Budapest legnagyobb felületű állóvize egészen fiatalnak mondható, 1978-ban hozták létre a Szilas-patak árvízvédelmi szabályozásakor. A Naplás-tó méltó a nevéhez, hiszen a naplás a napolás szó rövidített alakja, és a 16 hektáros vízterület, valamint környezete felfedezéséért érdemes elnapolni egyéb teendőinket.
A millenniumi ünnepségek idejére, 1896 májusára készült el Budapesten a földalatti vasút, amelyen az átadást követően, 1896. május 8-án az uralkodó is utazott. Az avatásától fél évszázadon át Ferenc József nevét viselő földalatti vasutat a közbeszédben kisföldalattiként emlegetik, megépítése jelentős mértékben hozzájárult, hogy Budapest a XX. század hajnalán Európa egyik leggyorsabban fejlődő világvárosa legyen.
11
Hetven éve jár a XXI. kerületbe HÉV a Boráros térről. Csepelnek korábban is volt gyorsvasúti kapcsolata, de azok a vonatok a Gubacsi hídon jártak. A csepeli HÉV több szempontból is rekordernek számít: ez a legrövidebb vonal, itt volt a legsúlyasabb baleset, és ma itt közlekednek a legöregebb szerelvények.
11
A 185 éve született Szkalnitzky Antal – Ybl Miklós mellett – az 1870-es évek elején az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt Budapesten. Számos középület és magánház őrzi még ma is azt a kimagasló teljesítményt, amit az ifjú építész közel másfél évtized alatt a fővárosban véghezvitt. Érdekes azonban, hogy míg Pesten számos épületet tervezett, addig Budán egyetlen olyan építészeti alkotás sincsen, amit az ő nevével lehetne összefüggésbe hozni.
20
A pesti Duna-parton már a reformkor idején is több szálló és vendégfogadó várta a hazai és külföldi vendégeket. A vendéglátás egyik fellegvárát később a Lánchídtól délre eső Duna-korzó jelentette, az 1870-es években felépült házak többsége azonban eredetileg nem szállodának épült, s csak a millennium évében kezdődött meg a terület ilyen irányú fejlődése. A XIX. század végén már olyan előkelő luxusszállodák várták itt a vendégeket, mint a Hungária Nagyszálló és a Bristol, az 1910-es évektől pedig a Ritz.
31
Egy 185 évvel ezelőtt kihirdetett törvényt tette lehetővé, hogy megépüljön az első, Budát és Pestet összekötő állandó Duna-híd. A hídtörvény elfogadását hosszas vita előzte meg, mert sem Pest, sem Buda nem támogatta, hogy magántársaság építse a hidat, és még vámjogaikról is lemondjanak.
10
Budapesten 1881. május 1-jén kezdte meg működését az első telefonközpont, a berendezést Puskás Tivadar és testvére, Ferenc építette meg. Kezdetben még csak 25 előfizetője volt a telefonnak, de népszerűsége folyamatosan nőtt. A telefonhálózatra és a telefonközpontra alapozva jött létre később Puskás Tivadar igazán nagy találmánya a Telefonhírmondó, ami a Milleniumi Kiállításon is bemutatkozott.
13
A magyar történelem kivételesen ünnepélyes pillanata volt a millenniumi kiállítás megnyitása. A monumentális tárlat egyszerre engedett betekintést az ország ezeréves múltjába és segített számvetést készíteni a XIX. század gazdasági fejlődéséről. A kiállítás látogatói nemcsak bizonyságot szerezhettek arról, hogy Magyarország a sok viszontagság után reményteljes jövő előtt áll, hanem megtapasztalhatták, hogy élménygazdag programokban Budapest a legtöbb világvárossal felveszi a versenyt.
2
33
A magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából tartott 1896-os millenniumi rendezvények központi eseménye a Városligetben megrendezett Ezredéves Országos Kiállítás volt. A fél éven át látogatható tárlat nemcsak a magyarság múltjába adott betekintést, hanem a kiegyezés utáni rendkívüli gazdasági fejlődés során elért eredménynek bemutatásának a lehetőségét is biztosította.
22
A napokban olvashattuk, hogy a lebontandó Összekötő vasúti híd darabjait Budapesten más, kisebb hidakhoz használnák fel, például a Hajógyári-szigeten. Első pillantásra elég furcsa ötletnek hangzik, hogy valahol egy használt hídból szülessen új, de a dolog egyáltalán nem ritka, még Budapesten sem. Több olyan híd is van a fővárosban, amelyikhez egy korábban elbontott átkelő elemeit használták fel.
1
24
A dualizmus korának legnívósabb szőnyeggyártó cégét Haas Fülöp ugyan még Bécsben alapította, de a későbbiekben világhírűvé váló vállalatnak Magyarországon volt két gyára, valamint Budapesten, a mai Vörösmarty tér egyik legszebb palotájában a központi áruháza és raktára. A szőnyeggyártást iparművészeti rangra emelő cég készítette egyebek mellett a Budavári Palota Szent István-termének díszes falikárpitját is, ami a díszterem újraépítésével együtt hamarosan szintén újjászületik.
45
A budapesti Állatorvostudományi Egyetem épületegyüttese éppen 140 éve szolgálja a magyar állatorvosképzést. A mai Rottenbiller és a Bethlen utca között elhelyezkedő erzsébetvárosi épületegyüttes Steindl Imre tervei alapján készült, Zsolnay majolikák és Róth Miksa ólomüvegei díszítik. Az állatorvosok világnapján, amelyet épp ma, április 28-án tartanak, bemutatjuk a budapesti Állatorvostudományi Egyetem történetét és épületegyüttesét.
24
A kommunizmus elméleti alapjait egy német filozófus és egy gazdag német kereskedő rakta le. Egyikük sem volt soha munkás, mégis a munkások tökéletes államáról szőttek terveket. A létező szocializmus Marxot és Engelst Lenin mellett a rendszer „apostolainak” tartotta, képük minden nevezetesebb helyen és eseményen ott volt, a két eszmealapítónak mégis csak viszonylag későn, 1971-ben lett szobra Budapesten, a Jászai Mari téren.
27
14
Hamarosan új lendületet kaphat Budapest egyik első modern templomának élete: a Rimanóczy Gyula tervezte, 1934-ben elkészült Pasaréti téri épületben a közelmúltban kezdődött el az az igen látványos beruházás, mely során megújul a templomhoz tartozó plébániaépület, korszerű könyvtár létesül és a szomszédban felépül a modern templom stílusát továbbvivő közösségi ház is. A munkák miatt a II. kerületi templomot július-augusztusban lezárják, az átépítés várhatóan ősszel fejeződik be.
10
28
Jelenlegi helyén már 174 éve működik, legidősebb fái, a páfrányfenyők 200 tavaszt is megéltek már, tündérrózsáit hajdan a királyi család tagjai is csodálták. Területén, amely egykor a Festetics-kastély parkja volt, valaha 5 tó terült el, pálmaházát pedig generációk ismerték meg a Pál utcai fiúkból. Tíz érdekes kép alapján mesélünk az idén 250 éves Füvészkertről.
2
78
A Margit híd ma az egyik legfontosabb budapesti híd, amelyen villamosok százai és utazók tízezrei kelnek át minden nap. Megnyitásakor, 145 éve azonban sokan nem értették, hogy a külvárosba minek egy ilyen drága híd?
14
22
A dualizmus időszakában négy minisztériumnak épült saját palota Budapesten. A Honvédelmi, a Földművelésügyi, a Pénzügy- és az Igazságügyi Minisztérium épületeit tervező Kallina Mór, Fellner Sándor és Bukovics Gyula nem véletlenül kapták feladatukat, az építészek ugyanis a historizmus korszakának jeles képviselői voltak, akiknek épületeivel városszerte találkozhatunk az Andrássy úttól a budai Várig.
47
Nagy feltűnést keltettek az 1860-as évek végén Pest-Buda utcáin az első velocipedek. Az 1880-as évekre a kerékpár már meghódította Budapestet: egyesületek, kerékpáros iskolák alakultak, társas kirándulásokat, felvonulásokat, versenyeket rendeztek. Velocipéddel közlekedtek a fővárosi postaszolgák, és a hadseregben is használták a járműveket. Kerékpáros világbajnokságot is rendeztek a fővárosban, 1928-ban a Millenáris Velodrom Európa legkorszerűbb és leggyorsabb kerékpáros pályája volt.
18
A város parkjai a legkedveltebb pihenőhelyeink közé tartoznak: a Városligetben, a Margitszigeten vagy épp a Gellért-hegyen mindenki szeret sétálni, azt azonban már jóval kevesebben tudják, kik tervezték ezeket a zöldterületeket. Pedig a fővárosi kertészek által ültetett fák között közel kétszáz éves példányok is akadnak. A Föld napján a főváros leghíresebb kertészeit mutatjuk be.
1
19
Mint oly sok minden a XIX. századi Pest-Budán, a Nemzeti Kaszinó alapítása is Széchenyi István nevéhez fűződik. Ez a klub az ország sorsán javítani akaró főurak, politikusok találkozóhelye volt már a reformkortól kezdve. Éppen 150 éve, 1871-ben sikerült saját székházat vásárolnia, az addig csak bérelt Cziráky-palotát a mai Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán. A Hild József tervezte, majd Ybl Miklós által átalakított belvárosi épületben nem csak a főúri elit tagjai cseréltek eszmét, de megfordult itt Rudolf trónörökös és VII. Edward angol király is. Sajnos, ezt az épületet sem láthatjuk ma, a második világháború után lebontották.
30
A budapesti lakótelepek közül az egyik legnagyobb az Újpalotai, amelynek első lakását 50 évvel ezelőtt, 1971 tavaszán adták át. Eredetileg 12752 lakást terveztek, végül összesen 15500 készült el az 1970-es évek második felére. A XV. kerületi házgyári lakásokban átlagosan 5 fő lakott.
27
11
Ferencváros, azon belül is a Ferenc tér környéke volt a lakóhelye születésétől egészen 14 éves koráig a magyar költészet egyik legnagyobb alakjának, József Attilának. Az édesapa, József Áron 1908-ban elhagyta családját, amikor a legkisebb gyermek, Attila három éves volt. Bár addig is sokat költöztek, ezután szinte félévente kellett új otthon után néznie az örökös lakbérhátralékkal küzdő Pőcze Borbálának.
40
Fél évszázada része a városképnek Budapest egyik legvitatottabb épülete, a rózsadombi SZOT-szálló. A gyógyüdülő hatalmas, 114 méter hosszú épületében egykor akár 500 vendég is pihenhetett egyszerre, akiket mikrobusz szállított a közeli Lukács fürdőbe, mivel az eredeti tervekkel ellentétben végül sem sikló, sem lift nem épült hozzá. A gigantikus ház később évtizedekig üresen állt, napjainkban azonban luxus-apartmanházként született újjá.
31
6
Az általa alapított gyárnak nélkülözhetetlen szerepe volt a magyar főváros fejlődésében, hiszen számos emblematikus épület vasszerkezeteit készítette el: az Országház kupoláját, az Operaház és a Magyar Tudományos Akadémia és az Iparművészeti Múzeum tetőszerkezeteit éppúgy, mint a Nyugati és a Keleti pályaudvar homlokzati üveg-vas függönyfalait, de öntödéjükben készült a Széchenyi téri Deák-szobor is. Noha a 200 éve született Schlick Ignác neve manapság keveseknek lehet ismerős, a magyar vasipar felvirágoztatójának és gyárának tevékenysége összeforrt Pest-Buda, majd az egyesített főváros fejlődésével.
30
Nemcsak a könyveknek, a szobroknak is megvan a maguk sorsa – erre gondolhatunk a terézvárosi Jókai tér most kezdődő felújításának terveit látva. Jókai Mór 1921-ben felállított szobrának árnyékában ugyanis feltűnik egy kisebb alkotás, mely a Városliget fái alól lehet ismerős sokunk számára. Az Olvasó lányok szobrát az alkotó Strobl Alajos eredetileg is a Jókai téri Jókai-szobor mellékalakjainak szánta, ez a terv azonban akkor nem valósult meg. A végül csak később elkészült, 1929-ben felállított Olvasó lányok szobra most a Városligetből kerülhet át az eredetileg neki szánt helyre.
25
Pesten két épület is áll, amely a parlament számára épült. Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a Duna partján álló hatalmas, 1904-ben elkészült Országház a világ egyik legnagyobb, országgyűlésnek helyet adó épülete, ennél régebbi azonban a Régi Képviselőház Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palotája a Bródy Sándor utcában, amelyet éppen 155 évvel ezelőtt, 1866-ban vettek birtokba a honatyák.
22
Első királyunk, Szent István fiát ünnepelte az ország 90 évvel ezelőtt. Az apjával együtt 1083-ban szentté avatott Imre herceg halálának 900. évfordulójára, 1930-1931-ben nagyszabású emlékévet rendeztek és róla nevezték el Pestszentimre községet is, amely 1950-től Budapest XVIII. kerületének részévé vált. A kerületben templom is viseli a herceg nevét, valamint a kerület első köztéri szobra is Szent Imre alakját mintázza.
1
20
Hajós Alfréd kiemelkedő tehetségként számos sportágban és választott szakmájában, az építészetben is egyedülállót alkotott. Ő szerezte Magyarország számára az első olimpiai bajnoki címet, amikor 125 éve, az Athén közelében 1896. április 11-én rendezett tengeri versenyen a 100 méteres táv mellett az 1200 méteres viadalt is megnyerte. Építészként pedig ő tervezte többek között a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát és a Református Egyház zsinati székházát is Zuglóban.
14
A XIX. század derekáig a Duna kiépítetlen, sáros partjaihoz bárki lesétálhatott, áradás esetén azonban a víz útját sem állta semmi. A budapesti Duna-partok mentén 12 kilométer hosszan elnyúló, mára a városkép elengedhetetlen részeivé vált rakpartok megépülése óta azonban Budapest védve van az árvizektől. A pesti rakpart nemrég bejelentett rekonstrukciója kapcsán most bemutatjuk e csodálatos építmények történetét.
3
21
A Citabella teljes felújítása 2023-ra készül el (Fotó: Várkapitányság)
A falak átvágásával egyszerűbb lesz az átjárás és új kilátóteraszokat is építenek (Fotó: Várkapitányság)
Az erődfalon belül egy új, több mint 6000 négyzetméteres közpark lesz, kávézóval és tóval (Fotó: Várkapitányság)
Az ágyútoronyban nagyszabású kiállítást rendeznek majd a Szabadság Bástyája címmel (Fotó: Várkapitányság)
Összesen 14 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Rémes! Egy zárt erőd szétdarabolása, holott ez az eredeti funkció teljes megcsúfolása. Ha ragaszkodunk a történelmi hűséghez akkor a falakat nem szabad megbontani.
Ez egy bornírt ötlet és az építészet, várépítés, erődépítés tökéletes negligálása!
Tiltakozom!
Az eredeti funkció ma már nem működik. Jó ötlet, az erőd nyitottá tétele. A hatalmas zászló a közepén látványos.
Ember! Nem arról van szó, hogy működik-e az erőd, vagy sem. Komáromban sem működik az erőd és a magyar kormány is ad pénzt az EREDETI ÁLLAPOT visszaállítására!
Az a lényeg, hogy egy történelmi épületet NE ERŐSZAKOLJUNK MEG..
1. A Citadella legfőbb értéke a budapesti panoráma. A most megvalósuló Gellért-hegyi sikló hegyállomását az erőd udvarán kellene kialakítani, hogy turista, gyerek, nyugdíjas és mozgáskorlátozott egyaránt időveszteség és hosszú séta nélkül tudjon akadálymentesen tudjon körbemenni a falakon, végig, a mellvédnél, onnan a legjobb a kilátás. (Ha meg akarjuk bontani a falat, vezessük át a járatot fölötte. A kapu fölött szintén, a déli oldalon megbontott falat pedig építsék vissza.)
2. Nem tudom, biztonságos-e egy két oldalról is végig lezárt hosszú lépcsős átjáró kialakítása a mai világban (mindenki olvas újságot), de biztonságpolitikusokkal jól fel vagyunk szerelve, majd nyilatkoznak ők.
3. Remélem, az átépítéssel az összes szükséges kereskedelmi egység a falakon belül kerül elhelyezésre és megszűnik minden bódé a Citadellán, illetve környékén.
Szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy a Citadella együttes (Szabadság szoborral) a Világörökség része és MŰEMLÉKI VÉDELEM ALATT ÁLL maga az épület.
Azonkívül. Teljesen mindegy, hogy Haynau parancsára építették, akkor is a magyar történelem része, a múltat nem lehet letagadni.
"Büszkén a Gellért hordja bársonyát,
S fején mint gondot az új koronát"
írta róla Arany János.
összegezve:
Le kell fognunk a hozzá nem értők kezét, ha ilyen durva merénylettel akarják Budapest arculatát megváltoztatni!
A panoráma a Citadella nélkül is megvan. A Citadella értéke önmaga. A saját múltja és az, hogy a Duna felőli arculata a Világörökség része!
A Citadella jelentőségéről, jövőbeli szerepéről megoszlanak a vélemények. De szerintem abban sokan egyetértünk, hogy a tervek semmiképp sem nevezhetőek kivételesen jónak. Egy ilyen nagyságú és jelentőségű projectnél mindenképp nagy versenynek és szigorúbb elbírálásnak kéne lenni, hogy az esetleges átalakítások hosszútávon is megállják a helyüket, és méltóak legyenek Budapest építészeti színvonalához.
Elvtársi semmitmondás..
Megjelent a minuszt osztó hülyegyerek, generátort is használ és kétszáz minuszt beszór 10 másodperc alatt.
A terv minden szempontbol aggalyos barmilyen latvanyosnak is tunik elsore.
Biztonsagi szempontbol mindenekelott. Ugyan nem keszulunk haborura, de a Citadella Budapest vedelme szempontjabol a varos egyik legfontosabb strategiai pontjan helyezkedik el es ha mar all itt egy massziv erod azt semmikeppen sem okos dolog szetberhelni...
A Citadella kozel 170 eves, az UNESCO Vilagorokseg reszet kepezo fontos hadtorteneti muemlek, Budapest egyik legoregebb ma is allo epulete. Muemleki szempontbol tehat megintcsak problemas az elkepzeles.
Ugyan a Habsburgok epitettek ellenseges cellal, de mar tobb mint 100 eve a mienk, mi hasznaljuk es az osztrakokkal is azota mar tobbszorosen kiegyeztunk, megbekultunk, tovabb leptunk es mar jo ideje azonos oldalon is allunk, azonos politikai tomb tagjai vagyunk. Torteneti szempontbol tehat nem indokolhato a durva beavatkozas.
Valahol az is santit, hogy nemzeti szabadsagkuzdelmeink bemutatasara akarjak hasznalni az epuletet mert pl. 1956-ban semmilyen szerepet nem jatszott a Citadella.
Epiteszeti szempontbol meglehetosen absztrakt ujitas a keleti mellved felkorivenek szethasitasa ket keskeny falcsonkot eredmenyezve ami statikai kerdeseket is felvet. Arrol nem is beszelve, hogy praktikai szempontbol is visszas mert a turistak elveszitik a legjobb panoramat nyujto falszakasz egy jelentos hanyadat. Helyette caplathatnak fol a hoszu rideg lepcsosoron hogy aztan valasztaniuk kelljen a deli vagy az eszaki panorama megtekintese kozott mivel az erod Duna feloli vegen a falakon a koruljarhatosag a lepcsosor miatt megszunt. Ez persze azt is fogja eredmenyezni, hogy a lepcsosor ket oldalan letrejovo furcsa keskeny bastyaszeru epitmenyeken es az oda vezeto szukuletben turistak tomege fog tusakodni a latvanyert.
Ha mar a latvanynal tartunk. A hatalmas zaszlotarto rud onmagaban nem lenne problemas, de a Szabadsagszoborral vetekedve a ket dudas egy csardaban esetet fogja megvalositani. Ez a disszonancia a varos minden ponjarol lathato lesz ami kulonosen ejjel lesz nagyon feltuno ha a zaszlorud is diszkivilagitast kap. Raadasul Budapesten ritkan fuj olyan eros szel, hogy egy ekkora zaszlo folyamatosan lobogjon, ebbol adodoan tobbnyire csak egy rud fog agaskodni a szobor hata mogott ami esztetikai szemponbol teszi kerdesesse az elkepzeleseket.
At kellene meg dolgozni a terveket mielott hozzanyulnak a Citadellahoz, mert ez nagyon ossze lett csapva es a megvalositas is problemas lehet igy.
Valoban, valaki nagyon unatkozik.
Aki ervelni nem tud annak nyilvan csak ez marad. Komcsi tempo, de ha ot ez boldogga teszi...
Tökéletesen egyetértünk. Két kérdésben pedig 100% azonos a véleményünk:
1./ A körüljárhatóság. Ez az alapja az egésznek.
2./ A zászló és a szobor együtt sok lenne.
A LÉPCSŐSOR HELYETT EGY DISZKRÉT LIFT (VAN ILYEN A VÁRKERT BAZÁRNÁL) SOKKAL JOBB MEGOLDÁS LENNE ÉS A TURISTÁK IS JOBBAN ÉRTÉKELNÉK.
A körüljárhatóság még elintézhető lenne a lépcsősor fölött, ha a lépcsők egy kapuszerű nyíláson átbújva mennének fel. Ez biztonsági szempontból is nagyon fontos lenne, hiszen éjszakára eddig is le volt zárva, ezután is le kell zárni.
Tudod kérlek Dubrovnik (egykor Raguza) szintén a világörökség része és teljesen körüljárható a várfalakon.
Csak a történelmi hűség kedvéért: A Szentföldről hazatérő kereszteslovagokat az angol királlyal (Oroszlánszívű Richard) nem engedte be Raguza, ezért a két kilométerre lévő kis Lokrum szigetén szálltak meg a katonák és erődöt, templomot is építettek maguknak.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!