Aki megalkotta az ismeretlen történetíró szobrát – 150 éve született Ligeti Miklós

Írta: Flier Gergely

2021. május 19. 10:00

Ligeti Miklós szobrászművész élete szorosan kötődik a fővároshoz: a Várnegyedben született, a Várkert Bazár műtermeiben kezdett ismerkedni a szobrászattal, majd sikeres szobrászként a Stefánia úton volt műteremháza. Pályája csúcsa a Városligetben található Anonymus-szobor, amely Budapest egyik jelképe lett. Ligeti Miklós legfontosabb budapesti szobrait kerestük fel születésének 150. évfordulóján.

Ligeti Miklós Lőwy Móric néven született Budán 1871. május 19-én. Memoártöredékeiben így ír a szülői házról:

„Születtem Budapesten, 1871. évben, a Várban, az Úri utcában. Szemben a helyőrségi templommal és a Nádor laktanyával szemben levő sarokházban.”

A konkrét házról csak elképzelésünk lehet, az azonban biztos, hogy Ligetinek 1908-ban már ismert és sikeres szobrászként a Stefánia úton volt műteremháza.

Ligeti Miklós műteremháza a Stefánia úton 1908-ban (Forrás: A Ház 1908/4.) 

Ligeti Miklós alig múlt tizenhárom éves, mikor gimnáziumi rajztanára, Tahy Antal festőművész meglátta benne a tehetséget, és Ligeti édesapját is megnyerte, hogy e téren támogassa fiát. Ezután a gyakorlatilag még gyermekkorú Ligeti inasként Strobl Alajos Várkert Bazárban lévő műtermébe került.

A következő állomás az Iparművészeti Iskola volt, ahol szintén kiváló mestere volt Mátrai Lajos György (ifj. Mátrai Lajos szobrászművész édesapja) személyében, majd újra Strobl mellett találjuk, aki a Mintarajztanoda szobrászati osztályán oktatta.

Ösztöndíjjal Bécsben, majd két hónapig Európa akkori művészeti fővárosában, Párizsban tanult, ahol a kor talán legnagyobb szobrásza, Auguste Rodin műtermében is dolgozhatott. Ligeti Strobl és Mátrai keze alatt a szakmai tudást sajátította el, stílusán viszont Rodin hatása érződik inkább.

Ligeti Miklós fényképe az Uj Idők 1900. január 28-ai számában. A műtermi felvétel hátterében a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának bejáratát díszítő dombormű részlete

Már idézett memoárjának tanúsága szerint Párizsban annyira nyomasztotta az ott látott remekművek magas színvonala, hogy azt fontolgatta, felhagy a szobrászattal. Nem így történt. 

Ligeti hamarosan saját műveivel tért vissza a fények városába: ő készítette az 1900-ban Párizsban megrendezett világkiállítás magyar pavilonjának bejárati domborműveit. A tárlaton bemutatták Rákászfiú című szobrát is, amely korábban a Műcsarnok kiállításán díjat kapott. Ebből az időből származnak Ligetinek az Országház épületét díszítő szobrai is.

Apafi Mihály fejedelem szobra az Országház keleti homlokzatán Ligeti Miklós egyik korai alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első sikerek egyike: a Rákászfiú szobra

A kalandos életű Rákászfiú című szobrot Ligeti pályája elején állította ki a Műcsarnokban. Nagy sikert aratott, az alkotó Nadányi-díjat kapott érte, és a szobor bronzba öntött mását megvásárolta a főváros.

A Rákászfiú szobra az 1900-as párizsi világkiállításon (Forrás: Ars Hungarica, 2006/1-2. szám)

Mindez 1895-ben történt, ezután a szobor a Fővárosi Múzeum kiállításán kapott helyet, és csak 1926-ban állították fel köztéren, a Döbrentei téren. A szobor Budapest ostroma során súlyosan megsérült, összetört. Tíz évvel később, 1955-ben állították helyre, ekkor került a margitszigeti vízesés medencéjébe, ahol ma is látható.

A Rákászfiú szobra napjainkban, a Margitszigeten (Fotó Both Balázs/pestbuda.hu)

Anonymus szobra a Városligetben

A Rákászfiú szobra csak időbeli elsősége miatt előzte meg felsorolásunkban azt a szobrot, amely rangban, ismertségben Ligeti alkotásai közül minden kétséget kizáróan az első. Ligeti Miklós úgy ábrázolta a magyar középkor egy rejtélyes alakját, hogy nem a testi megjelenését, vonásait kereste, hanem a magyarok őstörténetéről hírt adó Anonymus legendájának lényegét fogta meg.

„Anonymus szobra a reflektorok fényében” – fényképfelvétel 1930-ból (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A „Névtelen jegyző” valóban névtelen és arctalan marad, csupán a kezében tartott kézirat sorai, a Gesta Hungarorum kezdő lapjai olvashatók kristálytisztán.

Anonymus szobra, Ligeti Miklós alkotása napjainkban a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ligeti Miklóst impresszionista szobrászként tartja számon a művészettörténet. A fény és árnyék játéka miatt talán ez a szobor Ligeti leginkább impresszionista alkotása, amely új minőséget hozott szobrászatunkba.

Az Anonymus egyike volt az úgynevezett királyszobroknak, amelyeket I. Ferenc József adományozott a magyar fővárosnak. Ligeti nem pályázat, hanem felkérés útján kapott megbízást 1898-ban a szobor elkészítésére. Az alkotást 1903. november 8-án leplezték le a király jelenlétében.

Az egykori Habsburg-lépcső szobrai: Árgyélus királyfi és Tündér Ilona avagy Csongor és Tünde a Budavári Palota előtt

A Hauszmann-féle Budavári Palota ötven méter hosszú, Dunára néző Buffet-csarnokának középső részét Feszty Árpád freskói díszítették. A freskók témája Árgyélus királyfi és Tündér Ilona meséje volt. Az épület külső oldalán, a palota főbejáratául szolgáló impozáns Habsburg-lépcsőn is megjelent ez a motívum, melyhez a két főszerepló, Árgyélus és Tündér Ilona alakját Ligeti Miklós mintázta és 1903-ban állították fel őket.

Árgyélus királyfi és Tündér Ilona szobrai a Budavári Palota Habsburg-lépcsőjének korlátján (Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum)

A két alak a lépcső két szárnyának korlátján, a lépcső „pihenőjének” szintjén egymással szemben helyezkedett el játékos, vidám kompozíció részeként.

Tündér Ilona szobra eredeti felállítási helyén, a Budavári Palota Habsburg-lépcsőjén, egy korabeli képeslapon

Az egykori Habsburg-lépcsőből ma már csak ez a két szobor látható. Egyszerű posztamensük felirata Árgyélus és Tündér Ilona meséjének Vörösmarty-féle feldolgozására, a Csongor és Tündére utal.

Rudolf trónörökös szobra a Városligetben

Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fiúgyermeke, Rudolf, közvetlensége miatt népszerűvé volt a magyarok körében. A trónörökös 1889-ben bekövetkezett tragikus halála után 14 évvel, 1903-ban merült fel a gondolat, hogy állítsanak neki Budapesten szobrot. Az emlékművet a Stefánia út városligeti szakaszára tervezték, mert korábban itt volt az 1885. évi országos kiállítás megnyitójája, melyre a trónörökös is ellátogatott. A tervet sokan támogatták, de a szoborra kiírt pályázat, amelyen Ligeti Miklós is részt vett, sikertelen volt, a pályaművekkel a döntőbizottság nem volt megelégedve. 

Ligeti Miklós szobrászművész és I. Ferenc József a Rudolf-emlékmű avatásán 1908. október 12-én (Forrás: Tolnai Világlapja 1908. október 25.)

Végül Ligeti közvetlenül kapott felkérést az emlékmű elkészítésére, amelyet 1908. október 12-én lepleztek le, az Anonymus szoborhoz hasonlóan a király jelenlétében. A Városligetben felállított szobor vadászat közben ábrázolja Rudolf trónörököst, aki Magyarországon gyakran vett részt vadászatokon az erdélyi és máramarosi Kárpátokban, elsősorban bizalmas  barátja, gróf Teleki Sámuel társaságában.

​A szobrot 1951. elején eltávolították helyéről, amiről a korabeli híradások gyakorlatilag be sem számoltak. Ez alól kivétel volt a kommunista diktatúra szolgálatában álló vicclap, a Ludas Matyi március 8-i száma, amely kárörvendve jegyezte meg, hogy a szobrot a napokban „végre” elszállították. Azon viszont sajnálkozott, hogy a talapzat ott maradt a Városligetben. Hamarosan persze ezt is eltávolították. 

Rudolf trónörökös szobra 1995-ös újbóli felállításakor új posztamenst kapott (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobrot a kommunista rendszer szerencsére nem semmisítette meg, sőt 1980-ban a balatonfenyvesi Nagybereki Állami Gazdaság előtt felállították. Talapzatának felirata ennyi volt csak: A vadász. A rendszerváltás után 1995-ben visszahelyezték a szobrot eredeti helyére, de az eredetitől kissé eltérő posztamensen, egy természetes sziklatömbön áll.

A Béke kútja a Központi Papnevelde udvarán

A Béke kútja szoborcsoportot a józsefvárosi Lósy Imre és Lippay György utca találkozásánál 1916-ban állították fel. Ekkor még élt az emlékezete annak, hogy ez a terület egykor az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok birtoka, „a pálosok kertje” volt.

A Béke kútja a Művészet 1916. évi téli számából

A kút részlete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Innen ered a szimbólumrendszere ennek a békéért esdeklő vallásos szoborcsoportnak. A két szerzetes a pálosok Częstochowa-i Szűz Mária kegyképét idéző, magas oszlopon elhelyezett Madonna előtt letérdelve imádkozik.

A Béke kútja, másnéven Pálos kút Madonnája (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A szoborcsoportot 1936-ban a Központi Papnevelde udvarára helyezték át, amely egykor a pálosok kolostora volt. Ma is itt található.

A Madonna szobor napjainkban a Központi Papnevelde udvarán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Déryné szobra a Horváth-kertben

Egy szobor sikerének biztos jele, ha kicsinyített, porcelánból vagy más anyagból készült mását is elkészítik, hogy sokak otthonát díszíthesse. Ez Ligeti Anonymus szobráról ugyanúgy elmondható, mint arról a szoborról, amelyen Ligeti a magyar színjátszás feledhetetlen alakját, Déryné Széppataki Rózát mintázta meg. 

Műtermi kép Ligeti Miklósról a Déryné-szoborral a Szinházi Magazin 1943. augusztus 18-i számából

A Déryné szobor állításának körülményeiről a Magyarság 1935. július 21-én számolt be.

„Halkan, szinte észrevétlenül fölállították Déryné-ifiasszonynak, a legbájosabb és legemlékezetesebb múltbeli magyar színésznőnek fehér márvány-szobrát a budai Horváth-kertben, a Budai Színkör közelében. A Városháza mintegy fél évvel ezelőtt határozta el több más kisebb szoborral együtt Déryné szobrának elhelyezését is, a fölállításhoz nem is tartottak ünnepséget, de a közönség már »átvette« ezt az egyik legszerencsésebb, legélőbb budapesti szobrunkat.”  

A Budai Színkörnek a krisztinavárosi Horváth-kertben álló faépületét két évvel később, 1937-ben lebontották. Nem sokkal később, Budapest 1945-ös ostroma során a szobor is megsérült, ami után nem állították helyre. Lakossági kezdeményezésre 2010. szeptember 21-én állították fel újra az I. kerületi Horváth-kertben. A most álló másolat Polgár Botond szobrászművész munkája.

Ligeti Miklós egykori Déryné-szobrának mását, amelyet Polgár Botond szobrászművész faragott újra, 2010-ben állították fel a hajdani Budai Színkör helyén a Horváth-kertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bandholtz tábornok szobra a Szabadság téren

A magyarság mindig megbecsülte azokat a külföldieket, akik tettek valamit országunkért. Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok az I. világháború utáni zűrzavaros időszakban az amerikai katonai misszió parancsnoka volt Magyarországon. Ebben a minőségében 1919. október 5-én megakadályozta a megszálló román csapatokat abban, hogy kifosszák a Magyar Nemzeti Múzeumot, majd emlékirataiban tett hitet a magyarság mellett. 

Hóman Bálint kultuszminiszter Ligeti Miklós műtermében a Bandholtz-szoborral. Fényképfelvétel a Tolnai Világlapja 1936. április 15-i számából

A magyarok ezt nem felejtették el, és a tábornok 1925-ben bekövetkezett halálának tizedik évfordulója után nem sokkal szobrot állítottak neki a Szabadság téren, az Egyesült Államok nagykövetségének közelében. 

A szoborállítás ötlete az Amerikában élő Boross Jenőtől származott, az ő kezdeményezésére indult gyűjtés a megvalósításra. A tábornok szobrának megformálására Ligeti Miklóst kérték fel, a szobrot 1936. augusztus 23-án leplezték le.

Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobra napjainkban a Szabadság téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ez a szobor is szúrta a kommunista rendszer képviselőinek szemét és 1949-ben eltávolították. A rendszerváltás hajnalán, George Bush amerikai elnök budapesti látogatása idején, 1989. júliusában állították fel újra a Szabadság téren. Bandholtz tábornok szobrával korábban külön írásban foglalkoztunk.

A legenda szerint Bandholtz lovaglópálcájával utasította ki a románokat a Nemzeti Múzeumból – a szobron is megjelenik a motívum (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Lovas tüzérek egykori hősi emlékműve

Budapest egyik legérdekesebb szobra volt az a ma már csak fényképekről ismert alkotás, amely a lovas tüzéreknek állított emléket a budai Vár alatt, az I. kerületi Palota téren, a mai Dózsa György téren.

A Lovas tüzérek emlékműve korabeli képeslapon, Ligeti Miklós alkotása ma már nem látható

A szoborcsoport ma már nem látható: a második világháború végén megsérült s maradványait 1960-ban tüntették el teljesen, hogy egy évvel később, 1961-ben felállítsák a helyén Dózsa György szobrát, Kiss István alkotását.

Életkép a Lovas tüzérek emlékművének avatási ünnepségéről a Képes Vasárnap 1937. október 24-i számából

Az 1937. október 17-én, Horthy Miklós kormányzó jelenlétében felavatott Lovas tüzérek hősi emlékműve igen rendhagyó ábrázolás volt, amelyen a háborúk monoton menetelését idézte meg Ligeti, alig néhány évvel a Don-kanyar katasztrófája előtt. Az ágyút vontató, lehajtott fejjel erőlködő igavonó lovak ábrázolása teljesen eltér a lovasszobrok annyiszor látott diadalmas toposzától. Katonai emlékműről van szó, de a szoborcsoport inkább elgondolkodtató volt, mint harcias. Ligeti 66 éves volt, mikor ezt az alkotását felállították.

Ligeti Miklós a Lovas tüzérek hősi emlékművének makettjével (Forrás: Tolnai Világlapja 1934. május 23.)

Ligeti Miklós, a magyar szobrászat egyik legnagyobb alakja, Anonymus szobrának alkotója 1944. december 10-én hunyt el Budapesten, 73 éves korában. Halálának 75. évfordulóján további számos alkotását is bemutattuk.

Nyitókép: Az Anonymus szobor a Városligetben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)  

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Szépek ezek a szobrok. Bárcsak ma is ilyen lenne a Várpalota bejárata.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó