A Bem rakpart ikonikus csomópontját 1905-ben nevezték el Magyarország első alkotmányos miniszterelnökéről. Buda 1686-os, a törököket kiűző ostroma idején az itt álló épületek döntő része megsemmisült. Az ezt követő újjáépítés idején kezdett formálódni a ma ismert tér. A XVII. század végétől Felsővásártér (Oberer Markt) néven ismerték: az ekkor még szabályozatlan Dunának itt volt egy tégla alakú öblösödése, ahol a kereskedőhajók kiválóan ki tudtak kötni. Ez tálcán kínálta a rendszeres vásárok lehetőségét. A tér fellendülését az is jelzi, hogy ide létesült a Buda és Bécs között közlekedő gyorskocsik állomása is (emlékét a közeli Gyorskocsi utca neve őrzi).

Nyüzsgő vásár a Batthyány téren – akkori nevén Bomba téren – a XIX. század második felében. Ekkor még állt rajta egy népkonyha (középen) és egy oszlopos-tornácos katonai őrház (jobbra) (Forrás: Budapest, 1984. évi 8. száma)

1724-ben egy pestisjárvány után Mária-oszlopot emeltek a tér a közepén, de ezt a XIX. század közepén (szoboralakjai nélkül) áthelyezték a mai Mária térre. Az áthelyezés oka egy katonai őrház építése volt, amelybe később a katonaság ágyúit és azok lövedékeit tárolták el. A terület erről kapta később a Bomba tér (Bombenplatz) nevet. Több alkalommal meg kellett küzdenie az árvízzel: bár 1872-ben éppen árvízvédelmi okokból feltöltötték a tér szintjét, ez nem bizonyult elégségesnek a későbbi özönvizekkel szemben.

Klösz György 1876-os felvétele a tér szintemelése utáni első komolyabb árvízről a Bomba téren. Nem sokkal ezután bontották el a népkonyhát (jobbra) és annak takarásában a katonai őrházat (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A törököt kiűző ostromban megsérült, de össze nem omlott épületegyüttesek egyikét (melynek része volt egy mecset is) először a ferences szerzetesek kapták: munkájuk révén alakult ki a tér északi oldalát határoló kolostorépület, és a hozzá tartozó Szent Ferenc sebei templom.

Korabeli festmény másolata a térről: 1785-ben Erzsébet-apácák zárt hajókon érkeznek Bécsből Budára, hogy birtokba vegyék a megüresedett kolostorépületet [jobbra]. Jól kivehető a Szent Anna-templom és plébánia (balra), a később eltávolított Mária-oszlop (középtájon) és a kolostorépület (jobbra]) is (Forrás: Wikimedia Commons)

A kolostorban működött bölcseleti és hittudományi iskola, gazdag könyvtárral. Itt tanult és tanított a magyar jakobinusok vezetője, Martinovics Ignác is. Miután 1785-ben II. József császár a betegápoló Szent Erzsébet nővéreknek adományozta a kolostort, annak egy része kórházzá alakult.

Ismeretlen művész alkotása a Szent Anna-plébániában: 1785-ben a magyar királlyá meg nem koronázott II. József császár átadja a budai Erzsébet-rendház alapítólevelét Maria Clara Anger nővérnek, a kolostor első elöljárójának (Forrás: Wikimedia Commons)

Az apácák névadójuk szellemében, önfeláldozó hozzáállással látták el betegeiket. Az 1873-as év adatai szerint 459 beteget ápoltak itt, ebből 63-an hunytak el, ami az akkori orvoslási lehetőségekhez mérten jobb aránynak számított. A nővérek létszáma az alapítástól az első világháborúig 25 és 40 fő között ingadozott, később meghaladta a 60-at is.

Klösz György 1890 után készült fényképe a Szent Erzsébet-rend kolostoráról és templomáról. Ekkor már nem állt a téren katonai őrház (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

A kórházat a két világháború között Fábián Gáspár tervei alapján bővítették, majd a második világégés alatt hadikórházi szerepet töltött be. Betegség címen több mint 100 zsidót is bújtattak itt. 1950-ben Magyarországon feloszlatták a rendet, 69 Erzsébet-apácának kellett elhagynia az épületet. A rendszerváltás után a nővérek visszajöhettek: bár ugyanitt újjászerveződött a rend, jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat látja el az épületben a betegeket, és idősotthont tart fenn Gondviselés háza néven.

Egy különleges ereklye is kötődik a kolostorépülethez, pontosabban annak templomához: az Árpád-házi Szent Erzsébetnek tulajdonított vándorbot. Egy okirat szerint a tárgy elárverezés útján került a feloszlatott bécsi klarissza kolostorból a híres huszárvezérhez, Hadik András grófhoz 1783-ban, mindössze 11 forintért. Később az ő fia, Hadik János adományozta azt a budai Erzsébet-nővérek részére.

Keleti irányból az Erzsébet-rendi kolostor és a Szent Ferenc sebei-templom (jobbra) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent Ferenc sebei-templom sekrestyéjében, zárt ereklyetartóban található Szent Erzsébet fenyőből forgácsolt vándorbotja (Forrás: Új Ember, 2006. november 19.)

A vándorbotereklye 2007-ben, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján országos zarándoklaton vett részt, 12 helyen is megtekinthető volt.

A Szent Anna-plébániatemplom építését Hamon Kristóf, majd az ő halála után Nepauer Mátyás Máté építőmesterek vezették. 1745-ben került sor az ünnepélyes alapkőletételre, majd 1765-re (utolsó elemként) a főkapuzat kőkerete készült el. Mivel I. Lipót császár rendelete óta a jezsuiták látták el a településrész plébániai teendőit, így ők kapták meg a templomot.

A Szent Anna-templom az egyik legszebb barokk stílusú templom a fővárosban. Szorosan mellette (balra) a plébánia épülete áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belső tereket éveken át díszítették, de ez 1773-ban megszakadt, miután XIV. Kelemen pápa (a francia Bourbon-ház nyomására) feloszlatta a jezsuita rendet, így azt a Habsburg Birodalom is kénytelen volt megtenni. Ezután a templomot többször rongálta árvíz (1838-ban öt mellékoltárt is elpusztított a beömlő víz), később a második világháború sem volt kegyes, többek között elpusztultak a homlokzatot díszítő szobrok – ezeket mára visszaépítették.

Dombormű a plébániaépület falán Faludi Ferenc jezsuita szerzetesről, aki itt kezdte papi hivatását. Műfordító és nyelvújító is volt. Neki köszönhetjük például a napirend és a nyelvbotlás szavakat (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Ugyancsak a XVII. századtól állt a téren a Hikisch-ház, ismertebb nevén Négy évszak ház. Előbbi nevet Hikisch Kristóf építőmesterről kapta, aki 1793-ban vásárolta meg saját magának. Folyamatosan alakította az épületet, haláláig (1809) lakott benne. Homlokzatát négy dombormű díszíti, melyeken meztelen kisangyalok (úgynevezett puttók) segítségével elevenedik meg az év négy évszaka.

Két épület van a Batthyány téren, melyek a terület eredeti szintjén állnak, ezért a földszinteket lejjebb találjuk a járdánál: a Fehér Kereszt fogadó (balra) és a Négy évszak ház (jobbra) (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Közelről a Négy évszak ház domborművei (tavasz, nyár, ősz, tél) és emléktáblája (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Négy évszak ház közvetlen szomszédja a Fehér Kereszt fogadó: eredetileg két épület állt a helyén, de 1766-ban az egyik házat birtokló Franz Josef Falk megvette a másikat, majd a kettőt egységes rokokó stílusban átépítette.

A Fehér Kereszt fogadó még az 1872-es térszintemelés előtt (Forrás: Wikimedia Commons)

Egy legenda szerint a XVIII. század egyik legirigyeltebb személye, a nők nyelvén kiválóan értő Giacomo Casanova is megszállt ebben a fogadóban. Nem tudni, miért jött Budára, és az sem egyértelmű, hogy a fogadós Falk lányával vagy egy idősebb matróz lányával próbálta összeszűrni a levet. Bármelyikük is volt, az édesapa haragra gerjedt, és bárddal kezdte üldözni Casanovát, akinek az egyik ablakon keresztül kellett kimenekülnie. Másnap már vissza is sietett Itáliába.

Giacomo Casanova élete végén könyvtárosként dolgozott a csehországi Duchcov (Dux) kastélyában, ahol megírta emlékiratait. A több mint 4000 oldalas mű nem említ magyarországi tartózkodást (Forrás: Wikimedia Commons)

Nem lehet megállapítani e legenda hitelességét: egyes nézetek szerint soha nem járt Magyarországon, míg mások szerint igen, csupán sikertelen élményeire senki nem emlékszik vissza szívesen, ezért nem is veti papírra azokat. Könnyen lehet, hogy a fogadó terjesztette el ezt a hírt saját felfutásra érdekében. Ha így volt, az jól sült el, mert hamar virágzásnak indult, még maga II. József császár is (ő már bizonyítottan) itt szállt meg 1783-ban és 84-ben is.

A Fehér Kereszt fogadó dél felől. Nincs forrás arról, hogy Casanova mely ablakból távozhatott sietségében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Amikor 1785-ben megérkeztek az Erzsébet-apácák Bécsből, ellátásukat az első hetekben a tulajdonos Falk garantálta. Ezért Maria Clara Anger főnöknő folytonos imára kötelezte a rend tagjait a fogadós üdvére:

„Ezért az emberért egész életünkben kötelesek vagyunk imádkozni, és én kötelezem valamennyi utódomat, hogy érette imádkozzanak, mint igen nagy jótevőnkért, akár életben lesz, akár halott lesz már.”

A Batthyány téri vásárcsarnok helyén korábban barokk házak álltak, köztük a gyorskocsikat indító postaház. A környék lakossága régóta támogatta, hogy Budán is legyen fedett vásárcsarnok, amelyet a fővárosi közgyűlés 1894-es döntése is elismert. Az építést megelőző konfliktusokról, az egyes felek véleményeiről igen szemléletesen olvashatunk a Mészárosok és Hentesek Lapja 1898. március 25-i számában:

„A székesfőváros törvényhatósága tudvalevőleg elhatározta, hogy Budán a Bomba-téren vásárcsarnokot építtet. E czélból körülbelül 10 házat már ki is sajátított és a lakókat május 1-re kiköltözteti azokból. Időközben azonban a vásárcsarnoki bizottság az építési tervek megváltoztatását határozta el és ez által a vásárcsarnok építését hosszú időre elhalasztotta. A budai polgárság ezt a halogatást sérelmesnek és károsnak tartja és egyetértve a második kerületi bizottsági tagokkal, lépéseket tesznek az illetékes helyeken, hogy a bomba-téri vásárcsarnok építését mielőbb megkezdjék. — Majd megbánják a budaiak, hogy olyan nagyon epekedtek a vásárcsarnok után. A pestiek szívesen áttolnának egyet Budára, hogy a drágaság talán kissé alább hagyna Pesten.”

Képeslap a vásárcsarnokról 1903-ban (Forrás: Wikimedia Commons)

Végül 1900 és 1901 között Klunzinger Pál tervei szerint megépült a csarnok, 1902-ben át is adták. Maga a főpolgármester, Márkus József is jelen volt a megnyitón. A nagy gazdasági világválságig (1929–1933) jól működött, majd elnéptelenedésnek indult. 1936-ban teniszcsarnokká akarták alakítani, de nem sikerült. Legutóbb 2003-ban újították fel, és nyerte el mai funkcióját.

A Batthyány téri vásárcsarnok ma is a kereskedelem szolgálatában áll, de már modern kori áruházként (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A vásárcsarnok főbejárata felett a fővárosi címer ékeskedik. A dualizmus kori vásárcsarnok-építési lázban a Batthyány téri csarnok volt a sorban a hatodik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Miután a második világháború Budapest összes hídját elpusztította, az újjáépítés hamar megkövetelt egy gyorsan felhúzható átkelőt a Duna felett, mely képes viszonylag állandó jelleggel működni, amíg a felrobbantott hidakból vissza nem építenek. Ez volt az 1946-ban létesített Kossuth híd, melynek budai vége a Szent Anna-plébánia előtt, vagyis néhány méter híján a Batthyány téren volt.

Egy hajó a Kossuth híd előtt már talajkutató fúrást végez a későbbi 2-es metróvonal építéséhez (Forrás: Fortepan/Uvaterv)

A híd egészen 1960-ig szolgálta a budai és pesti oldalak összeköttetését. Elhelyezkedése igazi közlekedési csomóponttá tette magát a Batthyány teret is. Csak 10 évre tervezték használatát, egy idő után már nagyobb autóbuszokat nem engedtek fel rá, utolsó éveiben már csak a gyalogosok használhattak.

A Batthyány tér fontossága a közlekedésben később visszatért, de más formában: 1972. december 22-én adták át a 2-es metró helyi megállóját és a föld alatt meghosszabbított szentendrei HÉV új végállomását is (utóbbi csak a mai Bem térig közlekedett azelőtt).

A Batthyány tér 1973-ban az alig egyéves metrólejáróval és korabeli autóbuszokkal (Forrás: Fortepan/Főmterv)

Részlet a Batthyány téri aluljáróból 1973-ban (Forrás: Fortepan/Főfotó)

A téren két köztéri szobor is található. Kölcsey Ferenc szobra valójában másolat: az eredeti, Kallós Ede által készített művet 1897-ben Nagykárolyban állítottak fel, amit 1919-ben a román katonaság elpusztított. A másolat 1939-ben került a Batthyány tér közepére, egy magas talapzatra, és Kölcsey alakja egyenesen az Országházra nézett. 1950-ben a metrómegálló építésére hivatkozva elvitték a szobrot, csak 1974-ben került vissza, immáron az egykori kolostorépület elé, a talapzata nélkül.

A nemzet nagyjai a téren: Kölcsey Ferenc (balra) Huszt című versének leghíresebb soraival, Batthyány Lajos (jobbra])egy hajóorr alakzaton, kezében hitvallásának szavaival: törvény, jog és igazság (Fotók: Both Balázs/pestbuda.hu)

Batthyány Lajos szobra a plébániaépület előtt található: Török Péter tájépítész munkáját a néhai miniszterelnök születésének 200. évfordulóján emelték, bár ünnepélyes felavatására csak egy évvel később, 2008-ban került sor. A szobor azt a bátor cselekedetet kívánja megeleveníteni, amikor Batthyány Bécsbe érkezik, hogy elfogadtassa a Habsburg császárral az 1848. évi áprilisi törvényeket.

Az utolsó jelentősebb árvíz 2013-ban sújtotta a fővárost: emlékét rakparti tábla őrzi a Batthyány téren (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Batthyány tér kicsi, de annál dicsőbb múltú része a budai Vízivárosnak. Várja a város lakóit és bárkit, ki szívesen felkeresi látnivalóit, vagy innét is megtekintené a dunai panorámát.

Nyitókép: 1917-es képeslap a Batthyány tér déli oldaláról (Forrás: Pest-Buda Árverezőház archívuma)