Sokan felesleges luxusberuházásnak tartották a Margit híd megépítését

Írta: Domonkos Csaba

2021. ápr. 25. 9:00

A Margit híd ma az egyik legfontosabb budapesti híd, amelyen villamosok százai és utazók tízezrei kelnek át minden nap. Megnyitásakor, 145 éve azonban sokan nem értették, hogy a külvárosba minek egy ilyen drága híd?

A Margit hidat 145 éve, 1876-ban adták át. A kortársak egy részének szemében a politikusi nagyravágyás egyik jelképe volt. Drága, felesleges luxusberuházásnak tartották, hiszen Pesten akkor még a hídfő közelében ipari üzemek álltak. A megnyitása után egy helyi ipartelep tulajdonosa pert is indított, mert a híd feljárója miatt a megrakott szekerek nem tudtak bekanyarodni a telepére.

A Borsszem Jankó, a kor szatirikus lapja így írt a híd első napjáról 1876. május 7-én:

„A Margit-híd forgalma igen örvendetes módon kezd növekedni. Miután a megnyitás vasárnapjának mértékül nem szolgálható népvándorlása lezajlott, hétfőn a forgalom következő arányokat öltött:

Az első élő lény rajta már reggeli 9 órakor mutatkozott, egy veréb alakjában, mely a hid fölött keresztben általröpült, de letelepedni még nem mert.

Másfél óra múlva, pontban 1/2 11-kor két varjut lehetett a bal középső oszlopon ülni látni; ezt az oszlopot hihetőleg azért választották, mert a hid Tisza Kálmán, a balközép hajdani vezérének kormányzása alatt készült el. A két fekete díszbe öltözött madár 3 másodperczig mulatott a hídon s aztán Ó-Buda felé tova- hajhál.(…)

Este 9 órakor az egész napi személyforgalom volt: 0,000,000,000,000,000. E hosszú számsor czáfol- hatatlan bizonysága annak, hogy a Margit-hid már jelenben is a fővárosi lakosság égető szükségének felel meg; mennyivel inkább fog tehát a közel jövendőben.”

Sok korabeli szakember, köztük Hunfalvy János inkább egy vasúti hidat látott volna itt szívesen, ami azért sem volt elképzelhetetlen, mert eredetileg ide valóban vasúti hidat terveztek, erre császári engedéllyel rendelkezett egy vállalkozó.

Az épülő Margit híd (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A Pest és Buda közti hídépítési nehézségeket így foglalta össze Kerkapoly Károly pénzügyminiszter 1870-ben az Országgyűlésben:

„Itt a hídépítés tekintetében azon szerencsétlen állapot van, hogy a felső részen, ahol Buda leginkább kiöblösödik, az északi tervezett híd irányában Pest alig van, az alsó részen pedig, ahol Pest kiöblösödik, a Mészáros utcánál, ott Buda már éppen nincs. Tehát akár hová építjük a hidat, vagy nem találunk összekötendő Pestet, vagy nem találunk Budát."

A Margit hidat azonban valóban a politika álmodta meg. Nevezetesen Andrássy Gyula miniszterelnök volt az, aki az elegáns híd és a hozzá kapcsolódó vonzó városi körút eszméje mellett tette le a voksát a vasúti híd és a Pestet körülölelő hajózható csatorna ellenében. Az idő a miniszterelnököt igazolta.

Az már az 1860-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a Lánchíd mellé kell még egy híd, hiszen a XIX. században a két ikerváros hatalmas iramban fejlődött, Buda, de elsősorban Pest város lakossága hihetetlen méretekben növekedett. Az 1848-as forradalom által felszabadított ipar és mezőgazdaság hatására áramlottak az emberek a városokba, és ez a két város méretét, és ezzel együtt belső forgalmát jelentősen megnövelte. 

A Margit híd a Vasárnapi Ujság 1876. május 7-i számában 

A vita azon volt, hogy hol épüljön az új híd? Sokan délen, a mai Szabadság hídnál látták volna inkább. Mások eleve két hidat javasoltak, az Országgyűlésben például Jókai Mór is a két híd mellett volt.

A Margit hídra természetesen pályázatot írtak ki. A pályázati kiírás 1871 májusában jelent meg, és a beadási határidő 1871. október 1. volt, amiről gyorsan kiderült, hogy tarthatatlan, és a határidőt meghosszabbították december 1-ig.

A pályázati kiírásban rögzítették, hogy a nyertesnek egyben a hidat is fel kell építenie. Ezt azzal magyarázták, hogy a komoly, nagy gyárak, amelyeknek sok megrendelése van, így nagyobb késztetést éreznek a pályázaton való részvételre.

A határidőig 43 pályamű érkezett, illetve az után még három. A terveket két héten keresztül bárki megtekinthette az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat helyiségeiben. A korabeli tudósítás szerint a 30 tervező között 9 német, 8 francia, 5 angol, 3 belga, egy-egy svájci, magyar, orosz, illetve két bizonytalan jeligés volt.

Forgalom a hídon 1894-ben (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.049)

Az első díjat Ernest Goüin francia mérnök öt nyílású ívhíd terve nyerte el. A tervezővel meg is indultak a tárgyalások a híd kivitelezésére. Időközben azonban módosították a Duna szabályozásának terveit: a Margit-sziget körüli Duna-ágakat – az eredeti tervekkel ellentétben –egyforma szélesre tervezték kiépíteni. Így a tervezőnek is módosítani kellett: nem öt, hanem hat nyílású hidat kellett építenie.

Vita volt a híd szélességén is, végül az a döntés született, hogy szélesebb híd épüljön, amelyen elfér a lóvasút vágánya is, de a 270 000 forintos különbözetet a lóvasút társaság fizesse meg. (Ebből évekig tartó vita kerekedett, ami miatt a lóvasút csak 1879-től közlekedett a hídon.)  

A hidat, amely kicsit több, mint 5 millió forintba került, nagy ünnepség keretében 1876. április 30-án délben adták át. Valójában nem volt kész teljesen, a vámszedőházak ekkor még nem készültek el, csak deszka épületekben szedték a hídpénzt.

A forgalom valóban lassan indult meg, a híd ekkor még kívül esett a városon, és évtizedekig a Lánchíd hordozta a nagyobb terhet. Ezen olyan intézkedésekkel is próbáltak változtatni, hogy 1885-től a Margit hídon a teherszállító szekerek kevesebb hídpénzt fizettek, mint a Lánchídon.

A Margit híd ugyan elkészült 1876-ban a Margit-sziget déli csúcsánál, de magára a szigetre nem vezetett híd, az csak 1900-ban készült el.

A Margit híd a II. világháború utáni újjáépítés után, 1962-ben. Sokkal szellősebb szerkezettel épült meg, amit a legutóbbi felújításkor statikai és esztétikai okokból is módosítottak (Fotó: Fortepan/Képszám: 25361)

A Margit híd többé-kevésbé változatlan formában 1935-ig szolgálta a fővárost, akkor azonban már keskenynek bizonyult, és két évi munkával kiszélesítették. Kilenc évvel később, 1944. november 4-én a hídon a német hadsereg által elhelyezett robbanótöltetek véletlenül berobbantak, és több száz, a hídon közlekedő civil halálát okozták. A maradék hídrészeket a németek 1945 januárjában robbantották fel.

A háború után az eredeti Margit híd helyett egy kissé más szerkezetű, és más alakú híd épült vissza, amely sokkal szélesebb volt elődjénél.

A híd legutóbbi felújításakor visszakapta eredeti díszítéseit, a szobrokat és az elegáns lámpaoszlopkat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A legutóbbi 2009–2011 közötti felújításkor nemcsak megerősítették a hidat, hanem a szerkezet összképét is úgy alakították, hogy minél jobban hasonlítson az eredetire. Számos 1876-os díszét, a szobrokat és a lámpaoszlopokat  is visszakapta. (A pillérszobrok 2014-re készültek el eredeti pompájukban. – A szerk.) Csak a színe lett sárga. A híd ugyanis felrobbantásakor kék volt.

Nyitókép: A Margit híd 1883-ban, Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.024) 

Összesen 8 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A legutóbbi felújításkor a híd visszakapta eredeti díszeit, kivéve a pilléreken álló díszes vasoszlopokat. Ezeket csak a hídfőknél állították helyre. A magyarázat szerint azért, mert a híd szélesítése miatt az északi oldalon a hídszerkezet túlnyúlik a pilléreken, ezért ott nem volt mód a vasoszlopok helyreállítására. Szerintem meg lehetett volna találni a megoldást. A híd látképét erősen lerontja a díszes vasoszlopok hiánya.

Válaszok:
persona | 2021. április 25. 12:19

A keresztet letörő vandálokat kellene komoly börtönbüntetéssel sújtani a híd védelmében. Egyébként a Combino megjelenése mutatta meg, hogy gyenge a hídszerkezet.
Sajnos a Margithíd ma már áteresztő-képessége csúcsán van, egyszerűen képtelenség normálisan áthajtani rajta.

Válaszok:
persona | 2021. április 25. 13:11

Ezt kizarolag ugy lehetett volna megoldani, ha a tartopillereket eszak fele meghosszabbitjak mivel a vasoszlopok es az azokat tarto mellvedek egyuttes sulyat a kiszelesitett es gyakorlatilag a levegoben logo jarda nem birna el. A hidlabak kiszelesitese azonban nagysagrendekkel megnovelte volna az egyebkent is elszallt koltsegeket. Pusztan esztetikai okokra hivatkozva ekkora tobbletkiadast mar nem lehetett volna elfogadtatni senkivel.


Ezert kell minel elobb megepiteni a hianyzo dunai osszekotteteseket nem csak Budapesten, de azon tul is es a forgalom egy reszet azok iranyaba terelni. A belvaros forgalomcsillapitasa magaval hozna az oreg muemlekhidak leterheltsegenek csokkeneset is. Erre meg vannak a modszerek csak elni kellene veluk. Nem csupan a forgalmi elorejelzesek alapjan, de mar a mai allapotok szerint is indokolt lenne, hogy mindharom meg hianyzo hid (Aquincumi, Galvani, Albertfalvi) maximum 20-25 even belul megepuljon. A varos fejlodesenek uteme nem engedi meg, hogy 30-40 evet varjunk minden egyes hidra, foleg hogy mar igy is elmaradasban vagyuk.
A hidepites mellett legalabb ilyen fontos, hogy uj tomegkozlekedesi kapcsolatok is epuljenek a Duna ket partja kozott. Gondolok itt a vasuti alagutra, az 5-os metrora, az 1-es, 2-es es 4-es metro meghosszabbitasara, a felszamolt villamososszekottetesek visszaallitasara (Erzsebet hid, Bajcsy-Zs. ut, stb). A Duna belvarosi szakaszan az atkeles elsosorban ezeken keresztul kell, hogy megvalosuljon az autok es buszok helyett. Ha azt akarjuk, hogy Budapest tortenelmi belvarosa ne sorvadjon tovabb az autoforgalom fojtogato szoritasaban es csodalatos regi hidjainkat ne kelljen emberoltonkent szinte teljesen ujjaepiteni akkor ebbe az iranyba kell haladnunk. Persze most is vannak akik mindezeket felesleges luxusberuhazasoknak tekintik, de az ilyen hangokat idovel mindig elmossa a fejlodes es ahogy a Margit hid eseteben is tortent pont az ellenkezoje igazolodik be.

Válaszok:
Sándor | 2021. április 29. 02:41

Az új Erzsébet híd sem bírja a nehezebb villamosokat. Furcsa, de a mai villamosok nehezebbek. A Nyugatitól a Nagyvárad térig és a Ferenciek terétől a Bosnyák térig helyre állítanám a villamosokat.
Van egy álmom. A hatos villamost körbevezetném. Felvinném a 61-es vonalára és a Móricz Zsigmond Körtéren is átvezetném. Lenne egy "végállomás" a Móricz Zs. Körtéren, aki egy újabb kört akar az váltson egy újabb jegyet..

Válaszok:
Yazoo | 2021. május 2. 20:41
persona | 2021. május 7. 13:56

@persona Szép álom. Gyakorlatilag egy vonat jár a város közepén. Inkább elektromos buszokra kéne cserélni.

Válaszok:
Sándor | 2021. május 6. 12:47

Kérlek szépen még az elektromos busz sem alternatívája a villamosnak. A csuklós buszok is csak negyedannyi embert tudnak szállítani.


Az Erzsebet hidat alkalmassa kell tenni a villamoskozlekedesre, nincs mese. Ha ez nem lehetseges akkor vissza kell epiteni a regit, az erdekes modon alkalmas volt ra, de a nagytudasu szocialista elodoknek inkabb autopalyahid kellett, hogy villoghassanak vele... A buszok azonban alkalmatlanok ennek a nagyforgalmu kozlekedesi folyosonak a kiszolgalasara. Ide egyertelmuen villamos kell. A belvarosi vegallomasok ugyanakkor gazdasagtalanok es logikatlanok, sorra szamoljak fel oket vilagszerte, a Bosnyakra pedig nem a villamost kell kivinni, hanem a metrot kell meghosszabbitani Ujpalotaig, de elso korben legalabb a korvasutig. Egy vagy ket kiegeszito buszjarat elbirna a surubb megallokat igenylo forgalmat.
A korvillamos otlete mar sokszor felvetodott es az uthalozat is ugy lett kiepitve Ujbudan, hogy ezt lehetove tegye, logikus lenne tehat a kialakitasa. A legtobb nagyvaros rendelkezik valamilyen kotottpalyas korjarattal ami a legfontosabb sugariranyu jaratokat erinti megsokszorozva ezzel az atszallasi lehetosegek es alternativ utvonalak szamat. Nyilvan senki nem megy teljes kort, de nem is ez a celja, hanem hogy csokkentse az utazasi idot ill. az atszallasok szamat, valamint a belvarost tehermentesitse az atmenoforgalom alol.
En azonban nem a 6-os, hanem a 4-es vonalan tennem ezt. A Moriczot gyakorlatilag blokkolna a combinok jaratsurusege a nagyobb kor viszont meg tehermentesitene is az egyebkent is tulzsufolt korteret, de meg a Fehervari utat is es feltarna olyan kornyekeket amelyek tomegkozlekedessel nincsenek jol ellatva. A Kosztolanyi sokkal alkalmasabb villamoscsomopontnak es mivel a Fuggetlensegi Parkig egyebkent is meg akarjak hosszabitani a villamost onnan mar csak egy megallo a Villanyi ut, ahol mellesleg vasutallomas is lesz hamarosan a tervek szerint.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó