igen színes kavalkádot hozott létre a fővárosi utcák és terek elnevezéseiben. Ha ránézünk Budapest jelenlegi térképére, észrevehetjük, hogy rengetegféle név szerepel rajta, ám ezek nemcsak önmagukban fontosak, annak is üzenetértéke van, milyen nevekből mennyi van. Melyik történelmi korszakban élő személyről kapta a nevét a legtöbb utca és tér? Valós-e vagy kitalált emberekről van szó? Ezekre a kérdésekre segít választ adni az a nemrégiben elkészült interaktív térkép, amelyet Budapest Főváros Levéltára és az ÁTLÓ csapata közösen készített (ők vitték térképre korábban a Trianonra utaló budapesti utcaneveket is). 

A férfiak és a nők aránya az utcák és terek névadói között 90–10 (Fotó: adatvizualizacio.bparchiv.hu)

Az interaktív térkép tulajdonképpen nem más, mint egy látványos, könnyen böngészhető statisztikai adatbázis, amelynek segítségével olyan összefüggésekre is rádöbbenhetünk, amelyek egyébként rejtve maradnának előlünk. Kiderül például, hogy Budapesten 2247 közterület visel személynevet (a virág, évszak és egyéb neveket ebből a térképből kihagyták), amelynek 90 százaléka (2023 darab) férfiről, 10 százaléka nőről kapta a nevét. Ennél meglepőbb viszont, hogy a fővárosi utcanevek 9 százaléka nem valós személyre utal, például a XIX. kerületi Dobó Katica utca vagy a II. kerületi Szép Juhászné út, de a fiktív elnevezések többsége egyszerű személynév, mint az Imre vagy a Viola. 

A fővárosi utcanevek 91 százaléka valós személyről kapta a nevét, mint például a XI. kerületi Karinthy Frigyes út is (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A térkép hiányossága azonban, hogy nem derül ki belőle, ki is volt valójában a névadó személy, mivel a név mellett csak a kerületet tartalmazza és azt, hogy valós volt-e, vagy nem valós. Pedig ha lenne ilyen információ, megtudhatnánk, hogy bár Dobó Katicát sokan az egri várvédő Dobó István lányának gondolják, a kapitánynak soha nem volt ilyen nevű gyermeke, ez a legenda Tóth Kálmán 1862-es vígjátékából ered.

A művészet szerepe azonban a valós személyek között is jelentős: rengeteg (394) közterület íróról vagy költőről kapta a nevét, de egyéb művészről is 219 utca vagy tér van elnevezve. A prímet azonban az országvezetők és a katonák viszik: összesen 843 közterület viseli államférfi (politikus), hadvezér, katona vagy uralkodó nevét. 

Rengeteg közterület viseli író vagy költő nevét (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A térképből kiderül, hogy XIX. század szerepe nemcsak a budapesti építészetben döntő, hanem a névadók terén is: a történelmi korszakok közül messze a legtöbben (691 ember) ebben a században éltek vagy haltak meg, a második legtöbben (482) pedig az 1901 és 1945 közötti korszak emblematikus alakjai vannak. 1945 utáni személyről mindössze 237 közterületet neveztek el, köztük azonban olyan jelentős helyszínek is vannak, mint például a Kodály körönd vagy a II. János Pál pápa tér. Érdekesség továbbá, hogy a 34 ókori nevet viselő közterület jelentős részének névadója egyetlen személy: Attila (Etele), a hunok egykori uralkodója, de mások mellett felbukkan még Szent György is, akiről többek között a budai Vár egyik legfontosabb, történelmileg is jelentős, szimbolikus terét nevezték el. 


A XIX. századhoz kötődő személyek egyértelmű többségben vannak a névadók között (Fotó: adatvizualizacio.bparchiv.hu)

Hiányosság ugyanakkor, hogy a térképből a legutóbbi évtizedeken kívül nem derül ki, melyik közterületet mikor nevezték el, vagyis csak a rendszerváltástól tudjuk nyomon követni a változásokat. A legnagyobb átnevezési hullám (198 új névvel) az Antall–Boross-kormány időszakához köthető. Ez nem meglepő, tekintve, hogy az államszocializmusból örökölt nevek többségét ekkor változtatták meg (vagy vissza) a Margit körúttól (Mártírok útja) a Stefánia útig (Népstadion út). A második legnagyobb átnevezési hullám (64 név) a II. Orbán-kormány időszakához fűződik, ekkor keresztelték el Széll Kálmánra a korábbi Moszkva teret, Széchenyi István térre a régi Roosevelt teret, de ekkor kapták új neveiket a Pesti és Budai alsó rakpartok is, bár utóbbiakat továbbra is a régi nevükön hívja mindenki. 

Számtalan közterület viseli egykori politikusok, államférfiak nevét, mint a belvárosi Széchenyi István tér, az egykori Roosevelt tér (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Budapesten tehát nemcsak a házak és lakóik, hanem az utcanevek is őrzik a város történelmét. Sőt, az egész országét: a nemzet fővárosaként ugyanis Budapesten az átnevezéseknek is üzenete van, a Fővárosi Levéltár most elkészült interaktív térképe pedig segít nekünk abban, hogy megfejthessük ezt. 

Nyitókép: Az árvízszabályozások terén maradandót alkotó Bertalan Lajos vízépítő mérnökről elnevezett utca Lágymányoson (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó