Meglehetősen közel esik egymáshoz a Remete-szurdok és az Alsó-Jegenye-völgy, ezért egy nap alatt kényelmesen bejárható a két természeti szépség. A megközelítési lehetőségek is elég jók. A II. kerületi Pesthidegkút városrészbe a Széll Kálmán térről és Óbudáról a legegyszerűbb eljutni tömegközlekedéssel, Hűvösvölgyből pedig mindkét völgy bejáratához közvetlen buszjárat visz. Parkolási lehetőségek is vannak, azonban sajnos kissé alulméretezett a parkolóhelyek száma, főleg hétvégén. Ez viszont semmiképpen se szegje kedvünket!

A Remete-szurdok bejárását érdemes az Ördögárok utca felől kezdeni. Ez praktikusan a máriaremetei Ördögárok utca, Csatlós utca sarkát jelenti. Ha itt nincs szabad parkolóhely, érdemes eleve a szomszédos Kisboldogasszony-templom mellett leparkolni.

A templom évszázadok óta fontos búcsújáró hely, a kertjében lévő öreg fák pedig igazi ritkaságnak számítanak ma Budapesten. A templom és a hozzátartozó épületek neogótikus stílusban épültek a XIX. és a XX. század fordulóján. Nem akárkik köthetők Máriaremete egyik büszkeségéhez: Schönner Ferenc tervezte, Bogisich Mihály szentelte fel, Prohászka Ottokár áldotta meg az új harangokat az I. világháború után, és II. János Pál pápa 1991-ben a basilica minor címet adományozta a templomnak.

A Kisboldogasszony-templom Máriaremete, és valójában az egész főváros kevéssé ismert büszkesége, Schönner Ferenc tervezte (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Az épületek a parkkal valódi ódon hangulatot sugároznak. Ahogy említettük, a templom a környék szakrális központja, kiemelkedő búcsújáró hely a mai napig. Ha tehetjük, a templombelsőt is csodáljuk meg. Nem véletlenül halad el itt az Országos Kéktúra útvonala, valamint a lila és a kék Mária-út is. Innen a kék Mária-út kivételével mindegyik turistaösvény a szurdok fele visz minket, ha Nyugat felé vesszük az irányt. A Mária-utak a közeli völgyben lévő Máriaremetei Szent-kutat is érintik.

A Remete-szurdok  – ahogyan a neve is mutatja –  remeték lakhelye volt a számtalan környékbeli barlang miatt. A törökök elvonulta után költöztek ide, de valószínűsíthető, hogy már a középkorban is laktak itt. Sőt, a barlangokban ókori és őskori emberek eszközeit találták meg.

A Remete-barlang bejárata, a törökök elvonulása után remeték laktak a barlangokban (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Triászkori dolomit és dachsteini mészkő alkotja a völgy mindkét oldalán magasodó dombokat. Kis szerencsével triászkori Megalodus-kagylómaradványokra is bukkanhatunk a kőzetben. A völgyben az Ördög-árok nevű patak csörgedezik, de vízhozama eléggé változékony. Ez az a patak egyébként, amely az Erzsébet hídnál ömlik a Dunába. Régen a szennyvizet ebben vezették el, ma már Budagyöngyétől be van fedve. Pedig jó ha tudjuk, hogy a Városmajor és a Vérmező alatt is ez a patak folyik.

Itt még szabadon csörgedezhet az Ördög-árok, de a vízhozama eléggé változékony (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A szurdok turistaútját tavaly felújították, így könnyedén járható, akár babakocsival is. Kővel egyenletesen leszórták, döngölték, a keskeny, leszakadó útszakaszokat pedig feltöltötték, megerősítették. Talán azt már említenünk sem kell, hogy tansövény vezet végig rajta.

Kényelmes sétaút a Remete-szurdokban  (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A völgy nem hosszú, alig 1200 méter hosszan kanyarog a turistaút az Ördög-árok mentén. Az Országos Kéktúra és a lila Mária-út végighalad rajta. Feljáró van több barlanghoz is, ezek közül a Remete-barlangként ismert nyílást feltétlenül érdemes megtekinteni. A szurdok Remeteszőlős felőli végénél érdemes egy kis, alig 200 méteres kitérőt tenni a kék négyzettel jelölt úton a lakóházakig. Itt található ugyanis a híres Örkény-telefonfülke, amelyben az író Egyperceseit lehet meghallgatni ismert színészek előadásában.

Örkény telefonfülkéje a könyvbutikkal. Itt kezdődik a szabadidőpark. (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A fülke mellett ingyenes könyvbutik és zenélő kút is van, valamint számtalan sporteszköz, többek közt teqball- és pétanque-pálya is. Új nevén ez a Bodzaliget pihenőpark. Innen három lehetőségünk van visszatérni a kiindulópontunkra, a templomhoz. A legrövidebb és egyben a legegyszerűbb, ha a szurdokon visszamegyünk.

Ha esetleg kalandosabb útra és egy kis panorámára vágyunk, akkor a remeteszőlősi bejáratnál, a sorompónál jobbra a kék C jelzésen fel tudunk menni a dombtetőre. Majd erről a kék C jelzésről balra le kell térnünk, de kicsike domb ez, és egy ösvény tart balra felfelé, ezért aligha lehet eltéveszteni. A tetőről idáig kell visszatérni és folytatni utunkat a körjelzésen, amely visszavisz a Budapest felőli oldalra.

A harmadik lehetőség, ha egyből nem is térünk vissza a kiindulási pontunkra, hanem elsétálunk cikkünk másik helyszínére, az Alsó-Jegenye-völgybe. Ez azért már fárasztóbb túra. Összesen 12 kilométernyi az út, ezalatt kényelmesen bejárható mindkét szurdok, és busszal visszatérhetünk  a templomhoz. Szóval utunkat a remeteszőlősi kijárattól a kék sávon jobbra felfelé kell folytatni a Remete-hegyen keresztül.

A kilátás innen pompás, megéri a fáradságot. A kék sávtól jobbra ki fog ágazni a kék kereszt, majd erre térjünk rá, ezt követően a sárga keresztre, amely a budai sárga sáv turistajelzésre vezet rá. Egy térképpel vagy GPS-szel tájékozódva aligha lehet gond.

Kiérünk a Hidegkúti útra, ahol a benzinkút után már kezdődik is a másik mesevilág, tovább a budai sárga sáv turistajelzésen. Az Alsó-Jegenye-völgye már nem mészköves és dolomitos főleg, hanem márgás-homokköves, a kibukkanó sárgásfehér szirtek különös hangulatot árasztanak.

A kibukkanó szirtek mediterrán hangulatot kölcsönöznek az erdőnek (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A Paprikás-patakon számtalan kis fahíd vezet keresztül. Ennyi fahíd Budapesten máshol nincs egyszerre, becsüljük meg!

Az egyik fahíd a Paprikás-patak felett (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Nagyon fontos megemlíteni, hogy ahol halljuk a patak csobogását, ott menjünk le a vízhez a leágazó ösvényen! Itt található ugyanis Budapest környékének legszebb és legnagyobb természetes vízesése. (A Gellért-hegyen mesterségesen alakították ki a vízesést.) Szerencsére a patakmeder szabályozásakor nem nyúltak hozzá.

Budapest környékének legszebb és legnagyobb természetes vízesése az Alsó-Jegenye-völgybe​n (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Továbbhaladva a patak partján pihenőhelyeket és a Rózsika-forrást találjuk, amelyet kőből szépen kifaragott kút jelez. Sajnos a cikk írásakor az átvezető fahíd itt már nincs a legjobb állapotban, óvatosan menjünk át rajta! Inni azonban nem javasolt ebből a forrásból sem. 

A Rózsika-forrás vize nem iható (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A völgy másfél kilométer után egy tisztáson ér véget, ez a Millennium-tisztás. Innen a patak mentén továbbhaladva a solymári várat érdemes megnézni, amely Szarkavár néven is ismert jelenleg. Innen kis kört leírva a zöld sáv és a zöld kereszt turistautak segítségével visszajuthatunk a Millennium-tisztásra, ahonnan visszafelé is bejárhatjuk a völgyet.

A Millennium-tisztásra sokan járnak jógázni, edzeni, játszani (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A benzinkúttól pedig busszal könnyedén vissza tudunk jutni a máriaremetei kegytemplomhoz, a kiindulási pontunkra.

Látható, hogy Budapest és környéke mennyi, kevésbé közismert természeti szépséggel van megáldva. Ez a két szurdokvölgy feltétlenül több figyelmet érdemelne, mert a víz, az erdő és a jó levegő hármasa itt teljes egészében érvényesül. A barlangokról, a patakokon átívelő fahidakról nem is beszélve.

Nyitókép: Budapest környékének legszebb és legnagyobb természetes vízesése (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)