PestBuda

Ferde pályás liftekkel nyílnak meg májusban az M3-as metró belvárosi állomásai Megnyílik májusban az M3-as metróvonal három állomása, a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Semmelweis Klinikák. Hazánkban először ezen a metróvonalon alakítanak ki ferde pályás felvonókat, amelyek összesen hat állomáson biztosítják majd az utasoknak a könnyebb közlekedést, másik három állomás a Ferenciek tere, az Arany János utca és a Nyugati pályaudvar megálló lesz.

Alig néhány évig lakhatott az Andrássy út egyik legszebb palotájában az építtető Bobula János „A sugárút egyik legszebb épülete” – így fogalmazott a korabeli sajtó, amikor 1882–1883-ban megépült az Andrássy út 62., vagyis az egykori Bobula-palota. Talán nem is ok nélkül nevezték így. A gondosan megtervezett épület, a kor híres művészeinek névsora, az egyedi berendezés mind arra utal, hogy jogos volt a dicséret. Sőt, az épület hűen tükrözte tulajdonosa anyagi helyzetét, társadalmi státuszát és az építészeti nézeteit is. Noha a házat ma mindenki inkább csak úgy ismeri, hogy „a Terror Háza melletti épület”, a Bobula-palota jóval többet érdemel ennél.

Aláírták a szerződést, újabb lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz a Duna alatti vasúti alagút Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút kiemelt jelentőségű lesz, hiszen ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő vasúti közlekedésben. Ugyanakkor a fejlesztés jelentős hatással lesz a környezetre, ezért kell elkészíteni a környezetvédelmi hatásvizsgálati tanulmányt, amelynek szerződését a napokban írták alá. A vizsgálat a talaj, a barlangok és források felmérése mellett arra is kiterjed, növekszik-e majd a lakosság por- és zajterhelése, vagy sem.

Megújulhat a Markusovszky tér Ferencvárosban Pihenőpadokkal, új játszótérrel, kutyafuttatóval újulhat meg a IX. kerületi Markusovszky tér, amely alá 120 férőhelyes mélygarázs épülhet, de ötven fát is elültetnek a területen, ahol a zöld felületet is növelik. A 9000 négyzetméteres tér fejlesztéséről átfogó koncepcióterv készült, mutatjuk a látványterveket.

Épülhet a Gellért-hegyi sikló gyalogos-aluljárója és lépcsője Megkapta a leendő Gellért-hegyi sikló állomásához vezető alagút és a Hegyalja útra felvezető lépcső építésére szóló engedélyt a fejlesztésért felelős cég. Ezzel újabb lépéssel került közelebb a megvalósuláshoz a Citadellához felvezető sikló építése, amely várhatóan 2023 végén fejeződik majd be.

A hattyúdal – Lechner Ödön utolsó épülete Az elmúlt napokban gyakran jelent meg a médiában a Kőbányai Szent László Gimnázium. Bár csak az események háttereként volt látható, a nézőknek feltűnhetett az épület különleges homlokzata, annak egyedi díszítőelemei – magyarázatul az szolgál, hogy Lechner Ödönnek, a magyar építészeti formanyelvet megalkotó zseninek az utolsó alkotásáról van szó, amely 1914-ben, a mester halálának évében készült el.

A volt Beloiannisz-gyár és több más modern épület is helyi védelem alá kerülhet Újbudán A XI. kerület több modern épületét is helyi védelem alá venné a főváros a vonatkozó rendelet módosításával. Ilyen a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár 1962–1963-ra datált tömbje, az 1963-ban átadott hajdani Vertesz-irodaház vagy az Eszék utca, Fehérvári út sarkán álló, 1960-ban elkészült lakóház.

Aki felvirágoztatta a Tungsramot – Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Szobrot állítottak a 150 éve született Aschner Lipótnak Újpesten. A magyar izzógyártás és -fejlesztés atyjának, a Tungsram márkanév felvirágoztatójának, az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnökének és mecénásának, a lelkes lokálpatriótának és hazafinak bronzszobrát, Tóth Dávid szobrászművész alkotását az újpesti Aschner Lipót téren helyezték el.

Márciusban nyit újra a felújított Operaház Öt évadnyi szünet után, immár teljesen megújulva március 12-én újra megnyitja kapuit a Magyar Állami Operaház az Andrássy úton. A nagyszabású helyreállítás és korszerűsítés során restaurálták az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota homlokzatát, korszerűsítették a színpadtechnikát, javították az akusztikát, átalakították a zenekari árkot, továbbá az Operaház közműhálózatát is cserélték. A ház ünnepi hangversennyel nyit, Plácido Domingo, Medveczky Ádám, Kesselyák Gergely és Kocsár Balázs főigazgató vezényletével.

Zsúfolt otthonok, magas halandóság: nem volt könnyű életük a pestieknek 150 évvel ezelőtt Ma elképzelni sem tudjuk, milyen nyomorban éltek bizonyos városrészekben a pesti emberek a városegyesítés előtt. Az sem volt ritka a 150 évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint, hogy több család lakott egyetlen szobában. Hamarabb meghaltak, akik olyan szobában éltek, ahol 6-10 ember zsúfolódott össze, az átlagos élettartam pedig még a legjobb helyzetű Belvárosban sem érte el a 26 évet. Cikkünkből kiderül, hogy főleg Ferencvárosban és Józsefvárosban volt nagy a nyomor, de a főváros többi kerületében sem javult a helyzet még hosszú ideig.

A jövőben a Várkert Bazárban is láthatjuk majd a Nemzeti Múzeum kiállításait A Nemzeti Múzeum évente legalább két kiállítást rendez ezentúl a Várkert Bazárban a Várkapitánysággal kötött együttműködés keretében, elsőként a Világkiállító magyarok 170: Magyarország a világkiállításokon 1851–2021 című tárlatot mutatja be a Déli palotákban idén ősszel. A Magyar Menyasszony című kiállítást pedig két helyszínen, a Múzeum épületében és a Várkert Bazárban párhuzamosan rendezik majd meg.

Világraszóló magyarok találmányait mutatja be a Millenáris új kiállítása A magyar tudomány, ipar, technika mintegy 600 kiemelkedő személyiségét és találmányait mutatja be 6000 négyzetméteren, 1,5 kilométeres útvonalon az Álmok Álmodói 20 - Világraszóló magyarok, magyar találmányok című tudománytörténeti kiállítás mától a Millenárison. Megelevenedik a magyar közlekedéstörténet, az orvoslás és élettudományok, az infokommunikáció, de az ipari és energiaszektor jelentős magyar fejlesztéseit is megismerhetik a látogatók. A tárlat célja, hogy bemutassa, a magyarok nemcsak a múltban voltak sikeresek, hanem ma is bírnak ezekkel a tulajdonságokkal.

Egykor nehezen szokták meg őket, mára Budapest látványosságaivá váltak a 125 éve átadott vásárcsarnokok Budapest világvárossá fejlődésének a korszerű élelmiszer-ellátás az egyik fontos tényezője volt. A városvezetés elengedhetetlennek találta a fedett, egészségügyileg is megfelelő elárusítóhelyeket, a folyamatosan ellenőrzött árukészletet, a megszabott árakat és a rögzített nyitvatartási időt, de ezeknek a feltételeknek az addig működő, szabadtéren rendezett piacok csak kevéssé vagy egyáltalán nem tudtak eleget tenni. Mindezek szabályozására tervezték a vásárcsarnokokat: a Fővám téri Központi Vásárcsarnok, a Rákóczi téri, a Klauzál téri, a Hunyadi téri és a Hold utcai éppen 125 éve, 1897. február 15-én nyitott meg.

A Feneketlen-tó parkja viselheti Törőcsik Mari nevét Bár több újbudai helyszín is szóba került, a most lezárult szavazáson a voksolók több mint 50 százaléka azt választotta, hogy a Feneketlen-tó körüli park viselje a jövőben Törőcsik Mari nevét. A 2021-ben elhunyt színésznő hosszú évekig élt a XI. kerületben, 2016-ban pedig díszpolgári címet kapott. Ahhoz azonban, hogy a Feneketlen-tó körüli park felvegye Törőcsik Mari nevét, még szükség van a kerületi képviselő-testület döntésére, illetve a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyására is.

Átadták a Haggenmacher-villa kulcsait, megmenekült az épület A Magyar Állam élt elővásárlási jogával, és megvásárolta a Fővárosi Önkormányzat által privatizálni kívánt XII. kerületi Haggenmacher-villát, amelynek helyén egykor az Istenszeme fogadó működött. A kulcsokat a napokban adták át. Az értékes műemlék tehát köztulajdonban marad, a tervek szerint a felújítást követően közösségi célokra használják majd.

Grófi családokról mesélnek a Reviczky utca címeres palotái Kevés olyan épületet lehet látni Budapesten, ahol egy-egy főnemesi címer a maga teljességében tárul fel előttünk, úgy és abban a formában, ahogy egykor a rangemelési oklevélen szerepelt. Ezért is kuriózum és érdekesség, hogy a józsefvárosi Reviczky utca vonalán két ilyennel is találkozhatunk. Az egyik a Károlyi, a másik a Wenckheim családé. Mind a kettőt megmutatjuk!

Pestbuda Magazin 2022. február 13. Beszámolunk arról, hogy helyreállítják a budai Várban a Hunyadi-udvar egykori rámpáját. Felidézzük a százötven éve létrejött első műemlékvédelmi szervezetet. Bemutatjuk a máig megosztó, húsz éve átadott Lehel Csarnok épületét. Azt is megtudhatják, hogy újraalkotják a felújítás alatt álló Lánchíd díszes kandelábereit, valamint azt, hogy miért volt népszerű jármű a magyar Ikarus trolibusz. Tartsanak velünk!

A Lánchíd kandeláberei: átadásakor olajlámpák adták a fényt, most LED-világítást szerelnek fel A Lánchíd világítására szerződést kötöttünk a Holddal: így kifogásolta egy pesti élclap a XIX. század közepén, hogy rosszak a látási viszonyok az első fővárosi hídon. A jelenleg felújítás alatt álló Lánchíd kandelábereit az 1914-es állapotuknak megfelelően állítják helyre, de energiatakarékos LED-lámpákkal szerelik fel őket. A híd 1849-es átadása óta a világítás több alkalommal változott, ezeket mutatjuk be.

Így segítik a madarakat a Fiumei úti sírkertben A Fiumei úti sírkertben madárodútelepet alakított ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Nemzeti Örökség Intézetével (NÖRI) közösen. A 25 darab odú és az etető nagy segítséget nyújt a közel 100 itt élő és 40 itt költő madárfajnak, köztük a fenyőrigóknak, amely fajnak példányai csapatokban telelnek át a sírkert fáin.

Magyarország legnagyobb fedett sportlétesítménye volt, de leégett – Negyven éve adták át a Budapest Sportcsarnokot Negyven éve adták át a közönség számára Magyarország akkori legnagyobb fedett sportcsarnokát, a 12 ezer férőhelyes Budapest Sportcsarnokot. A hatalmas épületben számos sportág világversenyeit rendezték meg, de fellépett itt sok magyar és világhírű külföldi zenekar és előadó is, így az Iron Maiden, a Metallica, a Deep Purple, Elton John vagy Tina Turner. Az épület 1999-ben teljesen leégett, elbontották, s helyén ma a Papp László Sportaréna áll.

Felújítják az ifjúsági tábort Csepelen A csepeliek kérésére egy családias szabadidőparkot alakítanának ki a XXI. kerületi Hollandi úti ifjúsági tábor, vagyis a régi úttörőtábor helyén. Az önkormányzat a csepeliekkel közösen, a kerületben élők igényeire szabva akarja megtervezni a helyszínt, ezért egy kérdőívet tett közzé és lakossági fórumot is tartott. A koncepciótervet a beérkezett válaszok és ötletek alapján készítik el. A szabadidőpark a Kis-Duna-parti fejlesztések részeként jönne létre.

Egy elfeledett rámpa – A Budavári Palota újabb részletét építik vissza A Budavári Palota nemcsak egy kívül-belül gyönyörű építészeti alkotás volt a XX. század közepéig, hanem káprázatos rendezvények helyszíne is, ahová hintókon, majd később elegáns autókkal érkeztek a vendégek. A főbejárat 1905 után a Szent György tér felől nyílt, egy újonnan épített szárnyépületben, melynek a túloldalához egy rámpa is csatlakozott. Ez a szintkülönbséget áthidaló építmény is része lesz a palota jövőbeli rekonstrukciós munkáinak.

Tovább növekszik a zöldbuszvárók száma a Belvárosban Tovább bővül a növényekkel beültetett, illetve befuttatott buszvárók száma a Belvárosban, miután az V. kerületi önkormányzat folytatja zöldítési programját. A Hild téren, a Szervita téren, a Podmaniczky téren és a Jászai Mari téren készülő zöldvárakozóhelyekkel együtt immár nyolc zöldbuszváró lesz a Belvárosban.

Több ezer tonna hulladéktól tisztították meg a Tétényi-fennsíkot Több mint 4100 tonna építési hulladéktól tisztították meg a XXII. kerületi Tétényi-fennsíkot a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) kertészeti és hulladékgazdálkodási szakemberei. Ezzel a védett természeti területet, amely Budapest legnagyobb kiterjedésű száraz rétjeit fogja össe, visszaadták az őshonos növényvilágnak.

Százötven éve jött létre az első műemlékvédelmi szervezet – Felmérték az épített örökséget Európa nagy részéhez hasonlóan hazánkban is a XIX. század elejétől kezdett egyre nagyobb tömegeket megmozgatni a műemlékek ügye, de az első, kifejezetten e célt szolgáló intézmény csak 1872-ben, tehát 150 évvel ezelőtt jött létre. A közös múlt iránti érdeklődésből természetszerűleg fakadt az épített környezet iránti felelősségvállalás is, hiszen azokban őseink munkáját tisztelhetjük.

Megszépül a kelenföldi Duna-part, biciklis- és gyalogossétányt is terveznek A Kopaszi-gát vonalától délre, a kelenföldi Duna-parton a jelenleg elhanyagolt és sok helyen gazos terület helyett egy 3,6 kilométer hosszú gyalogos- és biciklissétány jön létre a tervek szerint. A XI. kerületben tehát egy igazi zöldfolyosó épül futópályával, tűzrakó hellyel és minőségi, zöld pihenőterekkel, ahol a környéken élő újbudaiak munka után sportolhatnak, piknikezhetnek és kikapcsolódhatnak.

Folytatódik a Blaha Lujza tér felújítása A fatelepítés előkészítésével folytatódik a VIII. kerületi Blaha Lujza tér felújítása. A gyökércellák a napokban megérkeztek, a fákat a téli időjárásnak megfelelően ültetik majd el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársai. A fásítást a burkolatépítés és a térbútorok kihelyezése követi majd a téren.

Megújulva várja az utasokat a Budavári Sikló Megújult a Duna-partot a Budavári Palotával 1870 óta összekötő Budavári Sikló. A világörökség részeként jegyzett vasút Margit és Gellért nevű kocsija új faborítást kapott, az ablakokat, ajtókat kicserélték rajtuk. A nagyjavítás során felújították a biztonsági berendezéseket, és helyreállították a sínpályákat is. A sikló mindennap reggel 8 és este 22 óra között várja az utasokat.

Épülhet a sportközpont a Józsefvárosi pályaudvar elhagyatott területén Az 1867-ben épült, ma elhagyatottan álló Józsefvárosi pályaudvar helyén épül fel a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új utánpótlás-nevelési központja. Hat nagyméretű labdarúgópályát, egy kisebb palánkos műfüves pályát, valamint kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki a rozsdaterületen 2022 novemberére.