PestBuda

Átadták a Kalevala-szobrot Budán Az I. kerületi Attila út–Krisztina körút–Szarvas tér közötti zöldterület tavaly kapta a Kalevala park nevet, itt avatták fel a napokban a finn nemzeti eposz, a Kalevala tiszteletére készített emlékművet.

Mesterművek panorámával – A Budavári Palotában jártunk Kulisszatitkok a Budavári Palotából: biztonsági okokból nincs az épületben gázszolgáltatás, így távfűtés biztosítja a meleget. A jelenlegi kupola pedig magasabb, mint amilyennek Hauszmann Alajos a korábbit tervezte. A századfordulón a palota Duna felőli összefüggő teremsoránál csak a versailles-i kastély teremsora volt hosszabb. Mi még a rendezvénykorlátozó szabályok életbe lépése előtt jártunk az épületben a Budai Várséták programsorozat keretében, a Nemzeti Hauszmann Program szervezésében.

Megújul az újpesti rakpart fasora Az Újpesti rakparton a Jászai Mari tértől indulva négy szakaszban 105 fát vágnak ki, a kiöregedett gömbakácok helyére a Főkert 161 mezei juhart ültet, ami őshonos, jól viseli a városi levegőt és nagy lombja lesz már néhány éven belül.

Petőfi pontonhíd volt a neve, de a pestiek Böske hídnak hívták A II. világháborús pusztítás és rombolás után Budapesten a Duna felett csak ideiglenes hidak biztosították a közlekedést. Az egyik legfontosabb átkelő a Petőfi pontonhíd lett, amely arról kapta a nevét, hogy a pesti Petőfi teret kötötte össze a budai Döbrentei térrel, a vízbe zuhant Erzsébet híd tőszomszédságában. A pestiek azonban a leleményesebb Böske híd elnevezést kezdték használni, a Petőfi nevet pedig a döntéshozók később egy másik hídra örökítették át.

A Zeneakadémia 145 éve – Liszt és Erkel álma valósult meg Pesten Az Országos Magyar Zeneakadémia 145 évvel ezelőtt, 1875. november 14-én nyílt meg ünnepélyes keretek között. Az intézmény ideiglenesen a mai Március 15-e téren, az egykori Hal tér 4. (egyes források szerint 5.) számú épületének második emeletén kezdte meg működését, amíg 1879 őszén az Andrássy úti háromemeletes palotába nem költözhetett. Mai, Liszt Ferenc téri székházát 1907-ben avatták fel. Liszt Ferencnek és Erkel Ferencnek köszönhetjük, hogy elindult Budapesten a legmagasabb szintű zenei oktatás.

Márai-szobrot állítottak Újpesten Márai Sándor író bronzba öntött portrészobrát állították fel Újpest kertvárosában, a Szent László téren.

Csaknem ezer, Trianonra utaló budapesti utcanév került interaktív térképre Az új, interaktív térkép azokat a fővárosi közterületeket ábrázolja, amelyek névtábláin visszaköszönnek a trianoni békediktátum által elcsatolt települések, erődítmények, történeti-néprajzi tájak, népcsoportok nevei.

Új híd épül a XI. kerület szívében A XI. kerület közepén, a Tétényi út, Bartók Béla út, Karolina út kereszteződése fölött 71 éve ível át egy vasúti híd. A Déli körvasút fejlesztéshez kapcsolódóan most itt egy szélesebb és hosszabb vasúti felüljárót terveznek építeni, az alatta lévő területen pedig az ígéretek szerint egy új városi közteret alakítanak ki, fákkal, zöld felületekkel, hogy a gyalogosok, a biciklisták, a buszmegállókhoz, villamosmegállókhoz tartó utasok is kényelmesen át tudjanak itt haladni.

A Budavári Palotanegyed madártávlatból Egy különleges drónfelvételen megcsodálhatjuk a budai Vár újjászületett épületeit. Közelről látjuk a megújult Mátyás kútját, a Főőrséget, betérünk a hangulatos kávézóba, majd a Lovardát nézzük meg kívül és belül. Az egykori lovaglócsarnok részleteit közelről szemlélhetjük, végül elsuhanunk a Csikós szobor mellett.

A Vizafogó Óvoda nyerte el idén Budapest Építészeti Nívódíját A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a Vizafogó Óvoda átalakítása és bővítése lett, dicséretben részesült a MOME Campus és Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztésének 3. üteme, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, a Ligeti-műteremvilla felújítása és átalakítása, valamint a Havanna Hetivásár.

Egykor teherpályaudvar volt, ma Millenniumi Városközpont Budapest az állandó változások városa. Különösen érvényes ez a megállapítás fővárosunk azon részeire, amelyek egykor egész iparágak központjainak számítottak, vagy ezeket az iparágakat szolgálták ki. Rozsdaövezeteknek is nevezhetjük őket, ahol a 100 vagy 150 évvel ezelőtt működő gyárépületek helyén azok düledező maradványai állnak csupán. A legtöbb ilyen terület jövője még kérdéses, van szerencsére azonban olyan helyszín is, amely mára teljesen átalakult, és új funkciót kapott. Az egykori Duna-part Teherpályaudvar helyén az elmúlt 25 alatt kiépült Millenniumi Városközpont az egyik ilyen példa.

Jövő nyárra csúszik a Nyugati pályaudvar csarnokának átadása A 143 éves Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása folyamatosan zajlik, az örökségvédelem alatt álló épület most feltárt valós állapota miatt előre nem látható pót- és többletmunkákat kellett elrendelni. A felújított csarnok újranyitása 2021. nyár végére várható.

Amikor ötéves tervek alapján épült Budapest A szocializmus alatt az államilag irányított gazdaság úgynevezett ötéves tervekkel működött. Azaz előre meghatározták, hogy a következő öt évben milyen volumenben, milyen termékekből vagy nyersanyagból mennyit kellene előállítani, gyártani. Más volt ez, mint egy üzleti terv, mert valójában nem a valós igények és az üzleti lehetőségek határozták meg.

Újra régi pompájában látható a Szent Koronával díszített magyar címer az Ybl-támfalon A budai Várban, a Csikós udvar alatt húzódó, Ybl Miklósról elnevezett támfalat rekonstruálják. Már látható a Szent Koronával díszített magyar címert ábrázoló dombormű.

Ötszáztíz műtárgy került a 3-as metróból a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe A 3-as metróvonal felújítása során összesen 510 műtárgy érkezett Közlekedési Múzeum gyűjteményébe, közöttük az utasok emlékezetében szimbolikusként megmaradó elemek, például fali kőburkolatok, utastájékoztató táblák és sárga padok. A Deák téri metróállomás falán látható betűcsempékből álló alkotás megmarad az eredeti helyszínén.

A legmagyarabb Habsburg budavári nyughelye – A nádori kriptában jártunk Van a hatalmas kiterjedésű Budavári Palotának egy kevéssé ismert szeglete, amely a reformkor óta a Habsburg-ház nádori ágához tartozók sírjait rejti. A Habsburg nádori kripta a XIX. század vége óta lényegében változatlan formában maradt ránk. Kevesen tudják, hogy még a 2010-es évek közepén is itt helyezték örök nyugalomra a Habsburg-család egyik elhunyt tagját. Mi még a november 10-én kihirdetett rendezvénykorlátozó szabályok életbe lépése előtt jártuk be a lenyűgöző szépségű helyszínt a Nemzeti Hauszmann Program keretében szervezett Budai Vársétán. Tartsanak velük, nézzék meg, kik nyugsznak a Budavári Palota kriptájában!

Mostantól angolul is megjelenik a PestBuda várostörténeti magazin A Magyarországon élő és itt dolgozó külföldieknek, diplomatáknak, az itt tanuló egyetemistáknak, az évtizedekkel ezelőtt külföldre távozott családok magyarul már nem beszélő leszármazottainak szeretne tartalmas ismereteket nyújtani Budapest páratlanul gazdag épített örökségéről, évszázadokon át megőrzött kulturális értékeiről és fordulatokkal teli történelmi múltjáról a PestBuda internetes várostörténeti magazin, amely mostantól angol nyelven is megjelenik.

Gyönyörűen felújították a föld alatti trezorjáról híres budavári házat az Úri utcában Az Úri utca 72. alatti pincerendszer nyújtott védelmet a II. világháború alatt az ország aranytartalékának és 600-700 embernek, majd az ötvenes években innen irányították Magyarország elektromos hálózatát. A ház most eredeti, késő barokk állapotában születik újjá a Nemzeti Bank oktatási központjaként.

Nemzeti emlékhely lesz a rákosmezei Királydomb, az egykori országgyűlések helyszíne Benyújtotta a kormány a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatát. A mai Kőbányán, a Rákos-patak mellett található területet, a középkori országgyűlések és királyválasztások színhelyét a beépítés veszélye fenyegette.

A szegények orvosa volt: 150 éve született Batthyány-Strattmann László A Batthyány-család számos kiváló katonát, politikust és tudóst adott a magyar történelemnek. Közülük is kiemelkedik munkásságával, elhivatottságával, emberszeretetével dr. Batthyány-Strattmann László, aki szemorvosként minden idejét, energiáját és vagyonát a szegények gyógyítására fordította. A tiszta és szerény életű, az orvoslás iránt mélyen elkötelezett herceget 2003-ban avatta boldoggá II. János Pál pápa.

A magyar zsidó építőművészek öröksége Vannak könyvek, amelyek megérdemelnék, hogy helyet kapjanak a téma iránt érdeklődő emberek könyvespolcán. Ennek a kötetnek a megvalósulásához elképesztő mennyiségű munka kellett, tulajdonképpen egy hatalmas adattárnak is tekinthető. Lapozgatása közben megtörténhet velünk, hogy kedvet kapunk felkerekedni, bebarangolni a várost és az épületeket saját szemünkkel is megismerni.

Ötven évet vártunk rá: kétszer kétsávos lesz a repülőtérre vezető út Bár a járvány miatt most nem sokan utaznak repülőgéppel, azzal mindenki egyetért, hogy jelenleginél sokkal jobb közlekedési lehetőséget kell biztosítani a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Budapest központja között. Arról már korábban írtunk, hogy új vasúti kapcsolat fog épülni, nemrég pedig a kétszer kétsávossá alakítandó gyorsforgalmi út felújításának és bővítésének tervezésére is kiírták a pályázatot. De hogyan nőtte ki Budapest az elmúlt évtizedek alatt a repülőtérre vezető utat?

Impozáns épületek állnak elhagyatottan Budapest-szerte A magyar főváros telis-tele van gyönyörű épületekkel. Lakóházak, közintézmények, múzeumok, kórházak, és még hosszasan lehetne sorolni, milyen célokra készültek az általunk ma is csodált mesterművek. Ám sok olyan, jobb sorsra érdemes, egykor fontos feladatokat ellátó épületet találunk ma Budapesten, amelyeknek nincsen funkciójuk, így üresen állnak, és várják a következő bérlőjüket. A következőkben öt elhagyatott fővárosi épületet mutatunk be.

Hetvenéves az Árpád híd – Sztálin nevét viselte átadásakor, 1950-ben A II. világháború alatt félbehagyták, majd csak részben épült meg. Hat évig Sztálin nevét viselte, és sokáig az ország leghosszabb hídja volt. Hetvenéves az Árpád híd.

Korcsolyapálya épül a Kapisztrán téren Budán, a várfalakon belül, az önkormányzat Kapisztrán téri épülete előtt korcsolyapályát alakítanak ki, megszűnik a parkolás.

Íme 10 gyönyörű kupola, amelyek leginkább hiányoznak a budapesti városképből Egy friss kormánydöntés értelmében számos, városképi szempontból jelentős épület hiányzó kupoláját, tetőidomait és díszeit rekonstruálják a közeljövőben, először három budapesti házét. Szubjektív listánkon 10 olyan épületet gyűjtöttünk össze, amelyeknek egykor gyönyörű, ma fájóan hiányzó kupoláját, tornyát és díszeit az elsők között kellene újraalkotni.

Ma megkezdődik a metrófelújítás a belvárosi szakaszon Folytatódik a 3-as metró felújítása, november 7-től nem jár a metró a Lehel tértől a Nagyvárad térig. A felújítás miatti közlekedési változások a tervek szerint másfél évig lesznek érvényben.

Átadták a pesti fonódó villamoshálózat első elemét Ferencvárosban átadták a pesti fonódó villamoshálózat első elemét. A fejlesztés nagy segítséget jelent majd a 3-as metróvonal középső szakaszának felújítása alatt, hiszen a 2M villamossal a Nagyvárad térről közvetlenül lesz elérhető a belváros.

Hatvan éve jelentek meg a csuklós buszok Budapesten Budapesten az 1950-es évek végén nem volt elég busz, és a meglévők is kicsik voltak. A megoldást az Ikarustól várták, de a magyar buszgyár csak az 1960-as évek közepére ígérte a saját, nagy méretű, csuklós buszát. A Fővárosi Autóbuszüzemben nem vártak, házilag építettek csuklós buszt, több mint 300-at. Az első 60 éve állt forgalomba.