Jókai leghűségesebb olvasói – Száz év után kerülhet a Jókai térre Strobl Alajos Olvasó lányok szobra

Írta: Flier Gergely

2021. ápr. 16. 9:30

Nemcsak a könyveknek, a szobroknak is megvan a maguk sorsa – erre gondolhatunk a terézvárosi Jókai tér most kezdődő felújításának terveit látva. Jókai Mór 1921-ben felállított szobrának árnyékában ugyanis feltűnik egy kisebb alkotás, mely a Városliget fái alól lehet ismerős sokunk számára. Az Olvasó lányok szobrát az alkotó Strobl Alajos eredetileg is a Jókai téri Jókai-szobor mellékalakjainak szánta, ez a terv azonban akkor nem valósult meg. A végül csak később elkészült, 1929-ben felállított Olvasó lányok szobra most a Városligetből kerülhet át az eredetileg neki szánt helyre.

Budapest szobrászati örökségének helyzete mindig tartogat számunkra izgalmas eseményeket. Rendkívül örvendetes, hogy az elmúlt években számos elpusztult szobrot rekonstruáltak, de arra is akad példa, hogy meglévő alkotások kerültek új helyszínre, más kontextusba. Most egy olyan szoborról szeretnénk szólni, melynek úgy tűnik, hamarosan beteljesedik alkotójától neki szánt sorsa. A terézvárosi Jókai tér felújításának tervein ugyanis az 1921-es Jókai-szobor mellett feltűnik az eredetileg is mellékalaknak szánt, de csak később elkészült és végül 1929-ben, a Városligetben felállított Olvasó lányok szobra.

A megújuló Jókai tér nemrég közzétett látványterve az Olvasó lányok szobrával (Fotó: terezvaros.hu)

Amikor Stobl Alajos viszontagságos előzmények után elvállalta a budapesti Jókai-szobor megformálását, az író emlékműve mellékalakjainak szánta a Jókai-könyvet olvasó lányokat ábrázoló szoborcsoportot, melyet különösen személyessé tesz, hogy modellje a szobrászművész lánya, Strobl Zsuzska és annak barátnője, Kelemen Teri voltak.

Az Olvasó lányok képe Liber Endre Budapest szobrai és emléktáblái című művéből

De hogy röviden kitérjünk a Jókai-szobor és Strobl kapcsolatának fent említett viszontagságaira, érdemes fellapoznunk Az Ujság 1911. évi évfolyamát, melynek január 15-iki számában Strobl Alajos így nyilatkozott: 

„A lapok közölték, hogy a Jókai-bizottság engem bizott meg a Jókai-szobor mintázásával. Írja meg, hogy ebből egy szó sem igaz. Sőt, ha a munkával megkínálnának, akkor sem fogadnám el. Én hive vagyok a pályázatoknak és igenis, őszintén fogok örülni, ha a Jókai-szobor gyönyörű munkáját fiatal tehetség nyerheti el. Megtisztelve érzem magam, ha a zsűribe beválasztanak majd és nekem onnan lesz módomban ennek a művészi tervnek döntését irányítani.”

Ennek ellenére végül Strobl mégis elvállalta a feladatot. Az újságok hamarosan közölték, hogy a művész elkészítette a szobor vázlatát, sőt, csakhamar a Strobl által ideálisnak vélt helyszínről is beszámoltak: 

„a művész a szobrot a Baross- és a József- utcza összeszögelésénél, közvetlenül a monumentális jellegű Wenckheim grófi palota előtt óhajtja felálltani”

– írja Az Ujság 1913. március 21-i száma. Ez a hely a mai Szabó Ervin tér a VIII. kerületben, ahol 1929. óta a Magyar Igazság kútja áll. Ez módosította volna az eredeti tervet, amely szerint a Rákóczi téren állították volna fel Jókai szobrát.

 

A Jókai-szobor vázlata Strobl műtermében (Fotó: Az Érdekes Ujsag, 1913. június 15.)

Hamarosan kritikák is érték a szobrot. A nagynevű alkotó személye által keltett várakozásnak úgy tűnik, egyes kortársak szemében nem sikerült megfelelni:

„Amit Strobl mester Jókaiból elénk tár: az egy nyugalmazott Öreg vidéki tiszttartó, aki öregesen megül, amint a Méhner-féle nagy családi naptár borítékján látjuk, öblös csizmákban. Egy szobrászati alkotásnál tulajdonképpen mindegy: miként ábrázolja a művész egy-egy alakját a külsőségekben. A legfontosabb: az összhatás, az egység, a jellemző erő, a monumentális beállítás. Ami ennél a szobornál monumentális: az a csizma. Az egész: egy agyonnyomoritott, kicsinyes, vérszegény alkotás, hol semmit sem látunk Jókai szelleméből.” 

írta vitriolosan a Pesti Napló 1913. június 26-ai száma.

A fent kritizált első vázlathoz képest végül némileg módosult a szobor alakja, mire az első világháború évei után, 1921. május 21-én leleplezték a kész alkotást a Jókai téren.

 A Jókai-szobor leleplezése Budapesten 1921. május 21-én. Fényképfelvétel az Uj Idők 1921. júniuis 1-ei számából

A szoboravatásról kissé kesernyésen jegyzi meg Liber Endre Budapest szobrai és emléktáblái című, 1933-ban megjelent művében: 

„Jókai, a nagy magyar mesemondó egészen elárvulva jutott talapzatára, a tervezett és meg is mintázott mellékcsoport, az Olvasó leányok nem kerülhetett reá s ő, a fantázia nagy művésze, a fantáziának helyet alig engedő reális képmásban nem kaphatta meg azt az emléket, amely hűséges rajongóinak képzeletében élt.”

Maradt tehát az elégedetlenség a Jókai-szoborral kapcsolatban. Ha megnézzük a kompozícióból Liber Endre által olyannyira hiányolt Olvasó lányok szoborcsoportot, messzemenőkig megértjük Liber gondolatmenetét. A döntésnek minden bizonnyal elsősorban anyagi okai lehettek a szűkös 1921-es évben. A főalak mellé az Olvasó lányok alakjainak bronzba öntése, valamint a talapzat megtervezése és kivitelezése valószínűleg már nem fért bele a költségvetésbe.

De hogy alakult a sorsa ennek az alkotásnak, ami végül lemaradt a köztéri kompozícióról?

 Az Olvasó lányok szobrának agyagmodellje Strobl Alajos epreskerti műtermében (Fotó: Élet és Tudomány, 2006. október 10.)

Strobl Alajos 1926-ban bekövetkezett halálakor a szobornak csak az agyagmodellje állt készen. Azonban Strobl hagyatékának kérdése is tisztázásra szorult. Az Epreskert, ahol Strobl műtermei is voltak, szívügye volt nagy szobrászművészünknek. Többek között ő hozatta ide a lebontásra ítélt Józsefvárosi Kálváriát és a budavári Nagyboldogasszony-templom egyik eredeti, középkori kapuját.

1927 tavaszán számoltak be a lapok a botrányról: az Epreskert mintegy ötven szobrát aukción árverezik el. Strobl műveiből kiállítást rendeztek, mely láttán megrendülten írta Az Est 1927. május 22-i számának tudósítója:

„Most, amikor műveinek egy nagy csoportját látjuk együtt, be kell vallani, hogy félreismerte és nem becsülte meg eléggé a kora. Hivatalos művésznek tartották, száraz akadémikusnak, pedig telve volt gyengéd költészettel, igaz és mély érzéssel, gyönyörű fantáziával és szárnyaló lelkesedéssel. Sikerült műveiből sugárzik az a nemes titokzatosság, amelyet a görög, és római szobrokban csodálunk, de megérteni nem tudunk. Vannak fejei és kompozíciói, amelyek olyan izgalomba hozzák a nézőt, mint egy jó dráma, vagy egy nagyszerű költemény. Ez a művész sokszor látta azt, amiről a közönséges halandó csak hallott: az emberi lelket.”

Mozgalom indult annak érdekében, hogy a főváros vagy az állam vásárolja meg a hagyatékot. Végül a főváros Strobl hat művét vásárolta meg, köztük Liszt Ferenc mellszobrát és Assisi Szent Ferenc egész alakos szobrát. Előbbit a Városligetben, utóbbit a Szent István-bazilikában állították fel.

Strobl Alajos: Olvasó lányok című szobra a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szintén megvásárolt Olvasó lányok szobrának köztéri felállításáról a fővárosi tanács 1927. július 21-i ülésén döntöttek. A szobor bronzba öntésével Vignali Rafael öntőmestert bízták meg. A tervezett helyszínről a sajtóban többféle feltételezés látott napvilágot, így a belvárosi Régiposta utca és az terézvárosi Liszt Ferenc tér is felmerült. Utóbbi aránylag közel is lett volna az Andrássy út túloldalán álló Jókai szoborhoz. Hamarosan tisztázódott, hogy a Városligetben helyezik el a szobrot, fontos volt az intim, bensőséges közeg, melyet a liget zöldje jelentett. 

A szobrot 1929-ben felállították a ligetben, de hamarosan módosítani kellett a helyszínt. Erről Liber Endre Budapest szobrai és emléktáblái című művében így számol be: 

„A tanács a művészeti és közművelődési, valamint a műemlékekre felügyelő állandó bizottság javaslata alapján a szobor felállítási helyéül kijelölte a Stefánia-út baloldalán a tejivócsarnok felől csatlakozó kocsiúttal szemben levő és a városligeti tóhoz, illetve a Washington-szoborhoz vezető sétaút találkozásánál képződő gyepsziget csúcsát. A szobrot ezen a helyen fel is állították, de amikor 1930-ban annak közelében Pósa Lajos szobrát helyezték el, kitűnt, hogy Strobl jóval kisebb méretű műve nem érvényesül eléggé. A tanács ennélfogva az illetékes ügyosztály javaslatára elrendelte az »Olvasó leányok« szobrának áthelyezését.  A szobor áthelyezése ügyében 1932. október 19-én Liber Endre alpolgármester elnöklete alatt tartott helyszíni szemlén a bizottság egyhangúlag a Stefánia útnak a Fővárosi Múzeum és az Ajtósi Dürer-sor közé eső részén jelölt ki helyet a szobornak. Ennek alapján a tanács a szobor áthelyezését rendelte el, ami 1933. elején meg is történt.”

Az Olvasó lányok szobra egy 1938. januárjában készült felvételen (Fotó: Fortepan/Képszám: 116038)

Ez a csendes hely volt az, ahol a szobor az elmúlt kilenc évtizedet töltötte. A Városliget átfogó rendezése és a terézvárosi Jókai tér felújítása hozta el az újabb fordulatot vele kapcsolatban: a Jókai tér közelmúltban nyilvánosságra hozott tervein feltűntek az Olvasó lányok a Jókai szobor oldalában. 

A szobor áthelyezéséről hozott döntésről nem könnyű véleményt mondani. Kissé talán ambivalens érzéseket is kelthet bennünk, hiszen a szobor eltűntével elveszik a Városliget egy meghitt patinás helye, a Jókai-szobor melletti elhelyezés pedig midenképpen nagy átgondolást igényel a kivitelezők részéről. Kíváncsian várjuk a végeredményt, hiszen ennek az igazi remekműnek a sorsa megérdemli megkülönböztetett figyelmünket.

Nyitókép: Strobl Alajos: Olvasó lányok című szobra a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó