PestBuda

A Fővámház neoreneszánsz palotájának különleges épületdíszei A Fővámház, a mai Corvinus Egyetem épülete Budapest egyik fő látványossága. A homlokzatot 22 szobor díszíti, köztük a görög-római mitológia alakjai és a magyar foglalkozásokat megjelenítő szobrok. A díszudvarok, a lépcsőházak, a külső és belső díszítések mind azt mutatják, hogy a palota építészeti remekmű. Az Ybl Miklós tervezte épületet 150 évvel ezelőtt, 1870-ben kezdték el építeni a pesti Duna-parton.

Hetvenhét év után adtak át ismét református gimnáziumot Budapesten Hálaadó istentisztelet keretében, a miniszterelnök jelenlétében avatták föl a XXII. kerületben a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium új épülettömbjét. Az iskola mellett harangláb épült, amelynek harangján a magyar egységet jelképező történelmi Magyarország térképe is megtalálható. Az esemény jelentőségére jellemző, hogy utoljára 77 éve, 1943-ban adtak át református gimnáziumot Budapesten, a IX. kerületi Lónyay utcában.

Régi-új fakereszt a XII. kerületi Diana úton Felújították a a XII. kerületben a Diana és a Gyöngyvirág út találkozásánál álló fakeresztet. Az egykori feszületet az 1950-es években lerombolták, majd 2008-ban állították újra.

Harmincöt éve dőlt el, hogy ismét zöld lesz a Szabadság híd Egy Bécsben bekövetkezett katasztrófa miatt 1979-től hídfelújítási program indult Budapesten. A Szabadság hídra 1981-ben került volna sor, de kényszerűségből előbbre kellett sorolni. Azonban 1985-ben kiderült, hogy ismét halaszthatatlan beavatkozásra van szükség: az eredeti acél tartóoszlopok jelentős mértékben korrodálódtak, ezért a forgalmat újra le kellett állítani. Ekkor azonban a felújítás mellett az is eldőlt, hogy a Szabadság híd visszakapja eredeti, zöld színét.

Új tájékoztató táblákat tettek ki a budai Vár legforgalmasabb pontjaira A megújuló Budavári Palotanegyedben összesen 10 tájékoztató táblát tettek ki, többek között a felújított Mátyás kútja mellett, a Savoyai teraszon, a Hollós kapunál, a Szent György téren és a Mária liftnél.

A boldogító igen – 125 éve kötöttek először polgári házasságot Budapesten Az állami anyakönyvezésről és a polgári házasságról szóló törvények már 1894-ben megszülettek, de csak egy évvel később, 1895. október 1-jén léptek hatályba. A ma már természetes ceremóniára újdonsága miatt akkora volt az érdeklődés, hogy a házasodni kívánó párok rohamát alig bírta a századfordulón Budapesten működő három anyakönyvi hivatal. De hol és hogyan zajlott le az első polgári házasságkötés?

Átvenné a kormány a budapesti fejlesztéseket Átvenné a fővárostól a kormány a Biodóm és a Gellért-hegyi sikló megépítését, a rakpartok felújítását, azokat a fejlesztéseket, amelyekre a főváros 55 milliárd forint pluszpénzt kér – derült ki a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnapi ülésén. Ezekről egyelőre nem született megállapodás, de arról igen, hogy a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötéséről szóló, már elkészült terveket és a feladatot átveszi a kormányzat. Ugyancsak kormányzati finanszírozásban épül meg a budai fonódó villamoshálózat Műegyetem rakparti szakasza. A kormány nem támogatja a fővárosnak azt az igényét, hogy hitelt vehessen fel az Európai Fejlesztési Banktól és az újrakezdési adó bevezetéséhez sem járul hozzá. A Lánchíd felújítására szánt 6 milliárd forintot akkor utalják majd a fővárosnak, ha már csak ez az összeg hiányzik a befejezéshez.

Október 22-én adják át a 3-as metró déli szakaszát A 2019 áprilisában kezdődött és nemrég elkészült rekonstrukció során felújították a szakasz négy állomását, megújultak az alagúti terek, a pályahálózat, a vasúti és a biztonsági berendezések, a tájékoztató elemek és a metróvonal elektronikai hálózata is. A 3-as metró felújított déli szakaszát október 22-én, csütörtökön, 17 órakor adják át az utazóközönségnek. Az átadást követően a metró a teljes vonalon jár majd, de továbbra sem áll meg a Semmelweis klinikák, Corvin Negyed és Ferenciek tere és Arany János utca állomásokon.

Ybl és Lechner vonzásában Ha bárkit megkérünk arra, hogy mondjon magyar építészeket, nagy valószínűséggel Ybl Miklós és Lechner Ödön neve kerül elő a leggyakrabban. Ez nem is véletlen, hiszen e két termékeny és nagy jelentőségű alkotó több művével találkozhatunk akár nap mint nap a várost járva. Ismerjük-e a kort, amelyben éltek és alkottak? Hallottunk-e kortársaikról? Ebben lehet segítségünkre az alábbi kötet.

Székelykapu a Sas-hegyen A nagy székely mesemondó, Benedek Elek unokája volt Benedek István XX. századi író, orvos, pszichiáter és közéleti személyiség, akinek alakja még él sokak emlékezetében. Könyveit máig olvassák, de ezeken kívül Budapest XII. kerületének egyik utcájában, ahol 1957-től egy villaépületben lakott, egy maga faragta székelykapu is emlékeztet rá és családjának székely származására. A ház külön érdekessége, hogy azt a XIX. század végén a híres könyvkötő, Gottermayer Nándor építtette.

Indul az élhető Nagykörút jövőjéről szóló tervezés Átfogó tervezési folyamat indul a Nagykörút megújításáról. A tervek szerint több zöldfelületet, kényelmesebb közlekedési lehetőséget, élhető városi tengelyt alakítanának ki, a cél a Nagykörút régi fényének visszaállítása. Ezekhez a tervekhez várja most a Fővárosi Önkormányzat a városlakók javaslatait.

Thália második magyar csarnoka – 145 éve nyitotta meg kapuit az egykori Népszínház A reformkorban népszerűvé váló népszínművek önálló színháza, vagyis a Népszínház a kiegyezést követően az egyre határozottabb törekvéseknek, a közösségi gyűjtésnek, majd a város támogatásának köszönhetően kapta meg saját épületét a mai Blaha Lujza téren. Thália második magyar csarnoka, ahogy a korabeli lapok hivatkoztak rá, a neves, színházakat tervező páros, Fellner és Helmer osztrák építészek műve volt, és fényes keretek között 1875. október 15-én nyílt meg. A gyönyörű, eklektikus épületet, amely 1908-tól a Nemzeti Színháznak adott otthont, ma már hiába keressük, 1965 tavaszán lebontották.

Elmarad a Vörösmarty téri karácsonyi vásár A koronavírus-járvány adventi időszakra várható tetőzése miatt elmarad az idei Vörösmarty téri karácsonyi vásár.

80 éve hagyta el Magyarországot, és 75 éve hunyt el Bartók Béla Bartók Béla a XX. század egyik legnagyobb zeneszerzője és népdalgyűjtője ezer szállal kötődik a fővároshoz: karrierje itt indult, és életének magyarországi szakasza is itt ért véget 80 évvel ezelőtt, amikor az országot elhagyva az Egyesült Államokba távozott. Halálának 75. évfordulóján életének fontosabb fővárosi állomásait kerestük fel.

Háromezer P+R parkolóhelyet hoz létre a kormány, hogy tehermentesítse Budapest útjait A Magyar Közlönyben a napokban tették közzé azt a kormányhatározatot, amely szerint összesen háromezer P+R parkolóhely, valamint a vasútállomásokra kerékpárral érkezők számára legalább kétezer B+R biciklitároló tervezése indulhat meg ebben az évben. A döntéssel a kormány a fővárosi agglomerációban élőket szeretné arra ösztönözni, hogy autók helyett vonattal vagy HÉV-vel érkezzenek a főváros centrumába, hogy ezzel is tehermentesíteni lehessen Budapest útjait.

A világ talán legszebb Parlamentjét 135 éve kezdték építeni A város egy akkor még elhanyagolt, de fejlesztésre kijelölt területén, a Tömő téren 150 munkás kezdett el kiásni egy 40 ezer köbméteres gödröt 1885. október 12-én. Ezzel egy csaknem két évtizedig tartó építkezés vette kezdetét. Országházat építettek Steindl Imre tervei alapján.

A Budai Irgalmasrendi Kórház új épületszárnyában már folyik a betegellátás Befejeződött a költözés a Budai Irgalmasrendi Kórház új, Vidra utcai épületszárnyába, a Margit hídnál. A kórházi beruházás első ütemében létrejött modern épületben már zajlik a betegellátás, több kórházi részleg a végleges helyére került. A második fázis befejezése 2022 végére várható.

Élhető Budapest? Már 80 évvel ezelőtt is ezt tervezték Budapest 1940-ben fogadta el első modern városfejlesztési tervét, amely közel nyolc évig készült. Az új elképzelés legfontosabb célja az volt, hogy élhető környezetet biztosítson a korszerű és folyamatosan fejlődő nagyváros lakóinak. A hatalmas terjedelmű, 150 oldalas tanulmány számolt az autóforgalom növekedésével, kijelölte a földalatti vasutak nyomvonalát, építészetileg egységes lakóövezetek kialakítását írta elő, a sűrűn lakott pesti városrészben közkertek kialakítását javasolta, a rakpartokat pedig gyorsforgalmi közlekedésre jelölte ki.

Gyönyörűen felújított szecessziós villában nyílt meg a Kertész Imre Intézet Ünnepélyes keretek között adták át a Kertész Imre Intézet új székházát Budapesten. A VI. kerületi Benczúr utca 46. szám alatti egykori Eisele-villa Hoepfner Guidó és Györgyi Géza által tervezett szecessziós épületét a közelmúltban teljeskörűen felújították, helyreállítva az eredeti díszítéseket is.

A város egyik legszebb helye a Bakáts tér – 225 éve kezdődött a története Kevés olyan közterület van a fővárosban, ahol a közösség életének meghatározó intézményei szinte kivétel nélkül mind megtalálhatók. Talán nincs is ilyen ma már, és talán nem is baj. Száz vagy éppen százötven évvel ezelőtt azonban sokan tartották fontosnak, hogy ha istentiszteletre akarnak menni, a gyerekeiket iskolába adni, betegség esetén gyorsan kórházba jutni, vagy ha hivatalos ügyeket kell intézni, ne legyen szükség nagy távolságokat bejárni. Hasznos, ha templom, iskola, kórház, hivatal, esetleg mozi és társaskör egymáshoz közel található. A Bakáts tér éppen ilyen hely volt.

Mégis felépül a szuperkórház Újbudán A tervek szerint 2022 tavaszán indul a szuperkórház, azaz a Dél-budai Centrumkórház építése a XI. kerületben. A kizárólag egyágyas szobákból álló létesítményt várhatóan 2026 elején adják át.

Zugló 85 éves lett – Villák, paloták, lakótelepek városrésze Kilencven évvel ezelőtt hozták létre, de 85 éve kezdte meg önálló kerületként a működését Zugló. A XIV. kerület a belvárost köti össze a külső városrészekkel, és ez az építészetében is megmutatkozik: megtalálhatók itt a kiegyezés utáni évtizedekben készült gyönyörű historizáló és szecessziós épületek, híres művészek egykori villái, lenyűgöző szépségű iskolaépületek és egyéb intézmények műemlék székházai, de az 1970-es években felhúzott lakótelepek is.

A főváros vezetése szerint olcsóbban befejezhető a Biodóm A városligeti Biodóm építését mindenképpen befejezik, mégpedig kevesebb pénzből, mint korábban tervezték. Igaz, emiatt elmaradnak a beruházás bizonyos elemei, például elhalasztják a hullámvasút felújítását. A létesítményt 2024-ben nyitnák meg.

Éjszaki túrán mutatják be a budai Vár természeti és történelmi értékeit A Sziklába vájt történelem – Árnyak és fények a Várnegyedben címet viselő programon egy éjszakai túrán lehet bejárni a Várnegyed különleges helyszíneit a Sziklakórház, a Mátyás-templom és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szervezéseben.

Nobel-díjasok találkozóhelye volt a 70 évvel ezelőtt alapított KFKI Csillebércen hetven évvel ezelőtt hozták létre a Központi Fizikai Kutatóintézetet, a KFKI-t. A Normafa közelében lévő intézmény hamarosan a hazai tudományos élet egyik fellegvárává vált, amelyben számos Nobel-díjas kutató megfordult. Itt épült meg Magyarország első atomreaktora, amely máig is működik, itt fejlesztették ki a több ország által használt Pille sugárdózismérő műszert, s olyan tudósok dolgoztak az intézményben, akik az amerikai NASA kitüntetését is megkapták. A rendszerváltást követően ugyan több részre bomlott a KFKI, de a csillebérci kutatóintézetben ma is változatlan elhivatottsággal dolgoznak a magyar fizikusok.

Szobrot állítottak Nemeskürty Istvánnak Újlipótvárosban Mellszobrot kapott Nemeskürty István a XIII. kerületben, egykori lakóhelye közelében, a Pozsonyi úton.

A világ egyik legszebb hídja sokáig névtelen volt A Lánchídnak egészen 1915-ig nem volt neve annak ellenére, hogy a nagy politikai rivális, Kossuth Lajos már az alapkő letétele után, 1842-ben javasolta, hogy Széchenyiről kellene elnevezni. Budapest első állandó dunai átkelőjét mások különböző főhercegekről és főhercegnőkről nevezték volna el, ám egyik javaslatot sem fogadta el a híd tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium. Végül az I. világháború alatt, a szerkezet újraépítésének befejezésekor vésték fel a hídfőkre a legnagyobb magyar nevét, ezzel tisztelegve az építést kezdeményező Széchenyi István emléke előtt.

150 éve született Szlezák László aranykoszorús harangöntőmester Az egyik leghíresebb magyar harangöntőként tartjuk számon a Felvidéken született Szlezák Lászlót. Már 14 éves korától a fővárosban élt, budapesti műhelyében gyönyörű harangokat öntött a fővárosi templomok számára, művészi kivitelezésű munkáit ma is megcsodálhatjuk szerte a városban, így a fasori és az angyalföldi református templomban, a Ferenciek terén(nyitóképünkön, a Haller utcai katolikus templomban vagy a Lechner Ödön tervezte kőbányai templomban is. Legnagyobb és leghíresebb harangja, a Szent István-bazilika számára készített, 7945 kg tömegű Szent Imre-harang a második világháborúban megsemmisült.

Négyen tehetnek ajánlatot a Lánchíd felújítására A Budapesti Közlekedési Központ négy társaságot kért fel ajánlattételre a Lánchíd felújítására, amelyre október 28-ig van lehetőség. A megújult hidat a tervek szerint 2023-ban adják át.