Évtizedekig csak tervben létezett, végül 1906-ra készült el Szent István első budapesti szobra

A cikk angolnyelvű változata: The first statue of Saint Stephen in Budapest was completed in 1906

Írta: Domonkos Csaba

2021. május 25. 10:00

Szent István szobra 115 éve áll a budai Várban, a Halászbástya mellett. Bár Magyarországon mindig nagy tisztelet övezte államalapító királyunkat, Strobl Alajos nagyszerű alkotása elég hosszú idő alatt készült el, a kezdeményezés után közel 40 évvel, 1906-ban avatták csak fel István király első budapesti szobrát a Mátyás-templom szomszédságában.

Magyarországon mindig is erős volt a Szent István-kultusz, hiszen a szent király ünnepe a legnagyobbak közé tartozott. Ehhez képest kifejezetten érdekes, hogy államalapító királyunknak mégsem volt méltó szobra Budapesten egészen a XX. század elejéig.

A Szent István-szobor helyéről és arról, hogy a királyt lóháton és ne trónon ülve ábrázolják, már 1893-ban döntés született (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Persze ez annak a fényében nem meglepő, hogy a fővárosban a XIX. század végén eleve kevés volt a szobor. Ezt még a német császár, II. Vilmos is szóvá tette a neki Budapestet bemutató Ferenc Józsefnek. A király ezt a kritikát annyira komolyan vette, hogy a saját pénzéből fizette 10 műalkotás elkésztését. Ezek között azonban nem szerepelt Szent István szobra, ugyanis a két császár budapesti látogatásakor, 1897-ben már javában tervben volt az államalapító király szobrának felállítása sőt, ekkor már több mint 40 éve foglalkoztak vele. Ugyanis már 1863-ban létrejött egy bizottság egy budapesti Szent István-szobor felállítására, a kezdeményező nem is volt akárki, gróf Pálffy Móric királyi helytartó. Azonban a gyűjtés ekkor nem járt sikerrel: nem jött össze a szükséges pénzösszeg.

A részletek megformálásába a szakértők és a király is beleszóltak, ez késleltette a munkát (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A kérdést később az Országgyűlésben vetették fel újra, természetesen az államalapítás évfordulójára, a millenniumra készülődve. A szobor előkészítésére 1893-ban, a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából a Képzőművészeti Tanács egy albizottságot küldött ki, és ez a bizottság javasolta, hogy hogy a leendő szobrot a Mátyás-templom mellett helyezzék el, és azt is, hogy a királyt nem trónon ülve, hanem lóháton ábrázolják. A munka tehát megindult, amelyről nem épp dícsérőleg írt a Pesti Napló 1894. december 12-i száma:

„a Szent-István-szobor létesítésére vonatkozólag is, és az a rövid határidő, amely alatt a nagy király szobrát felállítani akarja, megint csak azt a látszatot kelti, hogy ezt is suttyomban akarják elkészíteni, sutba dobva azokat a pályázati feltételeket, amelyek már évek óta kiírásra várnak a kultuszminisztériumban. (…)

Pandora szelencéjéből kipattant a furcsa meglepetés, hogy Stróbl Alajos ur máris dolgozik a Szent István szobor tervezetén. Mi akkor azt kérdeztük: ki adta neki rá a megbízást?”

Strobl Alajossal a szerződést valójában kicsit később – de hónapokkal a szobor állítását elrendelő törvény kihirdetése előtt –, 1895. május 10-én megkötötték, amiben az szerepelt, hogy a minta elkésztéséért 101 ezer forintot fizet az állam, míg a talapzat elkészítése és a szobor kiöntése további 99 ezer forintba fog kerülni. A további 100 ezer forintos költséget a szobor környezetének rendezése tette ki. Ezután született meg 1896-ban, azaz 125 éve az 1896. évi VIII. törvénycikk, amelynek 1§ c) pontja kimondta:

„[A törvényhozás] Budapesten a várban a Nagy-Boldogasszonyról elnevezett koronázási templom melletti Halászbástyán Szent István király lovas szobrát állitja fel."

A törvény a szoborállításhoz összeget is rendelt, 300 ezer forintot, amelyből a tér rendezését is meg kellett oldani. Ebből a 300 ezerből 60 ezret adományok fedeztek, amelyből 25 ezer forintot a főváros már korábban felajánlott, a többi magánemberek felajánlásából származott. A szobor felállítását 1899-re tervezték. 

Strobl eredetileg egy alacsonyabb talapzatra szánta a művét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Ha tehát a pénz és az akarat megvolt, mégis mi tarott 10 évig úgy, hogy a törvény tulajdonképp már egy készülő szoborról szólt? A minta csak 1901-re készült el, ugyanis abba, hogy hogyan is nézzen ki Szent István, többen is beleszóltak. Egyrészt az Országos Képzőművészeti Tanács szakemberei, akik azt javasolták, hogy a királyt a Szent Koronával a fején ábrázolják, mert eredetileg Strobl nem így jelenítette meg, majd Ferenc József, aki a király kezében lévő lándzsát kifogásolta és kérte, hogy azt kettős keresztre cserélje ki a művész.

A szobor talapzatán körbefutó domborművek is Strobl Alajos munkái (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A talapzat is változott, mert míg Strobl egy alacsony posztamensre szánta művét, addig a Mátyás templomot és a Halászbástyát újjáéptő Schulek Frigyes egy magas építményt képzelt el, amelyen domborművek – Strobl munkái – mutatják be István uralkodásának fontosabb epizódjait: a koronázását, a törvénykezést, a keresztény hit terjesztését, azaz a templomépítéseket és a hódításokat, ezen belül Bécs hódolatát. A Monarchia társfővárosa felé talán kis fricska volt, hogy a hódoló polgármester jól felismerhetően az a Karl Lueger volt, aki 1897 és 1910 között irányította Bécset. A szobor így végül csak 1906-ra készült el.

A szobor avatása hatalmas ünnep volt (Fotó: Fortepan/Képszám: 115777) 

A szobor ünnepélyes avatására 1906. május 21-én került sor. Hatalmas ünnepség volt, amire még a király is ideutazott. A Vasárnapi Ujság így méltatta az eseményt 1906. május 27-i számában:

„Históriai, egyházi és művészi ünnepség egyben, mert ezen a napon volt leleplezése az első magyar király és az első magyar szent,  Szent István király szobrának Budavárában.

Művészi megnyilatkozásában a nemzet hálája nem volt valami nagyon sietős a históriai magyar birodalom megalapítója irányában. Közel ezer esztendőnek kellett elmúlnia, míg a magyar székesfővárosban az első magyar király szobrot kapott, még mindig az első királyszobrot Budapesten.”

Azonban az alkotás nem tetszett mindenkinek. Az Uj Idők 1906. május 27-i száma így írt a szoborról:

„Maga az István-alak, bronzparipáján, már a talapzathoz mérve is kisszerűen hat: a gótikus Mátyás-templom és az erőstömegű, zömök bástyatornyok mellett ló és lovas egyaránt cingárnak hat. Ha ez áll a szobor tömegelrendezéséről, kétszeresen áll a részletes megoldásról. Az igazi plasztikai formálást játszi módon födi el az ötvösmunkák, brokátok, cafrangok, szerszámok tarka szövedéke s szinte semmit sem láttat ló- és lovasból. Nem is annyira monumentumnak, mint inkább fölnagyított ötvösműnek hat, ezer lényegtelen mellékholmival. Ezek között legbántóbb a király feje fölé helyezett drót-dicsfény és a ló nyeregtakaró ékessége, amely gazdag pamatokban és cifra rojtokban messze lelóg.”

A fenti fanyalgó ítélet ellenére a szobor 115 éve ott áll a Mátyás-templom mellett, turisták ezrei keresik fel és olvassák el, hogy a szobor Szent Istvánt, Magyarország első keresztény uralkodóját ábrázolja, akinek emlékét közel ezer éve ápolja a magyarság.

Nyitókép: Szent István, államalaptó királyunk szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A Szent István Társulat épületének homlokzatát díszítő Szent István szobrot 1898-ban avatták fel.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó