Alig három hónap alatt épült fel a Régi Képviselőház – 155 éve vették birtokba az épületet a honatyák

A cikk angolnyelvű változata: Alig három hónap alatt épült fel a Régi Képviselőház – 155 éve vették birtokba az épületet a honatyák

Írta: Domonkos Csaba

2021. április 15. 10:30

Pesten két épület is áll, amely a parlament számára épült. Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a Duna partján álló hatalmas, 1902-ben elkészült Országház a világ egyik legnagyobb, országgyűlésnek helyet adó épülete, ennél régebbi azonban a Régi Képviselőház Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palotája a Bródy Sándor utcában, amelyet éppen 155 évvel ezelőtt, 1866-ban vettek birtokba a honatyák.

Az 1848-as országgyűlés előtt évszázadokig a magyar országgyűlés Pozsonyban működött. 1848-ban rövid időre Pestre költözött, és ideiglenesen az akkori Vigadó épületében üléseztek a honatyák.

A szabadságharc leverése után természetesen nem volt országgyűlés, de a békülni akaró uralkodó 1861 áprilisára összehívott egyet. Arról, hol legyen, heves politikai vita tört ki. Az 1848-as törvények ugyanis Pestet jelölték ki az országgyűlés helyének, az uralkodó viszont Budára hívta azt össze. A hatalmas botrányt elkerülendő akkor a megnyitót Budán tartották, ám az érdemi munka Pesten, a Nemzeti Múzeumban folyt.

Országgyűlés a Nemzeti Múzeumban 1900-ban. Az új, Duna-parti Országház 1902-es elkészültéig a főrendek, vagyis az akkor még kétkamarás magyar parlament felsőháza a Nemzeti Múzeumban ülésezett (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

A politika viharai miatt pár év újabb kényszerszünet következett, ám 1865-ben újra összeült a magyar országgyűlés. Erre az alkalomra oly módon is készült a magyar politikai elit, hogy a képviselőház számára új épületet emeltetett. Szükség volt gyanis egy állandó tanácskozási helyre, egy igazi munkahelyre.

A képviselőház helyének kijelölésére 1865. augusztus 8-án bizottság ült egybe, erről a Hazánk s a Külföld című lap ezt írta 1865. augusztus 13-án:

„A szükséges kiadások födözését ő felsége a budai vár-palota épitési alapjából utalványozta addig is, még ez majd az országos alapból megtéríttetnék. E bizottmány már több helyiséget szemle alá vett, s úgy vélekedik, a felsöház üléseire csekély változtatásokkal alkalmas lesz a muzeum-terem; alsóháznak pedig egy ideiglenes országház lenne építendő, a mintegy 700 négyszegölnyi városi kaszárnya helyén, a főherceg Sándor-utcában, a muzeumparkkal szemben. A tervek elkészítésével és a költségvetéssel Ybl, Diescher, Skalnicky és Wieser építészek bízattak meg.”

A telket Pest város adta 10 évre bérmentesen, jelképesen csak évi egy aranyat kért. 

Valójában már akkor ideiglenesnek szánták ezt az épületet, és csak a képviselők (alsóház) számára tervezték, ugyanis az akkor még kétkamarás magyar parlament felsőházának, a főrendeknek a gyűlését továbbra is a Nemzeti Múzeumban tartották, ami kijelölte az új országház helyét is valahol a múzeum közelében.

Végül Ybl Miklós tervét fogadták el és az építkezés kevesebb, mint egy hónappal a döntés után, 1865. szeptember 11-én meg is indult, ami a mai Bródy Sándor utca 8. szám alatti telken lévő laktanya bontásával kezdődött. A terveket az újságok részletesen ismertették, ebből kiderült, hogy a 728 négyszögölnyi területen tartós anyagokból díszes épület emeltek, amelyben helyet kapott a a 462 képviselő számára kialakított ülésterem, de az olvasók megtudhatták, hogy hol lesznek a gyorsírók helyei, a bizottsági termek, a büfé és a többi helyiség.

Az ideiglenesnek szánt épületet Ybl Miklós tervezte (Fotó: FSZEK, Budapest Gyűjtemény) 

A lapokból az is kiderült, hogy az átadás tervezett ideje 1865. december 9-e volt, ami mai szemmel igen rövid, hiszen a kivitelezésre mindössze 3 hónapot szántak. A munkákkal annyira siettek, hogy még az építési engedélyt sem várták meg. A gyors munkához sok munkáskéz kellett, ezért a házon 800 ember dolgozott szakadatlan.

Ekkor a Nemzeti Múzeum környéke még nem volt beépülve, az utcák kövezetlenek, csatornázatlanok voltak, a Fővárosi Lapok 1865. szeptember 16-én ezt írta az új, ideiglenes országház szomszédságáról:

„kirívó ellentétet fog képezni a töszomszédos ronda kis ház, melyet a föld már anyira elnyelt, hogy fazsindelyei maholnap a kövezetbe fognak ütközni. Ez azonban csak a szemet botránkoztatja, s már az, a miért ellene szólunk. E kis fazsindelyes épület egy minden oldalról füstölgő szögverö gyár, mely kisebb és nagyobb bajokkal fenyegeti az országházat. Többi közt — ha igy marad — kéményeiből füsttel mindig bőven el fogja látni az emeleteket, kivált ha a szél arra fú.”

November elején már arról olvashattak az újságolvasók, hogy a falak készen állnak és november 11-én megtartották a bokrétaünnepet is.

Természtesen nem ment minden zökkenőmentesen, a nagyobb gyakorlattal rendelkező osztrák műbútorasztalosok alkalmazása miatt Ybl házának ablakait beverték a tiltakozó magyar szaktársak. A terv sem tetszett mindenkinek, Mikszáth Kálmán például egyenesen utálta, a kivitelezéssel sem volt megelégedve, később is felpanaszolta, hogy állandóan beázik.

Az épület 1865. december 9-re mégis elkészült, azonban arra, amire szánták, akkor még alkalmatlan volt, mivel a falak még nem száradtak ki, az ülésterem akusztikája pedig borzalmas volt. Ezért bár az Országyűlést december 14-én a budai Várban megnyitották, az ideiglenes épületet azonban még nem vették használatba, a képviselők a Nemzeti Múzeum nagytermében tanácskoztak. 

Az elkészült épület Klösz György fotóján az 1870-es években, előtérben a Nemzeti Múzeum kertje  (Fotó: FSZEK, Budapest Gyűjtemény) 

Az ideiglenes országházat Ferenc József december 17-én tekintette meg és ugyenezen a napon Ybl Miklóst kitüntette a Ferenc József-renddel, a munkásoknak pedig 1000 forintot ajándékozott – derül ki a Pesti Hírlap 1865. december 20-i számából. 

A képviselőház átköltözésére csak a nagyterem kisebb átalakítása után és a festékek megszáradását követően, csak 1866. április 14-én, 155 évvel ezelőtt került sor. A nagy érdeklődéssel kísért eseményről a Sürgöny című lap 1866. április 15-én ezt írta:

„Ma lévén első ülés az uj országházban, egyszersmind annak ünnepélyes, azaz hogy tulajdonképen minden szertartás nélküli egyszerű megnyitása, a közönség nagy érdekeltséget tanúsított, minek jele, hogy az országház utczája már a megnyitás előtt félórával igen népes volt. A nagy és tágas karzatokon minden rendű és osztályú közönség képviselve volt, s azok, kivévén az idegenek számára fenntartótokat, egészen megteltek.”

Megnyitásakor még sok minden hiányzott, kisebb-nagyobb átalakításokra később is szükség volt, például a vezetékes vizet is csak 1870-ben kötötték be.

A Bródy Sándor utcai Régi Képviselőház ülésterme az 1910-es években, egy tanári konferencia alkalmával (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ebben az eleve ideiglenesnek szánt parlamenti épületben működött az országgyűlés képviselőháza közel négy évtizedig, az új, hatalmas Duna-parti, Steindl Imre tervezte Országház 1902-es elkészültéig. Itt született meg a kiegyezés, majd a dualista Magyarország számos törvénye.

A házat, miután elhagyta az Országgyűlés, leginkább konferenciateremnek használtak, de voltak benne vásárok és sportesemények is. 

A Duna partján álló Országház épülete 20 év alatt készült el, ezután költözött át oda a képviselőház is a Bródy Sándor utcai palotából (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.106)

Annak ellenére, hogy a tervek egy hónap, a ház pedig 3 hónap, mindössze 90 nap alatt készült el, a ma az Olasz Kultúrintézetnek otthont adó épület fantasztikus, Ybl Miklós jó arányú terveit a korabeli mesterek jó minőségben építették meg, és ma is dísze Budapestnek a rekord gyorsan felhúzott egykori országház.

Nyitókép: a Régi Képviselőház épülete a mai Bródy Sándor utca 8. szám alatt, az 1870-es években, Klösz György fotóján (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Sulyos anomalia, megis valahol tipikusan magyar jelenseg, hogy nemzeti tortenelmunk egyik legemblematikusabb, raadasul Ybl tervezte epulete (idestova 80 eve) kulfoldi kezen van... Hatalmas bakloves volt odaadni az olaszoknak amit mielobb korrigalni kellene.
Az ulesterem helyreallitasa utan az epuletet hasznalhatna a Nemzeti Muzeum, de akar a szomszedos egyetemek (ELTE, Pazmany) is.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó