Eltűntek a Római-part hangulatos csónakházai

2021. május 21. 9:00

A Római-part már az 1900-as években is kedvelt dunai pihenőhely volt, az 1920-as évektől vált igazán népszerűvé. Az egykori csónakházak építészeti, sport- és kultúrtörténeti értékeinkről mesélnek – ma már leginkább csak fotókon.

Bár Széchenyi István már 1826-ban meghozatta az első evezős csónakot Pozsonyba, és 1834-ben (más források szerint 1835-ben) Csónakda néven létrehozta az első csónakházat a későbbi Lánchíd pesti hídfője közelében, az evezősélet igazán a kiegyezés után indult fejlődésnek.

Széchenyi István építette az első csónakházat, a Csónakdát az 1830-as években a későbbi Lánchíd pesti hídfőjéhez, Barabás Miklós rajza

Sorra alakultak az evezősegyesületek, az arisztokrácia után a polgárság, majd a szegényebb városi réteg körében is egyre népszerűbb lett a túraevezés, a dunai fürdőzés és a Duna-parti pihenés. Ehhez kitűnő helyszínt biztosított a Római-part.

Életkép a Római-partról az 1930-as évekből. A Dunán még látható az egyik, korábban itt üzemelő vízimalom. (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Az 1888-ban átadott, az egykori Filatorigát és Szentendre között közlekedő HÉV-et 1895-ben összekapcsolták az időközben létesített jobb parti körvasúttal. Így a járat a Pálffy (ma Bem József) tértől közlekedett, és a fővárosiak számára megkönnyítette a part elérését. A megközelíthetőséget javította a millennium évében elkészült vasúti híd is.

Kikötő Bürgermeister Károly weekend elepe előtt, ahol csónaképítő műhely és csónakház is működött, nem messze pedig vendéglő volt (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

A Római-part első fénykorát az I. világháború után élte, népszerűségét jól mutatja, hogy 1920-as évek elején még csak egy csónakgarázs működött, mintegy 50 csónakkal, 1925-ben már háromezer járművet tartottak számon.

Sorra épültek a csónakházak, közülük az ismertebbek Magasházy Mihályé, Fojt Jánosé (később Vöcsök), Bürgermeister Károlyé vagy Podoletz Gusztávé (később Bíbic). Az 1930-as évek elején épült meg többek között a Novara, a Fodor (később Breza), a Csuka és a Horgony. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság kikötője fölött volt az Adria, és Békásmegyer határában a Hattyú.

Fojt János és fiai csónakháza és műhelye az elsők között épült a Római-parton. A II. világháború után a teraszt megszüntették, a létesítmény a Vöcsök nevet kapta, 2008-ban a teljesen elbontották. (Forrás: egykor.hu)

Az egykori Podoletz Gusztáv-féle csónakház később Bíbic, majd Bíbic I. néven működött, ma lakóépület (Fotó: Erdélyi János/pestbuda.hu)

A sportélet fellendülésével egyre keresettebbek lettek a csónaképítő-mesterek. Faragó Imre, akit a parton csak Faragó bácsiként ismertek, már az 1920-as évek legelején készített fahajókat a III. kerületi műhelyében. Ő nem pusztán a kajaképítésről volt ismert, hanem népes családjáról is: 21 gyermeke volt. Szintén híres csónaképítő volt Fojt János, Weinberger Jenő, Jülling Rudolf és Podoletz Gusztáv is. (A magyar fahajóépítők Európa-szerte ismertek voltak, munkájuk nagyban hozzájárult, hogy a magyar kajak-kenu sport a világ élvonalába került.)

A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság kikötője közelében volt az Adria csónakház, az 1930-as évekre épült fel (Forrás: Fortepan/ Képszám:45533)

A vízitúrák után vasárnap esténként lampionokkal, viharlámpákkal megvilágított csónakok ringtak a Dunán, számos csónakban harmonika, mandolin vagy gitár szólt. Az egyre élénkebb vízi forgalom miatt 1925-től rendszámmal azonosították a csónakokat, 1931-től pedig mentőhajók is voltak a vízen, többek között a Hungária Strandfürdő és Csónakház, a Fodor Klub csónakháza, Magasházy Mihály csónakháza és a Nemzeti Bank Tisztviselőinek Csónakháza előtt. Emellett a rendőrség motoros csónakon is biztosított szolgálatot.

Az 1930-as években nyaranta már ötvenezren is nyaraltak a Duna-parton, főként magántisztviselők és a kispénzű fővárosiak látogatták a telepet. A kép hátterében a millennium évében átadott vasúti híd, amelyet a II. világháborúban felrobbantottak. (Forrás: Fortepan/Képszám: 149515)

A 8 Órai Újság 1935-ben a „vadak birodalmának” nevezte a Római-partot, és szemléletes leírást is közölt róla.

„[...] barna csónakházak, színes weekend-épületek, régi és új garázsok, modern, szélesablakú, üvegből és betonból épített többemeletes szállodák, tarka kisvendéglők, cukrászdák, fagylalt-barakkok, virágágyak, imbolygó deszkastégek, homok, kavics, otthonos hepehupa, magányos szomorkodó kövek között tanyázik a vadak barnára sült népe. Ez a vadevezős ország: területe az újpesti hídtól a Bivalyosig terjed, 6 kilométer hosszúságban, 280 méter szélességben. Lakóinak száma télen néhány tucat, nyáron ötvenezer.”

Szintén ezen újságcikk ír arról, hogy a Közmunkatanács ötvenezer embert elüldöz a Dunától, mert a part mellett 36 méter széles részt akar kisajátítani a gyalogosok, a mentők és a tűzoltók közlekedésére. A cikk írója szerint a part kihalásához vezet, hogy a Közmunkatanács a Nánási úttól a Duna irányába merőleges utcákat tervez kialakítani.

A Budapesti Budai Torna Egylet (BBTE) csónakháza 1941-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 128887)

Valójában a II. világháború vetett véget a lidóhangulatnak: a bombázások miatt számos csónakház elpusztult, a faanyagot pedig tüzelőnek használták. A háború mellett hatalmas károkat okozott az árvíz 1941-ben és 1945-ben, amikor nemcsak a parti részt, hanem Csillaghegy egész területét elöntötte a jeges ár, a felrobbantott vasúti híd roncsai miatt ugyanis feltorlódtak a jégtáblák.

A háború után gyorsan visszatért az élet a Római-partra, a magáncsónakházak helyett már államosított üdülők és hajógarázsok várták a nyaralókat. A kép 1955-ben készült. (Forrás: Fortepan/ Képszám: 91149)

A háború után államosították az üdülőket és a hozzájuk tartozó sportlétesítményeket, az egykori hangulatos csónakházak helyett alumínium- és műanyag borítású hajógarázsok épültek.

A hangulatos csónakházak helyett alumínium- és műanyag borítású hajógarázsok épültek. A Csillag csónakház napjainkban. (Fotó: Erdélyi János/pestbuda.hu)

A Külker Evezős Klub kültéri kiállítással idézi fel az egykori pezsgő evezőséletet (Fotó: Erdélyi János/pestbuda.hu)

A vízminőség romlása miatt 1973-ban betiltották a dunai fürdőzést, emiatt rohamosan csökkent a part vonzereje, a látogatók inkább a közeli strandfürdőbe mentek. Az 1990-es évektől a sport egyre inkább háttérbe szorult, a parton különböző vendéglátóhelyek nyíltak, majd a 2000-es évek elején megindult a lakóparkok építése.

Lakópark a Római-parton (Fotó: Erdélyi János/pestbuda.hu)

Az egykori Postás üdülőt 2006-ban értékesítette a Magyar Posta, évekig elhagyatottan állt. Csónakházát már elbontották, az épületet jelenleg átalakítják, a tervek szerint üdülőapartmanokat alakítanak ki benne. Átadása jövő évben várható. (Fotó: Erdélyi János/pestbuda.hu)

Az elmúlt években többször is napirendre került a Római-part jövőjének a kérdése, a témában számos egyeztetés zajlott. Az idei évben folytatódik a fejlesztési koncepció kialakítása és az árvízvédelem megújításának lehetőségeire vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése.

A Római-part napjainkban, háttérben a vasúti híd (Fotó: Erdélyi János/pestbuda.hu)

Nyitókép: Az Adria csónakház 1930-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 45533)

Budapest, csónak, Duna-part, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, Római-part

³⁰ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Közösségi tér nyílt a 2-es villamos pályája alatti viaduktban

2024. július 5. 10:00

Évtizedekig zárt ajtók rejtették a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszon a 2-es villamos útpályája alatt található helyiségeket. A viadukt jelenleg kiállító- és közösségi térként működik, ahol a Duna-part és a városlakók történetéről szóló tárlat is látható.

A honvédek 175 éve foglalták vissza Buda várát az osztrákoktól

2024. május 21. 17:00

Budavár visszafoglalása 1849. május 21-én a magyar történelem egyik dicsőséges ünnepe. A 175 évvel ezelőtti események azonban jelentős kárt okoztak a magyar főváros látképében. Pest Duna-parti klasszicista palotasora nagyrészt leégett, 32 épület teljesen megsemmisült. A megtorlás más módon is nyomot hagyott a városképen: hamarosan Hentzi-emlékművet avattak a budavári Szent György téren és felépült a Citadella erőd a főváros szemmel tartására.

Idén is megnyílik a szabadstrand a Római-parton

2022. június 29. 19:00

Július 15-től újra lehet fürödni a Dunában, a Római-parton, a Kossuth Lajos üdülőpart 15–17. szám melletti, Duna-parti területen. A szabadstrand augusztus végéig lesz nyitva.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Ilyenek voltak a régi korok karácsonyai Budavárban

2024. december 26. 9:00

Érdekes történeteket őriz a budai Vár a télről és az adventről. Milyenek voltak a boldog békeidők karácsonyai a fényfüzérek előtti korban, és hogyan töltötték az ünnepeket a Budavári Palota egykori lakói? Ennek is utánajártunk.

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja

2024. december 25. 13:00

Az 1854-ben útjára indult Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna olvasónak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

A kis Jézus ábrázolásai a budapesti utcákon

2024. december 24. 9:00

Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, amely a keresztény művészet egyik leggyakrabban ábrázolt jelenete is. A műalkotásokon általában mellette találjuk édesanyját, Máriát is, de a gyermek Megváltó néhány más szent társaságában is feltűnik. Ez megfigyelhető a budapesti utcákon, olykor még egészen meglepő helyeken is. Az ünnep alkalmából ezeket gyűjtöttük össze egy csokorba.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Ilyenek voltak a régi korok karácsonyai Budavárban Érdekes történeteket őriz a budai Vár a télről és az adventről. Milyenek voltak a boldog békeidők karácsonyai a fényfüzérek előtti korban, és hogyan töltötték az ünnepeket a Budavári Palota egykori lakói? Ennek is utánajártunk.

² ⁰ ⁰

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja Az 1854-ben útjára indult Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna olvasónak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

¹ ⁰ ⁰

A troli Budapesten A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

⁶ ⁰ ¹

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ²

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴² ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ¹ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²¹² ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹