Szürke betonkaréj a hűvösvölgyi fák között

Bizonyára sok kiránduló rácsodálkozott már a budai hegyek több kilátópontjáról jól látható, hatalmas szürke betonkaréjra a hűvösvölgyi fák lombjai között. Néhányan talán hallottak is már a különös hangzású Magyar Szentföldről, egy soha be nem fejezett templomról.

 A Magyar Szentföld-templom betonkaréja a hűvösvölgyi Heinrich István utcában (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

Furcsa kuriózuma ez az épületcsonk Budapest zöldövezetének, mely nemcsak egy tétel az államszocialista rendszer bűneinek hosszú listáján, de egy hatalmas elszalasztott lehetősége is a fővárosnak. A terv lényege az lett volna, hogy a nagy méretű, zegzugus elrendezésű templom a bibliai helyszíneket, a Jézus Krisztus életének színhelyein épült templomok szentélyeinek, oltárainak másolatait foglalta volna magában. A fő motívumot, illetve a központi templomteret az építész a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika alapján tervezte meg. Viszonyításul érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok fővárosában, Washingtonban hasonló Szentföld-templom, a hollandiai Nijmegenben pedig „Museumpark Orientalis” néven egy szentföldi helyeket megidéző központ létezik, nagy örömére az ott élőknek és vonzó célként az idegenből odaérkező turistáknak, zarándokoknak.

A ferencesek, a Szent Ferenc által 1209-ben alapított, Magyarországon 1224 óta jelen lévő szerzetesrend legfontosabb missziója a szentföldi „szent helyek”, Jézus Kriszus élete helyszíneinek őrzése. Szentföldi jelenlétük 1217-re nyúlik vissza, és mindmáig tart. A Magyar Szentföld építése ebből a küldetésből táplálkozott, Majsai Mór ferences szerzetes kezdeményezésére indult, és 1940 és 1949 között zajlott. Ezt megelőzően, 1936-ban a rend már megvásárolt itt, a II. kerületi Heinrich István utcában egy épületet, amelyben rendházat és Szentföldi Múzeumot rendeztek be.

A kolostornak és a Szentföldi Múzeumnak egykor otthont adó Heinrich István utca 5. számú ház képe a Tolnai Világlapja 1937. február 17-ei számából, és az épület ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tervekben szereplő, Bauhaus stílusú, de gótikus és bizánci stílusjegyeket is hordozó épületet Molnár Farkas, a modern magyar építészet kiemelkedő alkotója tervezte. A beruházást adományokból finanszírozták. A templomot nehéz időkben, a II. világháború éveiben kezdték építeni, s miután a nehézségek ellenére az épület jelentős része, a fő falai elkészültek, a munkákat a mindinkább kiépülő kommunista diktatúra 1949-ben leállíttatta, a tetőszerkezet már elkészült részeit visszabontatták, és a berendezés nagy részét megsemmisítették. Az alapító Majsai Mór börtönbe került, egészségi állapota megromlott. Az épületben több évtizeden át levéltár működött.

A templom végleges terve alapján készült makett (Forrás: Mezei Ottó: Molnár Farkas és a Magyar Szentföld-templom)

„Egy akarat vetette itt meg a lábát, hogy a megújhodni kívánó világ erőforrást találjon”

A Magyar Szentföld építkezése a betlehemi barlang 1940. augusztus 4-i alapkőletételével kezdődött. A fenti idézet az ezt követően bő egy esztendő alatt elkészült kápolnát felszentelő Zadravecz István püspök ebből az alkalomból elmondott beszédéből származik. Erőforrásra valóban nagy szükség volt ezekben az években, mikor a betlehemi barlang békéje egyre távolabb került a háborúban álló világtól.

A föld alatti kápolna falainak barlangszerű hatását úgynevezett torkrét eljárással értek el, a padló pedig fekete műkőből készült. A kápolna hangulatos rejtett világítást kapott.

A Zarándokok oltára a Magyar Szentföld-templom betlehemi kápolnájában (Forrás: Friss Ujság, 1941. augusztus 29.)

„Minden olyan, mint a Szentföldön”

A barlangkápolna szép leírását találjuk a Pécsi Napló 1941. szeptember 2-án megjelent cikkében. A pécsi származású Molnár Farkas művét így méltatta a lap: „Minden olyan, mint a Szentföldön, csak a századok por- és füstrétege hiányzik még. A díszítések a későbbi századok áhitíitának munkáját mutatják.  A születési oltár ruskicai márványból készült, alatta a születés helyét jelölő ezüst csillagban Jézus születésének eredeti helyéről hozott apró kövek vannak. Közelében és körülötte a márvány alá írták azoknak neveit, akik a Betlehemi Barlangra adakoztak. A jászollal szemben díszes oszlop tartja a három királyok finom és egyszerű oltárát. Az egész fehér ruskicai márvány.

A Magyar Szentföld betlehemi barlangja korabeli képeslapon. A fenti képeken a felszíni bejárat, lent jobbra a Zarándokok, balra a Háromkirályok oltára és a jászol, középen a Kisded szobra, amelyet a Szentföldről hoztak, miután hozzáérintették a je­ruzsálemi Szent Sírhoz és Betlehemben található hasonló szoborhoz

Két nagy lépcsőn jutunk le a  jászolhoz, az egyik a latin, a másik a görög bejárat. Különös hatást kölcsönöz a két bejárat csillagán át beszüremlő világosság, mintha minden oldalról a Megváltó csillaga ragyogna be, hogy ide hívogassa az egyszerű és alázatos lelkeket. A barlang jobb sarkában, a kijárat közelében egy kis kút van. A legenda szerint Szűz Mária itt fürösztötte meg a kis Jézust. Ezt a helyett nálunk a siklósi márványból képezett szenteltvíztartó jelzi. Elől, az építésre váró bazilika felől nyitott a barlang. Ezt és a főbejáratot hatalmas vertvasból készült ajtó zárja be. Modern művészi rácsozata a betlehemi csillag jelképéből van kiképezve, üvegén stilizált Betlehem látszik. Már a belépéskor a béke városának hangulata ébredt fel a zarándokban.”

A Jézus Krisztus születésének helyét jelző csillag másolata a Zarándokok oltára alatt

„Szeretet nélkül nem lehet élni a világban"

Hogy milyen volt a karácsony este a szentföldi betlehemi kápolnában? Erről korabeli filmhíradó is fellelhető, és az Uj Magyarság 1941. december 25-ei száma is közölt hangulatos beszámolót: „A táj csendjét egyszerre szorgalmas kopácsolás zaja töri meg: munkások dolgoznak, hatalmas fenyőfákat cipelnek, diadalkapuhoz hasonló építményt ácsolnak.  – Karácsonyi ünnepélyünk készül – mondja boldogan P. Majsai zárdafőnök, szentföldi biztos. – Minden esztendőben felállítjuk a karácsonyfát zárdánk nagytermében s a környék szegényei a fa köré gyűlve ülik meg a szeretet ünnepét. Az idén azonban még szebb, még emlékezetesebb lesz ez a nap mindnyájunk számára. Az éjféli misét ugyanis ez alkalommal tartjuk meg először az idén felavatott betlehemi barlangban! [...] Felejthetetlenül szép élménye lesz mindenkinek, aki résztvesz karácsony éjjelén az itteni misén. Betlehemen kívül egyedül Budapesten ünnepelheti »igazi« környezetben a Megváltó születését. – Itt lesznek mindnyájan – mondja a főnök, a karácsonyestre célozva, amikor kilépünk a kápolnából. – De nemcsak ők jönnek, akiket bizonyára az a meleg tál étel is csábít, amellyel megvendégeljük őket. Jönnek tehetősebbek is, akiknek azonban nincs senkijük. Ha soha nem, de karácsonykor mindenki érzi, hogy szeretet nélkül nem lehet élni a világban."

A hűvösvölgyi Magyar Szentföld-templomot ma nagy elhagyatottság veszi körül. Szép lenne, ha egy karácsonyon újra felkereshetnénk itt a betlehemi barlangot, hogy „a megújhodni kívánó világ erőforrást találjon".

A Magyar Szentföld-templom napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület nyugati része napjainkban, amely egykor a betlehemi barlangnak is otthont adott (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Magyar Szentföld-templom betlehemi kápolnája „A Magyar Szentföld tíz éve 1936–1946" című kiadványból