Pünkösd napján leltek gyógyvízre a mai Pünkösdfürdő területén

A cikk angolnyelvű változata: Medicinal water was found on Whitsun in the area of today's Pünkösdfürdő Bath

Írta: Flier Gergely

2021. május 24. 9:00

A történet szinte meseszerű, mert onnantól kezdve, hogy Ember Sándor jogtanácsos, későbbi országgyűlési képviselő egy dunai evezőtúra során véletlenül értesült a Békásmegyer melletti terület felparcellázásának szándékáról és egy gyors döntéssel megvásárolta a földet, mintha minden arannyá változott volna a keze között. Hamarosan kiderült, hogy a terület egész Európában páratlan régészeti leleteket rejt, majd 1934 pünkösdjén gyógyvizet is találtak a telken, ahol hamarosan, 1935 nyarán megnyílt a ma Pünkösdfürdő néven ismert strand.

Fontos ügyben keresték telefonon 1934 pünkösdhétfőjén dr. Ember Sándor jogtanácsost, aki néhány évvel korábban vásárolt telket Békásmegyer közelében a Duna-parton. Felesége volt csak otthon, így ő fogadta a hívást, a vonal túlsó végén pedig munkások jelentkeztek Békásmegyerről a remek hírrel, hogy a telkén megkezdett fúrások eredményre vezettek és feltört a gyógyvíz a 350 méter mélységben lévő agyagréteg alól, több mint 500 méter mélyről.

Végképp bebizonyosodott, hogy Ember Sándor jól döntött, mikor azután, hogy egy dunai evezőtúra során véletlenül értesült a terület felparcellázásának szándékáról, kitűnő érzékkel megvásárolta a területet, mely nemcsak értékes gyógyvizet, de egész Európában páratlan régészeti leleteket is rejtett.

Pünkösdfürdő alapítója, dr. Ember Sándor országgyűlési képviselő a Balatonon 1940-ben (Fortepan / Ember Károly. Képszám: 40798)

A fővárosi és főváros környéki fürdők, strandok aranykora volt ez: 1922-ben alakult meg a Budapest Fürdőváros Egyesület, majd 1929-ben törvény szabályozta a fürdőéletet. Nemzetközi szinten is megbecsülés övezte fürdőkultúránkat, hiszen szintén 1929-ben báró Korányi Sándort választották meg a Nemzetközi Balneológiai Társaság elnökének, majd a következő évtizedben, 1937-ben a Gellért szálló adott otthont a nemzetközi egyesület első kongresszusának.

Egy békebeli nyári nap a pünkösdfürdői strandon (Fotó: www.punkosdfurdo.hu)

Régi patinás fürdőink mellett ezekben az években fellendült a strandok iránti érdeklődés is. Számos kisebb-nagyobb strand létesült, ahová a korabeli felvételek és beszámolók szerint valósággal özönlöttek a vendégek és például a bulvársajtó is szívesen számolt be arról, hogy egy-egy híresség melyik strandra szokott járni. 

Ez a „strandláz” motiválhatta Ember Sándor jogtanácsost, későbbi országgyűlési képviselőt, hogy a Duna-parton lévő telkén fúrásokat kezdeményezzen gyógyvíz után kutatva.

Az épülő pünkösdfürdői strand képe a Hidrológiai Közlöny 1935-ös évfolyamából

A történet szinte meseszerű, mert onnantól kezdve, hogy Ember Sándor egy dunai evezőtúra során véletlenül értesült a terület felparcellázásának szándékáról és egy gyors döntéssel megvásárolta a területet, mintha minden arannyá változott volna a keze között. Élete alkonyán így vallott erről az 1945-ben emigrációba kényszerült egykori képviselő a Krónika című kanadai lap 1981. szeptemberi számában:

„Annak idején (az 1920-as években) mint a MAC (Magyar Atlétikai Club) tagja, gyakran jártam ki evezni arra a tájra. Gyönyörű pázsit volt ott, évszázados fák, melyek alatt kellemes volt heverészni. Mikor egy nap félfüllel meghallottam, hogy fel akarják parcellázni, ötezer pengővel többet kínálva érte, megvettem az egész területet. Csak azután derült ki, hogy gyógyvize van és nagyon gazdag régészeti leletekben. Öt réteget sikerült feltárni, egészen az új kőkorszakig. A Kréta—Mykéné-i kultúra felszivárgott idáig. Ugyanazok a gyönyörű cserepek, rengeteg emberi csont...”

 Az 1920-as években megvett területen ekkor már állt Ember Sándor villája is és ennek szomszédságában bukkantak rá a régészek a fent említett leletekre 1931 őszén. A megkezdett ásatások jóideig folytatódtak s még 1936-ban is fontos tárgyi emlékeket találtak a környéken. 

A  strand gyermekmedencéjének képe a Hidrológiai Közlöny 1935-ös évfolyamából

Biztosan felemelőek lehettek a telektulajdonos számára a történettudomány számára fontos leletek, de ne feledjük, hogy épp egy evezőtúra vezetett a telek megvásárlásához és a tulajdonos a Magyar Atlétikai Club tagja volt. Ezért a vízben, a vízisportokban lévő lehetőségek talán még inkább foglalkoztatták az ambíciózus tulajdonost, aki ezért meghívta a telekre Pávai-Vajna Ferenc geológust, a magyar hévízkutatás nagy alakját, aki eleinte nem sok jóval biztatta a területen lévő gyógyvízzel kapcsolatban.

„De én kötöttem az ebet a karóhoz, hogyha megfúrjuk a 350 méter mélységben lévő kékagyag záróréteget, vizet kell kapnunk. Így is lett. Éppen pünkösdhétfő volt, amikor felhívták feleségemet a munkások és jelentették, hogy »megvan a víz«...  Hát ezért lett Pünkösdfürdő!”

Pünkösdfürdő „atyja”, az 1889-ben a Szatmár megyei Felsőbányán született Ember Sándor sokoldalú egyéniség volt. Jogot végzett, az első világháborúban két évig a harctéren szolgált, ahonnan főhadnagyként szerelt le, 1918-ban ügyvédi irodát nyitott, majd a Tanácsköztársaság után orvostanhallgatónak iratkozott be. Hamarosan jogtanácsosként tevékenykedett, de a sport​ mindvégig fontos szerepet játszott az életében és sportvezetői tisztségeket is ellátott. 1936-tól a pomázi választókerület országgyűlési képviselője lett, majd a második világháború idején repülőszázadosi rangban szolgált. 1938-ban jelentős szerepe volt a Ferihegyi repülőtér felépítésében is. A háborút követően Svájcba emigrált, ahol Luganoban élt.

A sikeres fúrások és a gyógyvíz felfedezése után elkezdődött a tervezés, a munka s alig több mint egy év elteltével készen állt a Pünkösdfürdői strand. A terület ekkor még nem volt Budapest része, de a közlekedés ugyanolyan jó volt mint ma, hiszen a strand megnyitásakor már a Margit hídtól mintegy 25 percnyire lévő békásmegyeri HÉV-állomástól rendszeres autóbuszjárat közlekedett az onnan néhány száz méternyire fekvő Pünkösdfürdőig.

„Dunacsillag” – Hajós Alfréd látványterve a Pünkösdfürdői strandra (Forrás: Hidrológiai Közlöny,1935)

A strand tervezője Hajós Alfréd volt, Magyarország első olimpiai bajnoka, amellett kiváló építész, aki a strand kialakításán túl további terveket is készített. Ezek látványterve fennmaradt, de sosem valósultak meg. Szerencsésebb történelmi körülmények között a mindig előre törekvő Ember Sándor talán legalább részben megvalósíthatta volna őket.

A strand 1935. július 6-án pontban délben tartott átadóünnepségéről érdekes és részletes beszámolót közölt a Nemzeti Ujság másnapi száma, „Kiszállni! Pünkösdfürdő!” címmel. A lap hangsúlyozta, hogy a Pünkösd-forrás vizéből táplált Pünkösdfürdő kitűnő vize vetekszik Budapest akármelyik termálfürdőjével.

Ember Sándor családja színesben is megörökítette a strandot. A kép 1940-ből származik (Fotó: Fortepan / Ember Károly. Képszám: 40876)

A cikkből megtudjuk, hogy a HÉV vonalán különvonat is indult az eseményre, melyre a felszálláskor „előkelő közönség gyülekezett”.

A vendégeket a strand bejáratánál Ember Sándor és felesége, a fürdő életrehívói fogadták. Hogy mennyire más kor volt ez, mint a mai, az a következőkből is kiderül: „A fürdő körül a 831. Szent Kristóf cserkészcsapat cserkészei álltak diszőrséget. A tábori oltárnál Weiszenberger Richárd, Békásmegyer plébánosa mondott misét Zsámboky Pál csillaghegyi plébános és Raáb Alajos káplán segédletével.”

Női akt. Gách György szobrászművész és repülőtiszt alkotása 1943 óta áll a pünkösdfürdői strandon (Fotó: www.punkosdfurdo.hu)

A továbbiakban érdekes részleteket tudunk meg a beruházásról:

„Ember Sándor ismertette a Pünkösd-forrás történetét s azt a munkát, amelynek során egy svájci tőkeérdekeltség bevonásával a múlt év pünkösdjén — innen a fürdő neve — a fúrás olyan sikerrel járt, hogy 556 méter mélységből percenként 2000 liternyi víztömeget szolgáltató szénsavas és kénsavat tartalmazó 25 fokos forrás tört a felszínre”

Érdekes megfigyelni, hogyan hatottak Ember Sándor személyi kapcsolatai Pünkösdfürdőre. Tudjuk róla, hogy számos egyéb tisztsége mellett jogtanácsosa volt a svájci főkonzulátusnak s nyilván ennek révén szerzett svájci tőkét a vállalkozáshoz. Összeköttetéseinek egy másik, kézzel fogható emléke – egy női aktszobor, Gách György alkotása – ma is megtalálható a strandon. Gách szobrászati tevékenysége mellett repülőtiszt volt s innen ismerhette őt Ember Sándor.

Szeleczky Zita színésznő a pünkösdfürdői strandon 1942-ben. Kép a Mozi Ujság 1942. augusztus 5-i számából

 A megnyitón a magyar sportélet nagy alakja, a tervező-építész Hajós Alfréd is megjelent és rövid beszédben számolt be az építkezés részleteiről. Kitért rá, hogy az „új rendszerü” öltözőket mintegy 5000 főnyi közönségre tervezte.

Hajós Alfréd 1935-ben (Fotó: Színházi Élet 1935. évi 52. szám)

Hajós Alfréd után Franz Kienast svájci főkonzul beszélt, hiszen a fürdő létrejöttéhez, mint fentebb idéztük, svájci tőke bevonása is kellett. Őt Petneházy Antal államtitkár követte, aki beszédében a fürdő jelentőségét méltatta.

„Vidám élet Pünkösdfürdő gyermekmedencéjében” (Fotó: Színházi Élet, 1935. évi 30. szám)

Az ünnepi beszédeket követően gongütés hallatszott, majd mozsárágyú dördült. Végül a nemzeti zászló felvonása jelezte a fürdő megnyitását.

„Pünkösdfürdő, a tavalyi nagy látogatottságra való tekintettel, idén terjeszkedett. Új kabinsorok épültek, új medence készült és a vendéglő Duna-parti frontja lényegesen megnagyobbodott” – írta a fenti képhez a Színházi Élet 1937. évi 34. száma

Így kezdődött a pünkösdfürdői strand története. A nyitást követően, a XX. század harmincas éveiben a fürdő tovább fejlődött, hamarosan új medence és új kabinsorok létesültek. Szükség volt rájuk, hiszen a strand kezdettől fogva nagy népszerűségnek örvendett. Ez azóta is így van s reméljük, a 2002-2003. években felújításon átesett strand idei nyitására sem kell már sokáig várni és 2021-ben is folytatódik az, ami azon a régi, 86 évvel ezelőtti pünkösdön elkezdődött.

Nyitókép: A pünkösdfürdői strand a negyvenes években, korabeli képeslapon

 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


„Kiszállni! Pünkösdfürdő!” óriási lapcím, ha cikket írnék, ilyenre vágynék. Remek írás, sok-sok ismeretlen kinccsel, fénykép-felvétellel, meglepetéssel. Nagy élmény, kedvet kaptam csobbanni



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó