A Fővárosi Állat- és Növénykert Budapest egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja: a látogatókat egzotikus élőlények sokasága csábítja a Városliget északi felébe. A fő attrakciót jelentő állatok és növények mellett a kulisszákat adó épületek sem mindennapi alkotások, így az összkép valóban lenyűgöző. A bájos építmények nagy része az 1910-es évek legelején létesült, és az Állatkertet többéves zárva tartás után 1912. május 20-án, vagyis éppen száztíz évvel ezelőtt nyitották meg újra.
33
A budapesti pályaudvarok közül a harmadikként megnyílt Józsefvárosi pályaudvar eredetileg egy magánvasút számára épült, amely csődbe ment. A céget az állam vette át, és ez a döntés jelentős változásokat idézett elő a magyar közlekedéspolitikában.
27
A II. világháborúban megsérült, ezért lebontották az Andrássy út egyik hangulatos villáját, amely a Nyugati Vasút igazgatójának családi házaként épült fel még az 1880-as évek elején. Az épületet a XX. század elején megvette a magyar állam, amely később átengedte egy női szerzetesrendnek, így nem meglepő, hogy ekkor kápolna is épült itt. A háború után a döntéshozók nem kegyelmeztek a villának, helyére modern lakóházat építettek.
1
47
A Váci utca 13. és a Régiposta utca 15. szám alatti klasszicista saroképület a Váci utca legöregebb, ma is álló háza, és a kutatások szerint a főváros első háromemeletes lakóháza volt. Itt nyitotta meg kapuit Pest első műkereskedése, majd a XIX. század második felében Európa egyik legelőkelőbb divatszalonjának, az Alter és Kiss Divatháznak adott helyet. Híres bérlője volt Mikszáth Kálmán. A ház az elmúlt több mint 215 év alatt több csonkítást szenvedett el, de a restaurálásoknak köszönhetően eredeti szépségét jórészt ma is őrzi.
72
A századforduló magyar festészetének megújítói között tartjuk számon a ma 155 éve született Iványi-Grünwald Bélát. Az Andrássy úti Mintarajziskolában tanult, később a budapesti művészélet egyik kedvelt és meghatározó alakja lett, a Fészek Klub egyik alapítója és törzstagja. Szintén alapítója a hivatalos művészetpolitikával elégedetlen képzőművészek
egyesületének, a Nemzeti Szalonnak, amelynek az Erzsébet téren volt a székháza. Amikor 1940-ben a János Kórházban elhunyt, kortársai nemcsak a tehetséges művészt, hanem a mindig derűs társasági embert is búcsúztatták.
44
A volt Lágymányosi, ma Rákóczi híd helyére már az 1970-es években hidat terveztek, pályázatot is kiírtak a feladatra. A győztes terv egy betonhíd lett volna, de az elképzelések később változtak mind a híd szerkezetével, mind a szerepével kapcsolatban, így a hídépítés végül csak évtizedekkel később valósult meg, egészen más formában. Az első pályázat eredményét 50 éve, 1972 májusában mutatták be a nagyközönségnek.
45
Egy külföldi turista talán el sem hiszi, hogy a Gellért-hegyet nem emberi kéz alkotta. A város közepén magasodva lenyűgöző kilátást kínál, és így kézenfekvő lehet a gondolat, hogy idegenforgalmi céllal építettük. Pedig a természet ajándékáról van szó, és a kilátást nemcsak a gyönyörködtetésre, hanem hadászati célokra is fel lehetett használni. Ez indokolta egy erődítmény építését a hegytetőre, melyet Citadellának neveztek el. Az építmény a Várkapitányság révén teljesen újjászületik, a jelenleg zajló munkálatokat most alkalmunk nyílt megtekinteni.
7
109
Telcs Ede a magyar szobrászat kiemelkedő alakja, budapesti művei között a reprezentatív köztéri emlékmű, a síremlék és az épületplasztika is megtalálható. A magyar fővárost díszítő műveit javarészt a Városligetben és a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, valamint a Belvárosban helyezték el. Munkássága összeforrt a világvárossá fejlődő Budapest jeles személyiségeinek életével, a legszorosabban Alpár Ignác építészével.
85
A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri palotáját éppen 115 éve, 1907. május 12-én adták át. A zeneművészet egyik legfontosabb épülete a kiváló építészpáros, Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján készült, de a kor kiemelkedő iparosai is kivették részüket a munkálatokból. Az építészek évekig dolgoztak a terveken, hogy a megrendelő által megfogalmazott igény szerint magyaros elemekkel díszített modern épületet emeljenek.
119
Óbuda középkori piaca mellett egykor házak sora állt. A mai óbudai zsinagóga közelében lévő területen álló hajdani házak közül ma is látható egy eredeti formájában helyreállított épület. Ferenc deák háza ma Óbuda legrégebbi, épségben megmaradt lakóházának számít, amely számos érdekes történet mesél a látogatóknak, és amelyben egykoron még sörfőzde is működött.
115
Immár 135 éve számíthatunk a mentők segítségére Budapesten. A Budapesti Önkéntes Mentő Egylet 1887. május 10-én kezdte meg a működését a mai Szent István téren, nem sokkal később azonban már beköltözhettek az új, Markó utcai székházukba. A mentők kezdetben még lovas kocsikkal jártak, 1902-ben, 120 éve viszont már elektromos autóval siettek a bajba jutottak segítségére.
98
Ma 110 éve született Ottlik Géza, Kossuth- és József Attila-díjas író, a kultikus jelentőségű Iskola a határon szerzője, világhírű irodalmi alkotások fordítója, a Nyugat harmadik nemzedékének tagja. Ottlik a kadétiskola elvégzése után Pasaréten élt, a kommunista diktatúra idején néhány évre elköltözött a fővárosból, majd 1958-tól 1990-es haláláig az Attila úton lakott, szemben az általa rajongásig szeretett Vérmezővel. Írói nagyságának állít emléket az Újbudán kialakított Ottlik-kert a Kosztolányi Dezső tér tőszomszédságában.
51
Egy nagy múltú város építészeti örökségének darabjait felkutatni és szemügyre venni örök turisztikai sláger. Budapest ezen a területen leginkább a dualizmus kori és a két világháború közötti hagyatékával emelkedik ki: Ybl Miklós, Steindl Imre vagy Lechner Ödön nevével jóformán mindenki találkozik, de ha mélyebbre ásunk, felsorolni is képtelenség, hány méltatlanul kevésbé ismert tehetség járult hozzá a magyar főváros ékesítéséhez. A Széll Kálmán tér délnyugati oldalát díszítő Budai Postapalota épülete is egy ilyen zsenihez kötődik: Sándy Gyula életéről és munkásságáról született idén egy szakmai és laikus szemszögből egyaránt figyelemre méltó kötet.
74
Minden út a Lánchídhoz vezet. Ez a mondás annyiban igaz, hogy a Budapestről induló főutak kilométerben számított hosszát innen, a Lánchídtól, pontosabban a budai oldalon lévő Clark Ádám tértől mérik. Ennek jelzésére 90 évvel ezelőtt, 1932. május 7-én avatták fel itt az első 0-s kilométerkövet.
136
Újabb nagy múltú szobor újult meg a fővárosban: a 320 éve, 1702-ben fogadalomból állított krisztinavárosi Immaculata–szobrot – Budapest legrégibb köztéri szobrát – ugyan 1928 óta másolat helyettesíti, időközben ez az alkotás is restaurálásra szorult. A munkát a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékén végezték el a közelmúltban, tegnap pedig visszahelyezték a szobrot Krisztina téri felállítási helyére.
68
II. Rákóczi Ferenc szobra immár 85 éve áll a Kossuth téren. Felállításáról halálának 200. évfordulóján döntöttek, és két év múlva, 1937-ben állt is a szobor. Azóta csak a feliratokat változtatták, hol politikai, hol nyelvtani okból.
132
165 éve született Kiss István, aki elsőként kapott a Műegyetemen építészdiplomát 1880. február 27-én. Már fiatalon az Igazságügyi Minisztérium házi építője lett, és rövidre szabott élete folyamán számos jelentős épületet tervezett, melyeknek többsége ma már Magyarország határain kívül esik. Budapesten a legtöbb megvalósult épülete kórház, de épített néhány magánházat is. Most ezeket az épületeit mutatjuk be.
85
Ma természetesnek tartjuk, hogy veszünk egy repülőjegyet, és egyszerűen csak felszállunk a repülőgépre. Kevesen gondolkodnak el azon, hogy vajon mióta tehetjük ezt meg. Pedig most évfordulót ünnepelünk: utasszállító repülőgépre Budapesten 100 évvel ezelőtt szállhattak fel először elődeink. Azóta hatalmas fejlődésen ment át az iparág és a turizmus is: a járvány előtti évben közel 16 millió utas fordult meg a Liszt Ferenc repülőtéren.
151
Az 1867-ben létrejött osztrák–magyar kiegyezés hazánk egyik virágkorát indította el. A 155 évvel ezelőtti egyezmény értelmében duális rendszer jött létre – innen származik a közkeletű dualizmus szavunk, mellyel az 1918-ig terjedő korszakot szoktuk jellemezni. Ez a felívelő éra nagy változásokat tartogatott magában: az iparosodás hatására egyre többen költöztek a városokba, különösen Budapest népessége nőtt robbanásszerűen. De milyen is volt a főváros az 1860-as évek második felében?
90
A Központi Vásárcsarnok, közkeletű nevén a Nagyvásárcsarnok ma Budapest egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága. Turisták tömegei keresik fel rendszeresen, hogy megismerjék Pecz Samu építész különleges alkotását és a csarnok semmi mással össze nem vethető sajátos hangulatát. Ezúttal a Pestbuda videós stábja is a Vámház körúti helyszínen járt, hogy bemutassuk a Nagycsarnok varázsát, Pecz Samu kivételes épületét, s egyben Budapest múltjának egy érdekes epizódját.
2
180
A Városligetben megnyílt léghajós kilátó nem az első ilyen szerkezet Budapesten: már a millenniumi kiállításon is fel lehetett emelkedni léggömbbel a város fölé. A 120 évvel ezelőtt, 1902. május 1-én felbocsátott ballonnak, a Turulnak azonban nem a közönség szórakoztatása volt a célja, hanem a kutatás. A meteorológiai megfigyelések mellett számos légi felvételt is köszönhetünk neki, amelyek megmutatják, hogyan festett Budapest a magasból a XX. század legelején.
99
A televízió lassan százéves találmány, amelynek kifejlesztésén számos magyar kutató dolgozott a kezdetekkor. Magyarországon mégis csak az 1950-es években kezdtek el azon munkálkodni, hogy a hazai háztartásokban is lehessen fogni magyar adást. A kísérleti adások már 1956-ban elindultak, majd a forradalom után, 1957. április 26-án este már filmet is vetített a tévé, de az első „hivatalos" adást, a Hősök terei felvonulást politikai okból csak 1957. május 1-én sugározta a Magyar Televízió.
1
78
2002 óta áll és működik a Nemzeti Színház a Dunához közel eső, egykor vasúti csomópontnak helyet adó területen, a Rákóczi híd pesti oldalán. A helyszín is nagy változásoknak volt tanúja az elmúlt mintegy 200 év alatt, de a színház története sokkal fordulatosabban alakult. Mielőtt mostani otthonába költözött, számos épületben működött a társulat, kettőt ezek közül elbontottak, a többit eleve átmeneti megoldásként használták, közben pedig szinte évtizedenként felmerült az állandó otthon megépítésének gondolata, több alkalommal építészeti tervpályázatot is hirdettek. Más-más okokból, de ezek egyike sem jutott el a várt végkifejletig. Érdemes a meg nem valósult tervek és elképzelések ismertetésével felidézni a „Nemzeti” sorsának alakulását.
111
16
A Csikós-szobrot is készítő ifjabb Vastagh György szobrászművész alkotását 1937-ben leplezték le az Úri utca és Szentháromság utca találkozásánál lévő kis téren, az ország akkori vezetőinek jelenlétében. A Habsburg Birodalom egykori hadvezérének, Hadik Andrásnak és a 3. huszárezrednek emléket állító szoborhoz az ötvenes évek óta egy furcsa szokás is kötődik a ballagó műegyetemisták körében.
72
A Nemzeti Múzeum szomszédságában, egy főúri palotának is beillő épületben 145 évvel ezelőtt, 1877 áprilisában már az utolsó simításokat végezték. Persze több ház is volt Budapesten, amely ezekben a napokban készült el, s az épület helyiségei már a lakók beköltözésére vártak, az Ádám-palota díszítésén azonban nem más dolgozott, mint a számos freskójáról ismert és híres Lotz Károly. A részleteit tekintve is gyönyörű, Múzeumkertre néző épület azóta is büszkén hirdeti az egykori alkotók tehetségét.
75
A Betegápoló Irgalmasrend, amely több mint 370 éve érkezett hazánkba, elkötelezte magát a harcokban megsebesült katonák gyógyítása mellett, ezt a szolgálatot a rend tagjai a legmagasabb szinten teljesítették már a török háborúk idején is. Első hadikórházuk a volt Invalidus-házban, a mai Központi Városháza épületében nyílt meg az 1700-as években, majd Budán, a Frankel Leó úton alapítottak egy ispotályt. Ez az intézmény ma is működik Budai Irgalmasrendi Kórház néven.
1
119
A Szabadság tér szomszédságában a századfordulón felépült Postatakarékpénztárban már hónapok óta felújítási munkák folynak. Lechner Ödön fő művén kívül a mester három másik alkotása is helyreállítás alatt van: az Iparművészeti Múzeum, a Városliget melletti Sipeki Balás-villa és az Andrássy úti Drechsler-palota. Míg utóbbiak kívülről is látható, nagyobb volumenű változáson mennek keresztül, a Postatakarékpénztárnak a belső pénztárcsarnoka kapja vissza eredeti kupoláját. Egykoron ezt is a homlokzathoz hasonló fantáziadús ornamentika jellemezte, azonban a használat igényei szerint az idők során átalakították, de a történelem viharai sem kímélték.
1
147
Budapest közlekedése 60 évvel ezelőtt is válaszút előtt állt. A szakemberek olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mennyire kell fejleszteni az addigra elavult tömegközlekedési hálózatot, hogyan kell a várost felkészíteni a várható autóforgalomra. E döntések meghozatalát tanulmányok is segítették. Egy 60 éve megjelent munka alapján mutatjuk be Budapest akkori közlekedési dilemmáit.
1
50
A Törley pezsgő a mai napig az egyik leghíresebb magyar termék, az ünneplések szinte kötelező eleme hazánkban, és számos külföldi országban is jelen van a márka. Mint annyi minden, e gyár gyökerei is a XIX. század második felére, a dualizmus időszakára nyúlnak vissza: Törley József 1882-ben, tehát éppen száznegyven évvel ezelőtt alapította meg a budafoki üzemét. Nemcsak az ott készített ital képvisel azonban igen magas színvonalat, hanem a család budapesti épületei is.
144
Pest egyik első gépgyára gyakorlatilag a József Hengermalom melléküzemágaként működött, majd gazdasági okok miatt lett önálló gyár, amely így a magyar ipar egyik első gépgyárává tudott válni 175 évvel ezelőtt. Sajnos nem volt hosszú életű, de a hatása jelentős volt.
169
A Citabella teljes felújítása 2023-ra készül el (Fotó: Várkapitányság)
A falak átvágásával egyszerűbb lesz az átjárás és új kilátóteraszokat is építenek (Fotó: Várkapitányság)
Az erődfalon belül egy új, több mint 6000 négyzetméteres közpark lesz, kávézóval és tóval (Fotó: Várkapitányság)
Az ágyútoronyban nagyszabású kiállítást rendeznek majd a Szabadság Bástyája címmel (Fotó: Várkapitányság)
Összesen 14 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Rémes! Egy zárt erőd szétdarabolása, holott ez az eredeti funkció teljes megcsúfolása. Ha ragaszkodunk a történelmi hűséghez akkor a falakat nem szabad megbontani.
Ez egy bornírt ötlet és az építészet, várépítés, erődépítés tökéletes negligálása!
Tiltakozom!
Az eredeti funkció ma már nem működik. Jó ötlet, az erőd nyitottá tétele. A hatalmas zászló a közepén látványos.
Ember! Nem arról van szó, hogy működik-e az erőd, vagy sem. Komáromban sem működik az erőd és a magyar kormány is ad pénzt az EREDETI ÁLLAPOT visszaállítására!
Az a lényeg, hogy egy történelmi épületet NE ERŐSZAKOLJUNK MEG..
1. A Citadella legfőbb értéke a budapesti panoráma. A most megvalósuló Gellért-hegyi sikló hegyállomását az erőd udvarán kellene kialakítani, hogy turista, gyerek, nyugdíjas és mozgáskorlátozott egyaránt időveszteség és hosszú séta nélkül tudjon akadálymentesen tudjon körbemenni a falakon, végig, a mellvédnél, onnan a legjobb a kilátás. (Ha meg akarjuk bontani a falat, vezessük át a járatot fölötte. A kapu fölött szintén, a déli oldalon megbontott falat pedig építsék vissza.)
2. Nem tudom, biztonságos-e egy két oldalról is végig lezárt hosszú lépcsős átjáró kialakítása a mai világban (mindenki olvas újságot), de biztonságpolitikusokkal jól fel vagyunk szerelve, majd nyilatkoznak ők.
3. Remélem, az átépítéssel az összes szükséges kereskedelmi egység a falakon belül kerül elhelyezésre és megszűnik minden bódé a Citadellán, illetve környékén.
Szeretném nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy a Citadella együttes (Szabadság szoborral) a Világörökség része és MŰEMLÉKI VÉDELEM ALATT ÁLL maga az épület.
Azonkívül. Teljesen mindegy, hogy Haynau parancsára építették, akkor is a magyar történelem része, a múltat nem lehet letagadni.
"Büszkén a Gellért hordja bársonyát,
S fején mint gondot az új koronát"
írta róla Arany János.
összegezve:
Le kell fognunk a hozzá nem értők kezét, ha ilyen durva merénylettel akarják Budapest arculatát megváltoztatni!
A panoráma a Citadella nélkül is megvan. A Citadella értéke önmaga. A saját múltja és az, hogy a Duna felőli arculata a Világörökség része!
A Citadella jelentőségéről, jövőbeli szerepéről megoszlanak a vélemények. De szerintem abban sokan egyetértünk, hogy a tervek semmiképp sem nevezhetőek kivételesen jónak. Egy ilyen nagyságú és jelentőségű projectnél mindenképp nagy versenynek és szigorúbb elbírálásnak kéne lenni, hogy az esetleges átalakítások hosszútávon is megállják a helyüket, és méltóak legyenek Budapest építészeti színvonalához.
Elvtársi semmitmondás..
Megjelent a minuszt osztó hülyegyerek, generátort is használ és kétszáz minuszt beszór 10 másodperc alatt.
A terv minden szempontbol aggalyos barmilyen latvanyosnak is tunik elsore.
Biztonsagi szempontbol mindenekelott. Ugyan nem keszulunk haborura, de a Citadella Budapest vedelme szempontjabol a varos egyik legfontosabb strategiai pontjan helyezkedik el es ha mar all itt egy massziv erod azt semmikeppen sem okos dolog szetberhelni...
A Citadella kozel 170 eves, az UNESCO Vilagorokseg reszet kepezo fontos hadtorteneti muemlek, Budapest egyik legoregebb ma is allo epulete. Muemleki szempontbol tehat megintcsak problemas az elkepzeles.
Ugyan a Habsburgok epitettek ellenseges cellal, de mar tobb mint 100 eve a mienk, mi hasznaljuk es az osztrakokkal is azota mar tobbszorosen kiegyeztunk, megbekultunk, tovabb leptunk es mar jo ideje azonos oldalon is allunk, azonos politikai tomb tagjai vagyunk. Torteneti szempontbol tehat nem indokolhato a durva beavatkozas.
Valahol az is santit, hogy nemzeti szabadsagkuzdelmeink bemutatasara akarjak hasznalni az epuletet mert pl. 1956-ban semmilyen szerepet nem jatszott a Citadella.
Epiteszeti szempontbol meglehetosen absztrakt ujitas a keleti mellved felkorivenek szethasitasa ket keskeny falcsonkot eredmenyezve ami statikai kerdeseket is felvet. Arrol nem is beszelve, hogy praktikai szempontbol is visszas mert a turistak elveszitik a legjobb panoramat nyujto falszakasz egy jelentos hanyadat. Helyette caplathatnak fol a hoszu rideg lepcsosoron hogy aztan valasztaniuk kelljen a deli vagy az eszaki panorama megtekintese kozott mivel az erod Duna feloli vegen a falakon a koruljarhatosag a lepcsosor miatt megszunt. Ez persze azt is fogja eredmenyezni, hogy a lepcsosor ket oldalan letrejovo furcsa keskeny bastyaszeru epitmenyeken es az oda vezeto szukuletben turistak tomege fog tusakodni a latvanyert.
Ha mar a latvanynal tartunk. A hatalmas zaszlotarto rud onmagaban nem lenne problemas, de a Szabadsagszoborral vetekedve a ket dudas egy csardaban esetet fogja megvalositani. Ez a disszonancia a varos minden ponjarol lathato lesz ami kulonosen ejjel lesz nagyon feltuno ha a zaszlorud is diszkivilagitast kap. Raadasul Budapesten ritkan fuj olyan eros szel, hogy egy ekkora zaszlo folyamatosan lobogjon, ebbol adodoan tobbnyire csak egy rud fog agaskodni a szobor hata mogott ami esztetikai szemponbol teszi kerdesesse az elkepzeleseket.
At kellene meg dolgozni a terveket mielott hozzanyulnak a Citadellahoz, mert ez nagyon ossze lett csapva es a megvalositas is problemas lehet igy.
Valoban, valaki nagyon unatkozik.
Aki ervelni nem tud annak nyilvan csak ez marad. Komcsi tempo, de ha ot ez boldogga teszi...
Tökéletesen egyetértünk. Két kérdésben pedig 100% azonos a véleményünk:
1./ A körüljárhatóság. Ez az alapja az egésznek.
2./ A zászló és a szobor együtt sok lenne.
A LÉPCSŐSOR HELYETT EGY DISZKRÉT LIFT (VAN ILYEN A VÁRKERT BAZÁRNÁL) SOKKAL JOBB MEGOLDÁS LENNE ÉS A TURISTÁK IS JOBBAN ÉRTÉKELNÉK.
A körüljárhatóság még elintézhető lenne a lépcsősor fölött, ha a lépcsők egy kapuszerű nyíláson átbújva mennének fel. Ez biztonsági szempontból is nagyon fontos lenne, hiszen éjszakára eddig is le volt zárva, ezután is le kell zárni.
Tudod kérlek Dubrovnik (egykor Raguza) szintén a világörökség része és teljesen körüljárható a várfalakon.
Csak a történelmi hűség kedvéért: A Szentföldről hazatérő kereszteslovagokat az angol királlyal (Oroszlánszívű Richard) nem engedte be Raguza, ezért a két kilométerre lévő kis Lokrum szigetén szálltak meg a katonák és erődöt, templomot is építettek maguknak.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!