A betlehemi barlang pontos másánál ünnepelték egykor a karácsonyt Budapesten

Írta: Flier Gergely

2020. december 24. 14:00

Páratlan kezdeményezés helyszíne volt a XX. század harmincas-negyvenes éveiben a Hűvösvölgyben megbújó Heinrich István utca. A nagyszerű ötlet egy Szentföldet megjárt magyar szerzetespap fejében fogant meg: megépíteni a bibliai helyek pontos másolatát, s mindebből egy monumentális „Magyar Szentföld” templomot emelni, hogy azok, akiknek nincs lehetőségük eljutni a bibliai tájakra, itt Budapesten zarándokolhassanak el egy erre a célra épült helyre a budai hegyek csendes szegletében. A tervezett templomból elsőként a betlehemi „Születés barlangja” alapján épített kápolna készült el 1941 szeptemberére. Az egykori barlangkápolnában az ide látogatók a betlehemi jászol előtt élhették át az ünnep teljességét, és a rászorulók egy tál meleg ételt is kaptak karácsony este. A Magyar Szentföldet azonban sajnos hamarosan elsodorta a történelem vihara.

Szürke betonkaréj a hűvösvölgyi fák között

Bizonyára sok kiránduló rácsodálkozott már a budai hegyek több kilátópontjáról jól látható hatalmas szürke betonkaréjra a hűvösvölgyi fák lombjai között. Néhányan talán hallottak is már a különös hangzású Magyar Szentföldről, egy soha be nem fejezett templomról.

 A Magyar Szentföld-templom betonkaréja a hűvösvölgyi Heinrich István utcában (Fotó: Flier Gergely/Pestbuda.hu)

Furcsa kuriózuma ez az épületcsonk Budapest zöldövezetének, mely nemcsak egy tétel az államszocialista rendszer bűneinek hosszú listáján, de egy hatalmas elszalasztott lehetősége is a fővárosnak. A terv lényege az lett volna, hogy a nagyméretű, zegzugus elrendezésű templom a bibliai helyszíneket, a Jézus Krisztus életének színhelyein épült templomok szentélyeinek, oltárainak másolatait foglalta volna magában. A fő motívumot, illetve a központi templomteret az építész a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika alapján tervezte meg. Viszonyításul érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban hasonló Szentföld-templom, a hollandiai Nijmegenben pedig „Museumpark Orientalis” néven egy szentföldi helyeket megidéző központ létezik, nagy örömére az ott élőknek, és vonzó célként az idegenből odaérkező turistáknak, zarándokoknak.

A ferencesek, a Szent Ferenc által 1209-ben alapított, Magyarországon 1224 óta jelenlévő szerzetesrend legfontosabb missziója a szentföldi „szent helyek”, Jézus Kriszus élete helyszíneinek őrzése. Szentföldi jelenlétük 1217-re nyúlik vissza és mindmáig tart. A Magyar Szentföld építése ebből a küldetésből táplálkozott, Majsai Mór ferences szerzetes kezdeményezésére indult, és 1940 és 1949 között zajlott. Ezt megelőzően, 1936-ban a rend már megvásárolt itt, a II. kerületi Heinrich István utcában egy épületet, melyben rendházat és Szentföldi Múzeumot rendeztek be.

A kolostornak és a Szentföldi Múzeumnak egykor otthont adó Heinrich István utca 5. számú ház egykori képe a Tolnai Világlapja 1937. február 17-ei számából, és az épület ma (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

A tervekben szereplő, Bauhaus stílusú, de gótikus és bizánci stílusjegyeket is hordozó épületet Molnár Farkas, a modern magyar építészet kiemelkedő alkotója tervezte. A beruházást adományokból finanszírozták. A templomot nehéz időkben, a második világháború éveiben kezdték építeni, s miután a nehézségek ellenére az épület jelentős része, fő falai elkészültek, a munkákat a mindinkább kiépülő kommunista diktatúra 1949-ben leállíttatta, a tetőszerkezet már elkészült részeit visszabontatták, és a berendezés nagyrészét megsemmisítették. Az alapító Majsai Mór börtönbe került, egészségi állapota megromlott. Az épületben több évtizeden át levéltár működött.

A templom végleges terve alapján készült makett (Kép forrása: Mezei Ottó: Molnár Farkas és a Magyar Szentföld-templom)

 

„Egy akarat vetette itt meg a lábát, hogy a megújhodni kívánó világ erőforrást találjon”

A Magyar Szentföld építkezése a betlehemi barlang 1940. augusztus 4-i alapkőletételével kezdődött. A fenti idézet az ezt követően bő egy esztendő alatt elkészült kápolnát felszentelő Zadravecz István püspök ebből az alkalomból elmondott beszédéből származik. Erőforrásra valóban nagy szülség volt ezekben az években, mikor a betlehemi barlang békéje egyre távolabb került a háborúban álló világtól.

A föld alatti kápolna falainak barlangszerű hatását úgynevezett torkrét eljárással értek el, a padló pedig fekete műkőből készült. A kápolna hangulatos rejtett világítást kapott.

A Zarándokok oltára a Magyar Szentföld-templom betlehemi kápolnájában (Kép forrása: Friss Ujság, 1941. augusztus 29.)

 

„Minden olyan, mint a Szentföldön”

A barlangkápolna szép leírását találjuk a Pécsi Napló 1941. szeptember 2-án megjelent cikkében. A pécsi származású Molnár Farkas művét így méltatta a lap: „Minden olyan, mint a Szentföldön, csak a századok por- és füstrétege hiányzik még. A díszítések a későbbi századok áhitíitának munkáját mutatják.  A születési oltár ruskicai márványból készült, alatta a születés helyét jelölő ezüst csillagban Jézus születésének eredeti helyéről hozott apró kövek vannak. Közelében és körülötte a márvány alá írták azoknak neveit, akik a Betlehemi Barlangra adakoztak. A jászollal szemben díszes oszlop tartja a három királyok finom és egyszerű oltárát. Az egész fehér ruskicai márvány.

A Magyar Szentföld betlehemi barlangja korabeli képeslapon. A fenti képeken a felszíni bejárat, lent jobbra a Zarándokok-, balra a Háromkirályok oltára és a jászol, középen a Kisded szobra, melyet a Szentföldről hoztak, miután hozzáérintették a je­ruzsálemi Szent Sírhoz és Betlehemben található hasonló szoborhoz

 

Két nagy lépcsőn jutunk le a  jászolhoz, az egyik a latin, a másik a görög bejárat. Különös hatást kölcsönöz a két bejárat csillagán át beszüremlő világosság, mintha minden oldalról a Megváltó csillaga ragyogna be, hogy ide hívogassa az egyszerű és alázatos lelkeket. A barlang jobb sarkában, a kijárat közelében egy kis kút van. A legenda szerint Szűz Mária itt fürösztötte meg a kis Jézust. Ezt a helyett nálunk a siklósi márványból képezett szenteltvíztartó jelzi. Elől, az építésre váró bazilika felől nyitott a barlang. Ezt és a főbejáratot hatalmas vertvasból készült ajtó zárja be. Modern művészi rácsozata a betlehemi csillag jelképéből van kiképezve, üvegén stilizált Betlehem látszik. Már a belépéskor a béke városának hangulata ébredt fel a zarándokban.”

A Jézus Krisztus születésének helyét jelző csillag másolata a Zarándokok oltára alatt

 

„Szeretet nélkül nem lehet élni a világban"

Hogy milyen volt a karácsony este a szentföldi betlehemi kápolnában? Erről korabeli filmhíradó is fellelhető, és az Uj Magyarság 1941. december 25-ei száma is közölt hangulatos beszámolót: „A táj csendjét egyszerre szorgalmas kopácsolás zaja töri meg: munkások dolgoznak, hatalmas fenyőfákat cipelnek, diadalkapuhoz hasonló építményt ácsolnak.  — Karácsonyi ünnepélyünk készül —- mondja boldogan P. Majsai zárdafőnök, szentföldi biztos. — Minden esztendőben felállítjuk a karácsonyfát zárdánk nagytermében s a környék szegényei a fa köré gyűlve ülik meg a szeretet ünnepét. Az idén azonban még szebb, még emlékezetesebb lesz ez a nap mindnyájunk számára. Az éjféli misét ugyanis ez alkalommal tartjuk meg először az idén felavatott betlehemi barlangban! ... Felejthetetlenül szép élménye lesz mindenkinek, aki résztvesz karácsony éjjelén az itteni misén. Betlehemen kívül egyedül Budapesten ünnepelheti „igazi“ környezetben a Megváltó születését.   — Itt lesznek mindnyájan — mondja a főnök, a karácsonyestre célozva, amikor kilépünk a kápolnából. — De nemcsak ők jönnek, akiket bizonyára az a meleg tál étel is csábít, amellyel megvendégeljük őket. Jönnek tehetősebbek is, akiknek azonban nincs senkijük. Ha soha nem, de karácsonykor mindenki érzi, hogy szeretet nélkül nem lehet élni a világban."

A hűvösvölgyi Magyar Szentföld-templomot ma nagy elhagyatottság veszi körül. Szép lenne, ha egy karácsonyon újra felkereshetnénk itt a betlehemi barlangot, hogy „a megújhodni kívánó világ erőforrást találjon".

 

A Magyar Szentföld-templom napjainkban (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

 

Az épület nyugati része napjainkban, mely egykor a betlehemi barlangnak is otthont adott (Fotó: Flier Gergely/Pestbuda.hu)

 

Nyitókép: A Magyar Szentföld-templom betlehemi kápolnája „A Magyar Szentföld tíz éve 1936-1946" című kiadványból

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Valamit kezdeni kene mar vele. Epiteszetileg mindenkeppen ertekes ezert gazdat ill. funkciot kellene talalni neki meg mielott jobban le nem pusztul.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó