A Szépművészeti Múzeum az ország egyik legismertebb épülete, mely nélkül elképzelhetetlen a Hősök tere. Pedig ezt emelték a legkésőbb, a szemközt álló Műcsarnoknál például tíz évvel fiatalabb. Mérete és komolysága azonban feledteti ezt a tényt – és persze már nem is fiatal, éppen 115 évvel ezelőtt nyitották meg a nagyközönség előtt. Ennek kapcsán bemutatjuk történetét és gyönyörű belső tereit is, amelyek Közép-Európa egyik leggazdagabb műgyűjteményének adnak helyet.
6
A honfoglalás ezredik évfordulója számos híres műalkotás és épület létrejöttének adott alapot, hiszen a múltjára egyébként is büszke nemzet egy gazdasági virágkorban élt. A magas kultúra emlékei azonban csak egy szeletét képezték az akkori változatos szórakoztatóiparnak, a szélesebb közönség könnyedebb szórakozásra is vágyott, amelynek kiszolgálására számos mulató jött létre. Érdekes, hogy azok néhány tekintetben mennyire hasonlítottak egymásra.
21
A Pénzügyminisztérium egykori Szentháromság téri palotájának építése 120 évvel ezelőtt kezdődött. A Fellner Sándor által tervezett épületegyüttes külső homlokzata, reprezentatív helyiségeinek belmagassága, díszítései a pénzügyi igazgatás korabeli tekintélyét is érzékeltették. A palotát azonban évtizedek óta nem olyannak ismerjük, mint amilyennek 1901 és 1904 között felépült, mert a második világháború után megcsonkítva állították helyre, a belső tereket is megfosztva díszeiktől. Ezeket az elegáns termeket is helyreállítják a folyamatban lévő rekonstrukció során, ezért most bemutatjuk, milyenek is voltak a minisztériumi palota belső terei eredeti állapotukban.
59
A Széll Kálmán tér óriási változásokon ment keresztül az elmúlt években és noha már megszokhattuk a modern környezetet, a felújítási program valójában csak csütörtökön ért véget: átadták a teret a Krisztina körúttal összekötő átjárót. A passzázs ugyan rövidke, de kivitelezése annál bonyolultabb volt. Mégis megérte, mivel ez egy újabb, igen nagy lépés az akadálymentes Budapest felé.
2
32
A józsefvárosi Nagy templom utca és Nap utca sarkán egy gyönyörű, neoreneszánsz stílusban készült ház áll. Már a tervezője, Ybl Miklós miatt is fontos, de a megrendelő, az Első Pesti Bölcsőde Egylet is különlegessé teszi a ma is nevelési feladatot ellátó épületet.
1
24
A Margit hídra nemzetközi tervpályázaton keresték a tervezőt és a kivitelezőt. A híd helyéről nagyon sok vita folyt, hiszen az akkor még egyesítés előtt álló Budapest második hídját sokan másutt, a város déli részén képzelték el. A pályázatot egy francia mérnök nyerte el, aki fel is építette a hidat, ami sokban hasonlított ahhoz, ahogy ma a Margit hidat ismerjük.
21
A budavári Táncsics Mihály utcában számos műemlék sorakozik, közöttük az 1. szám alatti barokk palotának különleges szerep jutott a műemlékvédelem területén: 1970-es helyreállítása óta itt működött az Országos Műemléki Felügyelőség, illetve annak utódszervezetei – egészen a legutóbbi időkig. Az épületet most eladta a magyar állam, így a jövőben új funkciót fog kapni. Ez azonban nem idegen tőle: hosszú története alatt sokféle tulajdonosa volt, akik eltérő módon használták a XVIII. században épült palotát.
4
16
Tibi csoki, Ropp ostya és Zizi drazsé. Generációk ismerték és kedvelték a Stühmer Csokoládégyár népszerű termékeit. Hogyan teremtette meg a kiegyezés időszakában Stühmer Frigyes Magyarország első és egyben legnagyobb csokoládégyárát a Józsefvárosban és miért kellett átköltöznie az üzemnek a szomszédos Ferencvárosba? A gyárat a második világháború után államosították, és a Kanadába került leszármazottak az 1990-es években sikertelenül próbálták visszaszerezni, mégsem merült feledésbe a több mint 150 éve alapított márkanév.
26
A Budavári Palota nyugati oldala az elmúlt években teherautók zajától volt hangos, hiszen a Nemzeti Hauszmann Program keretében újjáépítették az egykori Királyi Lovardát és a Főőrség épületét. E gyönyörű épületek már korábban elkészültek, az utóbbi időben még a környezetüket képező Csikós-udvaron dolgoztak, amit végre szeptember közepén a közönség számára is megnyitottak. Egy rövid utazásra hívjuk az Olvasót, melyben keresztülvezetjük az udvaron, utunk végpontja pedig a szintén újjáépített, elbűvölő Stöckl-lépcső lesz.
3
88
Pilinszkynek a város élményét Budapest adta: fiatalon a város színeit, hangulatát magába szívta, és bár a világ számos nagyvárosát megismerte (járt például Rómában, Párizsban, Londonban, Bécsben vagy New Yorkban) a valódi nagyváros végig Budapest maradt a számára. A ma 100 éve született költő kisgyermekkorát a belvárosban töltötte, a Károlyi-kert közvetlen közelében, sokáig lakott családjával a Molnár utcában, első saját lakásához az Izabella utcában negyvenévesen jutott. A kávéházak, szerkesztőségek, eszpresszók és mozik ugyancsak fontos színterei voltak az életének és költészetének.
12
A Puskin mozinak otthont adó, 1895-ben Czigler Győző tervei szerint emelt épületben 1926 óta filmszínház működik, előtte a Magyar Világ kávéház volt az épület földszintjén. Az egykori Fórum filmszínházban vetítettek először hangosfilmet Magyarországon 1929-ben, igaz, ezt majdnem meghiúsította egy szabadalmi per.
15
Makovecz Imre, az organikus építészet mestere számos épület mellett sok templomot is tervezett. A rákoskerti Mennybemenetel Templom terveit 2008 és 2009 között készítette el, amelyhez a szükséges anyagi források abban az időben nem álltak rendelkezésre. Két évvel ezelőtt azonban elkezdődött a templom építése, amely mára a befejezéséhez közeledik. A napokban már az új harangot is elhelyezték a tornyában.
13
40
A budapesti Duna-hidak elnevezése nemcsak Budapest, de az ország történelmének egy-egy fejezetéről is árulkodik. Van olyan hidunk, például a Margit híd, amelyet az építése óta ugyanúgy nevezünk, mások több keresztelőn is túlestek már. Első budapesti Duna-hidunkat viszont, a sokáig névtelen Lánchidat hiába nevezték el 1915-ben Széchenyiről, máig eredeti, nem hivatalos nevén hívja mindenki.
24
A historizáló építőművészet szép példája a a ferencvárosi Mester utca és Haller utca találkozásánál álló Szent Vince-plébániatemplom, amelyet 85 évvel ezelőtt, 1936-ban szenteltek fel. Alkotója az a Fábián Gáspár volt, aki korának egyik legkiemelkedőbb építészeként mintegy ötven egyházi épületet tervezett. Az észak-itáliai román stílusú templomok mintájára készült, faragott homokkővel burkolt épület akár 2000 ember befogadására is alkalmas. Az 55 méteres torony tetejéből igazi körpanoráma nyújt élvezetet a lépcsősort megmászóknak.
23
Budapesten 40 évvel ezelőtt új felüljáró épült, az akkor Marx térnek nevezett Nyugati tér felett vezetett át az új átkelő, amelytől a főváros közlekedésének fejlődését várták. Ma már nagyon sokan inkább elbontanák, sőt 2019-ben be is jelentették, hogy Budapest elbúcsúzik a városképet csúfító szerkezettől, ám az elmúlt két évben nem sokat hallhattunk tervezett sorsáról.
6
22
A századforduló egyik exkluzív kávéháza volt a Rákóczi út és a Szentkirályi utca sarkán 1894-ben megnyílt Balaton Kávéház. A tulajdonos nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint felvenni a versenyt az ugyanekkor megnyílt New York Kávéházzal. Ismert politikusok, híres színészek, neves írók törzshelye lett a kávéház, amelynek pazar belső tereit sajnos ma már csak fényképről ismerhetjük. Nemrég egyetemisták vették birtokba a Szentkirályi utcai szárnyat, de az újonnan kialakított vizsgaközpontban már semmi nem emlékeztet a fényűző múltra.
6
10
A Babits Mihály sétány Budapest egyik legromantikusabb utcácskája. A budai várfal mentén halad, és noha a közelben óriási a turistaforgalom, erre a viszonylag eldugott területre meglehetősen kevesen tévednek. Pedig az 1930-as években éppen azért hozták létre, mert onnan varázslatos panoráma nyílt az egész városra, és azt remélték, ez cukorként vonzza majd a külföldi látogatókat.
46
Böhm Henrik a XX. század elejének egyik meghatározó magyar építésze volt, akinek munkáival nem csak Budapesten, de szerte az országban és a Felvidéken is találkozhatunk. Hegedűs Árminnal 125 éve, 1896-ban társult, közös építészeti irodát nyitottak. Évtizedekig tartó együttműködésük során számos közintézményt, lakó- és bérházat, fürdő- és gyógyszállót terveztek a késő historizáló stílusirányzattól a szecesszión át a neobarokkig.
21
Egy kerítéssel határolt különleges és zárt világ, ahol művészek élnek és alkotnak. Így van ez immár 110 éve. Bárczy István polgármester támogatásával, a főváros költségvetéséből épült fel a Százados úton az ország első művésztelepe 1911-ben, tizenöt földszintes házzal és 28 műteremmel. A kezdetektől neves művészek alkottak itt, többek között Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Pór Bertalan, Czigány Dezső. Az átadásakor még külterületnek számító térség ma Józsefváros szerves része.
27
Bár az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után halálra ítélték és jelképesen fel is akasztották, alig két évtized múlva már miniszterelnökként, majd a Monarchia külügyminisztereként az ország egyik legfontosabb embere volt. A Főváros Közmunkák Tanácsának létrehozásával óriási fejlődési lehetőséget teremtett Pest-Buda számára, nem csoda, hogy még életében róla nevezték el a Sugárutat Andrássy útnak. Időskorában pedig Duna-parti palotájából szemlélhette a gyarapodó magyar fővárost, mely 150 éve díszpolgárainak sorába választotta.
1
21
A főváros és az ország egyik legismertebb temploma a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagy ahogyan leggyakrabban emlegetjük, a Mátyás-templom. Az eltérő nevek főleg abból adódnak, hogy igen hosszú történelme során sokféle funkciót betöltött, illetve sokféle külsőt is öltött. A ma látható neogótikus épület több évtizedes, Schulek Frigyes vezette átépítés eredményeként 125 évvel ezelőtt készült el.
52
A repülés hőskorának egyik legszínesebb egyénisége Prodam Guidó volt. A kalandos életű pilóta a Rákosmezőn tanulta a repülést, s ő volt az első magyar, aki Budapest belvárosa felett repült 110 évvel ezelőtt. Útja során a Duna vonalán haladt, elrepült a Lánchíd, a Vár és a Műegyetem fölött is.
16
A XIX. század végéig Budapesten élelmiszert leginkább csak piacokon és kisebb boltokban lehetett beszerezni. A millennium idejére azonban az egyre gyorsabban fejlődő fővárosban is elhatározták, hogy a város főbb pontjain vásárcsarnokokkal váltják föl a kofák kültéri standjait. Az ezután felépült hat nagy vásárcsarnok pedig nemcsak az élelmiszervásárlást emelte új szintre, de mára a városképnek is elengedhetetlen részeivé váltak.
1
33
A világ nagy részén manapság az autók az út jobb oldalán haladnak, az európai szárazföldön is ez a közlekedési rend van érvényben, bárhová is megyünk. Ez azonban nem mindig volt így: a jobbra hajts Magyarországon csak 80 éve, 1941 novemberében lett általános, az európai kontinens országai közül az egyik utolsóként. Több járat azonban még ezután is az eredeti rend szerint közlekedett, a Kisföldalattin csak 1973-ban történt meg a váltás.
22
Az eredetileg sérült katonák ellátására épült, ám örökké befejezetlenül maradt Városház utca 9-11. szám alatti épület 300 éves története bőven tartogat izgalmas epizódokat: a mai Központi Városháza nem csak az 1848-as forradalomban játszott szerepet, de több jelentős személyiség is született a falai között, és még egy vándorló Pallas Athéné-szobornak is otthont adott.
32
100 éve hunyt el Nagy Virgil, aki Budapest látképét alapjaiban meghatározó szerkezeteket tervezett, neki köszönhetjük a Szabadság híd építészeti kialakítását és az 1945-ben felrobbantott régi Erzsébet híd esztétikai megjelenését is.
1
26
A Magyar Nemzeti Bank 1924-ben jött létre, az intézmény jól ismert Szabadság téri épületét valójában még mint az Osztrák-Magyar Bank budapesti székházát adták át 1905-ben. A dualizmus időszakának gazdasági virágzása megjelenik a patinás, Alpár Ignác tervezte épületen is, amit a hamarosan kezdődő rekonstrukció remélhetőleg még inkább előtérbe hoz. A műemléki felújítás során az eredeti állapotokat építik vissza a belső térben, és korszerűsítik, energiatakarékossá teszik az egész épületet.
1
29
Az Újpesti vasúti híd mostohagyerek a budapesti hidak között, hisz még rendes neve sincs. Szinte alig esik róla szó, pedig immár 125 éve közlekednek itt vonatok, és fontos szerepe van a Budapest környéki közlekedésben. Most az első szerkezet születésére emlékezünk, amely 1896-ban, a millenniumra épült, de a második világháborúban elpusztították.
1
24
Száz évvel ezelőtt, 1921. november 6-án mondta ki a Nemzetgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Magyarországon a Habsburg-Lotharingiai császári és királyi dinasztia 1740-től, Mária Terézia trónra lépésétől kezdődően 181 éven át birtokolta a trónt. E hosszú időszakról többek között Budapest városrészeinek nevei, szobrok, emléktáblák és az ebben a korszakban átadott épületek, hidak mesélnek.
1
35
A kőbányai Evangélikus Egyházközség 1931-ben felszentelt temploma a főváros mértani középpontján található. A Kápolna utca 14. szám alatti épület a két világháború közötti magyar szakrális építészet kisméretű „ékszerdoboza”. Alaprajza az egyhajós centrális elrendezésű barokk szakrális épületek világát idézi, külső megformálásában az art deco nyugat-európai épületeivel rokonítható.
2
17
A Citabella teljes felújítása 2023-ra készül el (Fotó: Várkapitányság)
A falak átvágásával egyszerűbb lesz az átjárás és új kilátóteraszokat is építenek (Fotó: Várkapitányság)
Az erődfalon belül egy új, több mint 6000 négyzetméteres közpark lesz, kávézóval és tóval (Fotó: Várkapitányság)
Az ágyútoronyban nagyszabású kiállítást rendeznek majd a Szabadság Bástyája címmel (Fotó: Várkapitányság)
Összesen 14 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Rémes! Egy zárt erőd szétdarabolása, holott ez az eredeti funkció teljes megcsúfolása. Ha ragaszkodunk a történelmi hűséghez akkor a falakat nem szabad megbontani.
Ez egy bornírt ötlet és az építészet, várépítés, erődépítés tökéletes negligálása!
Tiltakozom!
Az eredeti funkció ma már nem működik. Jó ötlet, az erőd nyitottá tétele. A hatalmas zászló a közepén látványos.
Ember! Nem arról van szó, hogy működik-e az erőd, vagy sem. Komáromban sem működik az erőd és a magyar kormány is ad pénzt az EREDETI ÁLLAPOT visszaállítására!
Az a lényeg, hogy egy történelmi épületet NE ERŐSZAKOLJUNK MEG..
1. A Citadella legfőbb értéke a budapesti panoráma. A most megvalósuló Gellért-hegyi sikló hegyállomását az erőd udvarán kellene kialakítani, hogy turista, gyerek, nyugdíjas és mozgáskorlátozott egyaránt időveszteség és hosszú séta nélkül tudjon akadálymentesen tudjon körbemenni a falakon, végig, a mellvédnél, onnan a legjobb a kilátás. (Ha meg akarjuk bontani a falat, vezessük át a járatot fölötte. A kapu fölött szintén, a déli oldalon megbontott falat pedig építsék vissza.)
2. Nem tudom, biztonságos-e egy két oldalról is végig lezárt hosszú lépcsős átjáró kialakítása a mai világban (mindenki olvas újságot), de biztonságpolitikusokkal jól fel vagyunk szerelve, majd nyilatkoznak ők.
3. Remélem, az átépítéssel az összes szükséges kereskedelmi egység a falakon belül kerül elhelyezésre és megszűnik minden bódé a Citadellán, illetve környékén.
Szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy a Citadella együttes (Szabadság szoborral) a Világörökség része és MŰEMLÉKI VÉDELEM ALATT ÁLL maga az épület.
Azonkívül. Teljesen mindegy, hogy Haynau parancsára építették, akkor is a magyar történelem része, a múltat nem lehet letagadni.
"Büszkén a Gellért hordja bársonyát,
S fején mint gondot az új koronát"
írta róla Arany János.
összegezve:
Le kell fognunk a hozzá nem értők kezét, ha ilyen durva merénylettel akarják Budapest arculatát megváltoztatni!
A panoráma a Citadella nélkül is megvan. A Citadella értéke önmaga. A saját múltja és az, hogy a Duna felőli arculata a Világörökség része!
A Citadella jelentőségéről, jövőbeli szerepéről megoszlanak a vélemények. De szerintem abban sokan egyetértünk, hogy a tervek semmiképp sem nevezhetőek kivételesen jónak. Egy ilyen nagyságú és jelentőségű projectnél mindenképp nagy versenynek és szigorúbb elbírálásnak kéne lenni, hogy az esetleges átalakítások hosszútávon is megállják a helyüket, és méltóak legyenek Budapest építészeti színvonalához.
Elvtársi semmitmondás..
Megjelent a minuszt osztó hülyegyerek, generátort is használ és kétszáz minuszt beszór 10 másodperc alatt.
A terv minden szempontbol aggalyos barmilyen latvanyosnak is tunik elsore.
Biztonsagi szempontbol mindenekelott. Ugyan nem keszulunk haborura, de a Citadella Budapest vedelme szempontjabol a varos egyik legfontosabb strategiai pontjan helyezkedik el es ha mar all itt egy massziv erod azt semmikeppen sem okos dolog szetberhelni...
A Citadella kozel 170 eves, az UNESCO Vilagorokseg reszet kepezo fontos hadtorteneti muemlek, Budapest egyik legoregebb ma is allo epulete. Muemleki szempontbol tehat megintcsak problemas az elkepzeles.
Ugyan a Habsburgok epitettek ellenseges cellal, de mar tobb mint 100 eve a mienk, mi hasznaljuk es az osztrakokkal is azota mar tobbszorosen kiegyeztunk, megbekultunk, tovabb leptunk es mar jo ideje azonos oldalon is allunk, azonos politikai tomb tagjai vagyunk. Torteneti szempontbol tehat nem indokolhato a durva beavatkozas.
Valahol az is santit, hogy nemzeti szabadsagkuzdelmeink bemutatasara akarjak hasznalni az epuletet mert pl. 1956-ban semmilyen szerepet nem jatszott a Citadella.
Epiteszeti szempontbol meglehetosen absztrakt ujitas a keleti mellved felkorivenek szethasitasa ket keskeny falcsonkot eredmenyezve ami statikai kerdeseket is felvet. Arrol nem is beszelve, hogy praktikai szempontbol is visszas mert a turistak elveszitik a legjobb panoramat nyujto falszakasz egy jelentos hanyadat. Helyette caplathatnak fol a hoszu rideg lepcsosoron hogy aztan valasztaniuk kelljen a deli vagy az eszaki panorama megtekintese kozott mivel az erod Duna feloli vegen a falakon a koruljarhatosag a lepcsosor miatt megszunt. Ez persze azt is fogja eredmenyezni, hogy a lepcsosor ket oldalan letrejovo furcsa keskeny bastyaszeru epitmenyeken es az oda vezeto szukuletben turistak tomege fog tusakodni a latvanyert.
Ha mar a latvanynal tartunk. A hatalmas zaszlotarto rud onmagaban nem lenne problemas, de a Szabadsagszoborral vetekedve a ket dudas egy csardaban esetet fogja megvalositani. Ez a disszonancia a varos minden ponjarol lathato lesz ami kulonosen ejjel lesz nagyon feltuno ha a zaszlorud is diszkivilagitast kap. Raadasul Budapesten ritkan fuj olyan eros szel, hogy egy ekkora zaszlo folyamatosan lobogjon, ebbol adodoan tobbnyire csak egy rud fog agaskodni a szobor hata mogott ami esztetikai szemponbol teszi kerdesesse az elkepzeleseket.
At kellene meg dolgozni a terveket mielott hozzanyulnak a Citadellahoz, mert ez nagyon ossze lett csapva es a megvalositas is problemas lehet igy.
Valoban, valaki nagyon unatkozik.
Aki ervelni nem tud annak nyilvan csak ez marad. Komcsi tempo, de ha ot ez boldogga teszi...
Tökéletesen egyetértünk. Két kérdésben pedig 100% azonos a véleményünk:
1./ A körüljárhatóság. Ez az alapja az egésznek.
2./ A zászló és a szobor együtt sok lenne.
A LÉPCSŐSOR HELYETT EGY DISZKRÉT LIFT (VAN ILYEN A VÁRKERT BAZÁRNÁL) SOKKAL JOBB MEGOLDÁS LENNE ÉS A TURISTÁK IS JOBBAN ÉRTÉKELNÉK.
A körüljárhatóság még elintézhető lenne a lépcsősor fölött, ha a lépcsők egy kapuszerű nyíláson átbújva mennének fel. Ez biztonsági szempontból is nagyon fontos lenne, hiszen éjszakára eddig is le volt zárva, ezután is le kell zárni.
Tudod kérlek Dubrovnik (egykor Raguza) szintén a világörökség része és teljesen körüljárható a várfalakon.
Csak a történelmi hűség kedvéért: A Szentföldről hazatérő kereszteslovagokat az angol királlyal (Oroszlánszívű Richard) nem engedte be Raguza, ezért a két kilométerre lévő kis Lokrum szigetén szálltak meg a katonák és erődöt, templomot is építettek maguknak.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!