A soha el nem készült épület – 5 érdekesség a pesti Városházáról

2021. november 9. 10:00

Az eredetileg sérült katonák ellátására épült, ám örökké befejezetlenül maradt Városház utca 9–11. szám alatti épület 300 éves története bőven tartogat izgalmas epizódokat: a mai Központi Városháza nemcsak az 1848-as forradalomban játszott szerepet, de több jelentős személyiség is született a falai között, és még egy vándorló Pallas Athéné-szobornak is otthont adott.

Az elmúlt napokban sok szó esett arról, eladó-e a pesti Városháza vagy sem. Nos, egy valami biztos: a főváros egyik legnagyobb épületének falai több száz év történelmét őrzik. A ma Központi Városházaként ismert ház eredetileg sérült katonák ellátására épült, erre utal régi neve, az Invalidus-palota is. A latin invalidus szó ugyanis rokkantat, munkaképtelent jelent, és régen a hadirokkantakra használták. Az intézmény létrejöttéhez jelentősen hozzájárult a bőkezű Széchényi György érsek 157 000 forintos birtokadománya 1692-ben, ám a megvalósulásig, amely III. Károly idején, 1716-ban kezdődött, még jó két évtizedet várni kellett, és a munka is jóval döcögősebben haladt, mint tervezték.

Ilyen lett volna az Invalidus-palota, ha teljesen elkészül, A. E. Martinelli terve azonban végül soha nem valósult meg teljesen, a ház északi traktusa nem épült fel (Forrás: FSZEK/Kleiner rézmetszete 1739-ből)

Az épület sohasem készült el teljesen

Bár a palota Budapest egyik legnagyobb épülete, melynek Városház utcai főhomlokzata körülbelül 190 méter, Gerlóczy utcai oldalhomlokzata 170, Bárczy István utcai oldala pedig 150 méter hosszú, eredetileg még nagyobb lett volna. Fortunato de Prati kamarai építész tervei alapján kezdték építeni 1716-ban, a munka azonban nagyon lassan haladt, 1722-ben meg is rekedt, végül Anton Erhard Martinelli építész új terveket készített, s a félbemaradt munka már ezek alapján indult újra 1727-ben. Az alapító III. Károly (német-római császárként VI.) 1740-es halálával azonban utolsó pártfogóját is elvesztette az építkezés, ráadásul Pest városa sem járult hozzá a mai Károly körút mellett húzódó XV. századi városfal lebontásához, amely a továbbépítést akadályozta, így a munka abbamaradt, s bár a mai Károly körút felőli oldalon később épült egy (azóta elbontott) szárny, a Martinelli-féle épület örökre befejezetlen maradt.

Klauzál Gábor, a Batthyány-kormány minisztere is az épületben született 1804-ben (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Fotótár/TF_P_1030_1957)

Itt született Klauzál Gábor

Az épület több ismert ember szülőháza is egyben. Második emeletének egyik szobájában látta meg a napvilágot 1804. november 18-án Klauzál Gábor, aki később, az 1848-as forradalom alatt a Batthyány-kormány földművelésügyi, ipari és kereskedelemügyi minisztere lett. Klauzál Édesapja révén kötődött a katonasághoz: János Nepomuk ugyanis császári-királyi huszár ezredesként szolgált. A miniszter születésének századik évfordulóján határozta el a főváros, hogy emléktáblát helyez el a szobában, erre azonban csak három évvel később, 1907 májusának végén került sor.

Szintén itt, a mai Városházában született korábban, 1754. június 13-án Zách János Ferenc csillagász és geodéta, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként kutatta az eget, és akiről kisbolygót és a Hold egyik kráterét is elnevezték. Emlékét a Városháza Kammermayer Károly tér felé eső sarkán 2005 óta emléktábla őrzi.

A Károly kaszárnya a mai Városház és Gerlóczy utcák sarkánál 1894-ben, amikor a főváros tulajdonába került. Ezután lett belőle Központi Városháza (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.037)

Laktanyából lett Városháza

Az épület 1784-ig töltötte be eredeti funkcióját, ekkor a mindent megreformálni kívánó kalapos király, II. József ugyanis úgy döntött, hogy az Invalidus-palotát laktanyává alakíttatja át, így kapta – alapítója után a Károly kaszárnya nevet. Ezt a rendeltetését egészen a XIX. század végéig megtartotta, végül az 1894. évi XX. törvénycikk értelmében a katonai kincstár eladta Budapest fővárosának a Szabadság tér helyén álló Újépülettel, a Citadellával és több más fővárosi laktanyaépülettel együtt. Ezután Hegedűs Ármin tervei alapján hivatali célokra alakították át, így lett belőle Központi Városháza.

A Kossuth-bankó egyik, 1848. szeptemberében nyomott példánya

Itt nyomtatták a Kossuth-bankót

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején a Károly kaszárnyában rendezték be azt a bankjegynyomdát, amelyben a legendás Kossuth-bankók készültek. Az épület egykori Gránátos, ma Városház utcai részében 1848 júniusában kezdődött a bankjegyek nyomtatása három gyorssajtógépen, amelyeket a nyomda megszervezésével és vezetésével megbízott Landerer Lajos hozatott Londonból, illetve Bécsből. A nyomda fennmaradt, 14 pontos ügyrendje szerint minden munkásnak esküt kellett tennie, mielőtt felvették, a bankók készítése két műszakban zajlott: reggel 7–12-ig, illetve délután 2-től este 7-ig, és mindenki köteles volt fél órával munkakezdés előtt megjelenni, a késés fizetéslevonással járt. A forradalom nyomdája 1848. december végéig működött a mai Városháza épületében, ezután a kormánnyal együtt Debrecenbe helyezték át.

A budai régi Városháza eredeti Pallas Athéné-szobrát a pesti Városháza Párizsi utcával szemben nyíló kapubejárójának egyik fülkéjében találjuk (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A budai Óvárosházának Pallas Athéné-szobra őrzi a bejáratát

Ha bekukucskálunk a Városháza Párizsi utcával szemben nyjló bejáratának kapuján, az egyik oldalsó szoborfülkében ismerős, ódon szobrot vehetünk észre. Ez nem más, mint a városvédő Pallas Athéné 1785-ben Carlo Adami olasz mester által faragott mészkő szobra, amely eredetileg a Szentháromság téri régi budai Városháza sarkát díszítette. A 150 centiméter magas mű az 1800-as évek végén tűnt el a helyéről, majd miután egy budai villa kertjében rábukkantak, 1928-ban visszaállították eredeti helyére. A kőanyag romlása miatt az alkotást végül az 1960-as években cserélték le a Szentháromság téren ma is látható másolatra, az eredeti pedig Pestre került, hogy immáron az időjárástól védett helyen fogadja a látogatókat.

A Városháza épülének 300 éves falai tehát számos érdekes történetet rejtenek magukban, egy dolog azonban feltűnően állandó maradt: hiába készült számos nagyszabású terv az épület befejezésére a legutóbbi években is, a házat valójában soha nem sikerült befejezni.

Nyitókép: a Központi Városháza épülete ma (Fotó: pestbuda.hu)

1848-as forradalom, Anton Erhard Martinelli, Bukovszki Péter, építészet, Fortunato de Prati, Hegedüs Ármin, III. Károly, Invalidus-ház, Invalidus-palota, Károly kaszárnya, Klauzál Gábor, Kossuth-bankó, Központi Városháza, pesti Városháza, Zách János Ferenc

³⁵ ⁰ ¹

Kapcsolódó írások

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna

2024. december 16. 15:00

Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház

2024. december 14. 15:00

A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el

2024. december 4. 13:00

Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Ilyenek voltak a régi korok karácsonyai Budavárban

2024. december 26. 9:00

Érdekes történeteket őriz a budai Vár a télről és az adventről. Milyenek voltak a boldog békeidők karácsonyai a fényfüzérek előtti korban, és hogyan töltötték az ünnepeket a Budavári Palota egykori lakói? Ennek is utánajártunk.

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja

2024. december 25. 13:00

Az 1854-ben útjára indult Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna olvasónak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

A kis Jézus ábrázolásai a budapesti utcákon

2024. december 24. 9:00

Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, amely a keresztény művészet egyik leggyakrabban ábrázolt jelenete is. A műalkotásokon általában mellette találjuk édesanyját, Máriát is, de a gyermek Megváltó néhány más szent társaságában is feltűnik. Ez megfigyelhető a budapesti utcákon, olykor még egészen meglepő helyeken is. Az ünnep alkalmából ezeket gyűjtöttük össze egy csokorba.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Ilyenek voltak a régi korok karácsonyai Budavárban Érdekes történeteket őriz a budai Vár a télről és az adventről. Milyenek voltak a boldog békeidők karácsonyai a fényfüzérek előtti korban, és hogyan töltötték az ünnepeket a Budavári Palota egykori lakói? Ennek is utánajártunk.

² ⁰ ⁰

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja Az 1854-ben útjára indult Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna olvasónak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

¹ ⁰ ⁰

A troli Budapesten A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

⁶ ⁰ ¹

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹³ ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ²

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴² ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁸ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ¹ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁵ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²¹² ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹